A 2025-ös vándorgyűlés színes és változatos programmal várta a résztvevőket, a „Könyvtárak a kultúra, a tudomány és a közösségek szolgálatában” mottó jegyében. Fogalmazhatnék akár úgy is, hogy az esemény fókuszában ezúttal is a könyvtárak sokoldalúsága állt: hogyan támogathatják a helyi közösségeket, hogyan szolgálják a tudományos és kulturális igényeket, milyen módon járulnak hozzá a különböző társadalmi csoportok ismereteinek gyarapodásához, és mindeközben hogyan biztosítanak lehetőséget a szabadidő minőségi eltöltésére. Az MKE vándorgyűlés számos szekcióban, előadáson és workshopon kínált lehetőséget a résztvevők számára, hogy új ismeretekkel gazdagodjanak, főként pedig hogy megoszthassák egymással saját tapasztalataikat és aktuális kihívásaikat.
Monok István előadása a nyitó plenáris ülésen
Előadóként kiváló könyvtáros szakemberek szerepeltek, akik különböző aspektusokból vizsgálták a könyvtárak helyzetét, időként kitekintéssel a jövőbeli lehetőségekre, valamint külföldre is. A témák igen széles spektrumot öleltek fel: a digitális könyvtári szolgáltatásoktól a közösségi térként működő könyvtárakig, mindemellett pedig a helyi módszertani fejlesztések, jó gyakorlatok is fókuszba kerültek.
Petró Leonárd, főszervező előadása
A több napos rendezvény ugyanakkor remek alkalmat adott a hálózatépítésre. A könyvtárosok közötti folyamatos tapasztalatcserére – tovább erősítve a szakmai közösség összetartozását, illetve újabb együttműködéseket megalapozva – nemcsak az előadások szünetében, de a kulturális vagy az esti programok alkalmával is nyílt ehetőség. Az esemény összességében azt sugallta, hogy a könyvtárak nem pusztán igény esetén rendelkezésre álló információközvetítők, hanem a helyi közösségek életének proaktív alakítói és élő színterei.
A CSMKE könyvtárosai számára bizonyára sokáig emlékezetes marad, hogy az elmúlt évben Szeged adhatott otthont a vándorgyűlésnek. A 2024-es esemény – talán érhető módon – mindig is különleges marad számunkra, de a debreceni kollégák szervezőmunkája és vendégszeretete idén is maradandó élményt kínált a résztvevőnek. Azt gondolom, hogy a Debreceni Egyetem campusa ideális színtere és a DEENK kiváló házigazdája volt a 2025-ös vándorgyűlésnek.
Köszönet illeti a szervezőket az esemény színvonalas megvalósítását!
A CSMKE idei őszi (pontos dátuma: 2025. szeptember 24-28. között) kirándulásának célpontja: Prága. A cseh főváros az elmúlt években a világ egyik leglátogatottabb városává vált, köszönheti ezt az európai fővárosok sorában egyedülállóan érintetlen városképének, a középkortól a szecesszióig szinte minden időszakot felölelő építészeti örökségének. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van. 1992 óta Prága történelmi belvárosa a Világörökség része.
Tervezett program:
1.nap: Indulás 6 órakor Szegedről a volt Szeged Étterem elől, a Széchényi térről. Útközben a technikai megállók mellett Brno-ban tervezünk városnézést + igény esetén megkóstolhatjuk a város híres sörét is! Érkezés a szállásra az esti órákban, a szálláshely elfoglalása. Vacsora a szállodában (fakultatív: leves + főétel 360 CZK).
2.nap: Prága Óvárosának nevezetességeit ismerjük meg. Jókai szerint „egyetlen nagyszabású múzeum” A Vencel tér és környéke, a Rendi Színház (Mozart kedvenc színháza), a Károly Egyetem, a Lőportorony, a Vigadó, az Óváros főtere, Husz János szobra, a Városházán lévő világhírű csillagászati óra az Orloj, a Tyn előtti Szűz Mária templom.
Ezt követően szabad program, majd a megbeszélt helyen és időben találkozunk és megtekintjük a Zsidónegyedet. Azon átsétálva jutunk el a kikötőbe, ahol vár ránk a 2 órás hajókirándulás a Moldván, hideg-meleg svédasztalos vacsorával és a város panorámájával. (fakultatív 500 CZK)
3.nap:
Reggeli után következik a Hradzsin, a prágai vár. Az impozáns Szt. Vitus Székesegyház, a Régi királyi palota – Dobzse László magyar-cseh király prágai palotája, a román kori Szt. György bazilika valamint az Aranyutcácska bájos pici házai. A Várból lejőve kis kávé szünet a kisoldali Metro kávézóban. Majd átsétálunk a Wallenstein palota kertjén a Kisoldali térre, ahol és II. Rákóczi Ferenc emléktáblája is található.
A gyalogos városnézés folytatásaként átmegyünk az ódon Károly hídon az Óvárosba.
4.nap
Csehország legszebb fürdőhelyére Karlovy Varyba látogatunk, – ahol Nagy Péter, Antonín Dvořák, Arany János is jól érezte magát.
Este hazafelé Krusovicében igazi cseh vacsora lehetőség lesz: húsleves, sertéssült, knédlivel és párolt káposztával + desszert + egy ital. (520 CZK)
5.nap: Reggeli után hazaindulás. Megállóhelyünk a Lednicei kastély lesz, ahol részt veszünk egy magyar nyelvű kastély túrán, és megnézzük a híres francia kertet és a Pálmaházat is. (Belépő díj: 30 euró, nyugdíjasoknak: 26 euró)
Részvételi díj: 125.000 Ft, CSMKE tagoknak 3000 Ft térítést ad az egyesület.
Jelentkezési határidő: 2025. aug. 5. (60000,- Ft befizetésével), 2. részlet: 65.000 Ft (szept. 15-ig)
Utazás: légkondicionált autóbusszal
Szállás: a Hotel Kladno 2 ágyas szobáiban (4 éj), svédasztalos reggelivel. A hotel mellett van buszmegálló, ahonnan be lehet buszozni Prágába (kb. 20 km).
A részvételi díj tartalmazza: a szállást, a svédasztalos reggelit, az idegenforgalmi adót, az utazást autóbusszal, a programokat és az idegenvezetést, fülhallgatókat. Az utat 40 fő jelentkezése esetén tudjuk elindítani!
Nem tartalmazza: belépő díjakat és a fakutatív programok árát
Belépő a Prágai várba 450 CZK, 65 éven felül 300 CZK
Vacsora (leves + főétel) a szálloda éttermében: 360 CZK
Vacsora Krusovicében: 520 CZK
Hajókirándulás étkezéssel: 500 CZK
Belépő Lednice: 30 euró, nyugdíjasoknak: 26 euró
Szükséges úti okmány: érvényes útlevél vagy bármely típusú személyazonossági igazolvány.
Biztosítás: Utasbiztosítást lehet majd kötni az utazás előtt, tájékoztatás később.
Hagyományosan a nyár legmelegebb napjai közül az egyiken került megrendezésre az idei 52. Könyvtárosnapunk. Helyszínünk Deszk. Ahol a 2023-as Olvasás Nagykövete díjasunk és kedves kollégái fogadtak bennünket.
Köszönjük Bene Ildikó intézményvezető és Tóth Erzsike könyvtáros szíves fogadtatását.
A könyvtár a közösség szíve címet viselő napunk programjába sok-sok érdekes programot, előadást zsúfoltunk be. S nagyon örülünk, hogy az első rész előadásai mind-mind megerősítették és igazolták az idei mottónkat: azaz a Könyvtár a közösség szíve!
Rendezvényünket a Tiszavirág Néptáncegyüttes kiváló táncosai nyitották meg, szépséges ruhákban ropták a táncot a faluház színpadán, csak nekünk könyvtárosoknak. (Büszkeségeink rovat következik: bizony a fellépő táncosok között volt könyvtároskolléga gyermeke.) Köszönet a táncosoknak, hogy az utolsó napjaik egyikét a tanítási évből ránk áldozták és bemutatták tudásukat.
Szívből köszönjük polgármester úr: Király László köszöntő szavait és finom „pálinkáját”. Öröm volt látni a könyvtárat bemutató előadás ppt diái között, hogy régóta olvasója a deszki könyvtárnak. (Az évek számát feledje a jótékony homály. :-)) A köszöntőbeszédében megismertette velünk mit tudhatunk jelenleg az általa vezetett településről.
A totót még ki nem töltők bizony itt sok értékes információhoz juthattak / ahogy a totót pontatlanul kitöltők is. 🙂
Hagyományosan a helyi szervezők bemutatkozásával indítjuk könyvtárosnapjainkat. Bene Ildikó a faluház munkáját és a számtalan művészeti, kulturális csoportot ismertettet meg velünk gazdagon illusztrált diáin.
Tóth Erzsike a deszki könyvtár történetébe vezetett be bennünket és megosztotta velünk könyvtárosi munkájának élményeit, emlékeit. Itt is szívből gratulálunk neki, hiszen június 19-én ünnepelte velünk a 25 éves jubileumát. (Természetesen ennek tudatában szerveztük ezen jeles napra a Könyvtárosnapunkat hozzá.)
Kószó Aranka, a Deszki Falunkért Egyesület elnöke, a Deszki Faluház nyugalmazott igazgatója a helyi közösségi életről ill. a helyi újság keletkezéséről számolt be.
Kószó Aranka, a Faluház nyugalmazott igazgatója, Erzsike elődje
A rövidke szünetet és könnyed felfrissülést (finomságok, vásárfiák és a faluház megtekintése) követően 21. század és Jókai Mór témában Boldog Zoltán író, irodalomtanár előadásában a MI azaz a mesterséges intelligencia és a 200 éve született író világába kalauzolt bennünket. El ne felejtsétek az Eső irodalmi lapot megvenni! Ott található a legújabb Jókai szöveg a Mi tollából.
A helyi szerző után két szakmai előadással zártuk napunkat. Nagy örömmel fogadtuk, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének két „legfőbb” képviselője is eljött hozzánk. Istók Anna, az Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkára, a Gödöllői Városi Könyvtár igazgatóhelyettese a szeretetmárka építésének világát ismertette meg velünk. A gödöllői könyvtár 20 éves születésnapját megünneplő időszak egy nagyon komolyan megtervezett marketingkampány volt a vezetésével.
Az IFLA és a Press Reader által közösen hirdetett nemzetközi könyvtári marketing díj pályázatán a zsűri döntése értelmében 91 pályázó közül a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ 20 év – 20 ajándék című reklámkampánya kiemelt értékelést kapott és a 10-es shortlistben végzett. Marketingkampányuk lenyűgözte a zsűri tagjait, akik kiemelték a gödöllői könyvtár innovatív, stratégiai szemléletét és mint legjobb marketing gyakorlatot, követendő példaként nevezték meg a benyújtott pályázati anyagot. S meghívást kaptak az IFLA – International Federation of Library Associations and Institutions 2023. évi rotterdami kongresszusára is, ahol prezentációban tárhatták a világ könyvtárosai elé a projektjüket.
Istók Anna, az Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkára, a Gödöllői Városi Könyvtár igazgatóhelyettese
Zárásként Gerencsér Juditot, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnök asszonyát és az MNMKK Országos Széchenyi Könyvtár általános főigazgató-helyettesét hallgathattuk meg a könyvtárosok és a könyvtárak 21. századi új szerepköréről és kihívásairól. A nemzetközi szakmai trendek megismerése mellett bizony a mesterséges intelligencia okozta/okozható új szakmák, munkafolyamatok keletkezését is előre vetítette. Mindhárom előadónknak köszönjük az érdekes előadásokat és az inspirációt további munkánkhoz.
Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és az MNMKK Országos Széchenyi Könyvtár általános főigazgató-helyettese
A hagyományos nyereményjáték sorsolása és a finom ebéd után lovaskocsi túrára indultunk a deszki utakon illetve a Szent Száva Hitéleti és Kulturális Központ történetével és jelenlegi munkájával ismerkedtünk meg.
Köszönjük a deszki kollégáknak és Deszk községnek, polgármester úrnak a szíves fogadtatást!
Tudjuk, többen jeleztétek legyen télen, hűvösebb időben könyvtárosnap, de idén nyárra is „hideg nyarat” ígértek a meteorológusok.
Jövőre, hol is találkozunk? Majd kiderül!
A Somogyi-könyvtár kollégái által készített összes képért katt ide: képgaléria
Szolgálati közlemény: Az idei Könyvtárosnapunk bizonyos elemeit pályázati forrásból is tudjuk támogatni: köszönhetően a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2025. című felhívására beadott, NEAG-KP-1-2025/1-001852 számú, Könyvtár 2.0: A közösség szíve című nyertes pályázatunknak.
2025. évi rendezvényeink bizonyos elemeit pályázati forrásból is tudjuk támogatni: köszönhetően a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2025. című felhívására beadott, NEAG-KP-1-2025/1-001852 számú, Könyvtár 2.0: A közösség szíve című nyertes pályázatunknak.
Szívből gratulálunk Kecskeméti Zoltánné „Icunak” a 2024-es év Az Olvasás Nagykövete Díjához!
Jövőre lesz 40 éve annak, hogy Kecskeméti Zoltánné elkezdte könyvtárosi pályafutását Ópusztaszeren. Munkája 1985. november 15-én a „Száz falu – száz könyvtár” mozgalom keretén belül létesült un. szeri könyvtárból indult. Az első ledolgozott munkanapja után úgy alakult, hogy az intézményt a régi iskola felújított épületébe kellett átköltöztetnie, melyet nagy lelkesedéssel teljesen autodidakta módon végre is hajtott. Az új helyen kialakította a korszak könyvtári követelményeinek megfelelően szervezett gyűjteményt és szolgáltatásokat.
Előbb alapfokú képzésre járt majd a Somogyi-könyvtárban megszerezte a könyvtárosasszisztens képesítést. A korábban akadozva működő könyvtárat megbízhatóságával, a szakma és a helyi közösség iránti elkötelezettségével a falu számottevő kulturális és oktatást segítő intézményévé emelte. 2002-ben megépült Ópusztaszeren a Faluház, ahol a Teleház mellett helyett kapott a könyvtár is. Újabb költözködés következett, melyet ezúttal szakmailag jól előkészített, és a helység adottságaihoz igazodva alakított ki, személyiségét tükröző módon tett barátságossá és otthonossá. A könyvtárhasználat ebben az időszakban újabb lendületet kapott. Icu – a gyerekeknek Ica néni -személye a településen összeforrott a művelődés és a közösségi élet kínálta lehetőségek megteremtésével. A könyvtár 2016. január 1-től a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer részeként, kiegyensúlyozottan működik. Icu munkáját azóta is a változásokra és az új feladatokra nyitottan, nagy alázattal, pontosan és lelkiismeretesen végzi. Lelkesedése is töretlen, az elmúlt években nyári tábort kezdett szervezni. Először hat fő jelentkezett, 2024-ben már harmincnál is többen vettek részt, a községben csak „Ica néni tábor”-ként emlegetett könyvtári programon.
Időközben közösségépítőként is képezte magát és a teleházas szolgáltatások elhalásával könyvtári aktivitásán túl, egy személyben szervezi a falu közösségi életét. Jó kapcsolatot ápol a Vackor Környezetvédelmi Egyesülettel, a Faluszépítő Egyesülettel és a Nagycsaládosok Egyesületével, számos közösséget építő kezdeményezésük támogatója (pl. adventi vásár) és életre hívója. Tevékenyen részt vesz a közéletben, az önkormányzat 2019-ben elismerő oklevelet és díszplakettet adományozott sok évtizedes munkája elismeréseként. Könyvtárosi pályafutása során generációkat vonzott a könyvtárba, szerettette meg velük az olvasást, a könyves kultúrát. A könyvek, a könyvtár népszerűsítésével sokak számára ablakot nyitott a világra, a helyi értékek közvetítésével erősíti a község lakóinak identitását, hozzájárulva Ópusztaszer megtartó erejéhez.
az év utolsó munkanapjainak egyikén egy pihentető délutánra várunk benneteket.
Ugye már ti is kíváncsiak vagytok ki lett az idei díjazottunk, Az Olvasás Nagykövete??
2024. december 18-án mindenre fény derül!
A taggyűlésen kicsit (pár mondatban, pár diában) megemlékezünk az idei évről, majd a komoly szakmai információk után belevetjük magunkat a Dóm téri karácsonyi vásár forgatagába.
Idén is biztatunk benneteket, hogy jelöljetek a 2021 óta minden évben átadásra kerülő Az olvasás nagykövete – Csongrád-Csanád vármegye kiváló könyvtárosa díjra kollégákat. Tudjátok, az elismeréssel minden évben egy olyan könyvtáros kolléga munkáját szeretnénk megköszönni, aki hosszabb időn át kiemelkedő szakmai tevékenységet nyújtott, élen járt a település könyvtári kultúrájának fejlesztésében, szakmai szolgáltatásainak korszerűsítésében.
Az idei vándorgyűlés pályázatunk nyertese Rafai Mária nyugdíjas kolléganőnk volt. Mari aktív vándorgyűlésre járó tagunk (s mindig sok-sok fotóval és élménnyel számol be a vándorgyűlésekről).
Idén kettős szerepe volt: nemcsak mint résztvevő , hanem városi sétavezető is volt.
Fogadjátok szeretettel beszámolóját! (Mely kötelező eleme volt a pályázati kiírásnak.) K.J.
Mi-partit rendezett 2024 nyarán a szegedi Somogyi-könyvtár, SZTE Klebelsberg Könyvtár, a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete.
Főszerepben a MI és mi, a könyvtárosok, akik már régen elfogadták, hogy szakmánk legfontosabb és mindennapi velejárója a változás, az újítás, az innováció. A különböző szakmai programokon, szekciókon rengeteg izgalmas, sokszor meglepő ötlet került napirendre és bemutatásra. Olyanok, amiket a mindennapokban, minden könyvtáros tud használni, és amit aztán akár minden olvasó kipróbálhat, használhat. Sokat hozzáadott a témához a szakmai kiállítók sok érdekes, látványos újdonsága is, ahogy azt minden vándorgyűlésen megtették.
Voltak persze hagyományos kiállítások is: Mesélő évszázadok szépséges könyvei a Somogyi-könyvtár állományából válogatva (a kiállítást Gerencsér Judit, az MKE elnöke nyitotta meg), vagy a korábbi két szegedi vándorgyűlés (1984, 2007) dokumentumainak sokszor megható gyűjteménye. Azokon a képeken olyan meghatározó, közismert kollégákat fedezhetünk fel, akik azóta már nincsenek az élők sorában. A vendégek érdeklődéssel nézték meg a friss Nobel-díjas, a Szegedi Egyetemhez kötődő Karikó Katalinról szóló kiállítást is.
A vándorgyűlés szervezői különös figyelemmel és remek ötletekkel készítettek elő jobbnál jobb szabadidős programokat is. Volt orgonahangverseny az alsóvárosi templomban (ez egyúttal azt is lehetővé tette, hogy ezzel az ország minden vidékéről érkező látogatók megtekinthessék a város központjától távol eső értékes műemlék épületet is. Sikeres volt az esti táncbemutató, és a szervezők számára is meglepetés a több száz fős részvétel az esti vezetett túrán a Belvárosban. A rengeteg érdeklődő kettéosztás után is nagylétszámú, érdeklődő csoportot képezett. Ehhez kapcsolódott a Dóm tornyába szervezett esti panorámás toronylátogatás is, ami nemcsak a város esti arcát mutatta meg, hanem azzal az extra látvánnyal is gazdagodott, hogy épp azokban a napokban kezdték el a Szabadtéri Játékok idei nagyszabású sikerdarabjának, a Rebeccának a helyszíni, esti próbáit, amit így felülről, a toronyból lehetett nyomon követni… Az esti vezetett séta és a toronylátogatás különlegesen jó és nagyon kedvelt ötletnek bizonyult, külön köszönet a kitalálójának!
Voltak természetesen nappali szabadidős programok is két szakmai esemény közé beékelve.
Nagy érdeklődés kísérte a csütörtöki és a pénteki reggeli városnéző vezetett sétát is. Már az első napon itt is ketté kellet osztani a nagylétszámú érdeklődőket két csoportra. A rendelkezésre álló másfél óra bizony nagyon kevés egy ilyen nagy múlttal, gazdag jelennel, és sok-sok érdekességgel bíró város esetében, mint Szeged. (Gyakorlott vándorgyűlés-járóként mondhatom, ilyenkor a látogatók számára igen fontos szempont a rendezvény helyszínével való alaposabb ismerkedés. Éppen ezért lett olyan sikeres a nulladik nap intézménye, amikor még szakmai programokkal való ütközés nélkül lehet ismerkedni a szervező várossal.) Ezért a séta útvonalát igyekeztünk viszonylag rövid idő alatt a legfontosabb, a város létét meghatározó emlékek köré szervezni. Szóba kerültek a középkori és törökkori emlékek (Palánk, Görögkeleti szerb templom), természetesen az árvíz története és hatása a város további fejlődésére, (elsők között került szóba a „víz előtti, víz utáni” kifejezés fontossága a város történetében.) Sokat beszéltünk a Dóm (Fogadalmi templom) megépítések éppen 50 éven át tartó hosszú történetéről az ötlet kimondásától az épület felszenteléséig, a benne lévő gyönyörű műtárgyakig, a közelmúltban történt változásokig. A Hősök Kapujánál az első kérdés az volt, miért építettek Szegeden más városokhoz képest sokkal nagyobb szabású, jelentőségteljesebb emlékművet. A válasz egyszerű, és szomorú, mert Szeged lakosságából az akkor itt állomásozó nagy létszámú katonai egységek miatt sokkal több áldozata volt A Nagy Háborúnak, amit akkor még mindenki így hívott, mert senki nem gondolt arra, hogy sorszámozni kell, mivel sajnos lesz egy következő is…(több mint 12000 szegedi illetőségű katona volt az első háború áldozata).
Az egész séta során alkalmaztam azt a módszert, hogy amit nem tudtunk megnézni az időhiány miatt, arra felhívtam a figyelmet, és elmondtam az odajutás módját is. Így volt például a Hősök Kapuján található ábrázolások, például a doberdói fa esetén. Az ott megfestett legendás fa eredetije ugyanis szinte mesebeli módon került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, jelenleg is a Fekete Ház épületében tekinthető meg.
(A híres fa eredeti helyén a Doberdói fennsíkon, San Martino del Carso faluban azóta egy újabb példány fejlődött ki, és emlékeztet a nagy háború hőseire, több jelentőségteljes emlékhellyel és egy civil lakosok (pedagógusok, történészek) által létrehozott meglehetősen gazdag helyi múzeummal, ahol Szeged is igen fontos szerepet kapott, mert ott a honvédő olasz, vagy az akkor betolakodónak számító monarchiabeli katonák emlékeit is őrzik. Az olasz emlékezetpolitika már régen azt az elvet vallja, hogy ha a katonák életükben egymás ellenségei voltak, akkor halálukban egymás testvéreivé váltak. Ezért van olyan sok szépen karbantartott emlékhely, kápolna, bemutatásra alkalmas lövészárok, közös, gondozott sírkert az Isonzó völgyétől a Doberdó fennsíkján át egészen az Adriai tenger partjáig, ahol az összes katona emlékét nemzetiségétől függetlenül méltón őrzik.)
A séta során ezután felkerestük a Belváros jelentősebb épületeit, parkjait. Megnéztük Szeged kiválóságainak lakóhelyeit (Radnóti, József Attila, Juhász Gyula.) Beszéltünk a távolabbi épületekről, megnéztük a szegedi specialitást, amikor költők, írók mondatait az utca járdáiba, vagy a szökőkút oldalába építették be (Babits, József Attila, Juhász Gyula). A látogatók kiemelt érdeklődést mutattak a város jó néhány szecessziós épülete iránt. Beszéltünk Lechner Ödön, Magyar Ede és mások tevékenységéről a város építészetében. A Stefániáról indulva megnéztük a magyaros vagy alföldi szecesszió egyedi szépségeit. (Beregi és Deutsch palota). Kijelöltük a távolabbi megtekintésre érdemes épületek helyét, amit aztán az érkezéskor kapott turistatérképpel könnyen felkereshettek, vagy akár még több információt begyűjthettek a Tourinform irodában. Beszéltünk a Víztorony tér és környéke, a Török utca, a Jósika utca és a csodaszép Új zsinagóga épületeiről, aztán a Széchenyi téren, majd Kárász utcán mentünk a vándorgyűlés helyszíneire. Szóba kerültek a Széchenyi tér szobrai, fái, vasasztalai, a Klauzál téren Kossuth Lajos és más hírességek, a sétáló utcán Janikovszky Éva és más lakók, majd a Reök Palota, a szerencsétlen sorsú építőjével (Magyar Ede), a Dugonics tér a megfordított Dugonics szoborral, az Egyetem központi épületével, annak igen változatos történetével. A Honvéd tér a jelentős múlttal rendelkező református templommal, majd a végcélnál az egyetem régi és új épületeivel, az ott tanult hírességekkel.
A séta résztvevői kifejezetten érdeklődők voltak, sokat kérdeztek, sok mindenről beszélgettünk. Többen elmondták, hogy terveznek olyan látogatást Szegedre, amikor hosszabb ideig ismerkedhetnek a város érdekességeivel, szépségeivel. A séta végén tapsoltak, és azt mondták, hogy nagyon informatív volt… Ilyen lelkes, kíváncsi kollégákkal a séta vezetőjének is élmény volt az együtt töltött másfél óra.
Nagyon informatív, színes, érdekes, sok új ismeretet tartalmazó programot találtak ki és állítottak össze a harmadik szegedi vándorgyűlés szervezői, akiket ezért elismerés és köszönet illet. A következő vándorgyűlés helyszíne 2025 nyarán Debrecen lesz. (A címben kölcsönzött „mi-parti” egy manapság ritkán használt, középkori eredetű művészettörténeti fogalom, ami az akkori viselettörténetre utal. Arra, hogy azidőtájt nagyon kedveltek voltak azok az öltözetek, amiket több különböző színű (és, vagy) mintájú anyagból varrtak össze. Legtöbbször függőleges osztással, vagyis a nadrág szárai, vagy a felső kabát szárnyai voltak különbözőek, mégpedig jellemzően nagyon eltérő, feltűnő színekkel. Ez a szokás leginkább a bohócok, udvari bolondok, mutatványosok és vándorszínészek öltözetében maradt fenn a későbbi évszázadokon át. Manapság már inkább csak bizonyos kártya figurákon látható. Mi-parti címmel létezik egy huszadik századi lengyel zeneszerző, Lutoslawski kortárs, klasszikus zeneműve, ami rövid, de a korát igen jól kifejező darab.
A címmel a rendezvény sokszínű, érdekes voltára utaltam.
Rafai Mária
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Monok István előadása a nyitó plenáris ülésen
Petró Leonárd, főszervező előadása
Bene Ildikó intézményvezető
Tóth Erzsike, könyvtáros a 2023. évi Olvasás Nagykövete díj nyertese
