az idei Olvasás nagykövete – Csongrád-Csanád megye kiváló könyvtárosa 2023 díjhoz!
Tóth Erzsébet 2000 óta, tehát 23 éve dolgozik könyvtárosként a Deszki Művelődési Ház és Könyvtárban. Intézményünk többfunkciós, művelődési ház és könyvtár, valamint az iskolai könyvtár feladatait is ellátja. Erzsike több évtizede meghatározó egyénisége a települési kultúrának, hiszen nem csak könyvtárosi feladatokat lát el, azon jóval túlmutat a tevékenysége. Több sikeres olvasásnépszerűsítő kampány, kirándulások, könyvbemutatók, kiállítások szervezése fűződik a nevéhez, a deszkiek ragaszkodnak hozzá. Gyerekekkel, idősekkel egyaránt megtalálja a hangot, ismeri az itt élők problémáit, segítőkészségére mindenki számíthat a településen. Az iskolásoknak rendszeresen tart könyvtárhasználati órákat, amelyeket nagyon szeretnek a gyerekek és a pedagógusok is egyaránt.
Az elmúlt 23 év szakmai munkája és hozzáállása alapján szívből ajánlom őt a díjra.
Jelölte: Bene Ildikó a Deszki Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója
Idén kicsit elcsúszva – a télről tavaszra átnyúló energiamentes időszak okozta intézményzárások miatt – most tartjuk éves közgyűlésünket. Egy picit 2022 – egy picit a 2023-as év is összefoglalásra kerül.
Lesz szó a tagkártyakedvezményekről ; a jövő évi vándorgyűlésről – remélem mindannyian tudjátok 2024-ben Szegeden lesz!! – ; az ősz elején kiküldött igényfelmérési kérdőívre beérkezett válaszaitokról.
Köszöntjük a 2023-as év Olvasás nagykövete díjazottját! S fény derül a logópályázatunk eredményére is.
A nap folyamán szabadon választott helyszíneken megismerkedhetünk a Somogyi-könyvtár digitális – virtuális játszóterével.
S aki előzetesen regisztrált a Móra Ferenc Múzeumba is eljuthat az Agyagkatonákat megnézni. Regisztrációs határidő: 2023. november 17. űrlap: https://forms.gle/2sP4BRy1QWan8fTSA
Várunk benneteket 2023. november 23-án!
A közgyűlési meghívó itt található ill. a dokumentumtárból letölthető:
2023. június 14-én a hagyományoktól eltérően nem csütörtökön, hanem szerdán találkoztak újra Könyvtárosnap keretén belül „vár”megyénk könyvtárosai. Az 50. azaz fél évszázados találkozó idén Kiszomboron került megrendezésre. A szám szép kerek azonban a brit tudósok még vitatkoznak, hogy tényleg a június „tizennegyediki” rendezvényünk – e az ötvenedik. Házassági években mérve aranylakodalmat ér, gombócból pedig rengeteg.
Szinte hihetetlen, de Kiszomboron még sose tartottunk Könyvtárosnapot. Így házigazdáink Adrián Renáta és Nógrádiné Vígh Krisztina lelkesen, kreatívan indultak neki az előttük álló feladatnak s minden váratlanul előugró szervezési problémát azonnal megoldottak/elhárítottak.
Külön köszönet illeti a település polgármesterét Szirbik Imrét és a jegyző urat dr. Gácsi Zoltánt, mivel azonnal a két könyvtároshölgy mellé álltak s végig anyagilag, erkölcsileg és nem utolsósorban megtisztelő jelenlétükkel támogatták a Könyvtárosnap szervezését.
Szintén köszönet illeti az Ady Endre Művelődési Ház munkatársait (exkönyvtárosokat) az előadások helyszínének, infrastruktúrájának biztosításáért.
Az idei Könyvtárosnapunk központi témája az egyesületi életet volt. Előadóként köszönthettük a CSMKE elnökségi tagját Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnest, a Békés Megyei Könyvtárosok Szervezetének elnökét Dézsi Jánost és dr. Nagy Gyulát, az SZTE Klebelsberg Könyvtárának főigazgatóját.
A polgármester úr köszöntőjét hallgatva megismertük Kiszombor történelmét, fejlődését és örömmel hallgattuk milyen elégedetten beszél a KSZR-be lépésük előnyeiről. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, mekkora öröm és jó érzés, hogy a két kiszombori kolléganőnk munkáját nagymértékben támogatja.
Hagyomány, hogy a fogadó könyvtárt is megismerjük így vendéglátóink közül Nógrádiné Vígh Krisztina vállalta a könyvtáruk történetének, megújulásának bemutatását. Elárulom, a könyvtár épülete egykoron 1876-ban „Leányvár”-nak épült a helyi nemesi Rónay-család leánygyermeki számára.
Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes előadásában megismertetett bennünket a CSMKE-ben, MKE-ben és az IFLA-ban végzett munkájáról, élményeiről, terveiről. Életútjának ötven év emlékei, amin végigvezetett minket egy csodálatos szakmai életút. Megtiszteltetés, hogy egyesületünk tagja!! Köszönjük, hogy legújabb szakmai sikerét is megosztotta velünk előadása végén. De, Psst… nem áruljuk el!!
Szívből kívánuk további sok sikert a Tanárnőnek a hazai és nemzetközi könyvtári szervezetekben!
A rövidke kávé és sütiszünet után hagyományosan egy másik egyesület életét ismerhettük meg. Dézsi János a Békés „vár”megyei könyvtárosok szerveztének történetét tárta elénk. Kiderült sok a hasonlóság az egyesületi életünkben, ők is kirándulnak, szakmai napokat szerveznek, elnökök jönnek – mennek ééésss szeretnek finom sütiket enni. Természetesen jó pár ötletet is tudtunk meríteni a találkozónk alkalmával. Örülünk, hogy elfogadta meghívásunkat!
Harmadik előadónk Dr. Nagy Gyula 2022 óta vezeti az SZTE Klebelsberg Könyvtárát. A főigazgató úr egy teljesen más szakmai vidékre kalauzolt minket. Az egyetemi (felsőoktatási) könyvtár feladatai, tevékenysége és lehetőségei sok tekintetben eltér az általunk ismert közkönyvtári léttől. Elborzadva hallgattuk heti nyitvatartási számukat és idejüket (le se írom, nehogy a HÖK kevesellje), s aki találkozott már az MTMT adatbázissal tudhatja nem egyszerű munka hárul az ezzel foglalkozó kollégáikra s emellett munkatársai a digitalizálásban se tétlenkedtek a sok tízmilliós digitalizált oldalszámaik fantasztikus eredmények. Köszönjük a váratlan nyereményjátékot! Nagyon jó hangulattal zárult így a szakmai napunk előadásblokkja.
A kiadós és finom ebéd a Rónay Kúria épületében várt minket, majd Krisztina kalauzolt minket a Rónay család emlékei között a Kúria látványosan berendezett kiállítóterében. Közösen sétálva fedeztük fel a Kiszombor műemlékeit (Rotunda, kastély) és egy kisvonatos kiránduláson keretében elzötyögtünk a Rónay család sírkertjébe.
Aki teheti látogasson el Kiszomborra! Barátságos, vendégszerető emberek lakják, még a gólyák, háziállatok is a turistáknak (nekünk könyvtárosoknak) pózolnak fotókra. Számtalan történelmi emlékhellyel rendelkezik s minden épületük, ha mesélni tudna hihetetlen történeteket hallhatnánk!
Köszönjük, hogy itt lehettünk! Nagyon jól éreztük magunkat!
Itt a nyár, lassan június, tehát érkezik az idei Könyvtárosnapunk!
Idén Kiszomboron találkozhatunk újra egymással! Képzeljétek el, mióta Könyvtárosnapok vannak a megyénkben itt még sose jártunk így együtt egyesületileg. Hihetetlen!
A kolléganők már nagyon készülnek és Szeretettel várnak mindenkit ebbe a Maroshoz közel fekvő, számtalan történelmi emlékhellyel rendelkező nagyközségbe!
Bár egy év szünetet kellett tartanunk, de tavaly ismét meg tudtuk szervezni a megyei könyvtárosnapot. Idén pedig visszatérünk a hagyományos júniusi időponthoz!
Mint már korábban hírt adtunk róla idén Algyőre várjuk a kollégákat, 2022. június 16-án. Lassan húsz év eltelt azóta, hogy együtt megnézhettük Algyőt (ha valaki nosztalgiázna, itt megteheti), így a kollégák ismét várnak bennünket az azóta megszépült és nagykorúvá lett településen, és a könyvtárban.
Az idei tematikánk is kapcsolódik Algyőhöz. Arra keresünk választ, hogy miképp kapcsolódik egymáshoz a könyvtár és a turizmus, a turisztikai fejlesztések. Meg persze lehetőség lesz ismét együtt lenni, beszélgetni, barátokkal találkozni, sétálni a Tisza-parton. És hogy a munka se maradjon el, mindeközben tisztségválasztó közgyűlést is tartunk. Szóval minél többen legyünk ott!
Szeretettel várunk mindenkit ebben a dinamikusan fejlődő Tisza-menti községben!
Hosszú évek (inkább évtizedek) múltak el míg újra egy új könyvtárépületet adtak át a megyében. 2019-ben megnyitotta kapuit az új makói könyvtár. Ez szinte kötelezővé tette, hogy könyvtárosnapunkat a József Attila Városi Könyvtárban tartsuk meg. Azonban a világjárvány ezt a tervünket is meghiúsította. Közel fél évszázad után meg kellett szakítanunk a sorozatot, és 2020-ban elmaradt a megyei könyvtárosnap. Azonban nem adtuk fel! Így 2021-ben Makó látta vendégül a megye könyvtárosait.
A témaválasztásnál nem hagyhattuk figyelmen kívül sem a 2020-ben megkezdett sorozatunkat, sem vendéglátónk eredményeit, irányelveit. Az elmúlt években egyre több könyvtár számára vált igazán fontossá és kiemet témává a környezetvédelem, a zöld könyvtár tematika. Így van ez Makón is. Az új, természettel harmonizáló épület adta adottságokat is kihasználva, tudatosan a környezetvédelemet helyezi központa a könyvtár. Elég csak a beporzók napjának programjaira gondolni.
Innen is jött a gondolat, hogy szakmai napunkon ismét a zöld könyvtár kérdéskörét járjuk körül. A téma hosszú évek óta fontos számunkra, ahogy a legtöbb könyvtáros számára.
Ezek alapján első előadónk dr. Vásárhelyi Tamás biológus, múzeológus volt. A neve és személye sok könyvtáros számára nem ismeretlen, hiszen az Én könyvtáram projekt keretében már sokan találkozhattak lenyűgöző személyiségével, hallhatták érdekes játékos előadását. Átfogó előadás érdekes volt. A téma hatalmas, így nehéz megközelíteni és megfogni. Bár a konkrét téma a zöld könyvtár szerepe volt, azonban az átfogó előadás távolról indított. Áttekintést kaptunk a biodiverzitás lényegéről. A fajok egymásrahatásáról. Valamint megtudtuk azt is, hogy a “büdösbogárra” nézve sértés a “lebogarazás”. Szóval tájékoztatásnál erre is figyelnünk kell. És vigyáznunk kell az Ady idézetekkel is! Megtudhattuk mennyi féle ételt eszünk, mekkora egy strucc tojás, mekkora egy kolibri tojás (aki evett már Tik-Takot az tudhatja). Dagadt a keblünk, amikor hallottuk, hogy a könyvtárak jóval a múzeumok előtt járnak a zöldítés tekintetében.
Nehéz néhány szóban összefogalalni az előadást. Álljanak itt a diák, bár nem adhatja vissza az egész élvezetese előadást néhány kép, de felvillantja. Aki ott volt hallhatta és tanulhatott az előadótól Bízom benne, hogy sokan vittek haza ötleteket, gondolatokat.
Az átfogó előadás után közeledtünk a konkrét szakmánkhoz. Követekező előadónk Szépvölgyi Katalin az Óbudai Platán Könyvtár Ezüsthegyi Könyvtárának vezetője volt. Katalinék valóban példaértékű munkát végeznek elkötelezett zöldkönyvtárként. Ennek a munkának az eredménye, hogy a tavalyi évben az IFLA Zöldkönyvtár díját is elnyerték. Ez a díj sok év áldozatos munkájának eredménye. Erről a munkáról mesélt a jelenlévőknek igazgatóasszony. Láthattuk, hogy hosszú évek tervszerű, tudatos építkezésének következménye. Ahol a fenntartói szándék és a könyvtárosi elképzelés találkozik. Közösen lehet építeni, és jót tenni. Természetesen ehhez kellenek adottságok és szerencse is. Mint Katalin is kiemelte nagyon szerencsés a könyvtár elhelyezkedése, megfelelő az épület, a kert, a környezet. És azt sem szabad elfelejteni, hogy majd szegednyi embert lát el a könyvtár, de csak Békásmegyer nagyobb mint Csongrád megye második legnagyobb városa. Ezek a körülmények is segítették a címhez a könyvtárat. De elvitathatalan, hogy az eredményhez a legfontosabb a hatalmas elkötelezett munka, amit kollégák tesznek nap mint nap. És nagyon fontos a közösség ereje is. Építik a közösséget, de meghálalják az olvasók a törődést. Segítik egymást, támogatják a könyvtárat, a könyvtárosok munkáját. Segítenek rendbentartani a kertet, közössen dolgoznak, együtt érték el az eredményeket.
Sajátos kezdményezésükről a magkönyvtárról is sokat hallhattunk, elleshettük a kulisszatitkokat. Csak jókívánságaimat továbbíthatom, hogy továbbra is legyen sikeres ez a kezdeményezés.
Nehéz leszűrni az előadás tanulságát. Az biztos, hogy összegezve csak ismételni tudom az előadó szavait: egy jó csapat nélkül ezt nem lehet. És én kiegészíteném, hogy a jó csapatban benne vannak a könyvtárhasználók és a fenntartó is. Igazán eredményt csak együtt lehet elérni. Az élvezetes egy órát nem tudja visszaadni egy diasor, de talán felvillantja, hogy miért is érdemes ellátogatni Békásmegyerre.
De szorosan a könyvtárosi szakmához kapcsolódóan már reggel 8 órától lehetőségük volt a kollégáknak egy könyvtári nyomozásra, melynek keretén belül megismerhették az új könyvtár épületet. Bebarangolhatták az tereket, szobákat, raktárakat. Ha ügyesek voltak, ki tudtak szabadulni a pók hálójából is.
Ezt a kalandot folyamatosan az eégsz nap során kipróbálhatták a kollégák. És aki ügyes volt, a végére megtudhatta, hogy ki is az a Bombiák János. Aki ügyes volt, már tudja. Aki nem volt ott, sosem tudhatja meg.
A nap további részében a jól megérdemelt ebéd után ismét lehetett játszani, megtekinteni a könyvtárat, egy jót sétálni a városban a múzeum megtekintésével, vagy egy kis “vonatozással” egybekötött Maros parti sétára volt lehetőség.
Összességében egy jó hangulatú, érdekes könyvtárosnapunk volt. Nagyon sokat és ötletesen dolgoztak a makói kollégák, ezért hála és köszönet mindannyiuknak. Segítőik ügyesek voltak, a játékok ötletesek. Minden a helyén volt a kávétól kezdve az előadó mikrofonjáig. Köszönjük!
Mint a blogon is olvasható volt, a Somogyi-könyvtár adott helyet és teret a XXI. MKE HKSZ konferenciának július végén. Házigazdaként, szervezőként nagyon nehéz beszámolót írni a három napról. Az MKE HKSZ facebook oldalán azóta már több (eddig 5) részben érkezett beszámoló, rengeteg képpel illusztrálva, érdemes végigböngészni. (A honlapjukon még csak a fotókat találtam).
Nézzük röviden mi is történt ebben a három napban!
Az első nap délelőttje hagyományosan az utazásé és a megérkezésé. A hivatalos program 13 órakor a sajtótájékoztatóval kezdődött. Ez úton is köszönjük a sajtó képviselőinek, hogy a forró nyárban is eljöttek hozzánk!
A konferencia nyitónapján a köszöntő szavak után a külsős előadóké a főszerep. Ezek általában nagyívű, áttekintő előadások, a megadott témához kapcsolódóan.
Elsőként Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja a a kulturális örökség fogalmáról, történetéről tartott egy áttekintő előadást. Az látható, olvasható, hogy az EU számára is kiemelt terület a kulturális örökség, ám ezzel összefüggésben magával a fogalommal is csak most ismerkedünk igazából. Előadása első részében leginkább a kulturális különbségek, a különböző nemzetállamok identitáskereséséről, öndefiníciójáról beszélt. Érdekes, és sajátos megközelítés volt ez, hiszen a hallgatóság számára ekkor vált tisztává maga a kulturális örökség fogalma, illetve az, hogy miért is fontos ez az Uniós támogatások szempontjából. Az előadó a téma szakértője és kutatója, szavait előadását vissza nem tudom adni. A témáról egy hosszabb cikke itt érhető el, előadásának diáit pedig alább tudják megtekinteni:
Az előadó erről a témáról szóló angol nyelvű tanulmánya letölthető innen.
Az érdekes, (számomra legalábbis nagyon) sok újdonságot tartalmazó előadás után Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a kulturális menedzsment kérdéseiről, és a látogatókutatásra építő szolgáltatásfejlesztésről tartott előadást. Érdekes volt hallani egy muzeológust. Látható, hogy hasonló problémákkal küzdünk minden szakágban. Előadásából az is kiderült számomra, hogy érdemes tanulnunk a másiktól, és jó, ha figyelünk egymásra. Az alapmegállapítás pedig minden szolgáltatásra igaz, ismerjük meg használóinkat, a használói igényeket, és ezekre az igényekre építsünk és indítsunk új szolgáltatásokat. Mindez a diákban elbeszélve:
A rövid szünet után dr. Fodor János, az ELTE tanára mutatta be hallgatóival, alkotótársaival közös projektjeiket. A hangsúly a “közös”-ön van. Előadása elsősorban a közösséggel együtt elérhető eredményekről szól. Hogy mit érhetünk el közösen a világméretű hálózat segítségével. A helyszínek, helyek feltérképezése is együtt válhat teljesség. A kollektív tudás, mások tapasztalatainak, tudásának felhasználása megkönnyítheti kutatásainkat. És ehhez hatalmas segítség a világháló, az online világ. Bárhonnan, bármikor, bárkitől érkezhet a segítség. Együtt többek lehetünk. Mindezt talán alá tudja támasztani az alábbi diasor is.
A nap záró előadása szintén a közösség erejéről szólt. A közösség erejének, tudásának tudatos, irányított felhasználásáról. A cím sokat mond, bár talányos, hiszen egy nagyon új kifejezés: Crowdsourcing. Nagy-Sándor Zsuzsanna, nagyon fiatal, hiszen még egyetemi hallgató, más generáció képviselőjeként, más nézőpontot hozott. Először a fogalmat magyarázta, meg illetve a fogalom könyvtári szerepét, a munkafolyamat könyvtári lehetőségeit. Miképpen használhatják a könyvtárak a közösséget, mint erőforrást. Az elméleti bevezető után, néhány példát is bemutatott. Így a gyakorlatban is láthattuk azokat a platformokat, egyszerűen használható applikációkat, melyek segítségével könnyen kiaknázhatjuk a közösségi tudást. A – főként amerikai – példákat látva, arra is választ kaphattunk, hogy milyen projektekhez tudjuk használni ezeket a programokat. A válasz azonban az, hogy szinte mindenhez. Olyan példát is láttunk, amit nem egy nagy könyvtár készített, hanem az előadó, saját munkáját és kutatásait segítendő. Nehéz néhány szóban összefoglalni az előadást. A diákon látható példák azonban végig kattinthatók, megtekinthető. Biztos vagyok benne, hogy mindenki számára tanulságos. A hallgatóságból többünknek azonnal elindult a fantáziája, és máris azon gondolkoztunk, mi legyen az első lépés. De erről majd egy másik posztban.
A nap szakmai lezárása hagyományosa a Kertész Gyula–emlékérem átadása. 2019-ben Gulyás Erzsébet, a Jászberényi Könyvtár munkatársa vehette át az emlékérmet.
A hosszú és fárasztó délután után egy könnyű közös séta és – Szegeden mi más – halvacsora várt a fáradt hallgatóságra. A finom vacsorát követően a lelkes hozzánk érkezőkket egy könnyű esti séta és toronylátogatás várta. Mindig csudaszép és különleges látvány az esti kivilágított város a Dóm tornyaiból. A hangulatot a ránk zúduló özönvíz sem rontotta el.
Az eső a toronylátogatást nem, de az azt követő esti sétát elmosta, így az este – hivatalos része – lezárult, hiszen másnap ismét hosszú nap várt a részt vevőkre.
A konferencia második napján délelőtt a Somogyi-könyvtárban találkoztunk a résztvevőkkel. Ennek a napnak az előadásai a múltba tekintettek. Az eltelt 25 évre tekintettek vissza az alapítók, az elmúlt negyed század aktív résztvevői, irányítói. Hosszú és küzdelmes időszak volt ez a kollégák életében. Emlékeztek a szép pillanatokra, a megható momentumokra, a küzdelmes évekre, és sajnos a megemlékezés pillanatainak is teret kellett adni. 25 év hosszú idő egy ember életében, de egy egyesület életében is.
Előadásaik anyaga a nevükre kattintva elérhető (aki diasorral illusztrálta előadását). Sajnos a jó hangulatú, néhol szomorú, máskor kifejezetten vidám előadások hangulata nem adható vissza, de bizonyára sokan hallottuk már az előadókat, így stílusuk sem ismeretlen.
A délelőttöt megszakítva egy meglepetés tortával köszöntöttük az egybegyűlteket.
A hosszú és érzelmektől sem mentes délelőtt után egy Csongrád megyei kirándulásra invitáltuk a konferencia résztvevőit. A megye a történelem viszontagságai miatt kevés igazán látványos építészeti kulturális emlékkel rendelkezik, hiszen a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett és leginkább a 18-19. század folyamán vált ismét lakottá. Az útvonal összeállításánál törekedtünk arra, hogy minél több színt meg tudjunk mutatni, és ne csak az általában ismert, és sokak által látogatott helyszínekre menjünk el.
Így utunk első állomása Óföldeák volt, a megye egyik legkisebb települése, ahol egy középkori erődtemplomot ismerhettünk meg közelebbről. Még a velünk utazó szegedi kollégák számára is újdonságként hatott ez az épület.
Innen Makóra vitt utunk, hiszen alig két hónapja adták át a teljesen új könyvtárépületet. A Makovecz Imre által tervezett könyvtár mostanra valósult meg. Egy új, modern könyvtár megtekintése mindig nagy élmény, útitársaink igen sok kérdéssel halmozták el a vendéglátókat, aki állták a sarat, és rendületlenül igyekeztek mindent megválaszolni.
Ha már az épület Makovecz, azt is megmutattuk az ország minden részéből érkezőknek, hogy Makó hány szállal kötődik a híres építészhez. 13 Makovecz-épület közül jó néhányat megnézhettünk kívül-belül a makói kollégák segítségével.
A kirándulást egy különleges hangulatú kis faluban fejeztük be. Kübekháza büszke sváb gyökereire. A hármashatáron fekvő kis település sramli-csárdájában sváb ételeket vacsoráztunk, miután egy picit sétáltunk a – valamikori – operett-falu főterén.
A tartalmas nap után jól esett az esti séta.
A konferencia harmadik – záró napja – hagyományosan a vendéglátóké, a szervező kap lehetőséget a bemutatkozásra, a nála folyó helyismereti munka bemutatására. Az előző napok zsúfolt programja után úgy gondoltuk, rendhagyó módon mutatjuk be könyvtárunkat, munkánkat. A Somogyi-könyvtár nagy szerepet tölt be a hazai könyvtári életben. Nagy múltú, közel 140 éves intézmény, hatalmas állománnyal rendelkezik, helytörténeti, könyvtörténeti különlegességekkel. Azonban ezek bemutatása sok órát venne igénybe (ráadásul a jelenleg zajló felújítási munkálatok meg is nehezítik a személyes megtekintést).
Elsőként a leghíresebb és legszebb terünket, az Emlékkönyvtárat tekinthették meg a hozzánk érkezők. A könyvtárbemutató alatt természetesen szó esett a Somogyi-könyvtár történetéről, az Alapítványi anyagról, legnagyobb kincseinkről, különleges dokumentumainkról, megtekinthettük Ferenc József és Jókai Mór aláírását.
A bemutató után egy rövid városi sétával a Szeged 300 évét áttekintő interaktív kiállítótérben néztük meg a várostörténetet bemutató kisfilmet, majd virtuálisan ismerkedtünk Szegeddel, és úsztattuk hajónkat a virtuális Tiszán.
Immáron több mint 10 éve igen népszerűek a városnéző sétáink. Több tematikus sétát vezetnek a kollégák a városban. A következő programpont ötvözte a városismereti séta módszertani bemutatását, és magának a városnak a bemutatását. Gyakorlatban láthatták a kollégák, hogy miként zajlik egy ilyen, és közben megismerkedhettek Szeged szecessziós házaival, Szeged múltjával és jelenével.
A legszebb belvárosi paloták megtekintése után már csak a levezető és elköszönő szavak következtek ismét a Somogyi-könyvtárban.
A stafétabotot átadtuk, jövőre ismét Csongrád megye, Szentes városa látja vendégül az ország helyismereti könyvtárosait. A mi három napunk aktívan és hasznosan telt. Köszönjük a lehetőséget, és bízom benne, hogy mindenki jó emlékekkel és élményekkel teli utazott haza.
Fotókat a HKSZ részéről Mándli Gyula készített, ezek egy jó része az ő facebook oldalukon elérhető. A Somogyi-könyvtár által készített fotók a CSMKE webalbumában megtekinthető, illetve az alábbi videóban összefoglaltam őket.
Idén a Somogyi-könyvtár ad helyet az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XXI. Konferenciájának. Immár 25 éves az MKE HKSZ, ezért a konferencia is ünnepi lesz. Ünnepi, hiszen köszöntjük a szervezetet, és köszöntjük a befogadó várost, mely 300 éve vált ismét Szabad Királyi Várossá, és 140 éve született újjá a pusztító Nagyárvíz után.
Természetesen minderről igyekszünk valamilyen formában megemlékezni a három nap alatt. Aki már ismeri az MKE HKSZ konferenciáit tudja, hogy a három nap különböző módon zajlik. Nem lesz ez idén sem másképp.
A konferencia nyitónapján elhangzó előadások segíthetnek szélesebb távlatokban újragondolni kulturális örökségünkkel kapcsolatos szakmai tevékenységeinket és új eszközökkel gazdagítani célközönségünkkel kialakított kapcsolatainkat.
A második napon az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének negyedszázadára emlékezünk, valamint egy érdekes kirándulást teszünk (az immáron 320 éves) Makóra, ahol a májusban átadott új könyvtárépületet is megtekintjük. Az utolsó napon a 300 éve szabad királyi város, Szeged kultúrkincseivel ismerkedünk sétáinkkal, kiállításainkkal.
De a három napban megnézzük Szeged fényeit, érdekességeit, megismerkedünk a Tisza-parttal és reméljünk finom halászlé mellett beszélgetünk is sokat.
Ezek mellett még számtalan kaland és érdekesség vár mindenkit, aki ellátogat hozzánk.
A hagyományokhoz hűen idén ismét június második felében találkoztak Csongrád megye könyvtárosai. Immár 47. alkalommal került megrendezésre a Csongrád Megyei Könyvtárosnap. Ebben az évben 2005 után ismét Szentesre látogattunk. Az apropó pedig az, hogy 2019-ben ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a városi könyvtár. Bár az ünneplés adta magát, mégis úgy gondoltuk, hogy a találkozó szakmai részének gerincét nem ez fogja adni.
Ennek megfelelően témánk a modern könyvtár lett. Bár a téma a könyvtár volt, a jelenlévők könyvtárosok, a helyszín ezúttal (is) a Megyeháza impozáns épülete volt. A Szentes Városi Könyvtár immár 20 éve a felújított zsinagógában található, éppen ezért volt itt 2005-ben a könyvtárosnap, a szakmai napnak megfelelőbb és tágasabb helyiség kellett. Szerencsére jól számoltunk, mert a jelenlévő több mint száz kolléga nem tudott volna leülni a könyvtárban. Természetesen most is volt lehetőség megtekinteni a könyvtárat már a kora reggeli órákban is, de mint a fotókon látható délután alaposabb betekintést kaphattak a kollégák az épület csodáiba, különlegességeibe.
Ha már a részt vevőket említettem, jó megemlíteni azt is, hogy olyan vendégeink is voltak, akik csak a helyszínen értesültek az eseményről. Két Pest megyei kolléga kirándult Szentesen és a könyvtárnál járva hallották, hogy előadások is vannak, így eljöttek és velünk voltak a délelőtt nagy részében.
De miket is hallhattak, hallgathattak a jelenlévők?
A szokásos köszöntések után (Polgármester úr igen rutinos előadó és köszöntő, mindig jó hallgatni. Valamint jól eső érzés, hogy nem csak udvariassági formulákban emelte ki a könyvtárat, érezhető volt, hogy valóban ismeri az ott folyó munkát), Sallainé Gresó Klára a könyvtár igazgatója mutatta be röviden a könyvtár történetét, és a jelenleg ott zajló munkát. Már említettem, hogy 70 éves a könyvtár, hosszú történelemből tudott meríteni. Klári igyekezett előadásában egyensúlyban tartani a múltat és a most folyó munkákat. Természetesen a diasor sosem adja vissza az elhangzottakat, de azért aki nem volt ott Szentesen, annak talán segíthet picit megismerni a vendéglátó könyvtárat.
Klári bemutatója után a modern könyvtárakkal ismerkedhettünk az MKE elnök asszonya, Barátné dr. Hajdu Ágnes sok saját képpel illusztrált előadása által. Elnök asszonynak(aki egyben a CSMKE elnökségi tagja is) az IFLA Governing Board tagjaként lehetősége volt az elmúlt időszakban a legmodernebb mintaértékű könyvtárakat látni és megismerni. Az ezeken az utakon szerzett tudást igyekezett megosztani velünk, amennyiben ez 45 percben lehetséges. Érezhető volt, hogy szinte mindegyik könyvtárról tudna még mesélni, de az idő rövidsége miatt csak a legérdekesebb látnivalókat tudta kiemelni. Tanárnő igyekezett csokorba szedve bemutatni a valóban példaértékű modern könyvtárakat. Mindenesetre nagyon sok továbbgondolásra érdemes gondolatot felvillantott. Sokan hallgattuk volna még, és mindegyik könyvtárat legalább fotóról szerettük volna megismerni.
Miután sok modern könyvtárat megismertünk következő előadónk segítségével arra kerestük a választ, hogy ezekbe a modern terekbe milyen könyvtáros is kell. A szakma legalább húsz éve szeretné azt bebizonyítani, hogy a könyvtáros nem szürkepulóvereskontyosszemüvegesnéni, azonban azt nem tudjuk, hogy akkor milyen is ma egy könyvtáros? Milyen stílus, öltözködés is illik ma egy könyvtároshoz? Vehetnek fel a férfiak rövidnadrágot? Hasznos-e a formaruha? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ dr. Pályi Réka stíluskommunikátorral. Nagyon nehéz dolga volt Rékának, hiszen nagyon megosztó témája volt. A jelenlévők több generációt képviseltek, nehéz volt mindenkihez szólni. Sajnos, ahogy azt hasonló előadásoknál már megszoktuk, szinte lehetetlen volt megszólaltatni a kollégákat, kérdéseket előcsalni belőlük. Mire elindult volna egy valóban interaktív beszélgetés, nagyon elszaladt az idő. Azért így is tudtunk egy picit beszélgetni a rövidnadrágról, a férfi divat kötöttségéről, a tetoválásról. Amit konklúzióként leszűrhetünk, elsősorban önmagunkat kell adni, jól kell, hogy érezzük magunkat a bőrünkben, akkor tudunk jól teljesíteni. Fontos, hogy a könyvtárba betérő szimpatikusnak találja az ott dolgozót, hiszen akkor tud valóban bizalommal tanácsot, információt kérni. Ezért szerencsés, ha egy nagy könyvtárban több stílussal találkozhatnak a használók, hiszen van akit taszít a piercing, van akiben bizalmat kelt. Ezért sem szerencsés a formaruha. Utólag mindenkiben rengeteg kérdés felmerült, hasznos lenne egyszer egy teljes délelőttre meghívni Rékát és kiscsoportokban átbeszélni ezeket a kérdéseket. Sajnos ezen a fórumon erre nem volt lehetőség, de ha valakinek van egy kis ideje, érdemes rászánni erre a témára is, hogy valóban megcáfoljuk a sztereotípiát.
Miután már láttunk modern könyvtárakat, megbeszéltük hogy hogyan öltözzünk, foglalkoznunk kellett a belsővel is. Egy kis “elmeporolást” tartott nekünk Komló-Szabó Ágnes, az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár csoportvezetője. Bemutatta saját munkamódszerüket, elképzeléseiket a modern könyvtárról, a mai könyvtári munkáról.
Ági azt is elmondta, hogy számukra (is) kiemelten fontos a könyvtárak számára egyre nehezebben elérhető tini korosztály. Nem pusztán olvasóvá-nevelésről van itt szó, de egy generáció megismeréséről és segítéséről. Más módszerek kellenek a megszólításukra, másképp kell dolgozni velük. Természetesen ezzel arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkihez másképp, egyedileg kell viszonyulni (vö. minden olvasónak más könyvtáros a szimpatikus).
Aki eddig nem tudta, az most láthatta, hogy Ágiék valóban ismerik is a célközönséget. Keresik az igényeiket, olvassák az őket megcélzó könyveket, irodalmat. Új applikációkat ismerhettünk meg, amikről még talán nem is hallottunk.
De egyvalamit biztos hogy megtanultunk: minden könyvtári (olvasószolgálati) munkához úgy álljunk, hogy az valóban élményalapú, interaktív és emberközeli legyen. Ebben áll a nagy titok.
Bízom benne, hogy sikerült kicsit felrázni legalább a jelenlévő könyvtárosokat. Egy picit új megközelítésbe helyezni a könyvtárosi munkát, és elgondolkozni az elhangzottakon.
Ági előadásával tulajdonképpen véget ért a szakmai program. Az előadásokat követő lábnyújtás, kávézás közben természetesen még lehetett beszélgetni előadóinkkal is, kérdezni tőlük, és ahogy láttam, ezt többen meg is tették.
Még ebéd előtt kértük a jelenlévő kollégákat, hogy az immár 13 éves borítóképünk helyett készítsük el ismét ezen a látványos helyen az új csoportképünket. Sajnos arra nem figyeltünk, hogy mindenki ugyanoda álljon mint bő egy évtizede, de íme, lehet keresni az ismerős arcokat!
A délutáni programokon sajnos nem tudtam részt venni, de a kollégák beszámolója és fotói alapján nagyon élvezetes és látványos volt, ahogy betekinthettek nem csak a könyvtárakba, de a város nevezetes épületeibe is. A hatalmas zivatar ellenére a bátrabbak a városban is sétálhattak és megtekinthették a hangulatos Kurca-partot.
Összességében azt gondolom, hogy jó volt ismét együtt lenni. Tanulni egymástól. Beszélgetni. Találkozni. Az új gondolatok mégújabbakat szülnek. Köszönjük a szentesi kollégáknak a szervezést vendéglátást. Vissza fogunk térni.
A szakmai nap képei a CSMKE webalbumában tekinthetők meg. Köszönöm a képeket Börcsök Erzsébet (Szatymaz), Doba Lajosné (Szentes), Rafai Mária (Somogyi-könyvtár).
Mint már jeleztem, az idén Szentesen találkozhatnak a megye könyvtárosai. 13 év után visszatérünk a városba (lásd a blog borítóképét). Akkor a “Könyvtárak érdekérvényesítése” volt a téma.
A helyszínválasztásnak több oka is volt. Idén 70 éves a Szentesi Városi Könyvtár, és tavaly volt 20 éve, hogy a volt zsinagóga épületében kap helyet a kultúra egyik fellegvára.
A téma picit megfoghatatlan, de remélem sok érdekességet tartalmaz majd. Összefoglalva: Trendek kívül – belül.
Az előadók és előadás címek a meghívóban olvashatók, de láthatunk jó példákat a világ minden tájáról, megtudhatjuk, hogy öltözik egy könyvtáros és azt is, hogy miképp újulhatunk meg.
A lényeg, hogy ismét nagyon érdekes előadások lesznek!
És hogy mikor? A hagyományoknak megfelelően: 2019. június 20.
Bár a könyvtárat ünneplejünk, de az esemény megkívánja, hogy a találkozó helyszíne (2006-hoz hasonlóan), a Megyeháza legyen (Kossuth tér 1.) A rendezvény 10 órakor kezdődik. Előtte egyénileg megtekinthető a könyvtár, de az előadások és az ebéd után lehetőség lesz vezetéssel is körbejárni a könyvtár épületét pincétől a padlásig! Szóval érdemes egyből a Kossuth téren kezdeni megérkezés után (a szegedi busz 9,35-kor ér be).
Regisztrálni természetesen online is lehet: https://forms.gle/pgTJqhQKeQoZUtPSA, vagy hagyományos úton a jelentkezési lap kitöltésével, amit emailban (oros.sandor [kukac] sk-szeged.hu), postai úton, vagy személyesen lehet visszaküldeni június 17-ig.
Idén is lesz játék, és szabadidős programok is. Ezek hamarosan felkerülnek a blogra!
Íme a délutáni szabadidős program plakátja. Nem szimpla városnéző séták ezek, érdemes megnézni minden ajánlott épületet, valamint ekkor lesz lehetőség alaposabban megismerni a könyvtárat is. Szerencsések bejuthatnak a Postamúzeumba is.
Ahogy már hagyománnyá vált az elmúlt években, most is lehet játszani velünk! Ehhez nem kell mást tenni, mint kitölteni a totót! (segítség a könyvtár honlapja www.vksz.hu)
Nagyon sok szeretettel várunk mindenkit 2019. június 20-án Szentesen a Megyeházán (és a könyvtárban is)!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
