Megyei programok kategória bejegyzései

Szegeden jártak a helyismereti könyvtárosok

Mint a blogon is olvasható volt, a Somogyi-könyvtár adott helyet és teret a XXI. MKE HKSZ konferenciának július végén. Házigazdaként, szervezőként nagyon nehéz beszámolót írni a három napról. Az MKE HKSZ facebook oldalán azóta már több (eddig 5) részben érkezett beszámoló, rengeteg képpel illusztrálva, érdemes végigböngészni. (A honlapjukon még csak a fotókat találtam).

Nézzük röviden mi is történt ebben a három napban!

Az első nap délelőttje hagyományosan az utazásé és a megérkezésé.  A hivatalos program 13 órakor a sajtótájékoztatóval kezdődött. Ez úton is köszönjük a sajtó képviselőinek, hogy a forró nyárban is eljöttek hozzánk

A konferencia nyitónapján a köszöntő szavak után a külsős előadóké a főszerep. Ezek általában nagyívű, áttekintő előadások, a megadott témához kapcsolódóan.

Elsőként Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja a a kulturális örökség fogalmáról, történetéről tartott egy áttekintő előadást. Az látható, olvasható, hogy az EU számára is kiemelt terület a kulturális örökség, ám ezzel összefüggésben magával a fogalommal is csak most ismerkedünk igazából. Előadása első részében leginkább a kulturális különbségek, a különböző nemzetállamok identitáskereséséről, öndefiníciójáról beszélt. Érdekes, és sajátos megközelítés volt ez, hiszen a hallgatóság számára ekkor vált tisztává maga a kulturális örökség fogalma, illetve az, hogy miért is fontos ez az Uniós támogatások szempontjából. Az előadó a téma szakértője és kutatója, szavait előadását vissza nem tudom adni. A témáról egy hosszabb cikke itt érhető el, előadásának diáit pedig alább tudják megtekinteni:

 

 

Az előadó erről a témáról szóló angol nyelvű tanulmánya letölthető innen.

Az érdekes, (számomra legalábbis nagyon) sok újdonságot tartalmazó előadás után Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a kulturális menedzsment kérdéseiről, és a látogatókutatásra építő szolgáltatásfejlesztésről tartott előadást. Érdekes volt hallani egy muzeológust. Látható, hogy hasonló problémákkal küzdünk minden szakágban. Előadásából az is kiderült számomra, hogy  érdemes tanulnunk a másiktól, és jó, ha figyelünk egymásra. Az alapmegállapítás pedig minden szolgáltatásra igaz, ismerjük meg használóinkat, a használói igényeket, és ezekre az igényekre építsünk és indítsunk új szolgáltatásokat. Mindez a diákban elbeszélve:

 

 
A rövid szünet után dr. Fodor János, az ELTE tanára mutatta be hallgatóival, alkotótársaival közös projektjeiket. A hangsúly a “közös”-ön van. Előadása elsősorban a közösséggel együtt elérhető eredményekről szól. Hogy mit érhetünk el közösen a világméretű hálózat segítségével. A helyszínek, helyek feltérképezése is együtt válhat teljesség. A kollektív tudás, mások tapasztalatainak, tudásának felhasználása megkönnyítheti kutatásainkat. És ehhez hatalmas segítség a világháló, az online világ. Bárhonnan, bármikor, bárkitől érkezhet a segítség. Együtt többek lehetünk. Mindezt talán alá tudja támasztani az alábbi diasor is.
 

 
A nap záró előadása szintén a közösség erejéről szólt. A közösség erejének, tudásának tudatos, irányított felhasználásáról. A cím sokat mond, bár talányos, hiszen egy nagyon új kifejezés: Crowdsourcing. Nagy-Sándor Zsuzsanna, nagyon fiatal, hiszen még egyetemi hallgató, más generáció képviselőjeként, más nézőpontot hozott. Először a fogalmat magyarázta, meg illetve a fogalom könyvtári szerepét, a munkafolyamat könyvtári lehetőségeit. Miképpen használhatják a könyvtárak a közösséget, mint erőforrást. Az elméleti bevezető után, néhány példát is bemutatott. Így a gyakorlatban is láthattuk azokat a platformokat, egyszerűen használható applikációkat, melyek segítségével könnyen kiaknázhatjuk a közösségi tudást. A  – főként amerikai – példákat látva, arra is választ kaphattunk, hogy milyen projektekhez tudjuk használni ezeket a programokat. A válasz azonban az, hogy szinte mindenhez. Olyan példát is láttunk, amit nem egy nagy könyvtár készített, hanem az előadó, saját munkáját és kutatásait segítendő. Nehéz néhány szóban összefoglalni az előadást. A diákon látható példák azonban végig kattinthatók, megtekinthető. Biztos vagyok benne, hogy mindenki számára tanulságos. A hallgatóságból többünknek azonnal elindult a fantáziája, és máris azon gondolkoztunk, mi legyen az első lépés. De erről majd egy másik posztban.
 
 

 
A nap szakmai lezárása hagyományosa a Kertész Gyulaemlékérem átadása.  2019-ben Gulyás Erzsébet, a Jászberényi Könyvtár munkatársa vehette át az emlékérmet.
 
A hosszú és fárasztó délután után egy könnyű közös séta és – Szegeden mi más – halvacsora várt a fáradt hallgatóságra. A finom vacsorát követően a lelkes hozzánk érkezőkket egy könnyű esti séta és toronylátogatás várta. Mindig csudaszép és különleges látvány az esti kivilágított város a Dóm tornyaiból. A hangulatot a ránk zúduló özönvíz sem rontotta el.
Az eső a toronylátogatást nem, de az azt követő esti sétát elmosta, így az este – hivatalos része – lezárult, hiszen másnap ismét hosszú nap várt a részt vevőkre.
 
A konferencia második napján délelőtt a Somogyi-könyvtárban találkoztunk a résztvevőkkel. Ennek a napnak az előadásai a múltba tekintettek. Az eltelt 25 évre tekintettek vissza az alapítók, az elmúlt negyed század aktív résztvevői, irányítói. Hosszú és küzdelmes időszak volt ez a kollégák életében. Emlékeztek a szép pillanatokra, a megható momentumokra, a küzdelmes évekre, és sajnos a megemlékezés pillanatainak is teret kellett adni. 25 év hosszú idő egy ember életében, de egy egyesület életében is.
A hosszú délelőtt folyamán elődadást tartott: Dr. Bényei Miklós, Mándli Gyula, Varga-Sabján Gyula, dr. Szőnyi Éva, Orbánné dr. Horváth Márta, Bazsóné Megyes Klára, Kégli Ferenc, dr. Praznovszky Mihály, Takáts Béla és Mennyiné Várszegi Judit.
 
Előadásaik anyaga a nevükre kattintva elérhető (aki diasorral illusztrálta előadását). Sajnos a jó hangulatú, néhol szomorú, máskor kifejezetten vidám előadások hangulata nem adható vissza, de bizonyára sokan hallottuk már az előadókat, így stílusuk sem ismeretlen.
 
A délelőttöt megszakítva egy meglepetés tortával köszöntöttük az egybegyűlteket.
 
A hosszú és érzelmektől sem mentes délelőtt után egy Csongrád megyei kirándulásra invitáltuk a konferencia résztvevőit. A megye a történelem viszontagságai miatt kevés igazán látványos építészeti kulturális emlékkel rendelkezik, hiszen a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett és leginkább a 18-19. század folyamán vált ismét lakottá. Az útvonal összeállításánál törekedtünk arra, hogy minél több színt meg tudjunk mutatni, és ne csak az általában ismert, és sokak által látogatott helyszínekre menjünk el.
Így utunk első állomása Óföldeák volt, a megye egyik legkisebb települése, ahol egy középkori erődtemplomot ismerhettünk meg közelebbről. Még a velünk utazó szegedi kollégák számára is újdonságként hatott ez az épület.
 
Innen Makóra vitt utunk, hiszen alig két hónapja adták át a teljesen új könyvtárépületet. A Makovecz Imre által tervezett könyvtár mostanra valósult meg.  Egy új, modern könyvtár megtekintése mindig nagy élmény, útitársaink igen sok kérdéssel halmozták el a vendéglátókat, aki állták a sarat, és rendületlenül igyekeztek mindent megválaszolni.
Ha már az épület Makovecz, azt is megmutattuk az ország minden részéből érkezőknek, hogy Makó hány szállal kötődik a híres építészhez. 13 Makovecz-épület közül jó néhányat megnézhettünk kívül-belül a makói kollégák segítségével.
A kirándulást egy különleges hangulatú kis faluban fejeztük be. Kübekháza büszke sváb gyökereire. A hármashatáron fekvő kis település sramli-csárdájában sváb ételeket vacsoráztunk, miután egy picit sétáltunk a – valamikori – operett-falu főterén.
A tartalmas nap után jól esett az esti séta.
 
A konferencia harmadik – záró napja – hagyományosan a vendéglátóké, a szervező kap lehetőséget a bemutatkozásra, a nála folyó helyismereti munka bemutatására. Az előző napok zsúfolt programja után úgy gondoltuk, rendhagyó módon mutatjuk be könyvtárunkat, munkánkat. A Somogyi-könyvtár nagy szerepet tölt be a hazai könyvtári életben. Nagy múltú, közel 140 éves intézmény, hatalmas állománnyal rendelkezik, helytörténeti, könyvtörténeti különlegességekkel. Azonban ezek bemutatása sok órát venne igénybe (ráadásul a jelenleg zajló felújítási munkálatok meg is nehezítik a személyes megtekintést).
Elsőként a leghíresebb és legszebb terünket, az Emlékkönyvtárat tekinthették meg a hozzánk érkezők. A könyvtárbemutató alatt természetesen szó esett a Somogyi-könyvtár történetéről, az Alapítványi anyagról, legnagyobb kincseinkről, különleges dokumentumainkról, megtekinthettük Ferenc József és Jókai Mór aláírását.
 
A bemutató után egy rövid városi sétával a Szeged 300 évét áttekintő interaktív kiállítótérben néztük meg a várostörténetet bemutató kisfilmet, majd virtuálisan ismerkedtünk Szegeddel, és úsztattuk hajónkat a virtuális Tiszán.

Immáron több mint 10 éve igen népszerűek a városnéző sétáink. Több tematikus sétát vezetnek a kollégák a városban. A következő programpont ötvözte a városismereti séta módszertani bemutatását, és magának a városnak a bemutatását. Gyakorlatban láthatták a kollégák, hogy miként zajlik egy ilyen, és közben megismerkedhettek Szeged szecessziós házaival, Szeged múltjával és jelenével.

A legszebb belvárosi paloták megtekintése után már csak a levezető és elköszönő szavak következtek ismét a Somogyi-könyvtárban.

A stafétabotot átadtuk, jövőre ismét Csongrád megye, Szentes városa látja vendégül az ország helyismereti könyvtárosait. A mi három napunk aktívan és hasznosan telt. Köszönjük a lehetőséget, és bízom benne, hogy mindenki jó emlékekkel és élményekkel teli utazott haza.

Fotókat a HKSZ részéről Mándli Gyula készített, ezek egy jó része az ő facebook oldalukon elérhető. A Somogyi-könyvtár által készített fotók a CSMKE webalbumában megtekinthető, illetve az alábbi videóban összefoglaltam őket.

 

 
 

25 éves az MKE HKSZ konferencia meghívó

Kedves Kollégák!

Idén a Somogyi-könyvtár ad helyet az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XXI. Konferenciájának. Immár 25 éves az MKE HKSZ, ezért a konferencia is ünnepi lesz. Ünnepi, hiszen köszöntjük a szervezetet, és köszöntjük a befogadó várost, mely 300 éve vált ismét Szabad Királyi Várossá, és 140 éve született újjá a pusztító Nagyárvíz után.

Természetesen minderről igyekszünk valamilyen formában megemlékezni a három nap alatt. Aki már ismeri az MKE HKSZ konferenciáit tudja, hogy a három nap különböző módon zajlik. Nem lesz ez idén sem másképp.

A konferencia nyitónapján elhangzó előadások segíthetnek szélesebb távlatokban újragondolni kulturális örökségünkkel kapcsolatos szakmai tevékenységeinket és új eszközökkel gazdagítani célközönségünkkel kialakított kapcsolatainkat.

A második napon az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének negyedszázadára emlékezünk, valamint egy érdekes kirándulást teszünk (az immáron 320 éves) Makóra, ahol a májusban átadott új könyvtárépületet is megtekintjük. Az utolsó napon a 300 éve szabad királyi város, Szeged kultúrkincseivel ismerkedünk sétáinkkal, kiállításainkkal.

De a három napban megnézzük Szeged fényeit, érdekességeit, megismerkedünk a Tisza-parttal és reméljünk finom halászlé mellett beszélgetünk is sokat.

Ezek mellett még számtalan kaland és érdekesség vár mindenkit, aki ellátogat hozzánk.

A teljes program megtekinthető itt, valamint a Somogyi-könyvtár oldalán, vagy az MKE HKSZ blogján. Ugyanitt lehet olvasni a beharangozóról is.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődést, a jelentkezési lap pedig itt érhető el.

Várunk minden érdeklődőt szeretettel!

Szentesen találkoztunk

A hagyományokhoz hűen idén ismét június második felében találkoztak Csongrád megye könyvtárosai. Immár 47. alkalommal került megrendezésre a Csongrád Megyei Könyvtárosnap. Ebben az évben 2005 után ismét Szentesre látogattunk. Az apropó pedig az, hogy 2019-ben ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a városi könyvtár. Bár az ünneplés adta magát, mégis úgy gondoltuk, hogy a találkozó szakmai részének gerincét nem ez fogja adni.

Ennek megfelelően témánk a modern könyvtár lett. Bár a téma a könyvtár volt, a jelenlévők könyvtárosok, a helyszín ezúttal (is) a Megyeháza impozáns épülete volt. A Szentes Városi Könyvtár immár 20 éve a felújított zsinagógában található, éppen ezért volt itt 2005-ben a könyvtárosnap, a szakmai napnak megfelelőbb és tágasabb helyiség kellett. Szerencsére jól számoltunk, mert a jelenlévő több mint száz kolléga nem tudott volna leülni a könyvtárban. Természetesen most is volt lehetőség megtekinteni a könyvtárat már a kora reggeli órákban is, de mint a fotókon látható délután alaposabb betekintést kaphattak a kollégák az épület csodáiba, különlegességeibe.

Ha már a részt vevőket említettem,  jó megemlíteni azt is, hogy olyan vendégeink is voltak, akik csak a helyszínen értesültek az eseményről. Két Pest megyei kolléga kirándult Szentesen és a könyvtárnál járva hallották, hogy előadások is vannak, így eljöttek és velünk voltak a délelőtt nagy részében.

De miket is hallhattak, hallgathattak a jelenlévők?

 A szokásos köszöntések után (Polgármester úr igen rutinos előadó és köszöntő, mindig jó hallgatni. Valamint jól eső érzés, hogy nem csak udvariassági formulákban emelte ki a könyvtárat, érezhető volt, hogy valóban ismeri az ott folyó munkát), Sallainé Gresó Klára a könyvtár igazgatója mutatta be röviden a könyvtár történetét, és a jelenleg ott zajló munkát. Már említettem, hogy 70 éves a könyvtár, hosszú történelemből tudott meríteni. Klári igyekezett előadásában egyensúlyban tartani a múltat és a most folyó munkákat. Természetesen a diasor sosem adja vissza az elhangzottakat, de azért aki nem volt ott Szentesen, annak talán segíthet picit megismerni a vendéglátó könyvtárat.

 

Klári bemutatója után a modern könyvtárakkal ismerkedhettünk az MKE elnök asszonya, Barátné dr. Hajdu Ágnes sok saját képpel illusztrált előadása által. Elnök asszonynak(aki egyben a CSMKE elnökségi tagja is) az IFLA Governing Board tagjaként lehetősége volt az elmúlt időszakban a legmodernebb mintaértékű könyvtárakat látni és megismerni. Az ezeken az utakon szerzett tudást igyekezett megosztani velünk, amennyiben ez 45 percben lehetséges. Érezhető volt, hogy szinte mindegyik könyvtárról tudna még mesélni, de az idő rövidsége miatt csak a legérdekesebb látnivalókat tudta kiemelni. Tanárnő igyekezett csokorba szedve bemutatni a valóban példaértékű modern könyvtárakat. Mindenesetre nagyon sok továbbgondolásra érdemes gondolatot felvillantott. Sokan hallgattuk volna még, és mindegyik könyvtárat legalább fotóról szerettük volna megismerni.
 

 
Miután sok modern könyvtárat megismertünk következő előadónk segítségével arra kerestük a választ, hogy ezekbe a modern terekbe milyen könyvtáros is kell. A szakma legalább húsz éve szeretné azt bebizonyítani, hogy a könyvtáros nem szürkepulóvereskontyosszemüvegesnéni, azonban azt nem tudjuk, hogy akkor milyen is ma egy könyvtáros? Milyen stílus, öltözködés is illik ma egy könyvtároshoz? Vehetnek fel a férfiak rövidnadrágot? Hasznos-e a formaruha? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ dr. Pályi Réka stíluskommunikátorral. Nagyon nehéz dolga volt Rékának, hiszen nagyon megosztó témája volt. A jelenlévők több generációt képviseltek, nehéz volt mindenkihez szólni.  Sajnos, ahogy azt hasonló előadásoknál már megszoktuk, szinte lehetetlen volt megszólaltatni a kollégákat, kérdéseket előcsalni belőlük. Mire elindult volna egy valóban interaktív beszélgetés, nagyon elszaladt az idő. Azért így is tudtunk egy picit beszélgetni a rövidnadrágról, a férfi divat kötöttségéről, a tetoválásról. Amit konklúzióként leszűrhetünk, elsősorban önmagunkat kell adni, jól kell, hogy érezzük magunkat a bőrünkben, akkor tudunk jól teljesíteni. Fontos, hogy a könyvtárba betérő szimpatikusnak találja az ott dolgozót, hiszen akkor tud valóban bizalommal tanácsot, információt kérni. Ezért szerencsés, ha egy nagy könyvtárban több stílussal találkozhatnak a használók, hiszen van akit taszít a piercing, van akiben bizalmat kelt. Ezért sem szerencsés a formaruha. Utólag mindenkiben rengeteg kérdés felmerült, hasznos lenne egyszer egy teljes délelőttre meghívni Rékát és kiscsoportokban átbeszélni ezeket a kérdéseket. Sajnos ezen a fórumon erre nem volt lehetőség, de ha valakinek van egy kis ideje, érdemes rászánni erre a témára is, hogy valóban megcáfoljuk a sztereotípiát.
 
Miután már láttunk modern könyvtárakat, megbeszéltük hogy hogyan öltözzünk, foglalkoznunk kellett a belsővel is. Egy kis “elmeporolást” tartott nekünk Komló-Szabó Ágnes, az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár csoportvezetője. Bemutatta saját munkamódszerüket, elképzeléseiket a modern könyvtárról, a mai könyvtári munkáról.
 
Ági azt is elmondta, hogy számukra (is) kiemelten fontos a könyvtárak számára egyre nehezebben elérhető tini korosztály. Nem pusztán olvasóvá-nevelésről van itt szó, de egy generáció megismeréséről és segítéséről. Más módszerek kellenek a megszólításukra, másképp kell dolgozni velük. Természetesen ezzel arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkihez másképp, egyedileg kell viszonyulni (vö. minden olvasónak más könyvtáros a szimpatikus).
 
Aki eddig nem tudta, az most láthatta, hogy Ágiék valóban ismerik is a célközönséget. Keresik az igényeiket, olvassák az őket megcélzó könyveket, irodalmat. Új applikációkat ismerhettünk meg, amikről még talán nem is hallottunk.
De egyvalamit biztos hogy megtanultunk: minden könyvtári (olvasószolgálati) munkához úgy álljunk, hogy az valóban élményalapú, interaktív és emberközeli legyen. Ebben áll a nagy titok.
 
 
Bízom benne, hogy sikerült kicsit felrázni legalább a jelenlévő könyvtárosokat. Egy picit új megközelítésbe helyezni a könyvtárosi munkát, és elgondolkozni az elhangzottakon.
 
Ági előadásával tulajdonképpen véget ért a szakmai program. Az előadásokat követő lábnyújtás, kávézás közben természetesen még lehetett beszélgetni előadóinkkal is, kérdezni tőlük, és ahogy láttam, ezt többen meg is tették.
 
Még ebéd előtt kértük a jelenlévő kollégákat, hogy az immár 13 éves borítóképünk helyett készítsük el ismét ezen a látványos helyen az új csoportképünket. Sajnos arra nem figyeltünk, hogy mindenki ugyanoda álljon mint bő egy évtizede, de íme, lehet keresni az ismerős arcokat!
 
A délutáni programokon sajnos nem tudtam részt venni, de a kollégák beszámolója és fotói alapján nagyon élvezetes és látványos volt, ahogy betekinthettek nem csak a könyvtárakba, de a város nevezetes épületeibe is. A hatalmas zivatar ellenére a bátrabbak a városban is sétálhattak és megtekinthették a hangulatos Kurca-partot.
 
Összességében azt gondolom, hogy jó volt ismét együtt lenni. Tanulni egymástól. Beszélgetni. Találkozni. Az új gondolatok mégújabbakat szülnek. Köszönjük a szentesi kollégáknak a szervezést vendéglátást. Vissza fogunk térni.
 
A szakmai nap képei a CSMKE webalbumában tekinthetők meg. Köszönöm a képeket Börcsök Erzsébet (Szatymaz), Doba Lajosné (Szentes), Rafai Mária (Somogyi-könyvtár). 
 
Annak pedig nagyon örülök, hogy a helyi sajtó is hírt adott rólunk!
A Szentes TV összefoglalója: http://www.szentestv.hu/2019-junius-26-szerda/
 
 
 
 

47. Csongrád Megyei Könyvtárosnap – Szentes

Kedves Kollégák!

Mint már jeleztem, az idén Szentesen találkozhatnak a megye könyvtárosai. 13 év után visszatérünk a városba (lásd a blog borítóképét). Akkor a “Könyvtárak érdekérvényesítése” volt a téma.

A helyszínválasztásnak több oka is volt. Idén 70 éves a Szentesi Városi Könyvtár, és tavaly volt 20 éve, hogy a volt zsinagóga épületében kap helyet a kultúra egyik fellegvára.

A téma picit megfoghatatlan, de remélem sok érdekességet tartalmaz majd. Összefoglalva: Trendek kívül – belül.

Az előadók és előadás címek a meghívóban olvashatók, de láthatunk jó példákat a világ minden tájáról, megtudhatjuk, hogy öltözik egy könyvtáros és azt is, hogy miképp újulhatunk meg.

A lényeg, hogy ismét nagyon érdekes előadások lesznek!

És hogy mikor? A hagyományoknak megfelelően: 2019. június 20.

Bár a könyvtárat ünneplejünk, de az esemény megkívánja, hogy a találkozó helyszíne (2006-hoz hasonlóan), a Megyeháza legyen (Kossuth tér 1.) A rendezvény 10 órakor kezdődik. Előtte egyénileg megtekinthető a könyvtár, de az előadások és az ebéd után lehetőség lesz vezetéssel is körbejárni a könyvtár épületét pincétől a padlásig! Szóval érdemes egyből a Kossuth téren kezdeni megérkezés után (a szegedi busz 9,35-kor ér be).

Regisztrálni természetesen online is lehet: https://forms.gle/pgTJqhQKeQoZUtPSA, vagy hagyományos úton a jelentkezési lap kitöltésével, amit emailban (oros.sandor [kukac] sk-szeged.hu), postai úton, vagy személyesen lehet visszaküldeni június 17-ig.

Idén is lesz játék, és szabadidős programok is. Ezek hamarosan felkerülnek a blogra!

Íme a délutáni szabadidős program plakátja.  Nem szimpla városnéző séták ezek, érdemes megnézni minden ajánlott épületet, valamint ekkor lesz lehetőség alaposabban megismerni a könyvtárat is. Szerencsések bejuthatnak a Postamúzeumba is.

Ahogy már hagyománnyá vált az elmúlt években, most is lehet játszani velünk! Ehhez nem kell mást tenni, mint kitölteni a totót! (segítség a könyvtár honlapja www.vksz.hu)

Nagyon sok szeretettel várunk mindenkit 2019. június 20-án Szentesen a Megyeházán (és a könyvtárban is)!

Közgyűlési beszámoló

Az elmúlt héten tartottuk a CSMKE évi rendes közgyűlését. Mivel az elmúlt évben túl estünk a tisztújításon, így az idei találkozón a szervezeti ügyek mellett nagyobb hangsúlyt tudtunk fektetni a szakmai továbbképzésre. Ezzel szeretnénk folytatni azt a hagyományt, hogy a taggyűlés egyben megyei továbbképzés is.

A formai követelmények (jegyzőkönyv vezető, hitelesítő, levezető stb.) után első napirendi pontként az elnöki beszámolót hallhatták a tagtársak és jelenlévők. A visszatekintés készítése közben szembesültem én is vele, hogy az elmúlt év is eseménydús volt számunkra.

Ha valakik nem kívánják visszanézni a blogbejegyzéseket és az alapján összerakni az évet, azok számára álljon itt a beszámolóm ppt-je.

 

 
Természetesen én is tudom, hogy egy diasor csak a legfontosabb információkat tartalmazza, de igyekeztem mindent belevenni.
 
A beszámoló elfogadása után azonban a közgyűlésre is munka várt. Határozathozatalra, döntésre volt szükség. Az elnökség javaslatát, mi szerint 2020-tól az éves tagdíj 3000,- (azaz háromezer forint), valamint kedvezményesen 1500,- (azaz egyezerötszáz forint) legyen, a közgyűlés egyhangúlag megszavazta. Így a következő évben már ez lesz a tagsági díj. Erről természetesen még több alkalommal fogjuk értesíteni a tagságot.
 
A rövid elnöki beszámolót két hosszabb lélegzetű előadás követte.  Elsőként az EMMI főosztályvezetőjét, Sörény Edinát hallhattuk. Őt elsősorban arra kértük, hogy mutassa be a 2018 nyarán létrejött új Könyvtári és Levéltári Főosztályt, az államigazgatás működését, az átalakuló könyvtári rendszert. Ezek mellett azonban még számtalan sok új információt hallhattunk a könyvtári rendszerről, és az országos könyvtári fejlesztésekről. Nagyon nehéz néhány mondatban összefoglalni az egy órás, kitekintő előadást. A könyvári rendszer egészéről, az irányokról, a nagy átfogó projektekről is volt szó. Az Országos Digitalizálási Projektről, a készülő új könyvtári stratégiáról. A stratégia fő alkotópilléreiről. Nagyon szép, és átfogó tervek, melyek megvalósításában feltétlen szükség van az ott ülőkre, a hétköznapok szorgos könyvtárosaira is. Bízunk benne, hogy ezek a nagyszabású tervek nem csak elindultak a megvalósítás útján, de meg is fognak valósulni. Mindenképpen érdekes volt hallani, hogy a szakma vezetői maximálisan támogatják az alulról jövő elképzeléseket és az élére kívánnak állni a fejlesztéseknek. Ha a kísérő diák nem is adhatják vissza az előadást, mindenesetre segíthetnek, hiszen tartalmazzák a kulcsszavakat, kulcsmondatokat. A stratégia legfőbb elemeit, melyekről aztán tovább tájékozódhat az érdeklődő.
Ahogy az előadás címe is mondja: Tervek és aktualitások  a könyvtári területen
 

 
Az országos fejlesztési tervek után szűkítettük a kört. Következő előadónk Sikaláné Sánta Ildikó a Somogyi-könyvtár igazgatója terveit, igazgatói pályázatának a megyére vonatkozó részeit mutatta be. Szűkebb körben már hallhatták kollégák személyesen is ezen irányú elképzeléseit, de úgy gondoltuk, hogy minden a megyében dolgozó könyvtárost érint, hogy a megyei hatókörű városi könyvtár vezetőjének milyen elképzelései vannak. Hiszen tudjuk, hogy a jogszabály különböző kötelezettségeket ró a megyei könyvtárra, de hagyományosan ennél lényegesen szorosabb a kapcsolat a megye közkönyvtáraival, és szakkönyvtáraival is. Örömmel hallhattuk, hogy igazgató asszony ezt az együttműködést még intenzívebben képzeli el.
 
Az előadások után a – ugyanolyan fontos – kötetlen beszélgetésre és eszmecserére került sor. Sajnos egyre kevesebb az olyan alkalom, amikor lehetőségük van a kollégáknak személyesen találkozni, néhány szakmai és baráti szót váltani. Pedig ezekből a beszélgetésekből nagyon sokat tud tanulni mindenki. Minden alkalommal igyekszünk ennek teret és helyet adni, mégha nem is minden esetben tudunk mellé földi javakat is csatolni. De most is örömmel tapasztaltuk, hogy így is még közel egy órát velünk és egymással töltöttek a jelenlévők. Jó érzés, hogy még számít valamit a valahová tartozás élménye.
 
Személyesen nagyon köszönöm minden tagtársunknak és pártolónknak, hogy eljöttek. Bízom benne, hogy legközelebb még többen leszünk.
Kedvcsinálónak néhány fotó álljon itt, a többi pedig a CSMKE webalbumában tekinthető meg.

Meghívó – CSMKE közgyűlés

Kedves Kollégák!

Ez évi rendes közgyűlésünket 2019. február 28-án tartjuk, melyre szeretettel hívjuk minden kedves tagunkat és pártoló könyvtárost. A hagyományoknak megfelelően a közgyűlés egyben megyei továbbképzés is, így minden könyvtárost várunk!

Természesetesen a kártyát érvényesítő matricákat is átvehetitek a helyszínen.

Részletek a meghívóban!

A tagok megjelenésére feltétlen számítunk!

 

Ismét a Homokhátságon

Kissé rendhagyó volt az idei könyvtárosnap. Természetesen tartottuk a hagyományokat, és ehhez mérten hagyományosan jó hangulatban telt ez a szakmai napunk is. Az elmúlt közel fél évszázad alatt még soha nem jártunk Bordányban. Homokhátságon már többször (Ásotthalmon 1979-ben és 2009-ben, Mórahalmon 2005-ben és 2014-ben, Zákányszéken 2011-ben), a “Homokhátság szívében” még nem gyűltek össze a megyei könyvtárosai.

A vendéglátóink (reményeinknek megfelelően) kitettek magukért. Kellemes környezetben, a szabad ég alatt, magas fák árnyékában üdvözölhették egymást az idetérő könyvtárosok. A vendégfogadó kávé és a nagyon finom sütemények elfogyasztása a friss levegőn történt.

Ahogy az lenni szokott, ekkor volt lehetőségük a kollégáknak közelebbről megismerni a könyvtárat, az IKSZT helyiségeit. A nemrégiben felújított művelődési házban még a rendezvény idején is zajlott az élet. Látható és érezhető volt, hogy valóban a település egyik központi helye, hogy fontos szerepet tölt be a falu kulturális életében. A hely sajátossága – ami egyben sajnos hátránya is -, hogy a könyvtár két külön helyiségből áll. De ahogy a kolléga bemutatta, így is pezsgő élete van, és sokan használják.

A szakmai napra a légkondicionált nagyteremben került sor. Nagyon fontos ez, hiszen már szinte az is hagyomány, hogy a Csongrád Megyei Könyvtárosnapkor hőség van. Nem volt ez másképp most sem, de ezen segítettek a helyiek.

A program felépítése hasonló volt az eddig megszokottakhoz. A bevezető szavak után először a vendéglátó település vezetője, Tanács Gábor polgármester úr köszöntötte az egybegyűlteket és mutatta be a települést, a falu kulturális életét. Előadásában is érezhető volt, hogy a vezető együtt él a lakossággal. Ismeri gondjaikat, vágyaikat. Ebben bizonyára az is segíti, hogy korábban hosszú évekig ifjúságsegítőként dolgozott. Előadásában is kiemelt szerepet kaptak a fiatalok, a fiatalokkal való szoros kapcsolat. 

Mivel polgármester úr elég részletesen és hosszan beszélt a IKSZT-ről is, ezért a vezető, Börcsök Roland csak néhány szóban köszöntött bennünket. Mivel már az is hagyomány, hogy időzavarral küzdünk, ezért őt követően az nemrégiben itt elhelyezkedő új könyvtáros kolléga, László Gergely is csak néhány szóban mutatkozott be.

A tulajdonképpeni szakmai nap mi más is lehetett volna 2018-ban, mint az Én könyvtáram projekt. Ez évben a könyvtárosnap egyben az Én könyvtáram projekt Csongrád megyei szakmai napja volt. Az előadók és az előadások címei a meghívóban megtekinthetők, valamint hamarosan felkerülnek felkerültek a projekt honlapjára is.

A szakmai napról készült videó még csak a facebookon elérhető, de érdemes megnézni.

Összességében azt mondhatom, hogy a visszajelzések alapján nagyon hasznos előadások voltak.  Azok a jelenlévők, akik még nem hallottak a projektről (el sem hiszem, hogy van még ilyen könyvtáros) áttekintő képet kaptak róla, hogy mi is ez, akik pedig már ismerték, azok számára valóban hasznosítható, gyakorlati ismereteket nyújtottak az előadások. Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudott olyan új információt hazavinni, amit be tud építeni mindennapi munkájába. Új ötletekkel, gondolatokkal ismerkedtünk meg, amik hasznosíthatóak.

A már említett légkondi segített abban, hogy mindenki türelemmel hallgassa végig mind az öt előadást, azonban a hosszúra nyúlt délelőtt után már mindenki várta a közös ebédet.

Vendéglátóink itt is bebizonyították, hogy egy valóban barátságos és élhető község lakói. Az ebéd a helyi étteremben nagyon ízletes és bőséges volt (olyannyira, hogy szombaton a családdal is visszatértem).

Hagyományainkhoz híven az ebéd után még folytatódott a könyvtárosnap a szabadidős programokkal. A helyi kollégák négy programmal készültek, amik a visszajelzések szerint nagyon jól sikerültek. Megismerkedhettünk a település értékeivel, lovaskocsikázhattak az érdeklődők, valamint a kellemes hűvösben kézügyességüket is próbára tehették a megye különböző könyvtáraiból érkező kollégák. A fotók tanúsága szerint, mindent ki is próbáltak a Bordányba érkezők.

Köszönöm minden szervezőnek és segítőnek, hogy ismét egy sikeres, eredményes könyvtárosnapot tarthattunk. Biztos vagyok benne, hogy lesz rá ok és indok, hogy visszatérjünk ebbe a bájos kis községbe, és ismét megkóstolhassuk a helyi készítésű Legjavát.

A vendéglátók és a helyi média fotóit az alábbi linken tekinthetik meg:

Közzétette: Bordány – a Homokhátság szíve – 2018. június 22., péntek

A kollégák fotóiból pedig lentebb található egy kis válogatás.

46. Csongrád Megyei Könytárosnap – Bordány

Kedves Kollégák!

Már több fórumon jeleztük, hogy természetesen idén is lesz Megyei Könyvtárosnap!

Kicsit megkésve ám annál nagyobb szeretettel hívunk mindenki június 21-én Bordányba, ahol még sohasem jártunk! Ismerve a község pezsgő kulturális életét, tudom, hogy érdemes lesz ellátogatunk a “Homokhátság szívébe”.

Idei témánk (2018-ban mi más is lehetne) Az én könyvtáram projekt. Hasonló címmel volt már szakmai napunk, de ott más volt a téma, ezért érdemes lesz eljönni.

Az időpont: 2018. június 21. Találkozó 8,30 órától a könyvtárban, programkezdés 9,30.

Az előadások és a pontos ütemterv a meghívóban.

Természetesen idén is lehet velünk játszani. A totó hamarosan elérhető lesz.

Jelentkezési lap letölthető innen, vagy online kitölthető: (június 18. délig)

jelentkezési lap

A szabadidős program még meglepetés, de készülnek a kollégák!

Íme a szabadidős program!

És ahogy már megszokhattuk, ismét játszunk is! Itt érhető el a helyismereti totó, ezt a kávészünetig lehet leadni!

Nagyon sok szeretettel várunk mindenkit!

Csongrád megyei könyvtárosnap No. 45.

Mint néhány hete ezen a fórumon is jeleztük, 2017-ben Földeákon találkoztak a megye könyvtárosai. 2004-ben már vendégül látott bennünket a település és a könyvtár. Azóta sok minden változott. Elsősorban kívül belül megújult a könyvtár. Felnőtt egy generáció. Új polgármestere van a településnek. Szerencsére azonban a vendéglátó könyvtárosok ugyanazok, és ugyanolyan profizmussal és szeretettel fogadtak bennünket mint 13 évvel ezelőtt.

A kolléganők gyorsabbak voltak mint én, és már néhány mondatban összefoglalták a nap eseményeit saját facebook oldalukon. Én ezt már csak néhány gondolattal tudom kiegészíteni.

Bár ez már a 45. találkozó volt, de nem terveztük ünnepi programot. A hagyományoknak megfelelően igyekeztünk együtt tölteni a napot, tanulva szórakozni, vagy szórakozva tanulni. Ahogy minden ilyen találkozónak, ennek is több funkciója van. Egyrészt természetesen egy szakmai továbbképzés is, másrészt pedig egy vidám találkozó. A fő célunk az is, hogy évente egyszer találkozhassanak a kollégák kötetlenebb körülmények között is. A visszacsatolások alapján idén ez ismét sikerült.

Egy népszerű, és fontos témát választottunk a nap tematikájául, a közösségépítést. Nem csak azért, mert ez most kormányzatilag is kiemelt terület (gondoljunk csak a Cselekvő közösségek projektre), de sokkal inkább a helyszín, a helyet adó könyvtár miatt gondoltuk így.  Az előzetes egyeztetések alapján vendéglátóinkkal közösen alakítottuk a nap programját e téma köré. Természetesen most is törekedtünk arra, hogy a témát több oldalról járjuk körül. De erről egy picit később. 

A rendezvény felépítése a hagyományok szerint alakult. Már a kora reggeli óráktól várta a kedves látogatókat a földeáki könyvtár egy kis reggeli vendégfogadással. Már itt is megismerhettük a helyi sajátosságokat, a Kavar a Nagyi klub lelkes nagymamái készítettek a finomságokat.

Az is szinte már a hagyomány, hogy sohasem elég a reggeli találkozóra az idő, így bő negyedórával később kezdtük a tulajdonképpeni szakmai részt. Elsőként polgármester úr köszöntötte az egybegyűlteket. Nagyon megtisztelő volt, hogy később szinte az egész napot velünk és közöttünk töltötte, hallgatta az előadásokat, és vendéglátónk volt.

A köszöntő szavak után első szakmai előadóként dr. Kis Krisztián az SZTE Mérnöki Kar oktatója tartotta meg témaindító előadását. A tanár úr előadásában átfogó képet igyekezett adni a közösségépítésről, a közösségek szerepéről és fontosságáról a kitelepülések életében. A nagyívű előadás jól megalapozta és felvezette a nap többi gyakorlatiasabb előadását. Az érdeklődőknek álljon itt a felvezető diasor.

 

 

Első előadónk egyik kutatási területe a Hódmezővásárhelyi kistérség.  Innen is adódott az ötlet, hogy nézzük meg, mit tehetnek a közösségekért a városi könyvtárak, és azok helyismereti gyűjteményei. Ezért kértük fel előadni Borus Gábort, a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár helytörténész könyvtárosát. Gábor röviden bemutatta a 110 éves városi könyvtárat, a helyismereti gyűjteményét, illetve az elmúlt két évtized megváltozott olvasói, használói szokásait. Élvezetes, fordulatos előadását nem adhatja vissza egy ppt bemutató, de elhangzott szavait nem tudom leírni. Azért hátha segít felvillantani gondolatokat.

 

 
Élvezetes volt hallgatni, hogy egy ilyen viszonylagosan nagy városban (hiszen Hódmezővásárhely a megye második legnagyobb lélekszámú városa, valamint az ország második legnagyobb területű városa) is milyen élénk közösségi élet folyik. Vannak még települések, ahol nagyon erős a patriotizmus. Vásárhely hagyományosan (és jó értelemben) ilyen. Hasznos adatokat hallhattunk, láthattunk.
 
Ennyi tartalom és tudomány után kijárt a közönségnek egy kis kávé és beszélgetés szünet. A rövid szusszanás után gyakorlatiasabb előadások következtek. Elsőként a zákányszéki könyvtáros kollegina, Paraginé Tóth Edina beszélt az általuk létrehozott Zakahom-e Egyesületről és eredményeiről. Edina már a közelmúltban (külső felkérésre) a Könyv, könyvtár, könyvtáros c. folyóiratban megírta tapasztalatait, ezt most sok sok képpel illusztrálva átadta nekünk is.  Előadásában az egyesület egyik legfontosabb projektjét mutatta be elsősorban, ami kifejezetten a helyi közösségépítésre épít. Érdemes és hasznos elolvasni a cikket is (aki még nem tette meg). Figyelemfelkeltésül álljon itt az előadás.
 

 
Edina előadásának még egy különlegessége volt. Az egyesület másik motorja  Börcsök Zoltán most először közvetítette élőben az előadást Zákányszék facebook oldalán. A próba jól sikerült, zökkenőmentesen látható volt minden, és már élőben több mint százötvenen követték távolról Edinát. (azóta immár 475 a megtekintések száma).
Tanulságos, hogy az előadók egymástól is tanulnak. dr. Kis Krisztián mondandóját egy Örkény idézettel zárta. Azóta ez az idézet (és az azt követő néhány gondolat már megjelent a zákányszéki könyvtár facebook oldalán is)
 
Edina után végre szót kaphattak a vendéglátók is.  Marikáék nem hazudtolták meg önmagukat. Belépőként apró, kézzel készített ajándékokat kapott minden jelenlévő. A földeáki könyvtár gazdag programkínálatát szinte lehetetlen fél óra alatt bemutatni. Bármennyire is igyekezett Farkas Sándorné Marika, nagyon nehéz volt egy egy képet felvillantania és gyorsan összefoglalnia. Azt mindenesetre minden ott lévő láthatta, hogy mennyi mindent lehet tenni egy olyan településen, ahol erre nyitottak az emberek.
Nagyon sok mindent kellene leírni, hogy mi minden hangzott el. Aki rápillant a könyvtár facebook oldalára láthatja.  Kedvcsinálónak álljon itt szavak nélkül az általuk készített rövid bemutatkozó film.
 

17 perc alatt nem lehet összefoglalni több évnyi munkát. De talán a hangulatba egy kis betekintést enged ez a filmecske. Az mindenesetre jól látszódik, hogy a település mozgatórugója a könyvtár és benne a könyvtárosok. És ezt nagyon jó látni.

Ahogy nem lehet bemutatni 30 perc alatt egy több éves (sőt évtizedes) közösségi munkát, úgy nagyon nehéz összefoglalni ugyanennyi idő alatt egy néhány napos külföldi tanulmányutat. A szakmai nap lezárásaként ez a feladat várt Gerencsér Juditra, az MKE főtitkárára.

Judit harmadmagával idén májusban járt Dániában egy tanulmányúton. Több könyvtárat megnéztek, de a fő úticél az év könyvtára volt Aarhusban. Ez az a könyvtár, ami már a nevében sem viseli a könyvtár szót, mégis korunk mintája. A sok képpel kísért előadásban Judit csak felvillantani tudta a látottakat, tapasztaltakat. Nem véletlen lett az év könyvtára a Dokk1. Ez valóban egy igazi közösségi hely. Természetesen az ilyen tapasztalatokat minden esetben meg kell próbálni a helyi igényeknek megfelelően átalakítani. Nem lehet egy az egyben átültetni a máshol látottakat. De úgy gondolom, hogy sok ötletet hozott ez a kis csapat Dániából, így minden apró gondolat és tapasztalat termékeny talajra hullhat itthon is. Judit előadásával kerek volt a délelőtt. Biztos vagyok benne, hogy tőle is és útitársaitól is lehet még hallani tapasztalatokat, addig is kedvcsinálónak álljon itt az előadása.

 

 
Ennyi sok tudás és hasznos előadás után már kijárt a jelenlévőknek az ebéd is. Földeák itt sem hazudtolta meg önmagát. A szervezők pontosan tudták, hogy a kolbászleves és a sült tarja nagyon nehéz étel, ezért gyomorerősítőt kínáltak (sajnos csak elbeszélésből tudom, hogy finom volt) előtte. A kulináris élvezeteket nem cizellálom tovább. Legyen az elég, hogy egyöntetűen pozitív volt a fogadtatás.
 
A várakozás pillanatait idén is igyekeztünk feldobni. Az helyismereti totót kitöltők közül sorsoltunk három nyertest, akik apró ajándékokkal, valamint könyvutalvánnyal lettek gazdagabbak.
 
Hagyományosan a Csongrád megyei könyvtárosnapon igyekszünk megismerni a befogadó települést. Nem volt ez másképp most sem. Három különleges programot is kínáltak vendéglátóink. Ezek közül választhattak akik a nagy meleg ellenére maradtak. 
(Persze örök kérdés, hogy miért pont mindig kánikulában van a Csongrád Megyei Könyvtárosnap, de úgy látszik ez már szintén hagyomány)
 
Aki fáradt volt sétálni a Kavar a Nagyi klub tagjaitól házitészta és sütemény készítést tanulhatott.
Aki még egy picit bírta a sétát a faluban megnézhette egy helyi gyűjtő nagyon különleges helytörténeti eszközgyűjteményét (szintén igen finom pálinkával kísérve). Sajnos fotókkal nem tudok sétálni, de ha valaki Földeák felé kirándulva szerintem a könyvtárban érdeklődhet és biztos útbaigazítást kap!
Ha valaki pedig egy picit kirándulni szeretett volna megtekinthette a méltán híres óföldeáki erődtemplomot. Csongrád megye nem túl sok középkori emlékkel büszkélkedhet. Ez pedig az.  Ha valaki Csongrád megyében kirándul feltétlenül nézze meg!
 
A délután szabadprogram mindig nagyon kötetlen. De a szóbeli beszámolók szerint idén ismét nagyon sikeresek voltak, és talán visszatérő vendégeket is hoztak.
 
Az egész nap folyamán minden jelenlévő meggyőződhetett róla, hogy Földeák egy különleges falu. Sajátos múlttal és egyedi mikrotársadalommal. Ha valaki meg szeretné ismerni, feltétlen látogassa meg a könyvtárat, nyitott szívre fog találni. Ha előtte érdeklődne, akkor pedig javaslom böngéssze földeáki származású kollégánk munkáját.
 
A szervezők nevében nagyon köszönöm vendéglátóinknak a szép napot.
 
Találkozzunk jövőre is!
 
Ízelítőül sok-sok kép többektől a CSMKE webalbumában.

45. Megyei Könyvtárosnap – Földeák

Kedves Kollégák!

Már több fórumon jeleztük, hogy természetesen idén is lesz Megyei Könyvtárosnap!

Kicsit megkésve ám annál nagyobb szeretettel hívunk mindenki június 22-én Földeákra. 2004-ben már vendégül látott bennünket ez a különleges falu, idén megmutatja, hogy mi minden történt az elmúlt 13 esztendőben. Ismervén a kolléganők innovatív munkáját, tudom hogy sok sok minden, érdemes lesz megnézni, és meghallgatni őket.

Idei témánk (Földeákon mi más is lehetne) a helyi értékeken alapuló közösségépítés.

Az időpont: 2017. június 22. Találkozó 8 órától a könyvtárban, programkezdés 9,30.

Az előadások és a pontos ütemterv a meghívóban.

Természetesen idén is lehet velünk játszani. A földeáki kolleginák által összeállított totó kitöltésével. (Sorsolás a helyszínen)

Jelentkezési lap letölthető innen, vagy kitölthető: (június 18. éjfélig)

https://goo.gl/forms/qgoP2ilZGZ4PckUZ2

Szóval aki ott volt, az az emlékek miatt jöjjön el újra, aki még nem járt Földeákon, annak meg szinte kötelező!

Nagyon sok szeretettel várunk mindenkit!