A beszámoló hamarosan érkezik Rafai Mária kolléganőnk tollából!
Köszönjük, hogy az egyesület tagjai közül ilyen sokan képviseltétek a CSMKE-t.
konferencia kategóriaarchívum
Ékszer a Maros mentén – Könyvtárosnap Kiszomboron
Kedves Kollégák!
Itt a nyár, lassan június, tehát érkezik az idei Könyvtárosnapunk!
Idén Kiszomboron találkozhatunk újra egymással! Képzeljétek el, mióta Könyvtárosnapok vannak a megyénkben itt még sose jártunk így együtt egyesületileg. Hihetetlen!
A kolléganők már nagyon készülnek és Szeretettel várnak mindenkit ebbe a Maroshoz közel fekvő, számtalan történelmi emlékhellyel rendelkező nagyközségbe!
A részletes programunk letölthető innen: kiszombor_programok50
Jelentkezési határidő: 2023. június 12-én délben lezárult.
További jelentkezéseket már csak a csmke.szeged@gmail.com címen fogadjuk.
Az időpont: 2023. június 14. (szerda)
Ahogy megszokhattátok, a rendezvény ingyenes, az étkezés önköltséges.
Évek óta hagyomány és most is készültünk egy kis előzetes totóval – de még pár nap türelmet kérünk! 🙂
Update íme a totó!
Addig is tekintsétek meg az alábbi kis videót kedvcsinálóként Kiszomborról : https://youtu.be/o2S_HQo69S0
Várunk benneteket!
Beszámoló Helyismereti konferenciáról
Helyismeret és gazdaságtörténet – Beszámoló Helyismereti konferenciáról
2022. augusztus első hetében Szombathelyen került megrendezésre a XXIII. Országos Helyismereti Konferencia. A helyismereti könyvtárosok szakmai rendezvényének a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár https://www.bdmk.hu/ és a Szombathelyi Egyházmegyei könyvtár adott otthont.
A három nap során ipar- és gazdaságtörténeti előadásokat hallgathattunk ill. a fogadó város történetével, könyvtáraival ismerkedhettünk meg. A felkért előadók az ország minden tájáról érkező könyvtárosokkal megismertették a helyi adatbázisokat melyek munkájukban hasznos segítséget nyújthatnak, illetve a saját települések ipartörténeti anyagának feldolgozásához is hasznos segítséget adhatnak. Érdekes előadásokat hallgattunk a szombathelyi és dunántúli ipartörténeti emlékekről, gyűjtési és kutatási lehetőségekről.
Mint minden konferencián itt is lehetőségünk volt részt venni kiránduláson. A második nap délutánján az ipartörténeti jelentőségű ikervári vízerőművet és a bazaltbánya egykori transzformátorházában berendezett Sághegyi Múzeumot http://www.kemenesvulkanpark.hu/kemenes-vulkanpark/saghegyi-muzeum kerestük fel. Az estét a Ság hegyen zártuk, egy kellemes kis szabadtéri borozással a szombathelyi igazgatóasszony vendégszeretetét élvezve.
A konferencia záró napján a szombathelyi Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpontot https://www.latogatokozpont.martinus.hu/ kerestük fel. A püspöki palota szépséges termeit, berendezését csodálhattuk meg a felkészült helyi idegenvezetőnk vezetésével. Az előadások az egyházmegyei könyvtárban https://konyvtar.martinus.hu/ folytatódtak. A szombathelyi vár történetét hallgatva megnyugodtan, nem csak Szegeden került lebontásra egy régi történelmi emlék. A régi könyves gyűjtemény bemutatása után a helyismereti egyesület fotótörténetével, munkájával kapcsolatos előadásokkal ért véget a három napos rendezvény.
Jövőre Székesfehérváron találkozunk újra!
Akit érdekel a Helyismereti Könyvtárosok egyesületi élete a linken juthat információkhoz:
https://mkehksz.wordpress.com/
Különleges vándorgyűlés
Kedves Kollégák!
Mint annyi minden, idén a vándorgyűlés is különleges lesz. Az MKE elnökségének döntése értelmében új formában, online (illetve inkább öszvér) módon szeretnénk megtartani az MKE 52. Vándorgyűlését. A helyszín a tavaly elmaradt Budapest, illetve jelentős mértékben az online tér, a világháló.
Részletek az MKE honlapján olvashatók.Tiszteltjük meg magunkat és a szakmát azzal, hogy – hiszen utazás mentesen ott lehetünk – minél többen részt veszünk a rendezvényen.
Várunk mindenkit szeretettel 2021. július 8-9-én az OSZK-ba és a monitorok elé!
Szegeden jártak a helyismereti könyvtárosok
Mint a blogon is olvasható volt, a Somogyi-könyvtár adott helyet és teret a XXI. MKE HKSZ konferenciának július végén. Házigazdaként, szervezőként nagyon nehéz beszámolót írni a három napról. Az MKE HKSZ facebook oldalán azóta már több (eddig 5) részben érkezett beszámoló, rengeteg képpel illusztrálva, érdemes végigböngészni. (A honlapjukon még csak a fotókat találtam).
Nézzük röviden mi is történt ebben a három napban!
Az első nap délelőttje hagyományosan az utazásé és a megérkezésé. A hivatalos program 13 órakor a sajtótájékoztatóval kezdődött. Ez úton is köszönjük a sajtó képviselőinek, hogy a forró nyárban is eljöttek hozzánk!
A konferencia nyitónapján a köszöntő szavak után a külsős előadóké a főszerep. Ezek általában nagyívű, áttekintő előadások, a megadott témához kapcsolódóan.
Elsőként Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja a a kulturális örökség fogalmáról, történetéről tartott egy áttekintő előadást. Az látható, olvasható, hogy az EU számára is kiemelt terület a kulturális örökség, ám ezzel összefüggésben magával a fogalommal is csak most ismerkedünk igazából. Előadása első részében leginkább a kulturális különbségek, a különböző nemzetállamok identitáskereséséről, öndefiníciójáról beszélt. Érdekes, és sajátos megközelítés volt ez, hiszen a hallgatóság számára ekkor vált tisztává maga a kulturális örökség fogalma, illetve az, hogy miért is fontos ez az Uniós támogatások szempontjából. Az előadó a téma szakértője és kutatója, szavait előadását vissza nem tudom adni. A témáról egy hosszabb cikke itt érhető el, előadásának diáit pedig alább tudják megtekinteni:
Az előadó erről a témáról szóló angol nyelvű tanulmánya letölthető innen.
Az érdekes, (számomra legalábbis nagyon) sok újdonságot tartalmazó előadás után Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a kulturális menedzsment kérdéseiről, és a látogatókutatásra építő szolgáltatásfejlesztésről tartott előadást. Érdekes volt hallani egy muzeológust. Látható, hogy hasonló problémákkal küzdünk minden szakágban. Előadásából az is kiderült számomra, hogy érdemes tanulnunk a másiktól, és jó, ha figyelünk egymásra. Az alapmegállapítás pedig minden szolgáltatásra igaz, ismerjük meg használóinkat, a használói igényeket, és ezekre az igényekre építsünk és indítsunk új szolgáltatásokat. Mindez a diákban elbeszélve:
A rövid szünet után dr. Fodor János, az ELTE tanára mutatta be hallgatóival, alkotótársaival közös projektjeiket. A hangsúly a „közös”-ön van. Előadása elsősorban a közösséggel együtt elérhető eredményekről szól. Hogy mit érhetünk el közösen a világméretű hálózat segítségével. A helyszínek, helyek feltérképezése is együtt válhat teljesség. A kollektív tudás, mások tapasztalatainak, tudásának felhasználása megkönnyítheti kutatásainkat. És ehhez hatalmas segítség a világháló, az online világ. Bárhonnan, bármikor, bárkitől érkezhet a segítség. Együtt többek lehetünk. Mindezt talán alá tudja támasztani az alábbi diasor is.
A nap záró előadása szintén a közösség erejéről szólt. A közösség erejének, tudásának tudatos, irányított felhasználásáról. A cím sokat mond, bár talányos, hiszen egy nagyon új kifejezés: Crowdsourcing. Nagy-Sándor Zsuzsanna, nagyon fiatal, hiszen még egyetemi hallgató, más generáció képviselőjeként, más nézőpontot hozott. Először a fogalmat magyarázta, meg illetve a fogalom könyvtári szerepét, a munkafolyamat könyvtári lehetőségeit. Miképpen használhatják a könyvtárak a közösséget, mint erőforrást. Az elméleti bevezető után, néhány példát is bemutatott. Így a gyakorlatban is láthattuk azokat a platformokat, egyszerűen használható applikációkat, melyek segítségével könnyen kiaknázhatjuk a közösségi tudást. A – főként amerikai – példákat látva, arra is választ kaphattunk, hogy milyen projektekhez tudjuk használni ezeket a programokat. A válasz azonban az, hogy szinte mindenhez. Olyan példát is láttunk, amit nem egy nagy könyvtár készített, hanem az előadó, saját munkáját és kutatásait segítendő. Nehéz néhány szóban összefoglalni az előadást. A diákon látható példák azonban végig kattinthatók, megtekinthető. Biztos vagyok benne, hogy mindenki számára tanulságos. A hallgatóságból többünknek azonnal elindult a fantáziája, és máris azon gondolkoztunk, mi legyen az első lépés. De erről majd egy másik posztban.
A nap szakmai lezárása hagyományosa a Kertész Gyula–emlékérem átadása. 2019-ben Gulyás Erzsébet, a Jászberényi Könyvtár munkatársa vehette át az emlékérmet.
A hosszú és fárasztó délután után egy könnyű közös séta és – Szegeden mi más – halvacsora várt a fáradt hallgatóságra. A finom vacsorát követően a lelkes hozzánk érkezőkket egy könnyű esti séta és toronylátogatás várta. Mindig csudaszép és különleges látvány az esti kivilágított város a Dóm tornyaiból. A hangulatot a ránk zúduló özönvíz sem rontotta el.
Az eső a toronylátogatást nem, de az azt követő esti sétát elmosta, így az este – hivatalos része – lezárult, hiszen másnap ismét hosszú nap várt a részt vevőkre.
A konferencia második napján délelőtt a Somogyi-könyvtárban találkoztunk a résztvevőkkel. Ennek a napnak az előadásai a múltba tekintettek. Az eltelt 25 évre tekintettek vissza az alapítók, az elmúlt negyed század aktív résztvevői, irányítói. Hosszú és küzdelmes időszak volt ez a kollégák életében. Emlékeztek a szép pillanatokra, a megható momentumokra, a küzdelmes évekre, és sajnos a megemlékezés pillanatainak is teret kellett adni. 25 év hosszú idő egy ember életében, de egy egyesület életében is.
A hosszú délelőtt folyamán elődadást tartott: Dr. Bényei Miklós, Mándli Gyula, Varga-Sabján Gyula, dr. Szőnyi Éva, Orbánné dr. Horváth Márta, Bazsóné Megyes Klára, Kégli Ferenc, dr. Praznovszky Mihály, Takáts Béla és Mennyiné Várszegi Judit.
Előadásaik anyaga a nevükre kattintva elérhető (aki diasorral illusztrálta előadását). Sajnos a jó hangulatú, néhol szomorú, máskor kifejezetten vidám előadások hangulata nem adható vissza, de bizonyára sokan hallottuk már az előadókat, így stílusuk sem ismeretlen.
A délelőttöt megszakítva egy meglepetés tortával köszöntöttük az egybegyűlteket.
A hosszú és érzelmektől sem mentes délelőtt után egy Csongrád megyei kirándulásra invitáltuk a konferencia résztvevőit. A megye a történelem viszontagságai miatt kevés igazán látványos építészeti kulturális emlékkel rendelkezik, hiszen a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett és leginkább a 18-19. század folyamán vált ismét lakottá. Az útvonal összeállításánál törekedtünk arra, hogy minél több színt meg tudjunk mutatni, és ne csak az általában ismert, és sokak által látogatott helyszínekre menjünk el.
Így utunk első állomása Óföldeák volt, a megye egyik legkisebb települése, ahol egy középkori erődtemplomot ismerhettünk meg közelebbről. Még a velünk utazó szegedi kollégák számára is újdonságként hatott ez az épület.
Innen Makóra vitt utunk, hiszen alig két hónapja adták át a teljesen új könyvtárépületet. A Makovecz Imre által tervezett könyvtár mostanra valósult meg. Egy új, modern könyvtár megtekintése mindig nagy élmény, útitársaink igen sok kérdéssel halmozták el a vendéglátókat, aki állták a sarat, és rendületlenül igyekeztek mindent megválaszolni.
Ha már az épület Makovecz, azt is megmutattuk az ország minden részéből érkezőknek, hogy Makó hány szállal kötődik a híres építészhez. 13 Makovecz-épület közül jó néhányat megnézhettünk kívül-belül a makói kollégák segítségével.
A kirándulást egy különleges hangulatú kis faluban fejeztük be. Kübekháza büszke sváb gyökereire. A hármashatáron fekvő kis település sramli-csárdájában sváb ételeket vacsoráztunk, miután egy picit sétáltunk a – valamikori – operett-falu főterén.
A tartalmas nap után jól esett az esti séta.
A konferencia harmadik – záró napja – hagyományosan a vendéglátóké, a szervező kap lehetőséget a bemutatkozásra, a nála folyó helyismereti munka bemutatására. Az előző napok zsúfolt programja után úgy gondoltuk, rendhagyó módon mutatjuk be könyvtárunkat, munkánkat. A Somogyi-könyvtár nagy szerepet tölt be a hazai könyvtári életben. Nagy múltú, közel 140 éves intézmény, hatalmas állománnyal rendelkezik, helytörténeti, könyvtörténeti különlegességekkel. Azonban ezek bemutatása sok órát venne igénybe (ráadásul a jelenleg zajló felújítási munkálatok meg is nehezítik a személyes megtekintést).
Elsőként a leghíresebb és legszebb terünket, az Emlékkönyvtárat tekinthették meg a hozzánk érkezők. A könyvtárbemutató alatt természetesen szó esett a Somogyi-könyvtár történetéről, az Alapítványi anyagról, legnagyobb kincseinkről, különleges dokumentumainkról, megtekinthettük Ferenc József és Jókai Mór aláírását.
A bemutató után egy rövid városi sétával a Szeged 300 évét áttekintő interaktív kiállítótérben néztük meg a várostörténetet bemutató kisfilmet, majd virtuálisan ismerkedtünk Szegeddel, és úsztattuk hajónkat a virtuális Tiszán.
Immáron több mint 10 éve igen népszerűek a városnéző sétáink. Több tematikus sétát vezetnek a kollégák a városban. A következő programpont ötvözte a városismereti séta módszertani bemutatását, és magának a városnak a bemutatását. Gyakorlatban láthatták a kollégák, hogy miként zajlik egy ilyen, és közben megismerkedhettek Szeged szecessziós házaival, Szeged múltjával és jelenével.
A legszebb belvárosi paloták megtekintése után már csak a levezető és elköszönő szavak következtek ismét a Somogyi-könyvtárban.
A stafétabotot átadtuk, jövőre ismét Csongrád megye, Szentes városa látja vendégül az ország helyismereti könyvtárosait. A mi három napunk aktívan és hasznosan telt. Köszönjük a lehetőséget, és bízom benne, hogy mindenki jó emlékekkel és élményekkel teli utazott haza.
Fotókat a HKSZ részéről Mándli Gyula készített, ezek egy jó része az ő facebook oldalukon elérhető. A Somogyi-könyvtár által készített fotók a CSMKE webalbumában megtekinthető, illetve az alábbi videóban összefoglaltam őket.