Megyei továbbképzés kategória bejegyzései

Könyvtármarketing konferencia – gondolatok

Immár megszokottá vált, hogy egy-egy továbbképzés, konferencia után a szervezők igyekeznek rövid beszámolót közzé tenni az elhangzottakról. A krónikásnak mindig nagyon nehéz a dolga, különösen, ha szervező is, és egy több szekciós rendezvényről van szó.  Ezek miatt (is) következzék most egy nagyon rövid, néhány gondolatfoszlányt tartalmazó beszámoló.

A téma (könyvtármarketing) fontosságát mutatja az is, hogy több megyei könyvtár is szervezett hasonló tematikájú konferenciát, valamint az is, hogy – nagy örömünkre – még a Dunántúlról is érkeztek érdeklődő kollégák.

Az már több évtizede szinte mindenki számára nyilvánvaló, hogy szükség van (könyvtár)marketingre, el kell adni magunkat és a szolgáltatásainkat. Azt is egyre többen belátják, hogy érdemes  másoktól tanulni, és elsősorban a non-profit szférától.

A elmúlt évtizedek politikai-társadalmi változásai megerősítették a civil szférát, ezáltal fontosabbá vált a marketing ezen a területen is.

Az előadók felkérésekor igyekeztünk ezt is figyelembe venni, és szakmán kívülieket is megszólítani.

A délelőtt két előadója marketing szakember volt. 

A vendéglátó intézmény igazgatói köszöntője után dr. Prónay Szabolcs az SZTE Gazdaságtudományi Karának egyetemi adjunktusa vezette be a hallgatóságot a marketing rejtelmeibe. Fordulatos, élvezetes előadásából mindenki csak tanulhatott. Rengeteg érdekes példát felvonultatott, amik mind más területről érkeztek, mégis példát mutattak mindenkinek. Mindeközben igyekezett néhány alap tévhitet eloszlatni. Nehéz egyetlen gondolatot is kiemelni, de tanulságul álljon itt kettő:

  • A marketing egy szemléletmód, mellyel megtaláljuk azt az EGYEDI értéket, amiért minket választanak!
  • A könyvtár marketing a tudással való kapcsolatról szól, és nem a könyvekről!

Összefoglalni nagyon nehéz, és természetesen egy ppt diasor sem helyettesítheti az előadás meghallgatását, azért az érdeklődőknek álljon itt:

 

 

A gondolatindító, alapfogalmakat tisztázó előadás után egy gyakorló marketinges tapasztalatait hallgathattuk meg. Bihari Miklós elsősorban KKV-k marketingjével foglalkozik, de nagy cégek reklámkampányában is részt vett már. Kíváncsian vártuk, hogy mit tud mondani a könyvtári világnak. 

Többekkel együtt mindig nagy lelkesedéssel várom, hogy egy külső szemlélő mit tud adni nekünk könyvtárosoknak. Miklós elsősorban az online marketing világába engedett bepillantást. A könyvtárak, könyvtárosok mindig is büszkék voltak rá, hogy nagyon korán magukévá tették a számítástechnika vívmányait, azonban az elmúlt évek azt mutatják, hogy a korábbi úttörő szerepből egyre inkább sereghajtókká válnak. Nehezen tudják kezelni a közösségi média eszközeit.  Reményeink szerint mostanra ha nem is újítók a könyvtárak, de haladnak a korral. Jó ötleteket adott az online média használatra, jó példákat láthattunk. 

Ha egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni, talán arra irányítanám rá a figyelmet, hogy 

“légy kreatív, készíts tartalmat és vond be használóidat a tartalom készítésbe!”

Nem állítom (és nem is állíthatom), hogy az előadásnak köszönhető, de az előadás tartalmát és igazságait bizonyítja, hogy a konferenciát követően már két könyvtár (a mindig újító orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár és az OSZK is) kísérleti jelleggel elindította az előadásban hangsúlyos szerepet kapó chatbot szolgáltatását!

Talán a diasorból is kiderül, hogy miért is fontos a közösségi média, és a legújabb applikációk használata:

 

 

Harmadik előadónkkal hazai vizekre eveztünk. Minden tekintetben. Andóczi Balogh Éva a Somogyi-könyvtár osztályvezetője és pr-osa. Éva beszélt a Somogyi-könyvtár partnerkapcsolati rendszeréről, a sok éves építkezésről, hosszú évek munkájáról, és arról, hogy ez a munka soha nem érhet véget. Sok sok képen keresztül mutatta be ezt a hosszadalmas ám a képek tanulsága szerint sikeres és élvezetes munkát.

 

 

A hosszúra nyúlt délelőtt után jólesett a szünet, az ebéd és a kávé.

A felfrissülés után két helyszínen folyt tovább a konferencia. A két szekció a marketing két oldalát vizsgálta. Egyrészt a Miklós által megfogalmazott gondolatok gyakorlatba ültetése, tehát a közösségi média használat és a könyvtárak kapcsolata. Három különböző jó gyakorlatot láthattak az érdeklődők. 

Elsőként Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Könyvtár munkatársa mutatta be saját munkájukat, közösségi jelenlétüket. Aki követi a facebook oldalukat, annak egyértelmű, hogy miért példaértékű a munkájuk. Természetesen egy másik ország, egy többnyelvű könyvtár gyakorlata utat nem tud mutatni, de tartalmaz jól hasznosítható ötleteket. Én magam a másik szekcióban ültem, így csak a jelenlévők elbeszéléséből és az alábbi prezentációból tudok sajnos tájékozódni, de úgy gondolom mások számára is hasznos:

(a linkre kattintva megtekinthető)

http://prezi.com/yhj7r2sez6en/?utm_campaign=share&utm_medium=copy

Második előadónk Habók Lilla. Lilla életútja kacskaringós, de mindennapjait behálózza a közösségi média. Jelenleg az egyik legismertebb online számtech újságnál dolgozik, ahol kifejezetten az online világ híreivel foglalkozik nap mint nap. 

Lilla előadásának címe önmagáért beszél: Social media a Facebookon túl. Nagyon jó és részletes ki- és áttekintés volt, sok statisztikai adattal. Ezek az adatok nagyon fontosak lehetnek egy kampánynál. Szinte minden előadó kiemelte, hogy tudatosan kell megszólítani a használót. Ismerni kell a célcsoportot, és nagyon nem mindegy milyen felületen tudjuk elérni őket. Számomra ez volt az előadás fő üzenete. Természetesen mindenki mást hallott és látott belőle.

 

 
A szekció záró előadását az OSZK munkatársa, Tóth Péter tartotta. Bár az elmúlt években számtalan kritika érte és éri a Nemzeti Könyvtárunkat, az egyértelműen látható, hogy a közösségi médiában való jelenléte példaértékű a hazai könyvtári rendszer egészének. Már fentebb kiemeltem, hogy jelenleg kísérleti jelleggel, de már elindították chatbot szolgáltatásukat is. Aki figyelemmel kíséri a hazai könyvtárak webes jelenlétét láthatja, hogy az OSZK milyen sok fórumon láttatja munkáját, eredményeit. Mint Pétertől hallhatták a jelenlévők, ez egy egész csoport munkája. Azt is tudjuk, hogy nagyon kevés olyan könyvtár van az országban, ahol a humánerőforrás lehetővé teszi ezt. Mégis fontosnak gondoltuk, hogy látható legyen a kilenc féle online médiában való jelenlét háttere is.  A személyes előadás többet ad, mint néhány diakocka, de talán ebből is lehet tanulni (ha mást nem, az előadó elérhetőségét).
 
 

 
A fentebbi előadásokkal párhuzamosan a könyvtár más tereiben szintén a könyvtármarketing témakörében más előadásokat hallhattak a jelenlévők. A másik szekció központi témája a sajtó, illetve az újságba kerülés mikéntje volt. A délelőtti előadók közül leginkább Andóczi Balogh Éva emelte ki a sajtóval való szoros együttműködés fontosságát és hasznosságát.  A könyvtárak egyik legnehezebb és legfontosabb feladata, hogy eredményeivel bekerüljön a híradásokba, ezáltal a köztudatba. A szekció hívómondata egy idézet: “Rólad szólnak a hírek, veled van tele a sajtó”
 

A már emlegetett Justh Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója Buzai Csaba elsősorban erről beszélt, mikor napi munkájukat mutatta be a közönségnek. Csaba és a könyvtár a Veszíts el egy könyvet! program által vált ismertté. Ez az ismertség a médiában is megjelenik. Bár számtalan más (és véleményem szerint jobb) programot, kezdeményezést tudhatnak magukénak az orosháziak, még mindig ez a játék az, ami miatt megszólítja őket az országos sajtó. 
Szerencsére az előadásból kiderült, hogy a helyi sajtóval nagyon szoros és jó a kapcsolat, így rendszeresen szerepelnek a Békés megyei, illetve az orosházi újságokban, weboldalakon. Ehhez azonban nem elég a jó ötlet, nem elég a kiváló program, de meg is kell szólítani az újságírót, sőt esetenként kész anyagot is kell adni, egyszóval néha egyszerűbb megírni a cikket és azt eljuttatni a sajtóhoz. Ám ehhez is nagyon jó személyes kapcsolat szükséges, amit pedig ki kell építeni és ápolni.  Ezzel a gondolattal az előadó ismét reflektált a délelőtti előadásokra.
Úgy gondolom az összes jelenlévő számára hasznos gondolatok és gyakorlati tanácsok hangzottak el Csabától. Aki nem tudott ott lenni, azok számára itt olvasható a diasor.
 

 
Ebben a szekcióban sajnos egyéb elfoglaltságok miatt csak két előadót hallgathattunk. Ennek azonban volt egy olyan előnye is, hogy a szűk időkeretek kicsit bővíthetőek voltak. Így a hallgatóságnak volt lehetősége kérdezni, gondolatokat hozzáfűzni az elhangzottakhoz. Az már a helyszínen látható volt, hogy sokakban megindultak gondolatok, amiket remélem tettek is követnek a közeljövőben.
 
A délután másik előadója az egri Bródy Sándor Könyvtár munkatársa, a hangoskönyvtár vezetője Zsoldos Marianna, alias Hangtárnok volt. Az előadáshoz tökéletesen illett a szekció címe és témája. Marianna zenei könyvtárosként a zenéről beszélt. Már fentebb kiemeltem, hogy a sajtóba kerülés egyik célja a köztudatba kerülés is. Ennek azonban számtalan más útja, módja is lehet. Egyik módja, ha a popkultúra szárnyai alá veszi a könyvtárakat. Erre a világ más tájain számtalan példa van, és sokat felvonultatott az előadó is. Sajnos magyar nyelvű könyvtáros dal még nem született, de bízom benne, hogy többek között az ilyen előadásoknak köszönhetően fog születni a közeljövőben.
A hegy nem megy Mohamedhez effektus alapján a másik megoldás, ha a könyvtárosok vetik be a popkultúrát, és szólítják meg olvasóikat, használóikat dalban. Mint az előadásban elhangzott, ennek hatása lényegesen nagyobb, hiszen az egri kollégák által készített zenés videót több mint 14000 potenciális használó látta. 
Dalban mondom el…
 

 

Természetesen az előadásban számtalan más, és relevánsabb dal hangzott el. Ezek mindegyike meghallgatható ha végignézzük a diasort.

 

 
Összességében nagyon tartalmas nap volt. Ebből a fentebbi diák csak felvillantani tudnak gondolatokat. Bízunk benne, hogy az érdeklődést felkeltik, és a bennük lévő linkek továbbvezetik a könyvtároskollégákat. Ne féljünk tanulni egymástól. A világunk, és benne az informatika világa szinte követhetetlen módon változik. Nekünk az a célunk, hogy tudjuk követni, és tudatosan használni a benne rejlő lehetőségeket.
Lassan (digitális)könyvtárnyi az irodalma annak, hogy milyen módon befolyásolja nem csak mindennapjainkat, de gondolkodásunkat, mentális képességeinket is a számítástechnika. Talán ez a nap is hozzájárult ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a világgal.
 
Tudom, hogy a feltöltött előadások csak gondolatindításra elegendők. Talán segítséget nyújthat még az élő közvetítés anyaga is, amely még egy ideig megtekinthető a Somogyi-könyvtár facebook oldalán. Sajnos nem minden előadás hallgatható/látható ezen a videón, de érdemes rákattintani.
 
Egy ilyen beszámolót mindig nagyon nehéz lezárni. Igazából nem is szabad, hiszen a nap folyamán többször is elhangzott, hogy folyamatosan kell építkezni. Az online médiában ez még inkább igaz. Ha nem rendszeres a jelentkezés könnyen elveszik valami az információs zajban.
 
A munka folytatódik, a poszt végén akinek még van ereje és türelme megtekintheti a rendezvényről készült fotókat. 
 

Könyvtármarketing konferencia

Kedves Kollégák!

Az őszi megyei továbbképzést kibővítve országos konferenciát rendezünk. Tudjuk, hogy korunk könyvtári világa rengeteg új kihívás elé állítja a könyvtárosokat. A sok-sok érdekes tematika közül, most a könyvtármarketinget szeretnénk a középpontba állítani.

Szóval szeretettel várunk minden kollégát, érdeklődőt 2017. szeptember 28-án (csütörtökön) a Somogyi-könyvtárba!

Regisztráció 8,30-tól, a program ebéd után is folytatódik!

Természetesen a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött:

https://goo.gl/forms/FVt2WM6mpwsJQYux2

A részletes program letölthető innen!

Sok szeretettel várunk mindenkit!

Merre tartunk? -megyei továbbképzés

A jövő itt van, és sose lesz vége! lehetne a mottója áprilisi megyei továbbképzésünknek. Két előadás erejéig kerestünk a választ kérdésünkre: Merre tartunk? Mi a könyvtárügy jövője?

Persze mi is tudjuk, hogy egy délelőtt alatt nem lehet megválaszolni egy ilyen kérdést. Célunk inkább az volt, hogy felvillantsunk néhány lehetőséget, hogy betekinthessünk abba, mit vizionálnak korunk Nostredamusai.

Hasonló gondolatokat járt körbe igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna is köszöntő, felvezető mondataival. Az emberiség mindig kutatta a jövőt. Vágyott rá, hogy a jövőbe lásson. Ennek megfelelően hol sarlatánok, hol ügyes szélhámosok használták ki az emberi hiszékenységet és kíváncsiságot. De ez a kíváncsiság hajtotta a nagy tudósokat és jövendő mondókat is.

Ilyen előrelátó, különleges képességű, látnoki módon a jövőbe látó tudósok tévedéseivel és meglepően pontos jóslataival kezdte előadását meghívott előadónk, Kokas Károly, az SZTE Klebelsberg Könyvtár informatikai főigazgató-helyettese is.

Átfogó, nagyívű prezijében felvillantott néhány gondolatot a jövőről, a könyvtárak jövőjéről. Illetve a múltban, a múlt nagy jövőlátóival kezdve gondolatmenetét, eljutott a jelenig, ami már a jövő kezdete.

Az évek óta hangoztatott paradigmaváltás kifejezést egy kissé más megvilágításba helyezte. De egyértelműen látható és hallható volt, hogy most valóban a nagy változások idejét éljük. Ahogy ő is fogalmazott “alapjaiban változik meg a könyvtár” fogalma és az igények.

A világban zajló társadalmi, gazdasági, politikai változások is hozzák magával, hogy meg kell változnia a könyvtárnak. A hálózati kultúra, a világot átfogó közösségi hálózatok, a közösség ereje alapjaiban megváltoztatja, atavisztikussá teszi a “cimélia korát”.

Természetesen a változás sohasem egyik pillanatról a másikra történik. Mindig egy folyamatról beszélünk, ahogy Károly fogalmazott “hibrid korban élünk”. És ez a hibrid kor nagyon sok értelmű. A változások nem egyszerre és nem egyformán zajlanak a könyvtári rendszer különböző területein. Ezt a változásokat levezénylő könyvtári vezetőknek figyelembe kell venniük. Az országos könyvtári rendszer is változik, az igények és a lehetőségek is.

Az előadó megfogalmazásában “a jövő máskor és máshogy kezdődik el” a különböző típusú könyvtárak számára. (zárójelben jegyzem meg, hogy nagy örömmel töltött el, hogy egy fél mondat elejéig végre más is kimondta, hogy a közművelődési könyvtárakban nem ugyanazokra az (idegennyelvű) adatbázisokra van szükség…)

Egy rövid beszámolóban igen nehéz bemutatni az előadásban kiemelt szerepet kapó “digitális ökoszisztéma” fogalmat. Az előadó hosszan beszélt ennek mibenlétéről, hiszen pontosan ez a terminus az, ami segíthet megérteni, hogy mit keres a könyvtár a felhőben.

Nehéz megérteni, hogy a “felhő” itt nem pusztán egy távoli szervert jelent, ahol bizonyos tárhelyet kapunk. A felhő szolgáltatás itt egy integrált, egymással már összekötött és összecsiszolt rendszerek egészét jelenti. Leegyszerűsítve nem egyszerűen tároljuk a fájlt a googledrive-on, de megosztjuk, többen dolgozunk rajta, javítjuk, sokszorosítjuk, más formátumban mentjük stb. Ez kibővítve a könyvtárak világára már nem csak azt jelenti, hogy az IKR egymással összekötött moduljait használjuk, hanem az ott tárolt és feldolgozott adatokat, információkat megosztjuk, a nagyközönség rendelkezésére bocsájtjuk, létrehozásában, feldolgozásában a közösség erejét is felhasználjuk.

Az áttekintés után kulisszatitkokat is hallhattak/láthattak a jelenlévők. Az elmúlt időszakban nagy változások indultak meg a hazai könyvtárosi világban. A korábban felvázolt felhő alapú könyvtári világ egyik első nagy lépése az Országos Könyvtári Platform megálmodása és létrehozása. Természetesen ehhez kell politikai akarat és komoly gazdasági háttér is. A jelenlegi változások magában rejtik ezeknek a meglétét.

A továbbiakban hosszasabban hallhattunk erről, illetve egy rövid összefoglalót a TMT 2017/2-es számában megjelent cikk tartalmáról.  A cikket érdemes elolvasni és végiggondolni. Hosszú, de hasznos.(online megtekintéshez előfizetés kell, de tessék befáradni a könyvtárba és máris olvasható)

Az elolvasása segít jobban megérteni mit is jelent a hibrid korszak, illetve mik is a legnagyobb nehézségek és kihívások a 21. század hajnalán.

A nagyívű előadásban számtalan kérdést említett az előadó. Sok új fogalmat ismerhettek meg a hallgatók. Bízom benne, hogy egy kicsit közelebb vittük a megye könyvtárosait az új világhoz, és nem elszörnyedve mondják, hogy “Szép új világ”...

 
Azoknak, akik nem vették észre a linket, álljon itt a prezi:

Mielőtt beköszöntene ez az új világ, meghallgattunk a délelőtt másik előadóját is. Jávorka Brigitta a Könyvtári Intézet munkatársa a jelenlévő közkönyvtárosokhoz közelebb álló témát mutatott be. Egy rövid nemzetközi kitekintés a közkönyvtárak jelenlegi világára. A nemzetköziség most elsősorban a V4-ek országait jelentette.

A téma és helyszín választás a hallgatóság tetszését is elnyerte. A V4-ek országai hasonló cipőben járnak. A napi problémák és küzdelmek is hasonlóak. Ahogy egy helyütt fogalmazott “jó volt ez a konferencia (Brnoban), mert most nem csak a norvégok jöttek el bemutatni, hogy náluk milyen jó, hanem itt voltak a környező országok is, és láttuk, hogy náluk is ugyanolyan bajok vannak a könyvtári rendszerben.”

Az előadó nem távlati (vagy közeljövőbeni) képeket villantott fel, hanem napjaink küzdelmeit mutatta be. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy egy (kis)települési könyvtáros milyen sokoldalú kell, hogy legyen, de ha ezt látjuk, és halljuk a megerősítést, mindig könnyebbé teszi a problémák feldolgozását.

Brigitta előadásában az IFLA trendek tükrében láthattuk a leggyakoribb nehézségeket és azokra adott válaszokat, válasz lehetőségeket.

Jó volt látni és  hallani, hogy a szakma egyik legfontosabb szereplője a Könyvtári Intézet munkatársai látják a települési könyvtárosok nehézségeit, küzdelmeit. Hogy hosszabb távú terveik ezen anomáliák megoldására törekednek.

Ismét bebizonyosodott, hogy – akár csak a felhő alapú könyvtárban – itt is szükség van az összefogásra, a szakma egészére.

A délelőtt két előadása bár látszólag különböző témákról szól, valójában szoros összefüggésben áll egymással. Egyértelmű, hogy a könyvtárak az átalakulás folyamatában állnak, és mint Kokas Károly is rámutatott, különböző válaszokkal rendelkeznek a folyamatos kérdésekre. De ezek a válaszok is kiegészítik és támogatják egymást. Csak együtt, a könyvtári rendszer egésze tud megfelelő választ adni a társadalmi kihívásokra. Mindenki a maga területén, összefogással, egymást segítve.

Bízom benne, hogy azok, akik jelen voltak a délelőttön, segítenek egymásnak és a rendszer egészének, hogy a könyvtár átvészelje a hibrid korszakot, és ismét megtalálja a szerepét és helyét a világban. Kívánok ehhez magunknak jó és hasznos munkát.

Végezetül álljon itt néhány kép a délelőttről

Meghívó megyei továbbképzésre

Kedves Kollégák!

Tavaszi megyei továbbképzésünkön a jövőbe tekintünk. Ami már itt van.

A pontos program és a meghívó itt elérhető.

A lényeg:  szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt

2017. április 6-án (csütörtökön) 9,30-ra a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasójába,

reményeink szerint egy ismét érdekes és hasznos délelőttre!

CSMKE 2017. évi közgyűlés

Az alapszabályunk értelmében az egyesületnek évente minimum egy közgyűlést kell tartania. A hagyományoknak megfelelően idén is februárban találkoztunk és hoztuk meg a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntéseket.

2017. február 9-re hívtuk be a tagságunkat. Ebben az évben ismét szükséges volt a minél többen eljöjjenek a közgyűlésre, hiszen szükség volt a határozatképességre.

A szakmai nap felépítése megfelelt az előzetesen ismertetett programnak alapján. Mint minden évben a közgyűlést idén is kísérte szakmai program is. 2017-ben egyetlen hosszabb előadást hallgathattak meg a jelenlévők, az MKE elnök asszonya mutatta be a legújabb IFLA trendeket, reflektáltatva azokat az MKE stratégiájára.

A közgyűlés legfontosabb feladata az új tisztségviselők választása volt. Mint arról már több fórumon hírt adtunk, 2016-ban az egyesületünk elnöke, évtizedek óta egyik motorja és alapembere, Bajusz Jánosné Magdi nyugdíjba vonult. Ezzel együtt úgy döntött, hogy a társadalmi megbízatásairól is lemond, így CSMKE elnöki tisztségéről is. Emiatt feltétlen szükség volt új elnököt, valamint az elnökségbe egy új Somogyi-könyvtári képviselőt választani.

Mivel – bár szép számmal csaknem – kilencvenen gyűltünk össze 9,30 órára, a közgyűlés határozatképtelen volt, hiszen ahhoz a tagság 50%a-a plusz egy fő, tehát 115 főnek kellett volna jelen lenni. Így a közgyűlést 11 órára hívta össze a levezető elnök.

Addig hallgathattuk meg Barátné Hajdu Ágnes elnök asszony előadását.  Ágnes hosszú összefoglaló előadása egy kibővített prezentáció volt a 2016 novemberi MKE konferencián elhangzottaknak. Kibővített és átdolgozott.

Amint lehetőséget kapunk rá, igyekszem ezen a fórumon is megosztani az előadás anyagát, amit igen nehéz néhány szóban összefoglalni. Hallhattunk és megismerhettük az IFLA korábbi és jelenlegi elnöki programjairól. Megismerhettük az elnöki jelmondatokat. Mivel az előadó maga is személyesen érintett, így elsőkézből hallhattunk plusz információkat a kiemelt elnökök személyiségéről is. Nem csak a munkájukat láttunk, hanem az embert is.

Betekinthettünk az IFLA Trend Report struktúrájába, a legfontosabb célokba, a globalizálódó társadalom kihívásaira adott (könyvtárosi)válaszokba.

Bízom benne, hogy hamarosan elérhető lesz a magyar nyelvű fordítás, és akkor ezen a fórumon is elérhetővé tudjuk tenni a tagság számára.

Sajnos már csak kevés idő maradt az előadás végén, hogy néhány szóban elnök asszony felvázolja az MKE stratégiáját. Érdekes lehetett volna a hallgatóság számára is, de talán ezt majd egy másik fórumon meghallgathatjuk.

Az érdekes és igen átfogó előadás után ismét az egyesületi életé volt a főszerep. A megismételt közgyűlésen jelenlévők határozott többséggel megválasztották az új elnököt, valamint az új képviselőt (88 érvényes szavazatból 87 és 85 szavazat érkezett.) Ez alapján az új elnök Oros Sándor, az új Somogyi-könyvtári képviselő Dobosné Brezovszky Anikó, az olvasószolgálat osztályvezetője. Amint a bíróság is elfogadja ezt és beiktatásra kerül, a hivatalos iratokon is feltüntetjük. Addig ez csak egy híradás ezen a fórumon.

Az eredmény kihirdetése után az elnökség a tagság jelenlétében jelképesen megköszönte Magdi áldozatos több évtizedes munkáját, majd egy zártkörű elnökségi ülést tartott.

Ezzel zárult az eredményes délelőtt.

Még egyszer szeretném megköszönni minden tagunknak a munkát, a jelenlévőknek, hogy ránk áldozták az idejüket.

Egyben szeretném megköszönni a bizalmat, igyekszem megszolgálni!

Végezetül néhány kép a CSMKE fotóalbumából.

CSMKE közgyűlés meghívó

Kedves Kollégák, CSMKE tagok és pártolók!

Ezúton is szeretettel hívunk benneteket ez évi rendes közgyűlésünkre, mely egyben tisztségválasztó gyűlés is lesz. Emiatt nagyon fontos, hogy határozatképes legyen a közgyűlés, kérem, hogy legyünk minél többen!

A sok éves hagyománynak megfelelően a közgyűlés egyben megyei továbbképzés is lesz, így mindenképpen érdemes bejönni a Somogyi-könyvtárba

2017. február 9-én (csütörtökön) 9,30 órára!

A továbbképzés témája az elmúlt évi MKE konferencia által alaposabban körüljárt IFLA Trendek ismertetése, hatása a magyar könyvtári rendszerre.

A közgyűlés szüneteiben lehetőség lesz az évi tagdíj fizetésére is, így még inkább megéri bejönni!

A meghívó és a részletes program innen letölthető.

Sok szeretettel várunk mindenkit!

CSMKE közgyűlés 2016

Ez évi közgyűlésünknek ismét volt egy különleges apropója is. Alapszabályunk értelmében is szükséges évi rendszerességgel minden érintett részvételével közgyűlést tartanunk, azonban idén két feladat is várt az egybegyűltekre.

Egyrészt törvényi kötelezettségünk a Ptk. változások miatt az alapszabályunk módosítása – sőt egy alapjaiban új alapszabály elfogadása. Ezt természetesen megelőzte egy hosszadalmas előkészítő munka is.

Másrészt fájdalmas kötelességünk volt, a januárban elhunyt Ácsné Fekete Ilona helyett új vezetőségi tagot választanunk.

A nap egyébiránt a hagyományoknak megfelelően alakult. A közgyűlés egyben megyei továbbképzés szerepét is betöltötte.

A formai lépések (jegyzőkönyvvezető, hitelesítő stb. megválasztása) után a megyéből érkezett kollégák először meghallgatták az egyesület elnökasszonyának,  Bajuszné Magdinak a beszámolóját az elmúlt évről, valamint röviden megismerhették az ez évi terveinket (amiket a januári elnökségi ülésen már megvitattunk).

Ismét jegyzőkönyvbe illő lépések, majd a Somogyi-könyvtár munkatársa, Nagy Katalin ismertette meg velünk, hogy mit is tanult a szerzői jogokról a közelmúltban. Nagyon jól és érthetően összefoglalta a hallgatóság számára a legfontosabb tudnivalókat. Az előadás után szükséges lett volna egy kis időt biztosítanunk az elhangzottak közös feldolgozására, a felmerülő kérdések megvitatására. Sajnos erre most nem volt lehetőség, de jó alapot adott Kati előadás, és most már tudják a megyei kollegák, hogy kihez fordulhatnak.

A közgyűlés kötelező lépései (olvashatók a jegyzőkönyvben) során a megjelentek egyszerű többséggel elfogadták az új alapszabályt, ami így benyújtásra kerül az illetékes hatósághoz. Az elnökségi tag szavazása is megkezdődött. A szavazás és a szavazatszámlálás ideje alatt külső előadó érkezett.

Bene Zoltán író, a Magyar Írószövetség Csongrád Megyei Csoportjának elnöke, az Algyői Faluház és Könyvtár vezetője tartott egy nagyon érdekes, és igen szubjektív előadást Szeged irodalmáról, Szeged és az irodalom kapcsolatáról.  A sajátos irodalomóra, személyes megjegyzésekkel sok újat adott, esetenként talán ötleteket is egy-egy új író-olvasó találkozó megszervezéséhez is.

Az előadás végével a közgyűlés is sikeresen lezárult. Minden napirendi pontot teljesítettünk, és úgy gondolom, hogy pluszt is adtunk tagjainknak, illetve a megye könyvtárosainak. Ezt bizonyítják a visszajelzések is.

Így nyugodtan mondhatjuk, hogy sikeres délelőttöt zártunk.

 

Könyvtárak a változó világban – konferencia beszámoló

Mint azt már korábban jeleztük 2015. szeptember 24-én regionális konferenciának adott helyet a Somogyi-könyvtár.

Már előzetesen sikeresnek ígérkezett a rendezvény. Őszintén szólva nem tudom mivel nyúltunk bele, de a több mint 130 regisztráló azt mutatta, hogy jó témát és előadókat találtunk. Bízom benne, hogy utólagosan is ezt mondhatjuk. Részünkről igen, az eddigi visszajelzések alapján a résztvevők szerint is így van. Remélem, hogy ebben még többen megerősítenek bennünket.

Összességében azt kell mondanom, hogy rég volt ennyire szépen összeszedett programunk. Minden flottul ment, minden a helyén volt (legalábbis mi úgy láttuk.)

Ennyit a szervezésről, most nézzük miről is hallhattunk a nap folyamán.

A délelőtt folyamán két előadást hallgattunk meg (igazgató asszony köszöntője után)

Elsőként Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának vezetője mutatta be az egyetemi könyvtárakra váró változásokat, illetve az elmúlt évek megpróbáltatásait.  Az előadó kipillantott a közkönyvtárak világába is, hiszen ezek a társadalmi, gazdasági, politikai változások minden könyvtártípust ugyanúgy érintenek, mindennek reagálnia kell valamilyen módon.

Hamarosan felkerül a teljes előadása ide a blogra is. Addig is a számomra legfontosabb mondatok, gondolatok következzenek:

Ami sikeres megoldás az egyik országban (könyvtárban), nem biztos, hogy sikeres máshol! – a példákat figyelni kell, hasznosítani a munkánkban, de nem másolni!

Állandóan tanulnunk kell. Feltétlen szükséges a folyamatos (ön)képzés, tanulás! – ehhez nincs mit hozzátenni. Számtalan példát hozott erre az előadó, hogy miért és miképp. De a a gondolat és tanács feltétlen megfogandó!

Az előadásban hallhattunk még az IKR-ek alkonyáról, a könyvtárosok “nélkülözhetetlenségéről”, az önkéntesek fontos segítségéről, az átalakuló könyvtáros szakmáról. Aki ott volt, abban – úgy gondolom – ezek a hívó szavak felhozzák az előadás lényegét. Aki nem tudott ott lenni, annak talán picit segít a diasor (hamarosan felkerül).

Következő előadónk Egerből érkezett, a Eszterházy Károly Főiskoláról. Lengyelné dr. Molnár Tünde PhD  Tanszékvezető főiskolai docens a “mobilkütyük” és az olvasás kapcsolatáról tartotta előadását.

Természetesen nem tudta, és nem is akarta (!) megkerülni a közelmúltban napvilágot látott lehangoló PISA eredményeket, mely bebizonyította, hogy milyen hatalmas lemaradásban van Magyarország az informatikai eszközök helyes használatában, illetve ezek tanításában. Ezzel a hírrel a sajtó is foglalkozott a napokban, de érdekes volt első a háttér-információkkal együtt hallani róla.

Az előadás elsősorban inkább az olvasással és az olvasóvá neveléssel foglalkozott, és nem a könyvtárakkal. Ahogy az előadó is kiemelte van szerepe a könyvtáraknak, de sokkal nagyobb az oktatásnak és nem szabad elfeledkezni az otthon szerepéről. Sem az olvasóvá nevelésben, sem a digitális képzésben. Nagyon fontos volna a tudatos használat, a sokrétű, áttekintő és irányított eszközhasználat. Amit leginkább otthonról hozhatnak a diákok.

Hatalmas lehetőségek rejlenek az oktatás szempontjából a digitális írástudásban, de nagy felelősség is az iskoláknak a megfelelő oktatás. A hagyományos “informatika oktatás” már nem megfelelő. A web2es eszközök, a nagyon gyors fejlődés más szemléletmódot követel meg mind az iskolától, mind a tanártól, mind a diáktól. S bár vannak jó példák, kevés intézmény képes gyorsan váltani.

A lényeg tulajdonképpen ebben volt: tanítani kell a tudatos használatot, és használni.. Ehhez viszont feltétlen szükséges, hogy a tanár is jól tudja használni az eszközt!

Nagyon szimpatikus volt, hogy az előadás inkább az olvasásról és nem a kütyükről szólt.

“Az olvasás igen bonyolult agyi tevékenység!” mint az előadótól is megtudhattuk.

A felvezető után egy érdekes módszertani útmutatót kaptak a jelenlévők, hogy miképp fejleszthető és társítható az olvasás a különböző képi kifejezésekkel.  Milyen eszközök és módszerek segíthetik az irodalmi alkotások feldolgozását. A módszertani felosztás után élő példákat láthattunk. Itt azért szerintem nem csak bennem merültek fel kétségek és kérdések. Valóban érdekes kísérleteket mutatott be az tanszékvezető asszony, melyek talán ott, a megvalósításkor működhettek, azonban nagyon nehezen adoptálhatók más környezetbe.

Azonban minden bemutatott példából is az következik, hogy ezek a módszerek csak akkor működnek, ha beépülnek az oktatás egészébe, valamint akkor válhatnak valóban hasznossá, ha a diákok aktívan részt vesznek a munkában.

Az előadás szerkesztett és kibővített anyaga hamarosan a TMT folyóiratban lesz olvasható.

 

Ebéd után a krónikás feladata megnehezült. Ritkán kísérletezünk a több szekcióval, most ez volt. S mint az egyik szekció moderátora, a többiről csak hallomásból tudok beszámolni.

A délután három szekcióban folytatódott. Egy olvasásnépszerűsítésről, olvasási kompetencia fejlesztésről szóló szekció, mely mint utólag kiderült akár gyermekkönyvtárosi szekció is lehetett volna; egy könyvtári PR-rel foglalkozó; valamint egy áttekintő digitális komptenciafejlesztésről szóló szekció.

A “gyermekkkönyvtáros” szekcióról keveset hallottam. Az mind pozitív volt. A jövő hét folyamán felkerülnek a ppt-k is, talán az segít a megértésben. Igyekszem még véleményeket gyűjteni. Addig is álljon itt az egyik előadó (igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna) diasora. Igazgató Asszony hosszú éveken át vezette a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárát, meséket írt és adott elő saját társulatával, dolgozott a pedagógiai intézetben. Jelen esetben ezek miatt kértük fel előadónak. A diákat végignézve, és ismerve őt, látható, hogy az előadás nagyon személyes hangvételű volt, így nélküle sajnos talán nehezebben értelmezhetők.

A pr és a marketing az elmúlt években egyre fontosabbá válik a könyvtárak számára is. El kell adni magunkat. Nem elég teljesíteni, arról beszélni kell, és azt el kell adni. Túl sok vetélytárs van. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam meghallgatni egyik előadót sem. Kollegánk a Somogyi pr-osát, Andóczi Balogh Évát már sokszor hallottam, de mindig nagyon érdekes és hasznos gyakorlati ötleteket hallok tőle. A beszámolók alapján most sem volt ez másképp.

Éva diasora:

Másik előadónk az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgató asszonya Tőzsér Istvánné Géczy Andrea volt.
Ő szintén arról beszélt, hogyan adjuk el a könyvtárunkat. A szakmában jelenleg az egri könyvtár elég ismert, szóval valószínűleg  ezt igazgató asszony jól csinálja, lehet tőle tanulni. Az őt hallgatóktól azt hallottam, hogy igen, jól csinálja.

A digitális kompetenciák szekció furcsára sikeredett. Tóth Máté, az OSZK KI munkatársa egy nagyívű, áttekintő előadást tartott a digitális tartalmak által felvetett kérdésekről, a lehetőségekről, a kulturális örökségről, a szerzői jogokról.
Már így utólag is túl sok minden egy 45 perces előadásba. Máté próbált átfogóan beszélni, sok példát mutatni. De hatalmas volt a témakör, inkább csak felvillantani tudott.
Előadását nehéz néhány mondatban összefoglalni. Ami biztos:
  • a Európa kulturális örökségének csak egy nagyon csekély százaléka érhető el eddig digitálisan.
  • a digitalizálás értéket teremt
  • a digitális tartalmak kezelése és felhasználásának gyakorlata nagyon változó és eltérő országonként, régiónként (sőt országokon belül sincs egységes gondolat)
  • a digitális tartalmak előállítása hatalmas lehetőség a könyvtárak számára

Nem minden kérdésre sikerült választ találni. De nagyon jó gondolatébresztő előadás volt. ( A diásorban is megjelenő példákat érdemes végigkattingtani)

A szekció másik előadója Piri Ildikó, a Somogyi-könyvtár munkatársa volt. Ő elsősorban a Somogyi különböző net-tanfolyamairól beszélt. A kezdetekről, a fejlődésről, a tévutakról. Az előadás nagyon gyakorlati volt, nem véletlen, hogy utána több más városban dolgozó kollega kívánta a személyes beszélgetést. Ildikó bemutatta az általuk készített tananyagokat, feladatsorokat is. Ahogy a képzések történetét végignéztük, több ponton felmerült, hogy milyen tisztán látszódik, hogy a tanfolyamok anyagát az élet írja. Mindig amire szükségük van a hallgatóknak. Kicsiben más sikerült megvalósítani azt, amit az általános és középiskolai oktatási rendszer még nem tudott megtenni…. Egy tanfolyam keretén belül már igen. Az oktatóknak abban kellett fejlődnie, amire igény volt. Tudatosan kellett készülniük és alakítaniuk a tananyagot. Így akár reflektálhattunk is a délelőtt elhangzottakra.
Egy rövid videó a VTV műsorából a Somogyi nettanfolyamairól:

A két előadás nagyon jól kiegészítette egymást.
A fenti rövid beszámoló talán inkább csak emlékeztető. A jelenlévőkben talán felrémlenek a hallott gondolatok, egy picit beleszagolhatnak a másik szekciók előadásaiban. Azt mindenesetre elmondhatom, hogy sikerült nagyon jó előadókat felkérnünk, amennyiben lehetőség adódik bármelyikünk meghallgatására, senki se habozzék!
Szóval figyelje mindenki a híradásokat és kövesse a könyvtári világ legfrissebb történéseit.
Egyúttal szeretném megköszönni előadóinknak, hogy vállalták a feladatot, valamint a jelenlévőknek, hogy megtiszteltek bennünket, és bízom benne, hogy mindannyian sok új tudással távoztunk a könyvtárból.

Végezetül egy rövid képes beszámoló:

Könyvtárak a változó világban – konferencia

Bár a nyár mindig valahol a pihenés és a csendes munka hónapja, azért nem töltöttük tétlenül. A napi rutin mellett jutott idő véglegesíteni szeptemberi megyei továbbképzésünket konferenciánkat. Ebben az évben köszönhetően az NKA-nak (mindenki képzelje ide a megfelelő hangulatjelet) ismét regionális konferenciát szervezhetünk. A cím egyszerre sokat- és semmitmondó. Nagyon sok mindent belefér, s igyekeztünk is sokrétűek lenni. A témákat egyébként egy 2015 tavaszán végzett (könyvtárosi) igényfelmérésre alapoztuk!

Egyszóval, nagyon sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődő kollégát 2015. szeptember 24-én csütörtökön a Somogyi-könyvtárba!

A részvétel ingyenes, a szintén ingyenes ebédhez (valamint a délutáni szekciókhoz) azonban regisztráció szükséges! Ezzel azt is elárultam, hogy a délutáni programnál szekcióban gondolkozunk, így a regisztrációkor kérjük a részvételi szándékot is megjelölni!

A teljes program itt érhető el!

Az előzetes jelentkezéshez a jelentkezési lap pedig innen.

Sok szeretettel várunk mindenkit!

Bővebb információért, esetleges kérdésért pedig forduljanak bizalommal Bajuszné Magdihoz (62/425-525).

Egy elkésett meghívó – megyei továbbképzés 2015 március

Bár a meghívó nem került fel a blogra, de a mai nap lezajlott az első igazán megyei továbbképzésünk.

A hasznos délelőtt a terveknek megfelelően zajlott.

Első programpontként a CSMKE elnökasszonya, Bajusz Jánosné Magdi beszámolt az egyesület 2014-es munkájáról, valamint a 2015-ös tervekről.

2015-03-05 09.20.13

Az elnöki beszámoló után a Somogyi-könyvtár igazgatóhelyettese, Sikaláné Sánta Ildikó vezette be a hallgatóságot a DélmagyArchív-ban való keresés rejtelmeibe. Rámutatott a finomságokra, apró ötleteket adott, hogyan érdemes keresni, böngészni az elmúlt évek egyik legnagyobb az Egyetemi Könyvtárral valamint a Délmagyarország napilappal közös projektünk eredményében.

A rövid szünet után a népszerű televíziós, Süveges Gergő tartott egy egy órás előadást arról, hogy miről is szokott előadást tartani.

A délelőtt lezárásaképpen pedig “Sacinéni”-vel (dr. Sáráné dr. Lukátsy Sarolta) beszélgetett Kulcsár Marianna, a nemrégiben megjelent könyvéről, amely a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárának az elmúlt ötven évét vette számba.