2017. április hónap bejegyzései

A székely írás reneszánsza

 

Kötetbemutató beszélgetés Sándor Klára: A székely írás reneszánsza című könyvéről. Mi köti össze a könyvimádó morva nemesifjút, a reneszánsz udvar megrendelésére krónikát szerző hivatalnokot, Isten szegénykéit meg a zseniális tudós és egyben kém talján grófot? Hogy jön a képbe a román származású, de magyarul és latinul író orgonaépítő és nyomdász szerzetes? Kevesen gondolnák: a székely írás iránti érdeklődés a közös bennük. És ez csak kis része a székely írás művelődéstörténetét jellemző sokszínűségnek. A magyar hunhagyomány és a székely írás átfogó bemutatása után (Nyelvrokonság és hunhagyomány, 2011 és A székely írás nyomában 2014) a szerző azt kutatja, mit árul el a székely írás kultuszáról az írás két legkorábbi, nem székelyföldi templomban talált emléke: egy Nikolsburgban föllelt ábécé és egy Bolognából előkerült naptár. Helyszínelünk Mátyás palotájában és a szárhegyi ferences kolostorban, s közben az is kiderül: a filológia valójában nyomozás, rejtvényfejtés és puzzle-játék egyszerre, kincsek után pedig nemcsak egzotikus vidékeken kutathatunk, hanem a könyvtárban is.
Erről szól a könyv, amelyről a szerzővel Monok István művelődéstörténész, az MTA Könyvtár és Információs Központjának főigazgatója beszélget.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Időpont: 2017. április 27. 16:00. Helyszín: SZTE Klebelsberg Könyvtár, AudMin (földszint)

 

A Tiszatáj 70 éve – az adatbázis ünnepélyes bemutatója

Az adatbázist bemutatja és átadja: Dr. Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár  főigazgatója és a Tiszatáj szerkesztősége.
A Tiszatáj 1947-es alapítása óta mintegy 815 lapszám jelent meg városunk nagy múltú irodalmi folyóiratából. A teljes időszakot tekintve a folyóirat megjelent cikkeinek száma pedig meghaladja a 20 ezret!
Az adatbázis legfőbb erénye az alapos feldolgozásban rejlik, hiszen így nem csak az irodalmi művek teljes szövegében lehet keresni, hanem célzottan lekérhetők egy-egy író, költő művei is. A feldolgozott cikkek száma jelenleg már 10 ezer, és a munka tovább folytatódik…

Helyszín: SZTE Klebelsberg Könyvtár (Ady tér 10.), AudMin.
Időpont: 2017. április 28. (péntek) 10:00

Az év ifjú könyvtárosa – pályázat 2017

Kedves Kollégák!

Bizonyára már sokan olvastátok a Katalisten  hogy az MKE és az IKSZ ismét közös pályázatot hirdet az év ifjú könyvtárosa cím elnyerésére. A kiírás nem sokban változott, ismét 35 év alatti fiatal kollégák jelentkezését illetve JELÖLÉSÉT várják a kiírók május 31-ig.

A pályázati adatlap megjelent a Katalisten és egy az MKE honlapján is, de elérhető innen is.

Bővebb információk a hivatkozott honlapon, de idemásolom a Katalisten megjelent felhívást is:

Tisztelt Kollégák!

Az MKE és az IKSZ ismét meghirdeti a 35 évnél fiatalabb kollégák számára „Az év fiatal könyvtárosa-díj”elnyerésére irányuló pályázatát. Pályázni az ‘A’ vagy a ‘B’ pontban foglaltaknak megfelelő tartalommal lehet.
1. Egy szakterületi gyakorlatból származó téma még nem publikált írásbeli kidolgozásával.

2. Projekt bemutatást tartalmazó, szabadon választott műfajú (diabemutató, film, hangjáték, riport, szöveges tanulmány stb.) anyag elkészítésével.

Az előző években nem nyertes pályamunkák a pályázati feltételek megfelelése esetén ismét benyújthatók. Nem lehet díjazott az, aki a díjat az előző 4 év valamelyikében már elnyerte. Szakdolgozat pályamunkaként nem nyújtható be!

Pályázati feltételek:

 

  • Jelölés. A díjra a pályamunkát összeállító fiatalt munkahelyének, vagy az MKE / IKSZ valamely szervezetének jelölnie kell. Nem lehet díjazott, aki a díjra jelölésről nem tud, azt nem fogadja el.
  • Életkor. A jelölt a pályázati határidő napján (május 31) nem lehet idősebb 35 évesnél.
  • Könyvtáros munkakörben foglalkoztatottság. A jelöltnek a jelöléskor könyvtáros munkakörben aktív foglalkoztatottnak kell lennie és rendelkeznie kell legalább 3 év könyvtári munkakörben eltöltött munkaviszonnyal.
  • Formai kritériumok betartása. Terjedelem 20-50 A/4-es oldal, 12-es betűnagyság, 1,5 ös sortáv, Times New Roman betűtípus. Bemutató esetében maximum 15 perces időtartam.

A pályázati dokumentációnak kötelezően az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • Jelölési űrlap (letölthető az MKE / IKSZ honlapról)
  • Pályamunka
  • A pályázó szakmai életútjának ismertetése (ennek részeként publikációs lista)
  • A megvalósulásnak teret adó intézmény bemutatása
  • Nem kötelező, de bírált tartalom: Bármi egyéb, a pályázó által fontosnak tartott melléklet

A pályázati dokumentációt lehetőség szerint nyomtatott (1 pld.) és elektronikus formában is (1 pld.) kérjük benyújtani.

A pályázatok bírálata a díj Alapító Okiratában foglalt szempontok/pontozás szerint történik. A feltételeknek nem megfelelő, vagy hiányos dokumentációjú pályázatokat a kuratórium érdemi értékelés nélkül elutasítja!

Beérkezési határidő: 2017. május 31. szerda, 14.00 óra.

Az elismerés ünnepélyes átadására az MKE 49. Vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén (Miskolc, 2017. július 5.)kerül sor. A címmel elismerő oklevél, pénzjutalom (100 e/Ft), valamint egyéb szakmai támogatás jár. Az Év fiatal könyvtárosa díj mellett, arra érdemes pályázó esetén a Kovács Máté Alapítvány anyagi támogatásával az Év fiatal könyvtárosa díj különdíja is kiadható.

 

A pályázat benyújtható személyesen (Országos Széchényi Könyvtár – MKE Titkárság 439-es szoba) vagy postai úton (Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1827 Budapest, Budavári Palota “F” épület), elektronikus dokumentumok beküldése esetén: mke@oszk.hu

 

 

 

                              Barátné dr. Hajdu Ágnes sk.                                  Ramhám Mária sk.

                                             elnök, MKE                                                   elnök, IKSZ

Vándorgyűlés – PÁLYÁZAT

Kedves Kollégák!

Mint bizonyára már mindenki tudja a  Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2017. július 5-7. között Miskolcon rendezi meg 49. vándorgyűlését Az élet minősége – könyvtárosok a társadalomért címmel.

A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének vezetőségi döntése alapján az idén ismét a CSMKE tagok közül  5 fő egyesületi tag részvételi díját átvállalja  az egyesületünk pályázat alapján.
Mellékelem a pályázati felhívást és az adatlapot. 
A pályázat benyújtásának határideje 2017. május 3.
beküldése  papír formátumban:

Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete, 6720 Szeged, Dóm ér 1-4.

beküldése elektronikusan a következő levelezési címre:

  oros.sandor@sk-szeged.hu

A Vándorgyűlésre a kedvezményes regisztráció május 15-ig tart!

Sok szeretettel várunk minden kedves kollégát és érdeklődőt a 49. MKE Vándorgyűlésen, Miskolcon!

További kérdésekre készséggel válaszolok az ismert elérhetőségeken!

Oros Sándor

A CSMKE és a Somogyi-könyvtár a Könyvfesztiválon

Hosszú évek hallgatását sikerült ma megtörnünk. A CSMKE is lehetőséget kapott, hogy  szerepelhessen a Könyvtáros Klubban a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Jó volt szerepelni és jelen lenni a sok élvezetes és hasznos előadás sorában.

Maga a Könyvfesztivál egy valóban fesztivál hangulatú hatalmas vásár, ahol jelen vannak a legnagyobb hazai kiadók, rendszeresen bemutatkoznak külföldi kiadók, a fesztivál díszvendége pedig minden évben egy nemzetközi hírű szerző. Idén Orhan Pamuk vehette át a Budapest Nagydíjat.

Könyvtárosként, könyvszerető emberként mindig nagy élmény sétálni, nézelődni a standok között. Válogatni, vásárolni új könyveket. Információkat, szórólapokat, prospektusokat gyűjteni, amit a későbbi munkánk során tudunk majd használni.

Mivel a számtalan kiadó és szerző megtalálható itt, ilyenkor van lehetőségünk megszólítani őket a későbbi közös munka reményében. (Évekkel ez előtt szintén a könyvfesztiválon sikerült megkapnom Kányádi Sándor mobilszámát.)

Természetesen a fesztivál minden más személyes találkozásnak is kedvez. A fesztiválra (különösképpen az MKE rendezvényekre) minden évben sok könyvtáros kolléga érkezik az ország minden tájáról, így lehetőség van találkozni, szakmai kapcsolatokat építeni.

A fesztivál részleteiről érdemes a honlapján olvasni, vagy a könyves szaksajtót böngészni.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén is több programmal lehetett jelen a könyvfesztiválon. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Supka Géza teremben egy két órás rendezvényt szervezhettünk. Idén három ifjúsági könyvkiadó volt a vendégünk, akiket arra kértünk, hogy mutassák be a legkisebbeknek és az olvasni tanulóknak szóló könyvsorozataikat. A Pagony Kiadó részéről Kovács Eszter és Finy Petra, a Móra Kiadótól Dián Viktória és Balázs Ágnes míg a Csimota Kiadótól Tsík Sándor fogadta el meghívásunkat.

Tartalmas beszélgetések voltak, sok hasznos és új információval. Újabb bizonyítékokat kaphattunk ara, hogy valóban élénk és színvonalas a jelenlegi hazai könyvkiadás. Nagyon igényes és módszertanilag, szakmailag megalapozott, minőségi könyveket adhatunk az olvasni tanulók kezébe. Mind a három kiadó honlapját és kínálatát érdemes böngészni.

    

 Mindeközben a Könyvtáros Klubban már megkezdődtek az előadások. Idén ismét sikerült egy nagyon tartalmas és színvonalas programsorozatot összeállítani a szervezőknek, szekcióknak. Egész nap szinte szünet nélkül folytak a teli termes előadások. Sajnos nem tudtam az elejétől végéig ott lenni, de amikor láttam, mindig telt házas volt a terem, és ennek a szervező mindig csak örülhet. Nagy köszönet minden előadónak a pontosságért!

Pont délben került sor az előadásunkra. Még az ebéd idő ellenére is minden széken ültek. A Heves megyei szervezet előadói pontosan fejezték be előadásaikat, így a gyors hallgatóság és előadó csere után bemutatkozhattunk mi is.

Kukkonka Judit osztályvezetővel a Somogyi-könyvtár olvasás- és könyvtárnépszerűsítő sétáit mutattuk be röviden.  Az elmúlt 10 évben – hiszen 2007-ben a KÖN Napokon tartották a kollegák az első sétákat – nagyon sok különböző tematikájú és felépítésű városismereti sétát szerveztünk és tettünk meg a városban. Ezeket próbáltuk áttekinteni, sorba rendezni. Általános ismérveket, tapasztalatokat fogalmaztunk meg, miközben visszatekintettünk az elmúlt egy évtizedre. 

A fél órás előadás során csak pillanatképeket vetíthettünk ki. A legfontosabb gondolatokat tudtuk megosztani a hallgatósággal, de a visszacsatolások alapján úgy gondolom, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődést és egy kis bepillantást nyújtanunk ebbe az egyedi programsorozatunkba.

Egy diasor még annyit sem tud megmutatni, mint amit elmondtunk, de azért hátha egy kis kedvet csinál olvasóinknak.

 

 

Bízom benne, hogy a hallgatóság is élvezte. Mi mindenesetre köszönjük a lehetőséget, hogy bemutathattunk egy kicsit magunkat és a munkánk egy kis szegmensét.

Végezetül néhány kép a mai napról

Merre tartunk? -megyei továbbképzés

A jövő itt van, és sose lesz vége! lehetne a mottója áprilisi megyei továbbképzésünknek. Két előadás erejéig kerestünk a választ kérdésünkre: Merre tartunk? Mi a könyvtárügy jövője?

Persze mi is tudjuk, hogy egy délelőtt alatt nem lehet megválaszolni egy ilyen kérdést. Célunk inkább az volt, hogy felvillantsunk néhány lehetőséget, hogy betekinthessünk abba, mit vizionálnak korunk Nostredamusai.

Hasonló gondolatokat járt körbe igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna is köszöntő, felvezető mondataival. Az emberiség mindig kutatta a jövőt. Vágyott rá, hogy a jövőbe lásson. Ennek megfelelően hol sarlatánok, hol ügyes szélhámosok használták ki az emberi hiszékenységet és kíváncsiságot. De ez a kíváncsiság hajtotta a nagy tudósokat és jövendő mondókat is.

Ilyen előrelátó, különleges képességű, látnoki módon a jövőbe látó tudósok tévedéseivel és meglepően pontos jóslataival kezdte előadását meghívott előadónk, Kokas Károly, az SZTE Klebelsberg Könyvtár informatikai főigazgató-helyettese is.

Átfogó, nagyívű prezijében felvillantott néhány gondolatot a jövőről, a könyvtárak jövőjéről. Illetve a múltban, a múlt nagy jövőlátóival kezdve gondolatmenetét, eljutott a jelenig, ami már a jövő kezdete.

Az évek óta hangoztatott paradigmaváltás kifejezést egy kissé más megvilágításba helyezte. De egyértelműen látható és hallható volt, hogy most valóban a nagy változások idejét éljük. Ahogy ő is fogalmazott “alapjaiban változik meg a könyvtár” fogalma és az igények.

A világban zajló társadalmi, gazdasági, politikai változások is hozzák magával, hogy meg kell változnia a könyvtárnak. A hálózati kultúra, a világot átfogó közösségi hálózatok, a közösség ereje alapjaiban megváltoztatja, atavisztikussá teszi a “cimélia korát”.

Természetesen a változás sohasem egyik pillanatról a másikra történik. Mindig egy folyamatról beszélünk, ahogy Károly fogalmazott “hibrid korban élünk”. És ez a hibrid kor nagyon sok értelmű. A változások nem egyszerre és nem egyformán zajlanak a könyvtári rendszer különböző területein. Ezt a változásokat levezénylő könyvtári vezetőknek figyelembe kell venniük. Az országos könyvtári rendszer is változik, az igények és a lehetőségek is.

Az előadó megfogalmazásában “a jövő máskor és máshogy kezdődik el” a különböző típusú könyvtárak számára. (zárójelben jegyzem meg, hogy nagy örömmel töltött el, hogy egy fél mondat elejéig végre más is kimondta, hogy a közművelődési könyvtárakban nem ugyanazokra az (idegennyelvű) adatbázisokra van szükség…)

Egy rövid beszámolóban igen nehéz bemutatni az előadásban kiemelt szerepet kapó “digitális ökoszisztéma” fogalmat. Az előadó hosszan beszélt ennek mibenlétéről, hiszen pontosan ez a terminus az, ami segíthet megérteni, hogy mit keres a könyvtár a felhőben.

Nehéz megérteni, hogy a “felhő” itt nem pusztán egy távoli szervert jelent, ahol bizonyos tárhelyet kapunk. A felhő szolgáltatás itt egy integrált, egymással már összekötött és összecsiszolt rendszerek egészét jelenti. Leegyszerűsítve nem egyszerűen tároljuk a fájlt a googledrive-on, de megosztjuk, többen dolgozunk rajta, javítjuk, sokszorosítjuk, más formátumban mentjük stb. Ez kibővítve a könyvtárak világára már nem csak azt jelenti, hogy az IKR egymással összekötött moduljait használjuk, hanem az ott tárolt és feldolgozott adatokat, információkat megosztjuk, a nagyközönség rendelkezésére bocsájtjuk, létrehozásában, feldolgozásában a közösség erejét is felhasználjuk.

Az áttekintés után kulisszatitkokat is hallhattak/láthattak a jelenlévők. Az elmúlt időszakban nagy változások indultak meg a hazai könyvtárosi világban. A korábban felvázolt felhő alapú könyvtári világ egyik első nagy lépése az Országos Könyvtári Platform megálmodása és létrehozása. Természetesen ehhez kell politikai akarat és komoly gazdasági háttér is. A jelenlegi változások magában rejtik ezeknek a meglétét.

A továbbiakban hosszasabban hallhattunk erről, illetve egy rövid összefoglalót a TMT 2017/2-es számában megjelent cikk tartalmáról.  A cikket érdemes elolvasni és végiggondolni. Hosszú, de hasznos.(online megtekintéshez előfizetés kell, de tessék befáradni a könyvtárba és máris olvasható)

Az elolvasása segít jobban megérteni mit is jelent a hibrid korszak, illetve mik is a legnagyobb nehézségek és kihívások a 21. század hajnalán.

A nagyívű előadásban számtalan kérdést említett az előadó. Sok új fogalmat ismerhettek meg a hallgatók. Bízom benne, hogy egy kicsit közelebb vittük a megye könyvtárosait az új világhoz, és nem elszörnyedve mondják, hogy “Szép új világ”...

 
Azoknak, akik nem vették észre a linket, álljon itt a prezi:

Mielőtt beköszöntene ez az új világ, meghallgattunk a délelőtt másik előadóját is. Jávorka Brigitta a Könyvtári Intézet munkatársa a jelenlévő közkönyvtárosokhoz közelebb álló témát mutatott be. Egy rövid nemzetközi kitekintés a közkönyvtárak jelenlegi világára. A nemzetköziség most elsősorban a V4-ek országait jelentette.

A téma és helyszín választás a hallgatóság tetszését is elnyerte. A V4-ek országai hasonló cipőben járnak. A napi problémák és küzdelmek is hasonlóak. Ahogy egy helyütt fogalmazott “jó volt ez a konferencia (Brnoban), mert most nem csak a norvégok jöttek el bemutatni, hogy náluk milyen jó, hanem itt voltak a környező országok is, és láttuk, hogy náluk is ugyanolyan bajok vannak a könyvtári rendszerben.”

Az előadó nem távlati (vagy közeljövőbeni) képeket villantott fel, hanem napjaink küzdelmeit mutatta be. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy egy (kis)települési könyvtáros milyen sokoldalú kell, hogy legyen, de ha ezt látjuk, és halljuk a megerősítést, mindig könnyebbé teszi a problémák feldolgozását.

Brigitta előadásában az IFLA trendek tükrében láthattuk a leggyakoribb nehézségeket és azokra adott válaszokat, válasz lehetőségeket.

Jó volt látni és  hallani, hogy a szakma egyik legfontosabb szereplője a Könyvtári Intézet munkatársai látják a települési könyvtárosok nehézségeit, küzdelmeit. Hogy hosszabb távú terveik ezen anomáliák megoldására törekednek.

Ismét bebizonyosodott, hogy – akár csak a felhő alapú könyvtárban – itt is szükség van az összefogásra, a szakma egészére.

A délelőtt két előadása bár látszólag különböző témákról szól, valójában szoros összefüggésben áll egymással. Egyértelmű, hogy a könyvtárak az átalakulás folyamatában állnak, és mint Kokas Károly is rámutatott, különböző válaszokkal rendelkeznek a folyamatos kérdésekre. De ezek a válaszok is kiegészítik és támogatják egymást. Csak együtt, a könyvtári rendszer egésze tud megfelelő választ adni a társadalmi kihívásokra. Mindenki a maga területén, összefogással, egymást segítve.

Bízom benne, hogy azok, akik jelen voltak a délelőttön, segítenek egymásnak és a rendszer egészének, hogy a könyvtár átvészelje a hibrid korszakot, és ismét megtalálja a szerepét és helyét a világban. Kívánok ehhez magunknak jó és hasznos munkát.

Végezetül álljon itt néhány kép a délelőttről