A májusi megyei továbbképzésünkön a szépkorúak könyvtári ellátásáról beszélgettünk.
2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve, így témánk is ez volt.
Első körben a Somogyi-könyvtár szolgáltatásairól hallgattunk előadásokat, majd kitekintettünk a megye településeire, egy kisvárosi könyvtár szemével (Csongrád) és két községi könyvtáron keresztül a kisebb településekre (Földeák és Székkutas)
Természetesen egy délelőtt alatt csak bepillanthattunk abba a szövevényes munkába, amit a kollegák végeznek.
Rengeteget lehet hallani, olvasni arról a szakirodalomban, hogy nem olvasnak az emberek, hogy a fiatalok már nem hajlandók könyvtárba menni, s gyakran elfeledkezünk arról, hogy az idősebb korosztályt is elveszítjük. Mindig őket állítjuk példaképül, hogy „bezzeg abban az időben”, s egyre kevesebbet foglalkozunk azzal, hogy ők idővel különböző okok miatt elszakadnak a könyvektől, a könyvtáraktól. Éppen ezért fontos a megtartásuk, ismételt megnyerésük a könyvtárak számára.
A délelőtt fő tapasztalata, hogy bárhol is lakjunk, (minden korcsoportnál, minden célcsoportnál) az egyik legfontosabb a személyre szabottság. Nagyon fontos ezt kiemelni minden szolgáltatásnál, de talán különösen az idősebbeknek szólóaknál.
Nagyon fontos az olvasó-könyvtáros személyes kapcsolata. Ez 2012-ben már természetesen lehet virtuális kapcsolat is, de mindenképpen a személynek kell, hogy szóljon.
Ez a generáció különösen igényli az állandó kapcsolattartást, ahogy az egyik előadó – Csiszár Andrea – fogalmazott: a nem formális „JÓ-SZÓ” szolgáltatást.
S bár egyre nehezebb rohanó világunkban, de az átalakuló könyvtári világban is nagyon fontos megállni egy pillanatra, meghallgatni az olvasót, TÖRŐDNI a használóval. Ez is része a kulturális találkozó térré válásnak. Mindig is a könyvtár és a könyvtáros feladata volt ez – elsősorban a kis könyvtárakban -, de továbbra is hangsúlyos. Megállni egy pillanatra, beszélgetni, észrevenni az embert, s nem csak kiszolgálni. Szolgáltató hely vagyunk, ahol a szociális szolgáltatások éppúgy fontosak, mint az információ szolgáltatás. A kettő csak együtt lehetséges, ha nem akarjuk elveszíteni ezt az olvasóréteget sem. Akinek az olvasni való/információ mellé szüksége van egy kis beszélgetésre is. Egy pici odafigyelésre.
Számomra ez volt a legfontosabb hozadéka minden előadásnak. Lett légyen szó itt a számítógépes tanfolyamokról, a „könyv házhoz megy” szolgáltatásról, a prózaíró pályázatokról, a klubfoglalkozásokról, a szociális otthonokkal való kapcsolattartásról.
Az összes előadásból számtalan ötlet lopható. Mindegyikből lehet tanulni, hogy ki hogy csinálja. De mindegyik mögött ott az ember, a figyelmes könyvtáros. Aki ezért a figyelemért cserébe szeretet és csillogó szemeket kap ajándékba. És rengeteg érzelmet, amiért érdemes csinálni, kutatni, utazni, tanítani.
Minden érintett téma megérdemelne egy-egy bejegyzést, egy hosszabb posztot, cikket. Az előadásokból csak egy kiragadott gondolatról órákat lehetne beszélni, de ezt most itt nem tudom megtenni.
Hogy bele tudjunk pillantani később is az előadásokba, hogy esetleg vázlatként használhassuk, itt meg lehet tekinteni őket, de egy-egy prezentáció önmagában kevés, ha nem hallottuk azokat a lelkes szavakat, amiket a szolgáltatást végzők mondtak.
Berta Márta előadása a „Könyv házhoz megy” szolgáltatásról:
Csiszár Andrea előadása a Somogyi-könyvtár egyéb időseknek szóló szolgáltatásairól:
Horváth-Varga Margó előadása a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár szolgáltatásairól:
Szilágyiné Fejes Ildikó előadása a székkutasi könyvtár szolgáltatásairól:
Előadónk volt még Farkas Sándorné Földeákról, de őt csak szóban hallgathattuk meg.
Végül mutatóban néhány kép az előadásokról: