Idén is biztatunk benneteket, hogy jelöljetek a 2021 óta minden évben átadásra kerülő Az olvasás nagykövete – Csongrád-Csanád vármegye kiváló könyvtárosa díjra kollégákat. Tudjátok, az elismeréssel minden évben egy olyan könyvtáros kolléga munkáját szeretnénk megköszönni, aki hosszabb időn át kiemelkedő szakmai tevékenységet nyújtott, élen járt a település könyvtári kultúrájának fejlesztésében, szakmai szolgáltatásainak korszerűsítésében.
Az idei vándorgyűlés pályázatunk nyertese Rafai Mária nyugdíjas kolléganőnk volt. Mari aktív vándorgyűlésre járó tagunk (s mindig sok-sok fotóval és élménnyel számol be a vándorgyűlésekről).
Idén kettős szerepe volt: nemcsak mint résztvevő , hanem városi sétavezető is volt.
Fogadjátok szeretettel beszámolóját! (Mely kötelező eleme volt a pályázati kiírásnak.) K.J.
Mi-partit rendezett 2024 nyarán a szegedi Somogyi-könyvtár, SZTE Klebelsberg Könyvtár, a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete.
Főszerepben a MI és mi, a könyvtárosok, akik már régen elfogadták, hogy szakmánk legfontosabb és mindennapi velejárója a változás, az újítás, az innováció. A különböző szakmai programokon, szekciókon rengeteg izgalmas, sokszor meglepő ötlet került napirendre és bemutatásra. Olyanok, amiket a mindennapokban, minden könyvtáros tud használni, és amit aztán akár minden olvasó kipróbálhat, használhat. Sokat hozzáadott a témához a szakmai kiállítók sok érdekes, látványos újdonsága is, ahogy azt minden vándorgyűlésen megtették.
Voltak persze hagyományos kiállítások is: Mesélő évszázadok szépséges könyvei a Somogyi-könyvtár állományából válogatva (a kiállítást Gerencsér Judit, az MKE elnöke nyitotta meg), vagy a korábbi két szegedi vándorgyűlés (1984, 2007) dokumentumainak sokszor megható gyűjteménye. Azokon a képeken olyan meghatározó, közismert kollégákat fedezhetünk fel, akik azóta már nincsenek az élők sorában. A vendégek érdeklődéssel nézték meg a friss Nobel-díjas, a Szegedi Egyetemhez kötődő Karikó Katalinról szóló kiállítást is.
A vándorgyűlés szervezői különös figyelemmel és remek ötletekkel készítettek elő jobbnál jobb szabadidős programokat is. Volt orgonahangverseny az alsóvárosi templomban (ez egyúttal azt is lehetővé tette, hogy ezzel az ország minden vidékéről érkező látogatók megtekinthessék a város központjától távol eső értékes műemlék épületet is. Sikeres volt az esti táncbemutató, és a szervezők számára is meglepetés a több száz fős részvétel az esti vezetett túrán a Belvárosban. A rengeteg érdeklődő kettéosztás után is nagylétszámú, érdeklődő csoportot képezett. Ehhez kapcsolódott a Dóm tornyába szervezett esti panorámás toronylátogatás is, ami nemcsak a város esti arcát mutatta meg, hanem azzal az extra látvánnyal is gazdagodott, hogy épp azokban a napokban kezdték el a Szabadtéri Játékok idei nagyszabású sikerdarabjának, a Rebeccának a helyszíni, esti próbáit, amit így felülről, a toronyból lehetett nyomon követni… Az esti vezetett séta és a toronylátogatás különlegesen jó és nagyon kedvelt ötletnek bizonyult, külön köszönet a kitalálójának!
Voltak természetesen nappali szabadidős programok is két szakmai esemény közé beékelve.
Nagy érdeklődés kísérte a csütörtöki és a pénteki reggeli városnéző vezetett sétát is. Már az első napon itt is ketté kellet osztani a nagylétszámú érdeklődőket két csoportra. A rendelkezésre álló másfél óra bizony nagyon kevés egy ilyen nagy múlttal, gazdag jelennel, és sok-sok érdekességgel bíró város esetében, mint Szeged. (Gyakorlott vándorgyűlés-járóként mondhatom, ilyenkor a látogatók számára igen fontos szempont a rendezvény helyszínével való alaposabb ismerkedés. Éppen ezért lett olyan sikeres a nulladik nap intézménye, amikor még szakmai programokkal való ütközés nélkül lehet ismerkedni a szervező várossal.) Ezért a séta útvonalát igyekeztünk viszonylag rövid idő alatt a legfontosabb, a város létét meghatározó emlékek köré szervezni. Szóba kerültek a középkori és törökkori emlékek (Palánk, Görögkeleti szerb templom), természetesen az árvíz története és hatása a város további fejlődésére, (elsők között került szóba a „víz előtti, víz utáni” kifejezés fontossága a város történetében.) Sokat beszéltünk a Dóm (Fogadalmi templom) megépítések éppen 50 éven át tartó hosszú történetéről az ötlet kimondásától az épület felszenteléséig, a benne lévő gyönyörű műtárgyakig, a közelmúltban történt változásokig. A Hősök Kapujánál az első kérdés az volt, miért építettek Szegeden más városokhoz képest sokkal nagyobb szabású, jelentőségteljesebb emlékművet. A válasz egyszerű, és szomorú, mert Szeged lakosságából az akkor itt állomásozó nagy létszámú katonai egységek miatt sokkal több áldozata volt A Nagy Háborúnak, amit akkor még mindenki így hívott, mert senki nem gondolt arra, hogy sorszámozni kell, mivel sajnos lesz egy következő is…(több mint 12000 szegedi illetőségű katona volt az első háború áldozata).
Az egész séta során alkalmaztam azt a módszert, hogy amit nem tudtunk megnézni az időhiány miatt, arra felhívtam a figyelmet, és elmondtam az odajutás módját is. Így volt például a Hősök Kapuján található ábrázolások, például a doberdói fa esetén. Az ott megfestett legendás fa eredetije ugyanis szinte mesebeli módon került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, jelenleg is a Fekete Ház épületében tekinthető meg.
(A híres fa eredeti helyén a Doberdói fennsíkon, San Martino del Carso faluban azóta egy újabb példány fejlődött ki, és emlékeztet a nagy háború hőseire, több jelentőségteljes emlékhellyel és egy civil lakosok (pedagógusok, történészek) által létrehozott meglehetősen gazdag helyi múzeummal, ahol Szeged is igen fontos szerepet kapott, mert ott a honvédő olasz, vagy az akkor betolakodónak számító monarchiabeli katonák emlékeit is őrzik. Az olasz emlékezetpolitika már régen azt az elvet vallja, hogy ha a katonák életükben egymás ellenségei voltak, akkor halálukban egymás testvéreivé váltak. Ezért van olyan sok szépen karbantartott emlékhely, kápolna, bemutatásra alkalmas lövészárok, közös, gondozott sírkert az Isonzó völgyétől a Doberdó fennsíkján át egészen az Adriai tenger partjáig, ahol az összes katona emlékét nemzetiségétől függetlenül méltón őrzik.)
A séta során ezután felkerestük a Belváros jelentősebb épületeit, parkjait. Megnéztük Szeged kiválóságainak lakóhelyeit (Radnóti, József Attila, Juhász Gyula.) Beszéltünk a távolabbi épületekről, megnéztük a szegedi specialitást, amikor költők, írók mondatait az utca járdáiba, vagy a szökőkút oldalába építették be (Babits, József Attila, Juhász Gyula). A látogatók kiemelt érdeklődést mutattak a város jó néhány szecessziós épülete iránt. Beszéltünk Lechner Ödön, Magyar Ede és mások tevékenységéről a város építészetében. A Stefániáról indulva megnéztük a magyaros vagy alföldi szecesszió egyedi szépségeit. (Beregi és Deutsch palota). Kijelöltük a távolabbi megtekintésre érdemes épületek helyét, amit aztán az érkezéskor kapott turistatérképpel könnyen felkereshettek, vagy akár még több információt begyűjthettek a Tourinform irodában. Beszéltünk a Víztorony tér és környéke, a Török utca, a Jósika utca és a csodaszép Új zsinagóga épületeiről, aztán a Széchenyi téren, majd Kárász utcán mentünk a vándorgyűlés helyszíneire. Szóba kerültek a Széchenyi tér szobrai, fái, vasasztalai, a Klauzál téren Kossuth Lajos és más hírességek, a sétáló utcán Janikovszky Éva és más lakók, majd a Reök Palota, a szerencsétlen sorsú építőjével (Magyar Ede), a Dugonics tér a megfordított Dugonics szoborral, az Egyetem központi épületével, annak igen változatos történetével. A Honvéd tér a jelentős múlttal rendelkező református templommal, majd a végcélnál az egyetem régi és új épületeivel, az ott tanult hírességekkel.
A séta résztvevői kifejezetten érdeklődők voltak, sokat kérdeztek, sok mindenről beszélgettünk. Többen elmondták, hogy terveznek olyan látogatást Szegedre, amikor hosszabb ideig ismerkedhetnek a város érdekességeivel, szépségeivel. A séta végén tapsoltak, és azt mondták, hogy nagyon informatív volt… Ilyen lelkes, kíváncsi kollégákkal a séta vezetőjének is élmény volt az együtt töltött másfél óra.
Nagyon informatív, színes, érdekes, sok új ismeretet tartalmazó programot találtak ki és állítottak össze a harmadik szegedi vándorgyűlés szervezői, akiket ezért elismerés és köszönet illet. A következő vándorgyűlés helyszíne 2025 nyarán Debrecen lesz. (A címben kölcsönzött „mi-parti” egy manapság ritkán használt, középkori eredetű művészettörténeti fogalom, ami az akkori viselettörténetre utal. Arra, hogy azidőtájt nagyon kedveltek voltak azok az öltözetek, amiket több különböző színű (és, vagy) mintájú anyagból varrtak össze. Legtöbbször függőleges osztással, vagyis a nadrág szárai, vagy a felső kabát szárnyai voltak különbözőek, mégpedig jellemzően nagyon eltérő, feltűnő színekkel. Ez a szokás leginkább a bohócok, udvari bolondok, mutatványosok és vándorszínészek öltözetében maradt fenn a későbbi évszázadokon át. Manapság már inkább csak bizonyos kártya figurákon látható. Mi-parti címmel létezik egy huszadik századi lengyel zeneszerző, Lutoslawski kortárs, klasszikus zeneműve, ami rövid, de a korát igen jól kifejező darab.
A címmel a rendezvény sokszínű, érdekes voltára utaltam.
Ábrahám Krisztián(Kör-Te Közösségépítő és Egészségmegőrző Természetvédelmi Egyesület): Természeti értékek és környezeti nevelés Csongrád-Csanád vármegyében
Csengődi Erika Informatikai főigazgató-helyettes (SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára) : Hangok a múltból: az SZTE Móra Ferenc Kollégium hangarchívumának jelentősége
Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes egyetemi tanár (ELTE-BTK Könyvtártudományi Tanszék) Dr. Szóró Ilona alelnök (Olvasókörök Szövetsége) : Hódmezővásárhely az olvasókörök városa
Vajda Árpád, a vármegyei Bűnmegelőzési Tanács titkára bemutatta a tanács stratégiai terveit és munkáját. A Tanács legfőbb feladata a biztonságtudatos gondolkodás megerősítése, az ágazatok közötti párbeszéd elősegítésével. Igyekeznek mindezt vármegyei és települési szinten is elősegíteni mindezt a helyi közösségek és kezdeményezések szakmai támogatásával. Csongrád-Csanád Vármegyében az együttműködés nagyon széles körű, szerepet vállal a bűnmegelőzésben többek között a rendőrség, a katasztrófavédelem, a kormányhivatal, az Áldozatsegítő Központ, a megyei közgyűlés, az egyházmegye, a tankerületek és szakképzési centrumok, illetve egyéb szervezetek is. Kiemelte, hogy a könyvtárak is olyan pontok egy-egy település életében, amelyeknek a közösségépítésben fontos szerepük van. Ezután jógyakorlatként megismerkedhettünk ifjúsági projektekkel és a vármegye több településén is működő ifjúsági polgármester választás lehetőségeivel.
Somogyi-könyvtár, 3. emelet 2024. július 19. 9:00-12:00
Az 51. Csongrád Megyei Könyvtárosnap idei helyszíne a nagymágocsi Szendrey Júlia Közösségi Színtér és Könyvtár volt. A könyvtárosnapokat minden évben más – más település fogadja be. Idén Nagymágocsra érkeztünk. A felújított könyvtárat 2022 tavaszán adták át. A megye könyvtárosai még csak KSZR -műhelynapok keretén belül láthatták, most alkalmuk volt megnézni a szépséges, modern könyvtári tereket.
Tagságunk a megye könyvtáraiból többféle módon közelítették még a nagyközséget, közülük is a közös buszos kirándulást választók érkeztek meg a legvidámabb hangulatban.
Nagymágocsi könyvtárosnapon köszöntőt mondott és a települést bemutatta Szebellédi Endre István polgármester úr. Megismertetett bennünket a település múltjával és jelenével. A helyi sajátosságokkal, gazdasági helyzettel és szórakozási szokásokkal.
A könyvtár és művelődési ház vezetője Dobóczki Józsefné „Zsuzsika” a helyi óvodában gyermekfelügyelőként kezdett dolgozni, majd a diploma megszerzése után óvónőként folytatta pályafutását. A könyvek és a könyvtár iránti szeretete a nevelőotthoni munkája során érlelődött meg. Könyvtárosként dolgozott a nagymágocsi könyvtárban, majd a szentesi gyermekkönyvtár munkatársa lett 2005-ben egészen 2013-ig, amikor a Nők 40 programmal nyugdíjba ment. A könyvtári légkör azonban egy pár év múlva visszahívta és 2017-től újra a nagymágocsi könyvtár munkatársa, a később a művelődési ház igazgatója.
Kulturális tevékenysége elismeréseként Nagymágocs Nagyközségért kitüntetésben részesítette a képviselő-testület 2023-ban Dobóczki Józsefnét, a Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatóját. S a könyvtárosnap megszervezése zárta hosszú könyvtárosi munkáját. Boldog, pihentető nyugdíjaséveket kívánunk Zsuzsika!
Zsuzsika megismertetett minket a helyi könyvtár történetével, majd szíve csücske „kutatási és foglalkozási témájával” : Szendrey Júlia nagymágocsi kapcsolataival.
A változás benned van… Te benne vagy? Új társasjáték az önkéntességről című előadást Gyenes Krisztina, a Talentum Alapítvány ügyvezető igazgatója tartotta.
A Talentum alapítvány küldetései közé tartozik, hogy az alulról jövő társadalmi kezdeményezéseket felkarolása és a közösségi tevékenységeket erősítése. De ehhez hogy is jön a játék? Krisztinától megtudtuk milyen lehetőséget rejt az önkéntesség, milyen programokat és tevékenységeket folytatnak az alapítvány keretein belül.
Előadása során többször hangsúlyozta a legegyszerűbb dolgok is pl. egy közös kerítésfestés, egy verses-zenés műsor óvodásoktól, kisiskolásoktól is egy nyugdíjasotthonban tökéletesen alkalmas közösségépítésre.
Dományházi Edit, az Algyői Könyvtár igazgatója az általa kitalált kocsmakvízekről és az algyői könyvtár közönségéről/ közösségéről mesélt nekünk. Mindannyian megdöbbentünk mennyi fajta nehézségi fokú kérdéssel (egyszerűtől a legnehezebbekig) készül. Megosztotta velünk a felkészülési, szervezési és lebonyolítási kuliszatitkokat. Végül, a játékos kedvű könyvtárosok ki is próbálhattak egy „Edit-féle” kocsmakvízt. Köszönjük Editnek a nyereményeket!
Illés Péter a Csemegi Károly Könyvtár igazgatója és Varga Lilla könyvtáros a nyári táborozás kellős középen is vállalták, hogy eljönnek a könyvtárosnapra és bemutatják náluk milyen is a játékba csomagol helytörténet.
Köszönjük, a kollégáik megértését és nekik is szívből köszönjük, hogy elfogadták a nyári könyvtári gyerekmegőrzési főszezonban, hogy köztünk voltak.
Ahogyan, minden kedves kollégának!
Lilla előadásában a könyvtár közösségi médiafelületeire készülő játékokat ismertette míg Péter a játékok informatikai hátterét mutatta be nekünk.
A finom és bőséges ebéd után több csoportban indultunk szakértő vezetéssel Nagymágocs felfedezésére. Köszönjük Zsuzsika, a polgármester úr és jegyző asszony „idegenvezető munkáját”.
Meglátogattuk az Alföld legszebb kastélyát, mely látogatható ugyan, de szociális és egészségügyi feladatokat tölt be. Jártunk a helyi templomban és Felícián atya helytörténeti múzeumába. A délutáni kirándulásunkat a polgármester úr ajándéka koronázta meg a helyi fagyizóban „édes meglepetéssel” vártak bennünket.
Szeretnénk megköszöni a település lakóinak, a könyvtár és művelődési ház dolgozóinak, Zsuzsikának és legfőképpen polgármester úrnak, hogy vendégül láttak bennünket könyvtárosokat.
S ígéretünket betartjuk polgármester úrnak, pár éve múlva visszatérünk!
Idén az 51. Csongrád Megyei Könyvtárosnapot Nagymágocson rendezzük.
A programját itt láthatjátok, ha rákattintotok ígérem nagyobb lesz s olvasható:
A regisztráció során vegyétek figyelembe, hogy a Szeged felől érkezőknek ill. a megyeszékhely környékén élőknek kicsit nehezebb az odajutás.
A tömegközlekedést fontolgatók, tudjanak róla, hogy a közlekedés során 1 – vagy 2 átszállással is számolni kell. (utazási idő: 1,5 óra oda és 1,5 óra vissza)
A kényelmes utazásotok érdekében úgy döntöttünk, hogy idén megpróbálkozunk buszbérléssel – aki közös különbuszos utat választja Nagymágocs felé – kérem jelölje a regisztrációs űrlapon.
Természetesen örülünk neki, ha telekocsikkal is érkeztek.
A könyvtár körül van bőven parkolóhely (és nem is fizetős)
Már hagyománnyá vált, hogy az egyesület tagjait a “regisztrációs díj” támogatásában részesítjük a Vándorgyűléseken. Idén újra három szerencsés pályázót fogunk támogatni.
A kiírást és az adatlapot a Dokumentumtár menüpontból le tudjátok tölteni.
Várunk benneteket az 55. Vándorgyűlésen Szegeden!!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
Kedves Kollégák !
)
