Az idei év végén hagyományosan Az Olvasás Nagykövete díjátadással kezdődött a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének decemberi zárógyűlése.
2025 őszén sok, számszerűen hét pályázat érkezett a vármegye településeiről. A jelöltek között voltak szegediek, kistelepülésen és nagyvárosban dolgozó kollégák. A díjra jelölt nemek aránya: hat hölgy és egy férfi. A mezőny tehát erős volt, mégis a bizottság egyhangúan hozta meg döntését: az algyői kolléganő Dományházi Edit lett 2025 díjazottja. A laudáció szövege az előző posztban olvasható.
A díjátadót követően, a száraz napirendi pontokat következtek. Az egyesület éves beszámolója hangzott el Kukkonka Judittól. A statisztikai adatok részletezve: 158 fő, ebből 22 fő nyugdíjas, 9 újonnan csatlakozott kolléga. A létszámunk nem csökkent. 
Galamb Katalin elnökségi tagunk a nyár vége óta nyugdíjas. Megleptük egy szép virággal.
Túl vagyunk egy sikeres könyvtárosnapon: Deszken. Sajnos az őszre tervezett prágai kirándulásunk azonban elmaradt a jelentkezők kevés száma és az anyagi lehetőségek korlátai miatt.
A 2026-os évnek nagy reményekkel és tervekkel indulunk neki. Izgatottan várjuk a beadott NEA pályázatunk elbírálását. A pozitív döntés esetén a jelenlévő hallgatóság már pár tervünkről értesült.
Köszönettel tartozunk azonban az idei évben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2025. című felhívására beadott, NEAG-KP-1-2025/1-001852 számú, Könyvtár 2.0: A közösség szíve című nyertes pályázatunknak. Mely nagyban segítette az idei évi rendezvényeink megtartását.
Az egyesületi beszámoló után Genczinger Ildikó, a Somogyi-könyvtár megyei hálózatának osztályvezetője foglalta össze előadásában Csongrád-Csanád vármegye könyvtárainak elmúlt évét. Kistelepüléseken át egészen az egyetemi könyvtár fejlesztéseit is bemutatva ill. az iskolai könyvtárosok problémáit is megismertetve. Nagyon örültünk, hogy a részt vevők a véleményüket is megosztották az előadása során. Így kiegészítve a számokat és diagramokat.
Természetesen szó esett az év nagy kihívásáról is. Mármint a Könyvtári kihívás verseny tapasztalatairól is. Színes és informatív statisztikai oszlopokat láthattunk a kivetítőn és közben élénk vita alakult ki a résztvevők között Ki – hogyan élte meg „a kihívást”.
Egy biztos ami biztos, az idei év egyik győztese nem menekül. A 2026-os év Könyvtárosnapját a kategóriagyőztes Maroslele könyvtárában tervezzük, hogy megismerhessük mi is a Bajnokok titka! (Nyugalom, nem itt értesülnek róla váratlanul. Már tudják!)
A szakmai nap hangulatát az előadások után tovább fokozta a finom falatok, édes szaloncukrok, házisütik elfogyasztása. Majd az ebéd utáni programpontunk szerint a Móra Ferenc Múzeumot vettük úti célul. Ahol már vártak bennünket a „hangoskodó mamutok és egyéb jégkorszaki élőlények”. Csapatunk két felé osztódva hallgatta végig az önkéntes tárlatvezetők bemutatóját A titokzatos jégkorszak című kiállításról – addig amíg a jégkockák el nem olvadtak a kis befőttesüvegben a vezetőnk kezében. Az édes kis „kölyökmamut” és sarki róka mindenki szívet meghódította a félelmetes és hatalmas medvék és rég kihalt élőlények csontvázai között sétálva. Megdöbbenten néztük a látványos videót a sarkvidékek felmelegedéséről. A környezeti szennyezés és a globális felmelegedés időjárási és természeti hatásait bemutató kiállítótérben is elidőztünk hosszabban – felidézve emlékeinket.
Mikor is szánkóztunk utoljára? s Mikor is esett az eső „rendesen”?
Köszönjük a Móra Ferenc Múzeum munkatársainak, hogy a tárlatot bemutatták nekünk.
Sok új érdekes és értékes információval gazdagodtunk s nem mellesleg nagyon jól éreztük magunkat!
Jövőre újra találkozunk!
