Érdekes tapasztalatokkal gazdagodhattunk ma néhányan. A Csongrád Megyei Bíróság könyvtárosa, dr. Nagyné Gvizd Ágnes invitált meg bennünket kis egyszemélyes könyvtárába.
Közművelődési könyvtárosnak már a helyszín is megkapó s egyben megdöbbentő. Aki még nem járt hasonló intézményben (na jó, én is csak a cégbíróság irodáiban eddig), már a bejutásnál megdöbbenhet, milyen szigor van.
Aztán a könyvtárba lépve érik az újabb meglepetések az érdeklődőket.
Ági kedves fogadása után (igen finom volt a házi pogácsa!), igyekezett bemutatni nekünk a struktúrát, a könyvtár helyét a gépezetben.
A lényeg, a könyvtár ebben a hálózatban tényleg abszolút a kiszolgáló intézmény.
Az állomány itt nem könyvtári állomány, hanem „munkaeszköz”. Minden dokumentum azért van, hogy megkönnyítse a bírák, ítélkezők munkáját. Ha kell egy cikk a pereseljáráshoz, akkor le kell másolni. Ha kell egy könyv, akkor meg kell venni. Természetesen ez nem ennyire egyszerű, de ha lehet, meg kell szerezni a könyvet. Aztán az a könyv lehet, hogy egy bíró irodájában landol hosszú évekre.
A könyvtári állomány jó része szekrényekben van, melyek felső részét fizikai képtelenség kinyitni:
Na itt kell rendet tartania Áginak. Követni a kölcsönzéseket, feldolgozni az állományt stb.
Nem könnyű feladat. Követni mind a 180 bíró igényét, sajátos kérelmeit, megfelelni a fenntartónak (azért a bíróság sem egy krőzus, sőt!), kiszolgálni mindenkit.
Szerencsére most már nincs egyedül. Az elmúlt évben megalakult az MKE Jogi szekciója, valamint a Magyar Bíróképző Akadémia is felkarolta az egyedül küzdő könyvtárosokat.
Mindenesetre azt láttuk, hogy ez egy más világ. Kiskönyvtár, sajátos gondokkal. De ezek a gondok lelkesedéssel, s kitartással megoldhatók.
Áginál hál’istennek nincs gond sem a lelkesedéssel, sem az ötlettel. Sok kitartást kívánunk neki!
Jó volt megismerni a könyvtárát, munkáját. Mindenkinek ajánlom, ha teheti, szagoljon bele egy kicsit egy szakkönyvtár levegőjébe, mindennapjaiba. Addig is nézzék meg Gvizd Ágnes bemutatódiáit a könyvtárról, a bírósági könyvtárakról:
Végezetül pedig néhány kép a látogatásról:
Kedves Kollégák!
Még egyszer köszönöm megtisztelő érdeklődésetek Könyvtárunk iránt. Elcsépelt szlogennel szólva: Nélkületek ez a projekt sem jöhetett volna létre! És nem csak látogatásotok értem alatta :-))!