Aki kitekint az ablakon, az láthatja, aki kint tartózkodik, érzi, hogy most már visszavonhatatlanul itt a nyár.
S mint ilyenkor rendesen a könyvtárak is megőrülnek, kiürülnek.
A nyár beköszöntével megkavarodik a nyitva tartás is. Nincs ez másképp a Somogyiban sem. Bezárunk, rövidülünk, fiókok nyitva, fiókok zárva.
A központi könyvtár most két hétre bezárja az ajtaját (az olvasók elől, mert azért közben a falak között zajlanak a háttérmunkák), aztán július 16-án ismét tárt kapukkal, ám rövidebb ideig várjuk a kedves olvasókat, látogatókat, divatosan szólva, használókat.
Koromnál fogva én csak az elmúlt évtizedre tudok visszatekinteni, de nagyon büszke vagyok rá, hogy sikerül(t) egy immáron négy évtizedes hagyományt folytatnunk.
Idén már a negyvenedik Csongrád Megyei Könyvtárosnapot rendeztük. A hagyományokhoz hűen ismét egy olyan településre látogattunk, ahol nemrégiben valamilyen jelentősebb átalakítás, bővítés történt, ezúttal Csanádpalotán jártunk.
A visszajelzések alapján a találkozó ismét jó hangulatban telt, élvezték a résztvevők. Legalábbis bízom benne, hogy nem csak udvariaskodtak.
Jobban szeretném, ha egy résztvevőtől olvashatnánk beszámolót, akár szubjektívet is, mint egy szervezőtől. De míg nem kapok ilyet, álljanak itt röviden a nap történései az én szemszögömből.
A nap hagyományos módon zajlott.
A találkozót a nemrégiben az IKSZT keretén belül megújult s kibővült könyvtárban kezdtük.
Na jó, a könyvtár udvarán kezdtük az állófogadást. De azért utána be is mentünk!
A lányok (Makán Andrásné Judit és Molnárné Haluska Margit) valamint kísérőik mindenféle földi jóval elhalmoztak bennünket. Nagyon finom sütemények, rágicsák fogadták az érkezőket, amiket jórészt ők maguk és segítőik készítettek (innen is köszönet a segítőknek!)
Megtisztelő volt, valamint mutatja a könyvtár(osok) megbecsülését, hogy polgármester úr már ekkor velünk volt, pedig mint később megtudtunk, nagy nehézségekkel küzd a város.
A könyvtár szépen megújult, tágasnak tűnik, de persze a lányokat ismerve nagyon hamar belakják!
Az ízletes „wellcome” ételek, s a kölcsönös üdvözlések után az eddigre már szép számú társaság (közel 130-an voltunk a találkozón), együtt, gyalogosan vonult át a művelődési házba.
Itt elkezdődött a nap „hivatalos” része. Miután mindenki elfoglalta a helyét, a kis zsibongás után polgármester úr köszöntötte az egybegyűlteket, s röviden bemutatta a megye legfiatalabb városát.
Utána Ádok István, a művelődési ház igazgatója mutatta be a városka nagyon élénk kulturális életét, távlati terveiket. Lenyűgöző az az elszántság, lendület, elhivatottság, ami áthatja a kultúráért tevékenykedők minden lépését. Hatalmas fába vágták fejszéjüket, két éves Kelemen László emlékév megrendezésébe, megszervezésébe kezdtek bele. Sok sikert kívánok nekik!
Margittól, most nem mint könyvtárostól, hanem a Faluszépítő Egyesület elnökétől ismét a falu gazdag civil életéről hallhattunk, amiből persze bőségesen kiveszik a részüket a könyvtáros kolleginák is. Beszámolt az elmúlt évek nagy civil eseményeiről, a falu város megszépüléséről.
Közben sikerült megszerezni Margiték előadását is:
A helyi értékek után a szűkebb könyvtárosi szakmáról is hasznos előadásokat hallhattunk.
Elsőként Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójának előadását hallgattuk meg, napjaink változásairól, a könyvtári (rendszer) és a világ állandó megújulásáról. Aki már hallotta Máriát előadni (bízom benne, hogy nagyon kevés az olyan, aki sosem hallotta még), tudja, hogy meggyőző erejű előadó, most is az volt. Kérése volt, hogy – mivel a ppt igazából csak az előadást kísérő bemutató – ne helyezzük ide a diákat, de mindenkinek ajánlom, hogy hallgassa meg gondolatait a könyvtári rendszerről.
Az általános, változásmenedzsment előadásba hajló bemutató után, közelebbről is meghallgattuk a különböző típusú könyvtárak reakcióját korunk változásaira.
Elsőként Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár igazgatója számolt be a Somogyi elmúlt néhány évének örömét (s néhány bánatát).
Végezetül két nagyon sajátos könyvtár kapott lehetőséget bemutatkozni. Mátó Erzsébet, a makói József Attila Városi Könyvtár igazgatója a kistérségi ellátásról, az általuk ellátott kistelepülések lehetőségeiről tartott előadást. Csongrád megyében a makói kistérségben működik a legtöbb ellátott település, példaértékűen végzik ezt a komoly munkát a kollegák.
A délelőtt lezárásaként pedig egy különleges helyzetű könyvtár vezetője, Kosztolányi Sándorné, szegvári kolléga számolt be könyvtárukról, valamint a településről. Bár közel 5000 fős a település,mégis kistérségi ellátásban működik a könyvtár, Szentes kistérségében.
Az idő előrehaladtával Verának nagyon kevés ideje volt, hogy igazán részletekbe menően tudjon beszámolni különleges helyzetükről. Valamint a hallgatók azzal is szembesültek, amiről Ramháb Mária a legelején beszélt: minden környezeti változás nagy befolyással bír a könyvtárak életére is, lett légyen az politikai, gazdasági, társadalmi vagy technikai, netalán mind együttvéve. A szegvári kollegák életét most nagyon nagyon erősen érintik a gazdasági-politikai változások. Ez a ppt-ből nem derül ki, de a kollegina szavaiból érződött.
Hogy nem ilyen keserű szájjízzel vonultunk el ebédelni azt több eseménynek köszönhetjük.
Az előadások végén Karsztné Klári néni, a résztvevők egyik korelnöke kért szót, s néhány mondatban reménykeltően vázolta, amit ő sok évtizedes pályája alatt látott a könyvtári változásokról. Ahogy Klárafalván egy utazóládából kölcsönzött könyveket, most pedig egy önálló helyiségben a makói kollegák segítségével juthatnak bármilyen információhoz a kistelepülésen élők. Reménykeltő és szép voltak, egy sokat megélt bölcs ember szájából.
Ebéd előtt még egy kellemes feladat várt ránk. Kérésünkre a vendéglátó lányok előzetesen készítettek egy totót Csanádpalotáról,amit a játékos kedvű résztvevők kitölthettek (előzetesen, itt már csak a javítás, s a sorsolás várt ránk). Több, mint hatvan kolléga játszott velünk. S ami még jobban esett, az ajándékokat szintén a kollegáktól kaptunk, kérésünk szerint csak saját maguk által készített ajándék lehetett, s még így is 28 könyvtáros gondolta úgy, hogy idejét, erejét, tehetségét ránk áldozza, s lelkesen készítettek ajándéktárgyakat.
Az örömteli események után megéhezve, ám vidáman vonultunk át az étterembe, ahol aztán a jóízűen elfogyasztott ebéd mellett, a közösségi élet örömeinek hódolhatott ki-ki a maga kedve szerint.
Az ebéd után még jónéhányan visszatértünk a könyvtárba alaposabban megtekinteni a kísérő kiállításokat, átbeszélni a délelőtti előadásokat.
A társaság egy része a vendéglátók jóvoltából megtekinthették a városka nevezetességeit, épületeit, parkjait.
Összességében egy igen tartalmas napot zártunk. Köszönet érte a helyi szervezőknek, segítőknek a város vezetőinek, az előadóknak és minden résztvevőnek.
Szerencsére a megye könyvtári életében mindig van olyan örömteli esemény, ami lehetőséget biztosít arra, hogy minden évben új s új helyre látogathassunk. S a megye könyvtárai is egyre fontosabbnak tartják, hogy ők adhassanak otthont a találkozónknak, így ha minden igaz, jövőre ismét láthatjuk egymást egy hasonlóan jó és hasznos napon.
Addig is kedvcsinálónak, valamint összefoglaló gyanánt egy rövid képes beszámoló álljon itt végül (a diavetítésnél több fotő megtekinthető a webgalériánkban is, köszönhetően Muresán Orsolyának és Paraginé Edinának):
Bizonyára többen ismeritek, használjátok a Somogyi-könyvtár megújult honlapját.
Egyre több információ kerül fel a könyvtári hálózat- megyei könyvtári feladatok és a Könyvtárosoknak szóló menüpontokhoz is. Az adatok feltöltése folyamatos. Szeretnénk, ha a megyei menőpont bővülne a kitüntettet megyebeli kollégák névsorával.
Az állami kitüntetettek névsora már többé-kevésbé meg van.A mostaniak (Bibliotéka, Szinnyei Széchényi díjasok névsora úgy gondolom, hogy teljes, a korábbi Szabó Ervin, Kiváló Dolgozó, Kiváló Munkáért Miniszteri Dicséret ezeket a Csongrád Megyei Könyvtáros Krónika részéből írom ki, már ami megjelent. Kérésem, hogy a megyei, helyi díjjal kitüntetett kollégák, jelezzék már felém, hogy mikor, mit kaptak. nagyon hosszú munka lenne az összes helyi lapot átnéznem, és nem is biztos, hogy teljes lenne a lista. Ha volt nyugdíjas kollégáról tudjátok, hogy kapott kitüntetést , azt is írjátok le
*Határidő: minél előbb! *
Szeretnénk, ha a kitüntettetek névsora teljes lenne. Nagyon köszönöm a fáradozásotokat!
Dusík, Jan Ladislav: Douze études mélodiques [nyomtatott kotta]
Fehér Anikó: Muzsika a katedrán
Piazzolla, Astor: Tango-etudes [nyomtatott kotta]
Rossini, Gioacchino Antonio: Arie per soprano [nyomtatott kotta]
Capone, Phil: Négyujjas pengetési technikák gitáron : folk, country, rock, blues, jazz, latin
Budapest : Officina, 2011
Dusík, Jan Ladislav: Douze études mélodiques [nyomtatott kotta] : op. 16 : piano
Praha : Supraphon : Bärenreiter, 1989
Fehér Anikó: Muzsika a katedrán: beszélgetés 25 magyar zenepedagógussal
Budapest : Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, [2011]
A kötet a mai magyar zenepedagógia 25 képviselőjével készült interjúkat tartalmazza, melyekben az oktatók felidézik pályájukat, mesélnek zenepedagógiai munkájukról és megosztják gondolataikat a zenepedagógia jelenlegi helyzetéről és az általuk elképzelt jövőjéről.
Piazzolla, Astor: Tango-etudes [nyomtatott kotta] : pour guitare
Paris : Lemoine, [2011]
Kőkori sztorik (Stories from the Stone Age)
A háromrészes sorozat a legújabb ásatások és kutatások eredményeit felhasználva igyekszik feltárni a kőkorszak emberi faj jövőjét meghatározó eseményeit, amikor is a homo sapiens felhagyott a vándorló életmóddal, megjelentek az első állandó települések és elindult a társadalom kialakulása.
Buddha élete (Life of Buddha)
A dokumentumfilm Buddha valós, történeti lényét próbálja meg rekonstruálni, eredeti indiai helyszíneket bejárva.
Térképészek (The mapmakers)
A sorozat a kartográfia nagyszerű művelőinek állít emléket, bepillantást engedve a térképkészítés műhelytitkaiba is.
Bekódolt Szibéria
A Duna Televízió filmjének segítségével megismerhetjük a súlyos problémákkal küzdő hantik és manysik életmódját, valamint a hagyományaikhoz való visszatérés esélyeit.
VIII. Henrik (Henry VIII.)
A minisorozat VIII. Henrik világába kalauzol el bennünket, kiderül belőle, hogy hogyan vált a 38 éven át uralkodó királyból feleséggyilkos és megkeseredett ember, aki oly nagyon vágyott fiú utódra.
Első körben a Somogyi-könyvtár szolgáltatásairól hallgattunk előadásokat, majd kitekintettünk a megye településeire, egy kisvárosi könyvtár szemével (Csongrád) és két községi könyvtáron keresztül a kisebb településekre (Földeák és Székkutas)
Természetesen egy délelőtt alatt csak bepillanthattunk abba a szövevényes munkába, amit a kollegák végeznek.
Rengeteget lehet hallani, olvasni arról a szakirodalomban, hogy nem olvasnak az emberek, hogy a fiatalok már nem hajlandók könyvtárba menni, s gyakran elfeledkezünk arról, hogy az idősebb korosztályt is elveszítjük. Mindig őket állítjuk példaképül, hogy „bezzeg abban az időben”, s egyre kevesebbet foglalkozunk azzal, hogy ők idővel különböző okok miatt elszakadnak a könyvektől, a könyvtáraktól. Éppen ezért fontos a megtartásuk, ismételt megnyerésük a könyvtárak számára.
A délelőtt fő tapasztalata, hogy bárhol is lakjunk, (minden korcsoportnál, minden célcsoportnál) az egyik legfontosabb a személyre szabottság. Nagyon fontos ezt kiemelni minden szolgáltatásnál, de talán különösen az idősebbeknek szólóaknál.
Nagyon fontos az olvasó-könyvtáros személyes kapcsolata. Ez 2012-ben már természetesen lehet virtuális kapcsolat is, de mindenképpen a személynek kell, hogy szóljon.
Ez a generáció különösen igényli az állandó kapcsolattartást, ahogy az egyik előadó – Csiszár Andrea – fogalmazott: a nem formális „JÓ-SZÓ” szolgáltatást.
S bár egyre nehezebb rohanó világunkban, de az átalakuló könyvtári világban is nagyon fontos megállni egy pillanatra, meghallgatni az olvasót, TÖRŐDNI a használóval. Ez is része a kulturális találkozó térré válásnak. Mindig is a könyvtár és a könyvtáros feladata volt ez – elsősorban a kis könyvtárakban -, de továbbra is hangsúlyos. Megállni egy pillanatra, beszélgetni, észrevenni az embert, s nem csak kiszolgálni. Szolgáltató hely vagyunk, ahol a szociális szolgáltatások éppúgy fontosak, mint az információ szolgáltatás. A kettő csak együtt lehetséges, ha nem akarjuk elveszíteni ezt az olvasóréteget sem. Akinek az olvasni való/információ mellé szüksége van egy kis beszélgetésre is. Egy pici odafigyelésre.
Számomra ez volt a legfontosabb hozadéka minden előadásnak. Lett légyen szó itt a számítógépes tanfolyamokról, a „könyv házhoz megy” szolgáltatásról, a prózaíró pályázatokról, a klubfoglalkozásokról, a szociális otthonokkal való kapcsolattartásról.
Az összes előadásból számtalan ötlet lopható. Mindegyikből lehet tanulni, hogy ki hogy csinálja. De mindegyik mögött ott az ember, a figyelmes könyvtáros. Aki ezért a figyelemért cserébe szeretet és csillogó szemeket kap ajándékba. És rengeteg érzelmet, amiért érdemes csinálni, kutatni, utazni, tanítani.
Minden érintett téma megérdemelne egy-egy bejegyzést, egy hosszabb posztot, cikket. Az előadásokból csak egy kiragadott gondolatról órákat lehetne beszélni, de ezt most itt nem tudom megtenni.
Hogy bele tudjunk pillantani később is az előadásokba, hogy esetleg vázlatként használhassuk, itt meg lehet tekinteni őket, de egy-egy prezentáció önmagában kevés, ha nem hallottuk azokat a lelkes szavakat, amiket a szolgáltatást végzők mondtak.
Berta Márta előadása a „Könyv házhoz megy” szolgáltatásról:
Idén is a Somogyi-könyvtár koordinálja a szegedi könyvheti rendezvényeket.
Álljon itt igazgató asszony invitálása:
Kedves Kollégák!
Tisztelettel hívom fel a figyelmet a szegedi Ünnepi Könyvhét honlapjára, amely a programok mellett számtalan, az eseményekhez kapcsolódó kiegészítő információt is tartalmaz: http://konyvhetszeged.sk-szeged.hu/
A szegedi Ünnepi Könyvhetet az idén 5. éve a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár koordinálja.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
