Az elmúlt héten tartottuk a CSMKE évi rendes közgyűlését. Mivel az elmúlt évben túl estünk a tisztújításon, így az idei találkozón a szervezeti ügyek mellett nagyobb hangsúlyt tudtunk fektetni a szakmai továbbképzésre. Ezzel szeretnénk folytatni azt a hagyományt, hogy a taggyűlés egyben megyei továbbképzés is.
A formai követelmények (jegyzőkönyv vezető, hitelesítő, levezető stb.) után első napirendi pontként az elnöki beszámolót hallhatták a tagtársak és jelenlévők. A visszatekintés készítése közben szembesültem én is vele, hogy az elmúlt év is eseménydús volt számunkra.
Ha valakik nem kívánják visszanézni a blogbejegyzéseket és az alapján összerakni az évet, azok számára álljon itt a beszámolóm ppt-je.
Természetesen én is tudom, hogy egy diasor csak a legfontosabb információkat tartalmazza, de igyekeztem mindent belevenni.
A beszámoló elfogadása után azonban a közgyűlésre is munka várt. Határozathozatalra, döntésre volt szükség. Az elnökség javaslatát, mi szerint 2020-tól az éves tagdíj 3000,- (azaz háromezer forint), valamint kedvezményesen 1500,- (azaz egyezerötszáz forint) legyen, a közgyűlés egyhangúlag megszavazta. Így a következő évben már ez lesz a tagsági díj. Erről természetesen még több alkalommal fogjuk értesíteni a tagságot.
A rövid elnöki beszámolót két hosszabb lélegzetű előadás követte. Elsőként az EMMI főosztályvezetőjét, Sörény Edinát hallhattuk. Őt elsősorban arra kértük, hogy mutassa be a 2018 nyarán létrejött új Könyvtári és Levéltári Főosztályt, az államigazgatás működését, az átalakuló könyvtári rendszert. Ezek mellett azonban még számtalan sok új információt hallhattunk a könyvtári rendszerről, és az országos könyvtári fejlesztésekről. Nagyon nehéz néhány mondatban összefoglalni az egy órás, kitekintő előadást. A könyvári rendszer egészéről, az irányokról, a nagy átfogó projektekről is volt szó. Az Országos Digitalizálási Projektről, a készülő új könyvtári stratégiáról. A stratégia fő alkotópilléreiről. Nagyon szép, és átfogó tervek, melyek megvalósításában feltétlen szükség van az ott ülőkre, a hétköznapok szorgos könyvtárosaira is. Bízunk benne, hogy ezek a nagyszabású tervek nem csak elindultak a megvalósítás útján, de meg is fognak valósulni. Mindenképpen érdekes volt hallani, hogy a szakma vezetői maximálisan támogatják az alulról jövő elképzeléseket és az élére kívánnak állni a fejlesztéseknek. Ha a kísérő diák nem is adhatják vissza az előadást, mindenesetre segíthetnek, hiszen tartalmazzák a kulcsszavakat, kulcsmondatokat. A stratégia legfőbb elemeit, melyekről aztán tovább tájékozódhat az érdeklődő.
Ahogy az előadás címe is mondja: Tervek és aktualitások a könyvtári területen
Az országos fejlesztési tervek után szűkítettük a kört. Következő előadónk Sikaláné Sánta Ildikó a Somogyi-könyvtár igazgatója terveit, igazgatói pályázatának a megyére vonatkozó részeit mutatta be. Szűkebb körben már hallhatták kollégák személyesen is ezen irányú elképzeléseit, de úgy gondoltuk, hogy minden a megyében dolgozó könyvtárost érint, hogy a megyei hatókörű városi könyvtár vezetőjének milyen elképzelései vannak. Hiszen tudjuk, hogy a jogszabály különböző kötelezettségeket ró a megyei könyvtárra, de hagyományosan ennél lényegesen szorosabb a kapcsolat a megye közkönyvtáraival, és szakkönyvtáraival is. Örömmel hallhattuk, hogy igazgató asszony ezt az együttműködést még intenzívebben képzeli el.
Az előadások után a – ugyanolyan fontos – kötetlen beszélgetésre és eszmecserére került sor. Sajnos egyre kevesebb az olyan alkalom, amikor lehetőségük van a kollégáknak személyesen találkozni, néhány szakmai és baráti szót váltani. Pedig ezekből a beszélgetésekből nagyon sokat tud tanulni mindenki. Minden alkalommal igyekszünk ennek teret és helyet adni, mégha nem is minden esetben tudunk mellé földi javakat is csatolni. De most is örömmel tapasztaltuk, hogy így is még közel egy órát velünk és egymással töltöttek a jelenlévők. Jó érzés, hogy még számít valamit a valahová tartozás élménye.
Személyesen nagyon köszönöm minden tagtársunknak és pártolónknak, hogy eljöttek. Bízom benne, hogy legközelebb még többen leszünk.
Kedvcsinálónak néhány fotó álljon itt, a többi pedig a CSMKE webalbumában tekinthető meg.
A jövő itt van, és sose lesz vége! lehetne a mottója áprilisi megyei továbbképzésünknek. Két előadás erejéig kerestünk a választ kérdésünkre: Merre tartunk? Mi a könyvtárügy jövője?
Persze mi is tudjuk, hogy egy délelőtt alatt nem lehet megválaszolni egy ilyen kérdést. Célunk inkább az volt, hogy felvillantsunk néhány lehetőséget, hogy betekinthessünk abba, mit vizionálnak korunk Nostredamusai.
Hasonló gondolatokat járt körbe igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna is köszöntő, felvezető mondataival. Az emberiség mindig kutatta a jövőt. Vágyott rá, hogy a jövőbe lásson. Ennek megfelelően hol sarlatánok, hol ügyes szélhámosok használták ki az emberi hiszékenységet és kíváncsiságot. De ez a kíváncsiság hajtotta a nagy tudósokat és jövendő mondókat is.
Átfogó, nagyívű prezijében felvillantott néhány gondolatot a jövőről, a könyvtárak jövőjéről. Illetve a múltban, a múlt nagy jövőlátóival kezdve gondolatmenetét, eljutott a jelenig, ami már a jövő kezdete.
Az évek óta hangoztatott paradigmaváltás kifejezést egy kissé más megvilágításba helyezte. De egyértelműen látható és hallható volt, hogy most valóban a nagy változások idejét éljük. Ahogy ő is fogalmazott „alapjaiban változik meg a könyvtár” fogalma és az igények.
A világban zajló társadalmi, gazdasági, politikai változások is hozzák magával, hogy meg kell változnia a könyvtárnak. A hálózati kultúra, a világot átfogó közösségi hálózatok, a közösség ereje alapjaiban megváltoztatja, atavisztikussá teszi a „cimélia korát”.
Természetesen a változás sohasem egyik pillanatról a másikra történik. Mindig egy folyamatról beszélünk, ahogy Károly fogalmazott „hibrid korban élünk”. És ez a hibrid kor nagyon sok értelmű. A változások nem egyszerre és nem egyformán zajlanak a könyvtári rendszer különböző területein. Ezt a változásokat levezénylő könyvtári vezetőknek figyelembe kell venniük. Az országos könyvtári rendszer is változik, az igények és a lehetőségek is.
Az előadó megfogalmazásában „a jövő máskor és máshogy kezdődik el” a különböző típusú könyvtárak számára. (zárójelben jegyzem meg, hogy nagy örömmel töltött el, hogy egy fél mondat elejéig végre más is kimondta, hogy a közművelődési könyvtárakban nem ugyanazokra az (idegennyelvű) adatbázisokra van szükség…)
Egy rövid beszámolóban igen nehéz bemutatni az előadásban kiemelt szerepet kapó „digitális ökoszisztéma” fogalmat. Az előadó hosszan beszélt ennek mibenlétéről, hiszen pontosan ez a terminus az, ami segíthet megérteni, hogy mit keres a könyvtár a felhőben.
Nehéz megérteni, hogy a „felhő” itt nem pusztán egy távoli szervert jelent, ahol bizonyos tárhelyet kapunk. A felhő szolgáltatás itt egy integrált, egymással már összekötött és összecsiszolt rendszerek egészét jelenti. Leegyszerűsítve nem egyszerűen tároljuk a fájlt a googledrive-on, de megosztjuk, többen dolgozunk rajta, javítjuk, sokszorosítjuk, más formátumban mentjük stb. Ez kibővítve a könyvtárak világára már nem csak azt jelenti, hogy az IKR egymással összekötött moduljait használjuk, hanem az ott tárolt és feldolgozott adatokat, információkat megosztjuk, a nagyközönség rendelkezésére bocsájtjuk, létrehozásában, feldolgozásában a közösség erejét is felhasználjuk.
Az áttekintés után kulisszatitkokat is hallhattak/láthattak a jelenlévők. Az elmúlt időszakban nagy változások indultak meg a hazai könyvtárosi világban. A korábban felvázolt felhő alapú könyvtári világ egyik első nagy lépése az Országos Könyvtári Platform megálmodása és létrehozása. Természetesen ehhez kell politikai akarat és komoly gazdasági háttér is. A jelenlegi változások magában rejtik ezeknek a meglétét.
A továbbiakban hosszasabban hallhattunk erről, illetve egy rövid összefoglalót a TMT 2017/2-es számában megjelent cikk tartalmáról. A cikket érdemes elolvasni és végiggondolni. Hosszú, de hasznos.(online megtekintéshez előfizetés kell, de tessék befáradni a könyvtárba és máris olvasható)
Az elolvasása segít jobban megérteni mit is jelent a hibrid korszak, illetve mik is a legnagyobb nehézségek és kihívások a 21. század hajnalán.
A nagyívű előadásban számtalan kérdést említett az előadó. Sok új fogalmat ismerhettek meg a hallgatók. Bízom benne, hogy egy kicsit közelebb vittük a megye könyvtárosait az új világhoz, és nem elszörnyedve mondják, hogy „Szép új világ”...
Azoknak, akik nem vették észre a linket, álljon itt a prezi:
Mielőtt beköszöntene ez az új világ, meghallgattunk a délelőtt másik előadóját is. Jávorka Brigitta a Könyvtári Intézet munkatársa a jelenlévő közkönyvtárosokhoz közelebb álló témát mutatott be. Egy rövid nemzetközi kitekintés a közkönyvtárak jelenlegi világára. A nemzetköziség most elsősorban a V4-ek országait jelentette.
A téma és helyszín választás a hallgatóság tetszését is elnyerte. A V4-ek országai hasonló cipőben járnak. A napi problémák és küzdelmek is hasonlóak. Ahogy egy helyütt fogalmazott „jó volt ez a konferencia (Brnoban), mert most nem csak a norvégok jöttek el bemutatni, hogy náluk milyen jó, hanem itt voltak a környező országok is, és láttuk, hogy náluk is ugyanolyan bajok vannak a könyvtári rendszerben.”
Az előadó nem távlati (vagy közeljövőbeni) képeket villantott fel, hanem napjaink küzdelmeit mutatta be. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy egy (kis)települési könyvtáros milyen sokoldalú kell, hogy legyen, de ha ezt látjuk, és halljuk a megerősítést, mindig könnyebbé teszi a problémák feldolgozását.
Brigitta előadásában az IFLA trendek tükrében láthattuk a leggyakoribb nehézségeket és azokra adott válaszokat, válasz lehetőségeket.
Jó volt látni és hallani, hogy a szakma egyik legfontosabb szereplője a Könyvtári Intézet munkatársai látják a települési könyvtárosok nehézségeit, küzdelmeit. Hogy hosszabb távú terveik ezen anomáliák megoldására törekednek.
Ismét bebizonyosodott, hogy – akár csak a felhő alapú könyvtárban – itt is szükség van az összefogásra, a szakma egészére.
A délelőtt két előadása bár látszólag különböző témákról szól, valójában szoros összefüggésben áll egymással. Egyértelmű, hogy a könyvtárak az átalakulás folyamatában állnak, és mint Kokas Károly is rámutatott, különböző válaszokkal rendelkeznek a folyamatos kérdésekre. De ezek a válaszok is kiegészítik és támogatják egymást. Csak együtt, a könyvtári rendszer egésze tud megfelelő választ adni a társadalmi kihívásokra. Mindenki a maga területén, összefogással, egymást segítve.
Bízom benne, hogy azok, akik jelen voltak a délelőttön, segítenek egymásnak és a rendszer egészének, hogy a könyvtár átvészelje a hibrid korszakot, és ismét megtalálja a szerepét és helyét a világban. Kívánok ehhez magunknak jó és hasznos munkát.
Az alapszabályunk értelmében az egyesületnek évente minimum egy közgyűlést kell tartania. A hagyományoknak megfelelően idén is februárban találkoztunk és hoztuk meg a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntéseket.
2017. február 9-re hívtuk be a tagságunkat. Ebben az évben ismét szükséges volt a minél többen eljöjjenek a közgyűlésre, hiszen szükség volt a határozatképességre.
A szakmai nap felépítése megfelelt az előzetesen ismertetett programnak alapján. Mint minden évben a közgyűlést idén is kísérte szakmai program is. 2017-ben egyetlen hosszabb előadást hallgathattak meg a jelenlévők, az MKE elnök asszonya mutatta be a legújabb IFLA trendeket, reflektáltatva azokat az MKE stratégiájára.
A közgyűlés legfontosabb feladata az új tisztségviselők választása volt. Mint arról már több fórumon hírt adtunk, 2016-ban az egyesületünk elnöke, évtizedek óta egyik motorja és alapembere, Bajusz Jánosné Magdi nyugdíjba vonult. Ezzel együtt úgy döntött, hogy a társadalmi megbízatásairól is lemond, így CSMKE elnöki tisztségéről is. Emiatt feltétlen szükség volt új elnököt, valamint az elnökségbe egy új Somogyi-könyvtári képviselőt választani.
Mivel – bár szép számmal csaknem – kilencvenen gyűltünk össze 9,30 órára, a közgyűlés határozatképtelen volt, hiszen ahhoz a tagság 50%a-a plusz egy fő, tehát 115 főnek kellett volna jelen lenni. Így a közgyűlést 11 órára hívta össze a levezető elnök.
Addig hallgathattuk meg Barátné Hajdu Ágnes elnök asszony előadását. Ágnes hosszú összefoglaló előadása egy kibővített prezentáció volt a 2016 novemberi MKE konferencián elhangzottaknak. Kibővített és átdolgozott.
Amint lehetőséget kapunk rá, igyekszem ezen a fórumon is megosztani az előadás anyagát, amit igen nehéz néhány szóban összefoglalni. Hallhattunk és megismerhettük az IFLA korábbi és jelenlegi elnöki programjairól. Megismerhettük az elnöki jelmondatokat. Mivel az előadó maga is személyesen érintett, így elsőkézből hallhattunk plusz információkat a kiemelt elnökök személyiségéről is. Nem csak a munkájukat láttunk, hanem az embert is.
Betekinthettünk az IFLA Trend Report struktúrájába, a legfontosabb célokba, a globalizálódó társadalom kihívásaira adott (könyvtárosi)válaszokba.
Bízom benne, hogy hamarosan elérhető lesz a magyar nyelvű fordítás, és akkor ezen a fórumon is elérhetővé tudjuk tenni a tagság számára.
Sajnos már csak kevés idő maradt az előadás végén, hogy néhány szóban elnök asszony felvázolja az MKE stratégiáját. Érdekes lehetett volna a hallgatóság számára is, de talán ezt majd egy másik fórumon meghallgathatjuk.
Az érdekes és igen átfogó előadás után ismét az egyesületi életé volt a főszerep. A megismételt közgyűlésen jelenlévők határozott többséggel megválasztották az új elnököt, valamint az új képviselőt (88 érvényes szavazatból 87 és 85 szavazat érkezett.) Ez alapján az új elnök Oros Sándor, az új Somogyi-könyvtári képviselő Dobosné Brezovszky Anikó, az olvasószolgálat osztályvezetője. Amint a bíróság is elfogadja ezt és beiktatásra kerül, a hivatalos iratokon is feltüntetjük. Addig ez csak egy híradás ezen a fórumon.
Az eredmény kihirdetése után az elnökség a tagság jelenlétében jelképesen megköszönte Magdi áldozatos több évtizedes munkáját, majd egy zártkörű elnökségi ülést tartott.
Ezzel zárult az eredményes délelőtt.
Még egyszer szeretném megköszönni minden tagunknak a munkát, a jelenlévőknek, hogy ránk áldozták az idejüket.
Egyben szeretném megköszönni a bizalmat, igyekszem megszolgálni!
Ezúton is szeretettel hívunk benneteket ez évi rendes közgyűlésünkre, mely egyben tisztségválasztó gyűlés is lesz. Emiatt nagyon fontos, hogy határozatképes legyen a közgyűlés, kérem, hogy legyünk minél többen!
A sok éves hagyománynak megfelelően a közgyűlés egyben megyei továbbképzés is lesz, így mindenképpen érdemes bejönni a Somogyi-könyvtárba
2017. február 9-én (csütörtökön) 9,30 órára!
A továbbképzés témája az elmúlt évi MKE konferencia által alaposabban körüljárt IFLA Trendek ismertetése, hatása a magyar könyvtári rendszerre.
A közgyűlés szüneteiben lehetőség lesz az évi tagdíj fizetésére is, így még inkább megéri bejönni!
Mint azt már korábban jeleztük 2015. szeptember 24-én regionális konferenciának adott helyet a Somogyi-könyvtár.
Már előzetesen sikeresnek ígérkezett a rendezvény. Őszintén szólva nem tudom mivel nyúltunk bele, de a több mint 130 regisztráló azt mutatta, hogy jó témát és előadókat találtunk. Bízom benne, hogy utólagosan is ezt mondhatjuk. Részünkről igen, az eddigi visszajelzések alapján a résztvevők szerint is így van. Remélem, hogy ebben még többen megerősítenek bennünket.
Összességében azt kell mondanom, hogy rég volt ennyire szépen összeszedett programunk. Minden flottul ment, minden a helyén volt (legalábbis mi úgy láttuk.)
Ennyit a szervezésről, most nézzük miről is hallhattunk a nap folyamán.
Elsőként Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának vezetője mutatta be az egyetemi könyvtárakra váró változásokat, illetve az elmúlt évek megpróbáltatásait. Az előadó kipillantott a közkönyvtárak világába is, hiszen ezek a társadalmi, gazdasági, politikai változások minden könyvtártípust ugyanúgy érintenek, mindennek reagálnia kell valamilyen módon.
Hamarosan felkerül a teljes előadása ide a blogra is. Addig is a számomra legfontosabb mondatok, gondolatok következzenek:
Ami sikeres megoldás az egyik országban (könyvtárban), nem biztos, hogy sikeres máshol! – a példákat figyelni kell, hasznosítani a munkánkban, de nem másolni!
Állandóan tanulnunk kell. Feltétlen szükséges a folyamatos (ön)képzés, tanulás!– ehhez nincs mit hozzátenni. Számtalan példát hozott erre az előadó, hogy miért és miképp. De a a gondolat és tanács feltétlen megfogandó!
Az előadásban hallhattunk még az IKR-ek alkonyáról, a könyvtárosok „nélkülözhetetlenségéről”, az önkéntesek fontos segítségéről, az átalakuló könyvtáros szakmáról. Aki ott volt, abban – úgy gondolom – ezek a hívó szavak felhozzák az előadás lényegét. Aki nem tudott ott lenni, annak talán picit segít a diasor (hamarosan felkerül).
Következő előadónk Egerből érkezett, a Eszterházy Károly Főiskoláról. Lengyelné dr. Molnár Tünde PhD Tanszékvezető főiskolai docens a „mobilkütyük” és az olvasás kapcsolatáról tartotta előadását.
Természetesen nem tudta, és nem is akarta (!) megkerülni a közelmúltban napvilágot látott lehangoló PISA eredményeket, mely bebizonyította, hogy milyen hatalmas lemaradásban van Magyarország az informatikai eszközök helyes használatában, illetve ezek tanításában. Ezzel a hírrel a sajtó is foglalkozott a napokban, de érdekes volt első a háttér-információkkal együtt hallani róla.
Az előadás elsősorban inkább az olvasással és az olvasóvá neveléssel foglalkozott, és nem a könyvtárakkal. Ahogy az előadó is kiemelte van szerepe a könyvtáraknak, de sokkal nagyobb az oktatásnak és nem szabad elfeledkezni az otthon szerepéről. Sem az olvasóvá nevelésben, sem a digitális képzésben. Nagyon fontos volna a tudatos használat, a sokrétű, áttekintő és irányított eszközhasználat. Amit leginkább otthonról hozhatnak a diákok.
Hatalmas lehetőségek rejlenek az oktatás szempontjából a digitális írástudásban, de nagy felelősség is az iskoláknak a megfelelő oktatás. A hagyományos „informatika oktatás” már nem megfelelő. A web2es eszközök, a nagyon gyors fejlődés más szemléletmódot követel meg mind az iskolától, mind a tanártól, mind a diáktól. S bár vannak jó példák, kevés intézmény képes gyorsan váltani.
A lényeg tulajdonképpen ebben volt: tanítani kell a tudatos használatot, és használni.. Ehhez viszont feltétlen szükséges, hogy a tanár is jól tudja használni az eszközt!
Nagyon szimpatikus volt, hogy az előadás inkább az olvasásról és nem a kütyükről szólt.
„Az olvasás igen bonyolult agyi tevékenység!” mint az előadótól is megtudhattuk.
A felvezető után egy érdekes módszertani útmutatót kaptak a jelenlévők, hogy miképp fejleszthető és társítható az olvasás a különböző képi kifejezésekkel. Milyen eszközök és módszerek segíthetik az irodalmi alkotások feldolgozását. A módszertani felosztás után élő példákat láthattunk. Itt azért szerintem nem csak bennem merültek fel kétségek és kérdések. Valóban érdekes kísérleteket mutatott be az tanszékvezető asszony, melyek talán ott, a megvalósításkor működhettek, azonban nagyon nehezen adoptálhatók más környezetbe.
Azonban minden bemutatott példából is az következik, hogy ezek a módszerek csak akkor működnek, ha beépülnek az oktatás egészébe, valamint akkor válhatnak valóban hasznossá, ha a diákok aktívan részt vesznek a munkában.
Az előadás szerkesztett és kibővített anyaga hamarosan a TMT folyóiratban lesz olvasható.
Ebéd után a krónikás feladata megnehezült. Ritkán kísérletezünk a több szekcióval, most ez volt. S mint az egyik szekció moderátora, a többiről csak hallomásból tudok beszámolni.
A délután három szekcióban folytatódott. Egy olvasásnépszerűsítésről, olvasási kompetencia fejlesztésről szóló szekció, mely mint utólag kiderült akár gyermekkönyvtárosi szekció is lehetett volna; egy könyvtári PR-rel foglalkozó; valamint egy áttekintő digitális komptenciafejlesztésről szóló szekció.
A „gyermekkkönyvtáros” szekcióról keveset hallottam. Az mind pozitív volt. A jövő hét folyamán felkerülnek a ppt-k is, talán az segít a megértésben. Igyekszem még véleményeket gyűjteni. Addig is álljon itt az egyik előadó (igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna) diasora. Igazgató Asszony hosszú éveken át vezette a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárát, meséket írt és adott elő saját társulatával, dolgozott a pedagógiai intézetben. Jelen esetben ezek miatt kértük fel előadónak. A diákat végignézve, és ismerve őt, látható, hogy az előadás nagyon személyes hangvételű volt, így nélküle sajnos talán nehezebben értelmezhetők.
A pr és a marketing az elmúlt években egyre fontosabbá válik a könyvtárak számára is. El kell adni magunkat. Nem elég teljesíteni, arról beszélni kell, és azt el kell adni. Túl sok vetélytárs van. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam meghallgatni egyik előadót sem. Kollegánk a Somogyi pr-osát, Andóczi Balogh Évát már sokszor hallottam, de mindig nagyon érdekes és hasznos gyakorlati ötleteket hallok tőle. A beszámolók alapján most sem volt ez másképp.
Ő szintén arról beszélt, hogyan adjuk el a könyvtárunkat. A szakmában jelenleg az egri könyvtár elég ismert, szóval valószínűleg ezt igazgató asszony jól csinálja, lehet tőle tanulni. Az őt hallgatóktól azt hallottam, hogy igen, jól csinálja.
A digitális kompetenciák szekció furcsára sikeredett. Tóth Máté, az OSZK KI munkatársa egy nagyívű, áttekintő előadást tartott a digitális tartalmak által felvetett kérdésekről, a lehetőségekről, a kulturális örökségről, a szerzői jogokról.
Már így utólag is túl sok minden egy 45 perces előadásba. Máté próbált átfogóan beszélni, sok példát mutatni. De hatalmas volt a témakör, inkább csak felvillantani tudott.
Előadását nehéz néhány mondatban összefoglalni. Ami biztos:
a Európa kulturális örökségének csak egy nagyon csekély százaléka érhető el eddig digitálisan.
a digitalizálás értéket teremt
a digitális tartalmak kezelése és felhasználásának gyakorlata nagyon változó és eltérő országonként, régiónként (sőt országokon belül sincs egységes gondolat)
a digitális tartalmak előállítása hatalmas lehetőség a könyvtárak számára
Nem minden kérdésre sikerült választ találni. De nagyon jó gondolatébresztő előadás volt. ( A diásorban is megjelenő példákat érdemes végigkattingtani)
A szekció másik előadója Piri Ildikó, a Somogyi-könyvtár munkatársa volt. Ő elsősorban a Somogyi különböző net-tanfolyamairól beszélt. A kezdetekről, a fejlődésről, a tévutakról. Az előadás nagyon gyakorlati volt, nem véletlen, hogy utána több más városban dolgozó kollega kívánta a személyes beszélgetést. Ildikó bemutatta az általuk készített tananyagokat, feladatsorokat is. Ahogy a képzések történetét végignéztük, több ponton felmerült, hogy milyen tisztán látszódik, hogy a tanfolyamok anyagát az élet írja. Mindig amire szükségük van a hallgatóknak. Kicsiben más sikerült megvalósítani azt, amit az általános és középiskolai oktatási rendszer még nem tudott megtenni…. Egy tanfolyam keretén belül már igen. Az oktatóknak abban kellett fejlődnie, amire igény volt. Tudatosan kellett készülniük és alakítaniuk a tananyagot. Így akár reflektálhattunk is a délelőtt elhangzottakra.
Egy rövid videó a VTV műsorából a Somogyi nettanfolyamairól:
A két előadás nagyon jól kiegészítette egymást.
A fenti rövid beszámoló talán inkább csak emlékeztető. A jelenlévőkben talán felrémlenek a hallott gondolatok, egy picit beleszagolhatnak a másik szekciók előadásaiban. Azt mindenesetre elmondhatom, hogy sikerült nagyon jó előadókat felkérnünk, amennyiben lehetőség adódik bármelyikünk meghallgatására, senki se habozzék!
Szóval figyelje mindenki a híradásokat és kövesse a könyvtári világ legfrissebb történéseit.
Egyúttal szeretném megköszönni előadóinknak, hogy vállalták a feladatot, valamint a jelenlévőknek, hogy megtiszteltek bennünket, és bízom benne, hogy mindannyian sok új tudással távoztunk a könyvtárból.
Bár a nyár mindig valahol a pihenés és a csendes munka hónapja, azért nem töltöttük tétlenül. A napi rutin mellett jutott idő véglegesíteni szeptemberi megyei továbbképzésünket konferenciánkat. Ebben az évben köszönhetően az NKA-nak (mindenki képzelje ide a megfelelő hangulatjelet) ismét regionális konferenciát szervezhetünk. A cím egyszerre sokat- és semmitmondó. Nagyon sok mindent belefér, s igyekeztünk is sokrétűek lenni. A témákat egyébként egy 2015 tavaszán végzett (könyvtárosi) igényfelmérésre alapoztuk!
Egyszóval, nagyon sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődő kollégát 2015. szeptember 24-én csütörtökön a Somogyi-könyvtárba!
A részvétel ingyenes, a szintén ingyenes ebédhez (valamint a délutáni szekciókhoz) azonban regisztráció szükséges! Ezzel azt is elárultam, hogy a délutáni programnál szekcióban gondolkozunk, így a regisztrációkor kérjük a részvételi szándékot is megjelölni!
Mint az elmúlt években már megszokott volt, az MKE idén is pályázatot hirdet könyvtároshallgatók számára az MKE vándorgyűlésen való részvételre. Alább olvasható a „hivatalos” felhívás. Az idei Vándorgyűlés Szolnokon lesz, részletes program pedig a honlapján olvasható: http://vandorgyules.vfmk.hu/.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) pályázatot hirdet az MKE 47. vándorgyűlésén való részvételre. Az idei rendezvényünkre 2015. július 16. és 18. között Szolnokon kerül sor „A minőség dinamikája: a fejlődő könyvtár” címmel.
PÁLYÁZAT CÉLJA: hallgatók szakmai konferencián való részvételének támogatása. PÁLYÁZAT TARTALMA: a nyertes pályázók a vándorgyűlésen való részvétel teljes költségét (részvételi díj, 2 éjszakai szállás, 2 reggeli, 2 ebéd, 1 vacsora, baráti találkozó, utazási költség) nyerhetik el. PÁLYÁZÁSRA JOGOSULTAK KÖRE: nappali, esti, levelező tagozatos, távoktatásban részt vevő; a 30. életévüket be nem töltött informatikus könyvtáros, könyvtárpedagógia-tanár, valamint könyvtárostanár szakos hallgatók.
A PÁLYÁZAT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI
1. Formai követelmények:
Egy pályázó egy pályázatot nyújthat be; egy eredeti példányban, valamint az eredetivel teljesen megegyező elektronikus formában (Figyelem: mindkét forma kötelező!)
A pályázati anyagnak a kiírás 2. pontjában felsoroltakat értelemszerűen kell tartalmaznia
A pályázati adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható (egyoldalas, olvashatóan, hiánytalanul kitöltve)
Azon főiskola/egyetem informatikus könyvtáros, könyvtárpedagógia-tanár, valamint könyvtárostanár szak felelősének, vagy vezető oktatójának ajánlását, amellyel a hallgatónak jogviszonya áll fenn
Az MKE valamely – területi vagy szakmai – szervezetének ajánlását
Esti, levelező, távoktatásban résztvevő pályázók esetében a munkahely ajánlását is.
A „Pályázati adatlap” letölthető: az http://mke.info.hu/ honlapról és megtalálható a felsőoktatási intézmények Könyvtártudományi Tanszékein is.
A PÁLYÁZAT BEADÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2015. MÁJUS 28. (a postára adás utolsó napja).
A pályázatot ajánlott küldeményként kérjük feladni!
CÍM: Magyar Könyvtárosok Egyesülete, 1827 Budapest, Budavári Palota „F” épület 439. szoba
A pályázat elektronikus változatát (hallgatónként egy fájlba szerkesztve, a pályázó vezetéknevével megnevezve) a kissg@alpha.dfmk.hu, valamint az mke@oszk.hu címekre kérjükpárhuzamosan eljuttatni. Az elektronikus változat beadása szintén kötelező és a nyomtatott verzióval megegyező tartalmú legyen. Az elektronikus dokumentum nagysága ne legyen nagyobb 3 MB-nál, formátuma pedig pdf.
A kiírás követelményeinek nem megfelelő, hiányos vagy határidő után érkezett pályázatot nem áll módunkban elbírálni.
A pályázat elbírálásáról a MKE elnöksége által megbízott 3 tagú bizottság dönt, 2015. június 15-ig; döntését nem köteles indokolni és az ellen fellebbezésnek helye nincs. A pályázat elbírálásánál előnyt élveznek azok a hallgatók, akik a MKE-nek 2015-ben, vagy már régebb óta tagjai.
A MKE döntéséről – a döntéstől számított 10 napon belül – minden pályázó e-mailben kap értesítést.
A nyertes pályázók névsorát a MKE honlapján jelentetjük meg.
További információk: MKE titkársága tel.: 06-1-311-8634, e-mail: mke@oszk.hu
Bár már jócskán benne járunk az évben, s volt már egy speciális találkozónk, most sok szeretettel invitálok mindenkit az idei első nagy megyei továbbképzésünkre. Március 5-én ismét sokszínű programmal várunk minden könyvtárost, érdeklődőt a Somogyiba.
A darvak megérkeztek. Repülnek. Viszont a minisztérium is nagyon dolgozik, így előadóink nem tudnak jönni, a november 14-i továbbképzésünk elmarad. Azért aki szeretne, kimehet madarakat lesni, akár már a hétvégén is...
Kedves Kollégák!
Szeretettel hívunk minden érdeklődő kollégát a 2013. november 14-i továbbképzésünkre.
(A helyszín a szokásos: Somogyi-könyvtár, Szeged Dóm tér 1-4.)
Rendhagyó programunk lesz!
A szakmai előadások (Vígh Annamária és Sörény Edina a EMMI-től) után egy nagyon érdekes módszertani útmutatót hallgathatunk meg „Vedd rá a vidrát!” címmel a Kiskunsági Nemzeti Park oktatási referensétől, majd az érdeklődő és bátor kollegák terepszemlére indulhatnak a Nemzeti Park Tisza-völgyi bemutatóházához.
Részletek a meghívóban. A program délutáni része előzetes regisztrációhoz kötött, ezért kérjük a szokásos bajusz.janosne@sk-szeged.hu címen jelezzék a részvételt!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
