Szentesen találkoztunk

A hagyományokhoz hűen idén ismét június második felében találkoztak Csongrád megye könyvtárosai. Immár 47. alkalommal került megrendezésre a Csongrád Megyei Könyvtárosnap. Ebben az évben 2005 után ismét Szentesre látogattunk. Az apropó pedig az, hogy 2019-ben ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a városi könyvtár. Bár az ünneplés adta magát, mégis úgy gondoltuk, hogy a találkozó szakmai részének gerincét nem ez fogja adni.

Ennek megfelelően témánk a modern könyvtár lett. Bár a téma a könyvtár volt, a jelenlévők könyvtárosok, a helyszín ezúttal (is) a Megyeháza impozáns épülete volt. A Szentes Városi Könyvtár immár 20 éve a felújított zsinagógában található, éppen ezért volt itt 2005-ben a könyvtárosnap, a szakmai napnak megfelelőbb és tágasabb helyiség kellett. Szerencsére jól számoltunk, mert a jelenlévő több mint száz kolléga nem tudott volna leülni a könyvtárban. Természetesen most is volt lehetőség megtekinteni a könyvtárat már a kora reggeli órákban is, de mint a fotókon látható délután alaposabb betekintést kaphattak a kollégák az épület csodáiba, különlegességeibe.

Ha már a részt vevőket említettem,  jó megemlíteni azt is, hogy olyan vendégeink is voltak, akik csak a helyszínen értesültek az eseményről. Két Pest megyei kolléga kirándult Szentesen és a könyvtárnál járva hallották, hogy előadások is vannak, így eljöttek és velünk voltak a délelőtt nagy részében.

De miket is hallhattak, hallgathattak a jelenlévők?

 A szokásos köszöntések után (Polgármester úr igen rutinos előadó és köszöntő, mindig jó hallgatni. Valamint jól eső érzés, hogy nem csak udvariassági formulákban emelte ki a könyvtárat, érezhető volt, hogy valóban ismeri az ott folyó munkát), Sallainé Gresó Klára a könyvtár igazgatója mutatta be röviden a könyvtár történetét, és a jelenleg ott zajló munkát. Már említettem, hogy 70 éves a könyvtár, hosszú történelemből tudott meríteni. Klári igyekezett előadásában egyensúlyban tartani a múltat és a most folyó munkákat. Természetesen a diasor sosem adja vissza az elhangzottakat, de azért aki nem volt ott Szentesen, annak talán segíthet picit megismerni a vendéglátó könyvtárat.

 

Klári bemutatója után a modern könyvtárakkal ismerkedhettünk az MKE elnök asszonya, Barátné dr. Hajdu Ágnes sok saját képpel illusztrált előadása által. Elnök asszonynak(aki egyben a CSMKE elnökségi tagja is) az IFLA Governing Board tagjaként lehetősége volt az elmúlt időszakban a legmodernebb mintaértékű könyvtárakat látni és megismerni. Az ezeken az utakon szerzett tudást igyekezett megosztani velünk, amennyiben ez 45 percben lehetséges. Érezhető volt, hogy szinte mindegyik könyvtárról tudna még mesélni, de az idő rövidsége miatt csak a legérdekesebb látnivalókat tudta kiemelni. Tanárnő igyekezett csokorba szedve bemutatni a valóban példaértékű modern könyvtárakat. Mindenesetre nagyon sok továbbgondolásra érdemes gondolatot felvillantott. Sokan hallgattuk volna még, és mindegyik könyvtárat legalább fotóról szerettük volna megismerni.
 

 
Miután sok modern könyvtárat megismertünk következő előadónk segítségével arra kerestük a választ, hogy ezekbe a modern terekbe milyen könyvtáros is kell. A szakma legalább húsz éve szeretné azt bebizonyítani, hogy a könyvtáros nem szürkepulóvereskontyosszemüvegesnéni, azonban azt nem tudjuk, hogy akkor milyen is ma egy könyvtáros? Milyen stílus, öltözködés is illik ma egy könyvtároshoz? Vehetnek fel a férfiak rövidnadrágot? Hasznos-e a formaruha? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ dr. Pályi Réka stíluskommunikátorral. Nagyon nehéz dolga volt Rékának, hiszen nagyon megosztó témája volt. A jelenlévők több generációt képviseltek, nehéz volt mindenkihez szólni.  Sajnos, ahogy azt hasonló előadásoknál már megszoktuk, szinte lehetetlen volt megszólaltatni a kollégákat, kérdéseket előcsalni belőlük. Mire elindult volna egy valóban interaktív beszélgetés, nagyon elszaladt az idő. Azért így is tudtunk egy picit beszélgetni a rövidnadrágról, a férfi divat kötöttségéről, a tetoválásról. Amit konklúzióként leszűrhetünk, elsősorban önmagunkat kell adni, jól kell, hogy érezzük magunkat a bőrünkben, akkor tudunk jól teljesíteni. Fontos, hogy a könyvtárba betérő szimpatikusnak találja az ott dolgozót, hiszen akkor tud valóban bizalommal tanácsot, információt kérni. Ezért szerencsés, ha egy nagy könyvtárban több stílussal találkozhatnak a használók, hiszen van akit taszít a piercing, van akiben bizalmat kelt. Ezért sem szerencsés a formaruha. Utólag mindenkiben rengeteg kérdés felmerült, hasznos lenne egyszer egy teljes délelőttre meghívni Rékát és kiscsoportokban átbeszélni ezeket a kérdéseket. Sajnos ezen a fórumon erre nem volt lehetőség, de ha valakinek van egy kis ideje, érdemes rászánni erre a témára is, hogy valóban megcáfoljuk a sztereotípiát.
 
Miután már láttunk modern könyvtárakat, megbeszéltük hogy hogyan öltözzünk, foglalkoznunk kellett a belsővel is. Egy kis “elmeporolást” tartott nekünk Komló-Szabó Ágnes, az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár csoportvezetője. Bemutatta saját munkamódszerüket, elképzeléseiket a modern könyvtárról, a mai könyvtári munkáról.
 
Ági azt is elmondta, hogy számukra (is) kiemelten fontos a könyvtárak számára egyre nehezebben elérhető tini korosztály. Nem pusztán olvasóvá-nevelésről van itt szó, de egy generáció megismeréséről és segítéséről. Más módszerek kellenek a megszólításukra, másképp kell dolgozni velük. Természetesen ezzel arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkihez másképp, egyedileg kell viszonyulni (vö. minden olvasónak más könyvtáros a szimpatikus).
 
Aki eddig nem tudta, az most láthatta, hogy Ágiék valóban ismerik is a célközönséget. Keresik az igényeiket, olvassák az őket megcélzó könyveket, irodalmat. Új applikációkat ismerhettünk meg, amikről még talán nem is hallottunk.
De egyvalamit biztos hogy megtanultunk: minden könyvtári (olvasószolgálati) munkához úgy álljunk, hogy az valóban élményalapú, interaktív és emberközeli legyen. Ebben áll a nagy titok.
 
 
Bízom benne, hogy sikerült kicsit felrázni legalább a jelenlévő könyvtárosokat. Egy picit új megközelítésbe helyezni a könyvtárosi munkát, és elgondolkozni az elhangzottakon.
 
Ági előadásával tulajdonképpen véget ért a szakmai program. Az előadásokat követő lábnyújtás, kávézás közben természetesen még lehetett beszélgetni előadóinkkal is, kérdezni tőlük, és ahogy láttam, ezt többen meg is tették.
 
Még ebéd előtt kértük a jelenlévő kollégákat, hogy az immár 13 éves borítóképünk helyett készítsük el ismét ezen a látványos helyen az új csoportképünket. Sajnos arra nem figyeltünk, hogy mindenki ugyanoda álljon mint bő egy évtizede, de íme, lehet keresni az ismerős arcokat!
 
A délutáni programokon sajnos nem tudtam részt venni, de a kollégák beszámolója és fotói alapján nagyon élvezetes és látványos volt, ahogy betekinthettek nem csak a könyvtárakba, de a város nevezetes épületeibe is. A hatalmas zivatar ellenére a bátrabbak a városban is sétálhattak és megtekinthették a hangulatos Kurca-partot.
 
Összességében azt gondolom, hogy jó volt ismét együtt lenni. Tanulni egymástól. Beszélgetni. Találkozni. Az új gondolatok mégújabbakat szülnek. Köszönjük a szentesi kollégáknak a szervezést vendéglátást. Vissza fogunk térni.
 
A szakmai nap képei a CSMKE webalbumában tekinthetők meg. Köszönöm a képeket Börcsök Erzsébet (Szatymaz), Doba Lajosné (Szentes), Rafai Mária (Somogyi-könyvtár). 
 
Annak pedig nagyon örülök, hogy a helyi sajtó is hírt adott rólunk!
A Szentes TV összefoglalója: http://www.szentestv.hu/2019-junius-26-szerda/
 
 
 
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük