Ezen a fórumon is szeretnék gratulálni az egyesületünk tagjának, Vörös Tiborné Marikának, aki a ruzsai Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár vezetője.
Marika a március 15-i Nemzeti Ünnep alkalmából Ruzsa Közszolgálatáért díjat vehetett át a település Polgármester asszonyától.
A magam és az egyesület nevében szívből gratulálok a kitüntetéshez!
(és a végére egy lopott fotó, ahol a könyvtáros kollega gratulál éppen…)
még több fotó Ruzsa facebook oldalán.
A Csongrád Megyei Könyvtárhasználati Vetélkedő sok évre nyúlik vissza. Immáron nagy hagyományokkal rendelkező évről évre visszatérő megmérettetés ez. És nagy öröm számunkra, hogy még mindig sok lelkes diákot mozgósít. Az elmúlt évi kihagyás után az idei verseny megújult. Bízom benne, hogy ez a megújulás egy folyamat része. Sok sok év után a vetélkedő megálmodója és motorja Sáráné Lukátsy Sarolta egy picit megpihenve átadta a stafétabotot.
A fő szervező, a feladatok összeállítja Savanya Ildikó, az Arany János Általános Iskola könyvtárostanára, a CSMKE Iskolaikönyvtáros szekciójának vezetője volt. Azonban idén aktívan csatlakozott a szervezéshez a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára, valamint a lebonyolításban részt vállaltak a művészeti részleg, valamint a fiókhálózat munkatársai is.
A feladatsor összeállítása, az előzetesfeladatok megadása Ildikó munkáját dicséri. Ő végezte a szervezés (15 csapat!) időigényes és fárasztó feladatát is. Nagyon szépen precízen állította össze a vetélkedőt, de a Somogyi-s kollégák áldozatos munkája is segítette a rendezvény sikerét.
Idén 45 diák 10 iskolából 15 csapattal érkezett a Somogyi-könyvtárba. A sok diák mozgatása nagy kreativitást igényelt. Ennyi tanulóval csak több helyszínen egyszerre tudtunk foglalkozni. Így a három korcsoport három (illetve inkább négy) helyszínen oldotta meg a feladatokat forgószínpad szerűen. Részben a gyerekkönyvtárban, részben az első emelet több pontján voltak gondolkoztató vagy éppen kutatást igénylő feladatok. De természetesen idén sem hiányoztak a kreativitást igénylő játékok sem.
A helyes megoldásokhoz szükség volt a kézikönyvek ismeretére és használni tudására, kellett hozzá okostelefon és számítógép/internetismeret. Tudni kellett böngészni a sorok között és a weblapokon.
Az eredmények azt mutatták, hogy ezek szinte mindenkinek mentek. Nagyon kicsi különbségek döntöttek az egyik vagy a másik csapat javára. A diákok nagyon ügyesek voltak. És még az is bebizonyosodott, hogy a netes források nem mindig olyan megbízhatóak. Gyorsak, néha nagyon könnyű megtalálni a látszólag jó megoldást, de gyakran hibás vagy hiányos adatokat kaphatunk. Szóval bízom benne, hogy látták a résztvevők, hogy a forrásokat fenntartással kell használni, és lehetőség szerint több oldalról megvizsgálni egy-egy kérdést.
A zsűri asztal felől nézve egy nagyon mozgalmas és fárasztó délelőttöt tölthettünk együtt. És nagyon remélem, hogy mindezek mellett nagyon hasznos is volt. A szervezők számára biztos, hiszen mindenből lehet tanulni. A CSMKE számára igen, hiszen jó programot mindig érdemes támogatni és segíteni. Remélem, hogy a Somogyi-könyvtár számára is, hiszen egy sikeres könyvtári program megvalósulását segítette és emelte még színvonalasabbá. Végül a legfontosabbak, a diákok, számára is hasznos volt. Tanulhattak, játszhattak, tapasztalatot szerezhettek egy hosszúra nyúlt délelőtt folyamán. És természetesen senki sem távozott üres kézzel!
Bízom benne, hogy nem csak matériát, de szellemi javakat is vittek magukkal a diákok.
Ezúton is köszönjük nekik és felkészítő tanáraiknak, könyvtáros kollegáinknak a fáradságos és kitartó munkát. Jövőre újra találkozunk!
A végén álljon itt mind a három korcsoport győztese. Gratulálok mindenkinek!
Még egyszer köszönöm a munkát a szervezőknek, a lebonyolítóknak, a felkészítőknek, valamint az összes résztvevő lelkes tanulónak!
Az alapszabályunk értelmében az egyesületnek évente minimum egy közgyűlést kell tartania. A hagyományoknak megfelelően idén is februárban találkoztunk és hoztuk meg a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntéseket.
2017. február 9-re hívtuk be a tagságunkat. Ebben az évben ismét szükséges volt a minél többen eljöjjenek a közgyűlésre, hiszen szükség volt a határozatképességre.
A szakmai nap felépítése megfelelt az előzetesen ismertetett programnak alapján. Mint minden évben a közgyűlést idén is kísérte szakmai program is. 2017-ben egyetlen hosszabb előadást hallgathattak meg a jelenlévők, az MKE elnök asszonya mutatta be a legújabb IFLA trendeket, reflektáltatva azokat az MKE stratégiájára.
A közgyűlés legfontosabb feladata az új tisztségviselők választása volt. Mint arról már több fórumon hírt adtunk, 2016-ban az egyesületünk elnöke, évtizedek óta egyik motorja és alapembere, Bajusz Jánosné Magdi nyugdíjba vonult. Ezzel együtt úgy döntött, hogy a társadalmi megbízatásairól is lemond, így CSMKE elnöki tisztségéről is. Emiatt feltétlen szükség volt új elnököt, valamint az elnökségbe egy új Somogyi-könyvtári képviselőt választani.
Mivel – bár szép számmal csaknem – kilencvenen gyűltünk össze 9,30 órára, a közgyűlés határozatképtelen volt, hiszen ahhoz a tagság 50%a-a plusz egy fő, tehát 115 főnek kellett volna jelen lenni. Így a közgyűlést 11 órára hívta össze a levezető elnök.
Addig hallgathattuk meg Barátné Hajdu Ágnes elnök asszony előadását. Ágnes hosszú összefoglaló előadása egy kibővített prezentáció volt a 2016 novemberi MKE konferencián elhangzottaknak. Kibővített és átdolgozott.
Amint lehetőséget kapunk rá, igyekszem ezen a fórumon is megosztani az előadás anyagát, amit igen nehéz néhány szóban összefoglalni. Hallhattunk és megismerhettük az IFLA korábbi és jelenlegi elnöki programjairól. Megismerhettük az elnöki jelmondatokat. Mivel az előadó maga is személyesen érintett, így elsőkézből hallhattunk plusz információkat a kiemelt elnökök személyiségéről is. Nem csak a munkájukat láttunk, hanem az embert is.
Betekinthettünk az IFLA Trend Report struktúrájába, a legfontosabb célokba, a globalizálódó társadalom kihívásaira adott (könyvtárosi)válaszokba.
Bízom benne, hogy hamarosan elérhető lesz a magyar nyelvű fordítás, és akkor ezen a fórumon is elérhetővé tudjuk tenni a tagság számára.
Sajnos már csak kevés idő maradt az előadás végén, hogy néhány szóban elnök asszony felvázolja az MKE stratégiáját. Érdekes lehetett volna a hallgatóság számára is, de talán ezt majd egy másik fórumon meghallgathatjuk.
Az érdekes és igen átfogó előadás után ismét az egyesületi életé volt a főszerep. A megismételt közgyűlésen jelenlévők határozott többséggel megválasztották az új elnököt, valamint az új képviselőt (88 érvényes szavazatból 87 és 85 szavazat érkezett.) Ez alapján az új elnök Oros Sándor, az új Somogyi-könyvtári képviselő Dobosné Brezovszky Anikó, az olvasószolgálat osztályvezetője. Amint a bíróság is elfogadja ezt és beiktatásra kerül, a hivatalos iratokon is feltüntetjük. Addig ez csak egy híradás ezen a fórumon.
Az eredmény kihirdetése után az elnökség a tagság jelenlétében jelképesen megköszönte Magdi áldozatos több évtizedes munkáját, majd egy zártkörű elnökségi ülést tartott.
Ezzel zárult az eredményes délelőtt.
Még egyszer szeretném megköszönni minden tagunknak a munkát, a jelenlévőknek, hogy ránk áldozták az idejüket.
Egyben szeretném megköszönni a bizalmat, igyekszem megszolgálni!
Végezetül néhány kép a CSMKE fotóalbumából.
A közelmúltban (najó tavaly decemberben) kaptuk a lehetőséget, hogy néhány gondolatban bemutathassuk az egyesületet az MKE tanácsa előtt, ilyen „ismerjük meg egymást” programsorozat keretén belül. Erre az eseményre készült az alábbi prezentáció, természetesen bőlére eresztett szöveggel kiegészítve. Mindenkit megnyugtatok, az elhangzottakat nem írom le, úgyhogy álljon itt rövid bemutatkozásként a diasor.
Mint az már a kiírásból is kitűnt, az idei tanulmányút sok könyvtárlátogatást tartalmazott. A szóban elhangzott élménybeszámolók alapján ismét egy jól sikerült és hasznos úton vehettek részt az utazó könyvtárosok és társaik. Ez úton is szeretnék köszönetet mondani szlovéniai segítőinknek, de elsősorban Nagy Zsuzsának a Somogyi-könyvtár munkatársának a szervezésért.
Mivel sajnos idén (sem) tudtam részt venni az utazáson ismét idegen tollakkal kell ékeskednem. Ezúttal – némileg dicsekedve, hogy az tanulmányi útjainkra már több megyéből érkeznek kollegák – Erősné Suller Ildikó, a tatabányai megyei könyvtár gyerekkönyvtárosának beszámolóját teszem közzé.
Köszönöm Ildikónak, hogy összefoglalta nekünk élményeit, és rendelkezésünkre bocsátotta fotóit. Természetesen minden kiegészítést, fotót szívesen fogadunk és teszünk közzé!
A további bevezető helyett álljon itt Ildikó szösszenete szlovéniai benyomásairól!
Szemnek is tetsző szlovén könyvtárak
Tisztelettel elnézést kérek a szlovén kollégáktól, amiért ezt a „felületes” címet adtam e szösszenetnek. Nézzék el nekem, Magyarország legkisebb megyéjéből, az ország legkisebb megyei könyvtárából érkeztem Muraszombatba, a Csongrád Megyei Könyvtáros Egyesület által szervezett tanulmányút kapcsán, s ahonnan én jövök, a „külcsín” és a „belbecs” korántsem tükrözik egymást.
A legelső, amit láttam, a 2003-ban átadott, impozáns, 3 800 m2-es könyvtárépület volt – természetesen a paraméterekkel ekkor még nem voltam tisztában.
Vendéglátónk, a muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár képviseletében Jasna Horvat igazgatónő, Papp József nemzetiségi tájékoztató könyvtáros, és Bojan Režonja beszerzésért felelős könyvtáros kolléga fogadta a 35 fős csoportot. Az igazgatónő rövid köszöntés után átadta a szót Papp József kollégának, aki aztán – egy Power Point bemutatóval, és személyes kalauzolással – tartalommal töltötte meg a teret.
A 19000 lakosú Muraszombatban (Murska Subota) a lakosságból 4700 fő (24,8 %) könyvtárhasználó, napi 615 fő a látogatók száma. Az állománya 400000 db fölött van, évente 12700 dokumentummal gyarapszik. A felnőtt, és gyermekrészleg heti 60 órában várja az olvasókat: hétfőtől péntekig 8:00-19:00 óráig, szombaton 8:00-13:00 óráig. (A nyári nyitva tartás is egészen „emberi”, szombat kivételével felváltva tart nyitva délelőtt, illetve délután, 8, illetve 6 órában.) A könyvtár további részlegei: folyóirat olvasó, helytörténeti-, és nemzetiségi gyűjtemény. Regionális feladatköréből eredően bibliobusz és vidéki könyvtárak tartoznak hozzá – 12 település 37000 lakosának könyvtári ellátását biztosítja. Mindezt 25 fős kollektívával: 18 könyvtáros és 7 műszaki, ill. adminisztrációs dolgozóval biztosítják.
Ezek eddig száraz, ám szép számok – a minőség azonban a szemrevételezés után sem változott! Túl azon a kellemes érzésen, hogy levegőt kapok (!) a tágas térben, a kicsi és nagyobb olvasókat a legnagyobb kényelem veszi körül a gyermekrészlegen, izgő-mozgó játékokkal, könyvkiemeléssel, (ép, dekoratív könyvborítók mosolyognak rájuk!) fantáziadús, fa betűfülekkel. A meseszoba minden szerdán és csütörtökön könyvtárismereti és „bibliopedagógiai” foglalkozással, kényelmes gyerekbútorokkal, játékokkal, mesekuckóval, és bábokkal várja a kedves kiskorú olvasókat. Kézműves foglalkozások, kreatív könyvtárosok kezeinek nyoma is felfedezhetők a fantáziadús díszítőelemeken, és a gyönyörű, jó állapotú, sok példányszámú könyvek alkotta polcsorok enteriőrje sem utolsó!
A felnőtt olvasók kényelmi és tudományos igényeinek kielégítésére olvasóterem, „csendes olvasó terem”, aktuális témák kiemelése, és a nyüzsgő kiválasztó tértől némileg elkülönített olvasó sarkok állnak a könyvtárhasználók rendelkezésére.
A könyvtár közösségi térként való funkcionalitásának bizonyítéka a rendezvények rendkívül nagy száma: az állandó és időszaki kiállítások, könyvbemutatók, olvasási versenyek, helyismereti bemutatók, író-olvasótalálkozók, meseórák évi 174 (!)alkalommal biztosítják a lehetőséget ember és kultúra egymásra találásához.
A hazánkban még „gyermekcipőben” járó bibliobuszok működése Szlovéniában már több évtizedre tekinthet vissza. A muraszombati mozgókönyvtári ellátás mai formája 1995-ben kezdte meg működését, akkor még egy kisebb, 2 500 dokumentum szállítására alkalmas járművel. Az érintett vidéki települések és a minisztérium támogatásával egy korszerű, 5 000 db könyv, és nem hagyományos dokumentum egyidejű elhelyezésére alkalmas járművet vásároltak. (A bibliobusz teljes állománya 7 000 db dokumentum). A busz „hatóköre”: a goričkói nemzetiségi terület 7 településére magyar nyelvű irodalmat, a magyarországi Rábavidék 5 településére szlovén nyelvű irodalmat szállít.
A magyar és szlovén gyermekek, felnőttek egyaránt jól érezhetik magukat ebben a környezetben, hiszen modern, színes, kényelmes, és kívülről is tetszetős a rendkívüli „közlekedési eszköz”.
Ha a muraszombati könyvtár a modern szépség, akkor a lendvait nevezhetjük az időtálló szépségnek, hiszen az épület 1907-ben épült Dr. Laubhaimer Oszkár királyi közjegyző villájaként. A könyvtár 1976-ban költözött be. A neobarokk épület eredeti, ólmozott üvegablakaiból mára már kevés maradt, ám sok egyéb díszítőelem őrzi a hely jellegét. A csodálatos, faragott oszlopfőkkel, stukkókkal díszített olvasóterme, kényelmes bútorokkal berendezve, méltó helye a különböző rendezvényeknek. Maga a könyvtár nem túl nagy, ám maximálisan ki tudják használni a tereket anélkül, hogy túlzsúfoltság érzetét keltené. Az alagsorban kapott helyet egy kisebb kiállítás, a gyermekkönyvtár, a feldolgozó szoba, a raktár és egy kisebb közösségi helyiség/tárgyaló terem. A szó: „alagsor” senkit se tévesszen meg! Világos, modern, tiszta, rendezett, és legfőképpen színes!
Miután Lendva és környéke kétnyelvű terület, törvény írja elő a magyar nemzetiségű lakosság magyar nyelvű irodalommal való ellátását. Ennek megfelelően évi 1 000 könyvvel bővül a magyar nyelvű állomány, és minden felirat, rendezvényről szóló plakát kétnyelvű. Mondanom sem kell, teljesen természetes közegben mozogtunk ezáltal akár itt, akár a már említett muraszombati könyvtárban.
Való igaz, nem mondhatják el magukról a szlovéniai könyvtárak sem, hogy egy kánaánban élnének, és az állam a tenyerén hordozná őket, viszont kívülről úgy tűnik, a törvény adta jogokkal, kötelezettségekkel a pénzbeli támogatottság is nagyjából arányos. Jártam már néhány erdélyi, és szlovákiai város könyvtárában. Láttam már koszos fehér, egyen borítóval ellátott könyvekkel teli, dohos, szűk, szétszabdalt könyvtárakat és láttam „citromból limonádét készítő”, kevéske támogatottságát maximálisan kihasználóakat. Itt, Szlovéniában, a nyugati hipermodern könyvtár is megvillant előttem. (A celjei könyvtár ajtajában a biblioboxot használatba vétel közben láttam, sorban álltak előtte az olvasók, s én, a korszerűséget nélkülöző, jámbor könyvtáros, japán turista módjára bőszen kattogtattam fényképezőgépem.)
Mindent összevetve azt gondolom, az arany középutat láttam e két említett szlovéniai könyvtárban. Modernek, használhatóak, naprakészek, de még nem automatizálódott az olvasóval való személyes kontaktus.
Végezetül pedig rengeteg fotó megtekinthető a CSMKE webalbumában!
A mögöttünk lévő nyár legfontosabb egyesületi eseménye a veszprémi vándorgyűlés volt. Nehéz erről írni. Mint MKE elnökségi tag az előkészítésben is részt vettem, mint (debütáló) önálló szekció társszervezője is jelen voltam, csak belső információim vannak. Ezért inkább úgy gondolom, hogy álljon itt résztvevő tagtársunk beszámolója. Mint ismeretes, még a tavasz folyamán a CSMKE pályázatot írt ki részvételi támogatásra. A támogatás elnyerésének egyik feltétele volt, egy rövid beszámoló készítése. Így álljon most itt Rafai Mária beszámolója:
Vándorgyűlés a királynék városában
Kapcsolat, könyvtár, együttműködés címmel tartotta a Magyar könyvtárosok egyesülete 48. vándorgyűlését, 2016 július 7-9. között.
A résztvevők száma ismét rekordot döntött: közel 800 regisztrált könyvtáros vett részt a találkozón. A rendezvény a szokásos magas színvonalon biztosított szakmai újdonságokat, eszmecserét valamint változatos és bőséges kiegészítő programokat.
A nyitó plenáris ülésen Barátné dr. Hajdu Ágnes köszöntötte a résztvevőket és vezette fel a fontosabb témákat. Beszélt az átalakuló világban folyamatosan változni kényszerülő könyvtári munkáról, a meglévő formák, keretek megújulásáról, valamint az ezen keretek között dolgozó könyvtárosok új tudásáról, új kompetenciáiról. A MKE ezért dolgozik: számos konferenciával, programmal, kezdeményezéssel járul hozzá a könyvtári munka folyamatos fejlődéséhez, megújulásához. A könyvtárak fontos szerepét mutatja, hogy az Európai Unió területén 65000 könyvtár szolgál ki mintegy 100 millió olvasót! Az ENSZ fenntarthatósággal foglalkozó programja 17 pontban sorolja fel azokat a területeket, amelyekkel a könyvtárak hozzá tudnak járulni a kezdeményezés sikeréhez.
Ezeket a gondolatokat támasztotta alá a veszprémi kötődésű Dr. Navracsics Tibor, az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa is. Ebbéli minőségében maximális támogatását fejezte ki a könyvtárak fejlesztéséhez mind a hagyományos, könyvalapú, mind a legújabb, digitális szolgáltatások tekintetében.
A nyitó plenáris ülésen köszöntötte a hallgatóságot Porga Gyula,Veszprém polgármestere, valamint Tóth Gábor, a Pannon Egyetem könyvtárának főigazgatója és Pálmann Judit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója. Mindannyian kifejezték, hogy örömmel és megtisztelve fogadták a jeles konferenciát, jó szakmai munkát és kellemes tartózkodást kívántak a meghívó városban. Az ülés díjak, kitüntetések átadásával zárult. A Vándorgyűlés ideje alatt ismerkedhettünk a könyvtárakat támogató szakmai szervezetek érdekes kiállításaival.
A szakmai programok a pénteki kisplenáris majd szekcióülésekkel folytatódtak. Elsőként Nagy Miklós, A NIIF /Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztés/ 1986 óta működő és a közelmúltban váratlanul és értetlenkedve fogadott megszüntetéséről beszélt. Ismertette a szervezet által elvégzett fontos programokat, például a MEK létrehozását, oktatási, könyvtári tevékenységüket. Pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy a létrehozott értékek hogyan tudnak továbbélni, mivel a szervezetet jogutód nélkül szüntették meg.
Az Olvasószolgálati Szekció „Civilekkel karöltve” címmel rendezte meg találkozóját.
Előadásokat hallottunk a hangoskönyvek optimálisabb feldolgozásáról és kereshetőségéről.
Több előadás témája volt a könyvtári közösségek fejlesztése: először nagyon érdekes külföldi példákat és tapasztalatokat mutattak be szóban és képben. Ezután „Pályakezdő” civileket mutatott be Molekné Kőrösi Beatrix, /Egressy Béni Városi Könyvtár, Kazincbarcika/ igazgatója, tervezéstől a kivitelezés legapróbb részleteivel: a szükségletek felmérése, célcsoportok kiválasztása, saját lehetőségeink bemutatása, jó tapasztalatok átvétele. Előadásában részletesen bemutatta egy ilyen közösségépítő projekt teljes folyamatát. Legfőbb tanulsága és tapasztalata: nem elég a könyvtár ajtaját kinyitni, a programokat, közösségeket megszervezni, a munka dandárja ezután kezdődik. Az olvasókat, látogatókat csak szívós, napi munkával lehet becsalogatni a nyitott házba…
A Vándorgyűlés folyamatos megújulásának egyik karakteres eleme az új szekciók létrejötte. Ilyen például a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének szekciója, ami valódi újdonság volt Veszprémben. A szervezők közé tartoztak olyan ismert szakmabeli egyéniségek mint a CSMKE részéről Oros Sándor, valamint Mikulás Gábor és Czupi Gyula is. A csoport létrehozói talán nem véletlenül illesztették a nevéhez a kissé talányos „kávéházi” jelzőt. Ezzel a megnevezéssel utaltak a csoport jelentős újítására: itt a megszokottól eltérően nemcsak / a más szekcióknál megszokott, sokszor hosszúra nyúlt/ előadások voltak, hanem, a szigorúan limitált előadások után eleve bőséges időt terveztek a hozzászólásokra, kérdésekre. Sőt: még előzetesen felkért hozzászólók is gazdagították tapasztalataikkal a feldogozott témát. Szó esett a tartalom-és információszolgáltatásban használatos QULTO fejlesztési irányokról, a szakmai elektronikus tudásmegosztás szintjeiről /belső szakmai kommunikáció/, az itt használt kommunikációs csatornákról , az ezekről készült felmérésekről, a fenntartók felé és az egymás között működő kommunikációról valamint a könyvtárosok és a stressz kapcsolatának aktualitás kérdéseiről. / A szakmai előadások pontos címe, előadója megtalálható a vándorgyűlés honlapján, az előadások többsége hozzáférhető az interneten./ Az új szekció mondhatni „zajos” sikert aratott, ami valószínűleg a jól megválasztott témákból és az újszerű, nagyon hatékony feldolgozásmódból együtt következett. Végig magas volt az állandó létszám, de a „sétáló” látogatók száma szintén. /A „sétáló” látogatók azokból kerülnek ki, akik több program iránt érdeklődnek, ezért rövidebb-hosszabb időre több ülésre bekukkantanak, esetleg tovább is maradnak…/
A záró plenáris ülés a szokásokhoz híven tömör összefoglalóját adta az összes szekció munkájának. Ezt egy-két rövid mondatba tömörítve fogalmazták meg.
A CSMKE szekció mondata így hangzik: A szakma belső kommunikációjának javítása azonnali változást hozhat. A döntés rajtunk múlik.
Az Olvasószolgálati szekcióé: A titokzatos és önfejlődő digitális jövő alapjául az emberi kapcsolatok szolgálnak. Könyvtárosként tegyük meg lépéseinket „küszöbön kívül” annak az érdekében, hogy megteremtsük a szükségletalapú és közösségvezérelt könyvtárakat.”
A szakmai programok mellett mindig fontos és vonzó lehetőséget jelentenek a felkínált szabadidős, kiegészítő események. Veszprémben ebben sem volt hiány! Sőt!
A vándorgyűlésre összesereglett rekord számú résztvevő jól mutatja, mennyire jó hátteret ad egy ilyen találkozónak a szép, izgalmas, gazdag történelmi-és kulturális értékekkel bíró város. Veszprém pedig éppen ilyen!
A szervezők készültek igényesen vezetett városnézéssel, ritkán látott múzeumok megtekintésével /Várbörtön, Gizella Kápolna/, könyvtárak bemutatásával: Egyetemi, Megyei és Érseki Könyvtár. A résztvevők a vándorgyűlés teljes idejére ingyenes meghívást kaptak Balatonalmádi egyik legszebb strandjára /csak sajnos ez már tényleg nem fért bele a z időnkbe. Lehetett még petanque játékot is játszani a színházkertben.
Az első nap estéjén tapasztalhattuk, hogy a Vándorgyűlés központi rendezvényeinek helyet adó Hangvilla nevű gyönyörűen felújított épület /egykor Séd Moziként épült meg/ milyen kiváló hangversenyterem lett: a helyi Mendelssohn Kamarazenekar attraktív és virtuóz koncertjével. A jó humorú zenekarvezető kedves összekötő szövegeivel ismert és kevéssé ismert darabokat adtak elő egyforma virtuozitással: barokk zenéket, Astor Piazzolát de még Bartókot is! /Piazzola esetében gondterhelten elmondta a zenekarvezető, milyen sokat gondolkodott azon, vajon a Négy évszak című művéből melyiket is játsszák el… Meglepő: a nyárra esett a választása…/ Hallhattuk egy kevéssé ismert angol zeneszerző, Gustav Holst ritkán játszott darabját is, a Szent Pál szvitet, ami ritkasága ellenére igazi gyöngyszem! / A zeneszerző leginkább a Planéták című világhírű darabjáról ismert/.
A koncert után még nem ért véget a nap, /vagy inkább az éjjel…/a könyvtárosok túlzás nélkül: csapatostul vonultak az éppen csak elkezdődött Németország-Franciaország Eb-mérkőzés helyszínére, az Óváros tér hatalmas kivetítője elé szurkolni… /Hogy a könyvtárosok unalmas, beszűkült érdeklődésű körű emberek lennének, Veszprémben alaposan megdőlt…/
Ezt a megfigyelést támasztotta alá a záró plenáris ülésen az Egyetemi Könyvtár igazgatója is: a könyvtárosok a sztereotípiákkal szemben igenis színes, érdekes, jó társasági emberek. Majd így folytatta : „ A nyár legnagyobb slágerével kívánok jó szórakozást az esti baráti találkozóhoz: „az éjjel soha nem érhet véget, varázsolj nekünk valami szépet”…
Az utolsó napra már csak a szokásos kirándulások maradtak. A gazdag kínálattal ugyanaz volt a probléma, mint a konferencia esetében, legszívesebben több helyre mentünk volna: Balatonfüredre és Tihanyba, Herendre és Pápára, a megújult veszprémi Állatkertbe vagy a szintén közelmúltban megszépült Kolostorok és kertek sétaútra. E sorok írója a Zirc-Bakonybél útirányt választotta. Zircen először a nemrég teljes felújításon átesett apátságban a Ciszteri Műemlékkönyvtárat láthattuk szakavatott vezetéssel. A csodaszép bútorzat 65000 kötetet őriz, közte 70 ősnyomtatványt és más ritkaságokat. A könyvtárat 1953 óta a Nemzeti Könyvtár kezeli. Jelenleg is az OSZK régikönyves szakemberei gondozzák és működtetik. A könyvtáros szerint valószínűleg ennek köszönheti, hogy a viharos történelmi korokat épségben, veszteségek nélkül átvészelte.
Az épület másik érdekessége a Bakonyi Természettudományi Múzeum. Az országnak Budapesten kívül csak két önálló természettudományi múzeuma van, a zirci az egyik. Feladata a Bakony legteljesebb élő és élettelen természeti értékeinek bemutatása. Az apátság hatalmas kéttornyú temploma az egyik legszebb barokk templom az országban. Gyönyörű oltárképét Maulbertsch festette, szószéke is jelentős alkotás. Az apátság egészen új látogatóközpontjában megismerhettük az intézmény történetét, értékeit. A látogatás végén körbejártuk a különleges növényekkel, szép szobrokkal és idilli tóval gazdagított arborétumot.
Az program következő állomása Bakonybél, a Magas-Bakony kedvelt kirándulóhelye volt. A leghíresebb nevezetesség a bencés monostor, ahol ma is bentlakó szerzetesek élnek, jelenleg öten. Az eredeti rendházat még Szent István alapította 1018-ban. A mostani Szent Mauríciusz tiszteletére emelt monostor épülete a 18. század második felében épült. A barokk templom főoltárának képe Szent Mauríciusz, a korai keresztény vértanú életét örökíti meg meglepően üde, szinte modern hatású festményen. A 19. században angolparkot építettek hozzá, ami jelenleg arborétum. Az hatalmas objektumhoz különböző gazdasági épületek: például könyvkötő műhely, gyertyaöntő is tartozik, ezen kívül gyönyörű, éppen virágzó levendula-ültetvény, gondosan ápolt gyógynövény-kert, gyümölcsös tartozik. A monostor éppen abban különbözik a kolostortól, hogy nemcsak szálláshelyet jelent, hanem teljes, önellátó gazdasági komplexumot, ahogyan Bakonybélben is. A monostor ajándékboltjában meglepően bőséges választékban otógaléria kaphatók a helyben készült termékek: fűszerek, lekvárok, házi sörök, gyertyák és még ezer más termék. A faluban korszerű csillagvizsgáló is működik kis planetáriummal, mivel az ország egyik legkevésbé fényszennyezett helye, ezért ideális kutatásra és a laikusok csillagászati megfigyelésére is. A falu végén látható a híres Borostyán-kút, vagy más néven Szentkút. A legenda szerint egykor itt remetéskedett a monostor első alapítója /Szent Günther./ A tiszteletére emeltek kápolnát a kis tó mellé. A mögötte lévő dombon nemrég felújított kálvária járható be. A kápolnához vezető út mentén, a falu végén láthattuk Cseh Tamás házát, aki a falut második otthonának, és a Bakony erdeiben évente tartott komoly indián-játék kiindulópontjának tartotta, és aki Bakonybél díszpolgára volt.
Ezzel ismét egy tartalmas, izgalmas vándorgyűlés ért véget. A résztvevők legfőbb gondja most is az volt: mi maradjon ki a hatalmas kínálatból, mit válasszanak a vonzó lehetőségek közül. Talán érdemes kipróbálni, amit már sokan megtettek: a nulladik nappal megtoldva több időt szánni a várossal való ismerkedésre. A Somogyi-könyvtár vezetése és a megyei Könyvtáros Egyesület az előzőeknél nagyvonalúbb támogatást nyújtott a részvétel költségeihez. Ez vonzóbbá tette az utazást, köszönet érte. Reméljük, legközelebb még többen vállalkoznak erre. Szakmai tapasztalatokat szerezhetnek és kellemes napokat tölthetnek Miskolcon, ahol a vándor könyvtárosok 2017 nyarán találkoznak újra…
Akinek ez nem elég, az a Könyvtárvilág webmagazinban még olvashat a részletekről.
És ha még mindig vannak akik kitartanak a végére egy kis fotó válogatás. Többünk képei, ömlesztve, csak hangulatgyanánt aláfestőnek a CSMKE fotótárából:
https://goo.gl/photos/LJU73CwcTs3rRsxf9
avagy egy rövid beszámoló a 44. Csongrád Megyei Könyvtárosnapról.
Bármilyen hihetetlen, de az elmúlt fél emberöltő alatt Sándorfalván még nem találkoztak a megye könyvtárosai. A helyszín, neve ellenére a megye kis híján legfiatalabb városa. Szeged vonzáskörzetében, megbújik a nagyváros árnyékában. Azonban, mint polgármester asszonytól hallhattuk köszöntőjében, egy nagyon dinamikusan fejlődő, élénk (kulturális) életet élő településről van szó.
Nem szabad szó nélkül elmenni amellett sem, hogy Gajdosné Pataki Zsuzsanna korábban a település kulturális életét irányította, hiszen 25 évig ő volt a vezetője a Sándorfalvi Kulturális Központnak. Sok fotóval gazdagok tarkított bemutatkozás során láthatta minden résztvevő, hogy valóban egy fejlődő kisvárost láthatunk. A szakmai nap zárásaként – mint minden évben – a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni a felvillantott képek eredetijét is.
A köszöntők, bemutatkozó előadások során idén is egyre jobban közelítettünk a könyvtárhoz. Polgármester asszony után utódja, Feketéné Bárkányi Ilona mutatta be néhány szóban az elődje által megkezdett munkát és annak folytatását. Előadásának pikantériáját az adta, hogy néhány évvel ezelőtt még Szatymazon látta vendégül a megye könyvtárosait.
A rövid köszöntő után Csányi Edit, a könyvtár munkatársa vette át a szót és mutatta be munkájukat és a Petőfi Emlékkönyvtárat. Mindig nagyon nehéz néhány percben bemutatni a több évi munkát egy olyan közegben, ahol valami hasonló munkát végez szinte mindenki. A rövid bemutatóból is kiderült, hogy a hagyományos könyvtári munka mellett milyen sokszínű a sándorfalvi kollegák élete, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a város kulturális életében.
A nap felépítése hagyományos volt. Elsőként megtekinthettük személyesen is a könyvtárat, beszélgethettünk a helyszínen. Az előadásokra már a Széchenyi Ifjúsági Központban került sor. A nap témája – nem túl meglepő módon – a könyvtári minőségügy volt. Igyekeztünk a témát több oldalról körbejárni és mind elméleti, mind gyakorlati tanácsokat adni az összegyűlt több mint 100 megyebeli könyvtárosnak.
Első előadónk dr. Ficzkó Zsuzsanna stratégiai menedzsment tanácsadó volt. Ő most már több könyvtár minőségügyi lépéseinél volt és van jelen, többek között a Somogyi-könyvtár külső szakértője is ő. Kimerítő előadásával általánosságban próbált elméleti alaptudást nyújtani a minőségbiztosítás mibenlétéről, valamint helyéről a könyvtárakban, a könyvtári világban. Az általa megfogalmazott tételek nagy része ismerősnek tűnhetett a hallgatóságnak, azonban minden nagyon jó, ha összefoglalva tisztázódnak a fogalmak. Mivel a résztvevők széles körben voltak jelen a legkisebb szolgáltatóhelyek könyvtárosai éppúgy ott voltak, mint az Egyetemi Könyvtár munkatársai nagy szükség volt erre az összefoglaló és napindító előadásra. Mint az előadó később elárulta – és többen észre is vettük – erre a napra alaposan átdolgozta előadását, és próbálta mindenki számára élvezetesen átadni az alapokat. A visszajelzések alapján sikerrel.
Ezzel az előadással lezárult nap szakmai része. Hátra volt még az (egyáltalán nem fekete) leves, valamint a közösen elfogyasztott jó hangulatú ebéd után a szabadidős programok, melyek során lehetőségünk volt megtekinteni a városka szépségeit, látványosságait.
Bár tikkasztó meleg volt a strandolást senki sem választotta, de azért ha valaki arra jár, ne hagyja ki a Nádas-tavi strandot. A valóban fürdőzésre csábító meleg ellenére a kollégák nagy része maradt a városban, és megtekintette értő vezetéssel a kastélyt, valamint a Budai Sándor Emlékházat.
Mindkét intézmény méltó arra, hogy vendégeket fogadjon. Hasznos és érdekes kirándulási célpont lehet bárki számára! Csak biztatni tudok mindenkit, hogy látogasson el Sándorfalvára.
Mi nagyon jól éreztünk magunkat és ismét egy sikeres, eredményes szakmai napot tölthettünk el kollégáink és barátaink között. Ismét lehetőségük volt az odalátogatóknak eszmét cserélni szakmáról, munkáról, a világról.
Köszönjük a vendéglátóknak, hogy ott lehettünk!
Ez évi közgyűlésünknek ismét volt egy különleges apropója is. Alapszabályunk értelmében is szükséges évi rendszerességgel minden érintett részvételével közgyűlést tartanunk, azonban idén két feladat is várt az egybegyűltekre.
Egyrészt törvényi kötelezettségünk a Ptk. változások miatt az alapszabályunk módosítása – sőt egy alapjaiban új alapszabály elfogadása. Ezt természetesen megelőzte egy hosszadalmas előkészítő munka is.
Másrészt fájdalmas kötelességünk volt, a januárban elhunyt Ácsné Fekete Ilona helyett új vezetőségi tagot választanunk.
A nap egyébiránt a hagyományoknak megfelelően alakult. A közgyűlés egyben megyei továbbképzés szerepét is betöltötte.
A formai lépések (jegyzőkönyvvezető, hitelesítő stb. megválasztása) után a megyéből érkezett kollégák először meghallgatták az egyesület elnökasszonyának, Bajuszné Magdinak a beszámolóját az elmúlt évről, valamint röviden megismerhették az ez évi terveinket (amiket a januári elnökségi ülésen már megvitattunk).
Ismét jegyzőkönyvbe illő lépések, majd a Somogyi-könyvtár munkatársa, Nagy Katalin ismertette meg velünk, hogy mit is tanult a szerzői jogokról a közelmúltban. Nagyon jól és érthetően összefoglalta a hallgatóság számára a legfontosabb tudnivalókat. Az előadás után szükséges lett volna egy kis időt biztosítanunk az elhangzottak közös feldolgozására, a felmerülő kérdések megvitatására. Sajnos erre most nem volt lehetőség, de jó alapot adott Kati előadás, és most már tudják a megyei kollegák, hogy kihez fordulhatnak.
A közgyűlés kötelező lépései (olvashatók a jegyzőkönyvben) során a megjelentek egyszerű többséggel elfogadták az új alapszabályt, ami így benyújtásra kerül az illetékes hatósághoz. Az elnökségi tag szavazása is megkezdődött. A szavazás és a szavazatszámlálás ideje alatt külső előadó érkezett.
Bene Zoltán író, a Magyar Írószövetség Csongrád Megyei Csoportjának elnöke, az Algyői Faluház és Könyvtár vezetője tartott egy nagyon érdekes, és igen szubjektív előadást Szeged irodalmáról, Szeged és az irodalom kapcsolatáról. A sajátos irodalomóra, személyes megjegyzésekkel sok újat adott, esetenként talán ötleteket is egy-egy új író-olvasó találkozó megszervezéséhez is.
Az előadás végével a közgyűlés is sikeresen lezárult. Minden napirendi pontot teljesítettünk, és úgy gondolom, hogy pluszt is adtunk tagjainknak, illetve a megye könyvtárosainak. Ezt bizonyítják a visszajelzések is.
Így nyugodtan mondhatjuk, hogy sikeres délelőttöt zártunk.
Mint bizonyára már a legtöbben értesültek róla különböző hírforrásokból, de itt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy a Magyar Kultúra Napja Városi díszünnepségén sok évi áldozatos munkájának elismeréseképpen Kölcsey-emlékérmet vehetett át a Somogyi-könyvtár módszertani munkatársa, a CSMKE megalakulása óta egyik oszlopos tagja:
Bajusz Jánosné, Magdi.
Gratulálunk Magdi!
Az ünnepségen elhangzott laudáció itt olvasható.
Immár hetedik éve rendezi meg a szegedi Somogyi-könyvtár a hazai képregényes kultúra legnagyobb vidéki rendezvényét, a Szegedi Képregényfesztivált.
A visszatérő vendégek, a töretlen érdeklődés, a – szerencsére – változatlan siker is bizonyítja, hogy van létjogosultsága a rendezvénynek, hogy szerencsés döntés volt hét évvel ezelőtt az ötlet mellé állni. Mint minden évben, a könyvtár célja most is az, hogy bebizonyítsa, van helye a képregénynek a könyvtárban, a könyves kultúrában. Ehhez mérten a látogatók nem csak képregényeket, képregényes (szub)kultúráról szóló könyveket, szórakoztató irodalmat vásárolhattak, de hagyományosan lehetőséget biztosított az alkotókkal való találkozásra, valamint ismét több érdekes előadást is hallgathattak.
Az előadásokon szó volt a filmművészetről, a film és az irodalom kapcsolatáról, a függőség lélektanáról, a különböző korszakok rajzművészetéről, valamint természetesen a magyar és nemzetközi képregény-történetről különböző aspektusból.
Idén is az alkotók és az alkotások álltak a rendezvény középpontjában. 13 képregényrajzoló találkozhatott rajongóival, leendő olvasóival. Ismét sikerült nemzetközivé tenni a fesztivált, alkotó vendégünk volt Bane Kerac, a nemzetközileg is ismert és elismert újvidéki rajzoló (és rockzenész).
A 7. Szegedi Képregényfesztivál központi témája a decemberben mozikban kerülő 7. film kapcsán a Star Wars űropera volt. Kísérő kiállítás, egy napig megtekinthető életnagyságú modellek, makettek voltak megtekinthetők a rendezvény ideje alatt.
Ezeken kívül természetesen egyéb kiállításokkal, játékokkal is készült a könyvtár. A látogatóknak lehetőségük volt kipróbálni egy asztali stratégiai játékot is.
Aki járt már ilyenkor a könyvtárban, az tudja, hogy milyen hangulatot tud varázsolni a közel 1000 képregényrajongó, aki még nem járt az jöjjön el legközelebb!
A hangulatról egy rövid videó egy lelkes látogató jóvoltából:
https://www.youtube.com/watch?v=rxgqbQ9nJuE
Képek, beszámolók, rövidhírek az esemény facebook oldalán (amíg még megtekinthető), valamint a Szegedi Képregényes események csoportban