beszámoló kategóriaarchívum

Egy kis elmaradás – a vándorgyűlésről

Ajánló, beszámoló, CSMKE, Hírek, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, MKE, vándorgyűlés

A mögöttünk lévő nyár legfontosabb egyesületi eseménye a veszprémi vándorgyűlés volt.  Nehéz erről írni. Mint MKE elnökségi tag az előkészítésben is részt vettem, mint (debütáló) önálló szekció társszervezője is jelen voltam, csak belső információim vannak. Ezért inkább úgy gondolom, hogy álljon itt résztvevő tagtársunk beszámolója. Mint ismeretes, még a tavasz folyamán a CSMKE pályázatot írt ki részvételi támogatásra. A támogatás elnyerésének egyik feltétele volt, egy rövid beszámoló készítése. Így álljon most itt Rafai Mária beszámolója:

Vándorgyűlés a királynék városában

Kapcsolat, könyvtár, együttműködés címmel tartotta a Magyar könyvtárosok egyesülete 48. vándorgyűlését, 2016 július 7-9. között.

A résztvevők száma ismét rekordot döntött: közel 800 regisztrált könyvtáros vett részt a találkozón. A rendezvény a szokásos magas színvonalon biztosított szakmai újdonságokat, eszmecserét valamint változatos és bőséges kiegészítő programokat.

A nyitó plenáris ülésen Barátné dr. Hajdu Ágnes köszöntötte a résztvevőket és vezette fel a fontosabb témákat. Beszélt az átalakuló világban folyamatosan változni kényszerülő könyvtári munkáról, a meglévő formák, keretek megújulásáról, valamint az ezen keretek között dolgozó könyvtárosok új tudásáról, új kompetenciáiról. A MKE ezért dolgozik: számos konferenciával, programmal, kezdeményezéssel járul hozzá a könyvtári munka folyamatos fejlődéséhez, megújulásához. A könyvtárak fontos szerepét mutatja, hogy az Európai Unió területén 65000 könyvtár szolgál ki mintegy 100 millió olvasót! Az ENSZ fenntarthatósággal foglalkozó programja 17 pontban sorolja fel azokat a területeket, amelyekkel a könyvtárak hozzá tudnak járulni a kezdeményezés sikeréhez.

Ezeket a gondolatokat támasztotta alá a veszprémi kötődésű Dr. Navracsics Tibor, az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa is. Ebbéli minőségében maximális támogatását fejezte ki a könyvtárak fejlesztéséhez mind a hagyományos, könyvalapú, mind a legújabb, digitális   szolgáltatások  tekintetében.

A nyitó plenáris ülésen köszöntötte a hallgatóságot  Porga Gyula,Veszprém polgármestere, valamint Tóth Gábor, a Pannon Egyetem könyvtárának főigazgatója és Pálmann Judit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója. Mindannyian kifejezték, hogy örömmel és megtisztelve fogadták a jeles konferenciát, jó szakmai munkát és kellemes tartózkodást kívántak a meghívó városban. Az ülés díjak, kitüntetések átadásával zárult. A Vándorgyűlés ideje alatt ismerkedhettünk a könyvtárakat támogató szakmai szervezetek érdekes kiállításaival.

A szakmai programok a pénteki kisplenáris majd szekcióülésekkel folytatódtak.  Elsőként Nagy Miklós, A NIIF /Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztés/  1986 óta működő és a közelmúltban váratlanul és értetlenkedve fogadott megszüntetéséről beszélt. Ismertette a szervezet által elvégzett fontos programokat, például a MEK létrehozását, oktatási, könyvtári tevékenységüket. Pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy a létrehozott értékek hogyan tudnak továbbélni, mivel a szervezetet jogutód nélkül szüntették meg.

Az Olvasószolgálati Szekció  „Civilekkel karöltve” címmel rendezte meg találkozóját.

Előadásokat hallottunk a hangoskönyvek optimálisabb feldolgozásáról és kereshetőségéről.

Több előadás témája volt a könyvtári közösségek fejlesztése:  először nagyon érdekes külföldi példákat és tapasztalatokat mutattak be szóban és képben. Ezután „Pályakezdő” civileket mutatott be Molekné Kőrösi Beatrix,  /Egressy Béni Városi Könyvtár, Kazincbarcika/ igazgatója, tervezéstől a kivitelezés legapróbb részleteivel: a szükségletek felmérése, célcsoportok kiválasztása, saját lehetőségeink bemutatása, jó tapasztalatok átvétele. Előadásában részletesen bemutatta  egy ilyen közösségépítő projekt teljes folyamatát. Legfőbb tanulsága és tapasztalata: nem elég a könyvtár ajtaját kinyitni, a programokat, közösségeket megszervezni, a munka dandárja ezután kezdődik. Az olvasókat, látogatókat csak szívós, napi munkával lehet becsalogatni a nyitott házba…

A Vándorgyűlés folyamatos megújulásának egyik karakteres  eleme az új szekciók létrejötte. Ilyen például a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének szekciója, ami valódi újdonság volt Veszprémben. A szervezők közé tartoztak olyan ismert szakmabeli egyéniségek mint a CSMKE részéről Oros Sándor, valamint Mikulás Gábor és Czupi Gyula is. A csoport létrehozói talán nem véletlenül illesztették a nevéhez a kissé talányos „kávéházi” jelzőt.  Ezzel a megnevezéssel utaltak a csoport jelentős újítására: itt a megszokottól eltérően nemcsak / a más szekcióknál megszokott, sokszor hosszúra nyúlt/ előadások voltak, hanem, a szigorúan limitált előadások után  eleve bőséges időt terveztek a hozzászólásokra, kérdésekre. Sőt: még előzetesen felkért hozzászólók is gazdagították tapasztalataikkal a feldogozott témát. Szó esett a tartalom-és információszolgáltatásban használatos  QULTO fejlesztési irányokról, a szakmai elektronikus tudásmegosztás  szintjeiről /belső szakmai kommunikáció/, az itt használt kommunikációs csatornákról , az ezekről készült felmérésekről, a fenntartók felé és az egymás között működő kommunikációról valamint a könyvtárosok és a stressz kapcsolatának aktualitás kérdéseiről. / A szakmai előadások pontos címe, előadója megtalálható a vándorgyűlés honlapján, az előadások többsége hozzáférhető az interneten./  Az új szekció mondhatni „zajos” sikert aratott, ami valószínűleg a jól megválasztott témákból és az újszerű, nagyon hatékony feldolgozásmódból  együtt következett. Végig magas volt az állandó létszám, de a „sétáló” látogatók száma szintén. /A „sétáló” látogatók azokból kerülnek ki, akik több program iránt érdeklődnek, ezért rövidebb-hosszabb időre több ülésre bekukkantanak, esetleg tovább is maradnak…/

A záró plenáris ülés a szokásokhoz híven tömör összefoglalóját adta az összes szekció munkájának. Ezt egy-két rövid mondatba tömörítve fogalmazták meg.

A CSMKE szekció mondata így hangzik: A szakma belső kommunikációjának javítása azonnali változást hozhat. A döntés rajtunk múlik.

Az Olvasószolgálati szekcióé: A titokzatos és önfejlődő digitális jövő alapjául az emberi kapcsolatok szolgálnak. Könyvtárosként tegyük meg lépéseinket „küszöbön kívül” annak az érdekében, hogy megteremtsük a szükségletalapú és közösségvezérelt könyvtárakat.”

A szakmai programok mellett mindig fontos és vonzó lehetőséget jelentenek a felkínált szabadidős, kiegészítő események. Veszprémben ebben sem volt hiány! Sőt!

A vándorgyűlésre összesereglett rekord számú résztvevő jól mutatja, mennyire jó hátteret ad egy ilyen találkozónak a szép, izgalmas, gazdag történelmi-és kulturális értékekkel bíró város. Veszprém pedig éppen ilyen!

A szervezők készültek igényesen vezetett városnézéssel, ritkán látott múzeumok megtekintésével /Várbörtön, Gizella Kápolna/, könyvtárak bemutatásával: Egyetemi, Megyei és Érseki Könyvtár. A résztvevők a vándorgyűlés teljes idejére ingyenes meghívást kaptak  Balatonalmádi egyik legszebb strandjára /csak sajnos ez már tényleg nem fért bele a z időnkbe. Lehetett még petanque játékot is játszani a színházkertben.

Az első nap estéjén tapasztalhattuk, hogy a Vándorgyűlés központi rendezvényeinek helyet adó Hangvilla nevű  gyönyörűen  felújított épület /egykor Séd Moziként épült meg/ milyen kiváló hangversenyterem lett: a helyi Mendelssohn Kamarazenekar attraktív és virtuóz koncertjével.  A jó humorú zenekarvezető kedves összekötő szövegeivel ismert és kevéssé ismert darabokat adtak elő egyforma virtuozitással:  barokk zenéket, Astor Piazzolát de még Bartókot is! /Piazzola esetében gondterhelten elmondta a zenekarvezető, milyen sokat gondolkodott azon, vajon a Négy évszak című művéből melyiket is játsszák el… Meglepő: a nyárra esett a választása…/ Hallhattuk egy kevéssé ismert angol zeneszerző, Gustav Holst  ritkán játszott darabját is, a Szent Pál szvitet, ami ritkasága ellenére igazi gyöngyszem! / A zeneszerző leginkább a Planéták című világhírű darabjáról ismert/.

A koncert után még nem ért véget a nap, /vagy inkább az éjjel…/a könyvtárosok túlzás nélkül: csapatostul vonultak az éppen csak elkezdődött Németország-Franciaország Eb-mérkőzés helyszínére, az Óváros tér hatalmas kivetítője elé szurkolni… /Hogy a könyvtárosok unalmas, beszűkült érdeklődésű körű emberek lennének, Veszprémben alaposan megdőlt…/

Ezt a megfigyelést támasztotta alá a záró plenáris ülésen az Egyetemi Könyvtár igazgatója is: a könyvtárosok a sztereotípiákkal szemben igenis színes, érdekes, jó társasági emberek. Majd  így folytatta : „ A nyár legnagyobb slágerével kívánok jó szórakozást az esti baráti találkozóhoz: „az éjjel soha nem érhet véget, varázsolj nekünk valami szépet”…

Az utolsó napra már csak a szokásos kirándulások maradtak.  A gazdag kínálattal ugyanaz volt a probléma, mint a konferencia esetében, legszívesebben több helyre mentünk volna: Balatonfüredre és Tihanyba, Herendre és Pápára, a megújult veszprémi Állatkertbe vagy a szintén közelmúltban megszépült Kolostorok és kertek sétaútra. E sorok írója a Zirc-Bakonybél  útirányt választotta. Zircen először a nemrég teljes felújításon átesett apátságban a Ciszteri Műemlékkönyvtárat láthattuk szakavatott vezetéssel. A csodaszép bútorzat 65000 kötetet őriz, közte  70 ősnyomtatványt és más ritkaságokat. A könyvtárat 1953 óta a Nemzeti Könyvtár kezeli. Jelenleg is az OSZK régikönyves szakemberei gondozzák és működtetik. A  könyvtáros szerint  valószínűleg ennek köszönheti, hogy a viharos történelmi korokat épségben, veszteségek nélkül átvészelte.

Az épület másik érdekessége a Bakonyi Természettudományi Múzeum. Az országnak Budapesten kívül csak  két  önálló természettudományi  múzeuma van, a zirci az egyik. Feladata a Bakony legteljesebb élő és élettelen természeti értékeinek bemutatása. Az apátság hatalmas kéttornyú temploma az egyik legszebb barokk templom az országban. Gyönyörű oltárképét Maulbertsch festette, szószéke  is jelentős alkotás. Az apátság egészen új látogatóközpontjában megismerhettük   az intézmény  történetét, értékeit. A látogatás végén körbejártuk a különleges növényekkel, szép szobrokkal és idilli tóval gazdagított arborétumot.

Az program következő állomása Bakonybél, a Magas-Bakony kedvelt kirándulóhelye volt. A leghíresebb nevezetesség a bencés monostor, ahol ma is bentlakó szerzetesek élnek, jelenleg öten. Az eredeti rendházat még Szent István alapította 1018-ban. A mostani Szent Mauríciusz tiszteletére emelt  monostor épülete a 18. század második felében épült.  A barokk templom főoltárának képe Szent Mauríciusz, a korai keresztény vértanú életét örökíti meg meglepően üde, szinte modern hatású festményen. A 19. században angolparkot építettek hozzá, ami jelenleg arborétum. Az hatalmas objektumhoz különböző gazdasági épületek: például könyvkötő műhely, gyertyaöntő  is tartozik, ezen kívül gyönyörű, éppen virágzó levendula-ültetvény, gondosan ápolt gyógynövény-kert, gyümölcsös  tartozik. A monostor éppen abban különbözik a kolostortól, hogy nemcsak szálláshelyet jelent, hanem teljes, önellátó gazdasági komplexumot, ahogyan Bakonybélben is. A monostor ajándékboltjában meglepően bőséges választékban otógaléria  kaphatók a helyben készült termékek: fűszerek, lekvárok, házi sörök, gyertyák és még ezer más termék. A faluban korszerű csillagvizsgáló is működik kis planetáriummal, mivel  az ország egyik legkevésbé fényszennyezett helye, ezért ideális kutatásra és a laikusok csillagászati megfigyelésére is. A falu végén látható a híres Borostyán-kút, vagy más néven Szentkút. A legenda szerint egykor itt remetéskedett a monostor első alapítója /Szent Günther./  A tiszteletére emeltek kápolnát a kis tó mellé. A mögötte lévő dombon nemrég felújított kálvária járható be.  A kápolnához vezető út mentén, a falu végén láthattuk Cseh Tamás házát, aki a falut második otthonának, és a Bakony erdeiben évente tartott komoly indián-játék kiindulópontjának tartotta, és aki Bakonybél díszpolgára volt.

Ezzel ismét egy tartalmas, izgalmas vándorgyűlés ért véget.  A résztvevők legfőbb gondja most is az volt: mi maradjon ki a hatalmas kínálatból, mit válasszanak a vonzó lehetőségek közül. Talán érdemes kipróbálni, amit már sokan megtettek: a nulladik nappal megtoldva több időt szánni a várossal való ismerkedésre. A Somogyi-könyvtár vezetése és a megyei Könyvtáros Egyesület az előzőeknél nagyvonalúbb támogatást nyújtott a részvétel költségeihez. Ez vonzóbbá tette az utazást, köszönet érte.  Reméljük, legközelebb még többen vállalkoznak erre. Szakmai tapasztalatokat szerezhetnek és kellemes napokat tölthetnek Miskolcon, ahol a vándor könyvtárosok 2017 nyarán találkoznak újra…

Akinek ez nem elég, az a Könyvtárvilág webmagazinban még olvashat a részletekről.

És ha még mindig vannak akik kitartanak a végére egy kis fotó válogatás. Többünk képei, ömlesztve, csak hangulatgyanánt aláfestőnek a CSMKE fotótárából:

https://goo.gl/photos/LJU73CwcTs3rRsxf9

 

Sándorfalván jártunk

beszámoló, CSMKE, Hírek, könyvtárosnap, Megyei Könyvtárostalálkozó, Megyei programok

avagy egy rövid beszámoló a 44. Csongrád Megyei Könyvtárosnapról.

Bármilyen hihetetlen, de az elmúlt fél emberöltő alatt Sándorfalván még nem találkoztak a megye könyvtárosai. A helyszín, neve ellenére a megye kis híján legfiatalabb városa. Szeged vonzáskörzetében, megbújik a nagyváros árnyékában. Azonban, mint polgármester asszonytól hallhattuk köszöntőjében, egy nagyon dinamikusan fejlődő, élénk (kulturális) életet élő településről van szó.

DSCF0069

Nem szabad szó nélkül elmenni amellett sem, hogy Gajdosné Pataki Zsuzsanna korábban a település kulturális életét irányította, hiszen 25 évig ő volt a vezetője a Sándorfalvi Kulturális Központnak. Sok fotóval gazdagok tarkított bemutatkozás során láthatta minden résztvevő, hogy valóban egy fejlődő kisvárost láthatunk. A szakmai nap zárásaként – mint minden évben – a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni a felvillantott képek eredetijét is.

A köszöntők, bemutatkozó előadások során idén is egyre jobban közelítettünk a könyvtárhoz.  Polgármester asszony után utódja, Feketéné Bárkányi Ilona mutatta be néhány szóban az elődje által megkezdett munkát és annak folytatását. Előadásának pikantériáját az adta, hogy néhány évvel ezelőtt még Szatymazon látta vendégül a megye könyvtárosait.

WP_20160623_09_35_10_Pro

A rövid köszöntő után Csányi Edit, a könyvtár munkatársa vette át a szót és mutatta be munkájukat és a Petőfi Emlékkönyvtárat. Mindig nagyon nehéz néhány percben bemutatni a több évi munkát egy olyan közegben, ahol valami hasonló munkát végez szinte mindenki.  A rövid bemutatóból is kiderült, hogy a hagyományos könyvtári munka mellett milyen sokszínű a sándorfalvi kollegák élete, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a város kulturális életében.

 

A nap felépítése hagyományos volt. Elsőként megtekinthettük személyesen is a könyvtárat, beszélgethettünk a helyszínen. Az előadásokra már a Széchenyi Ifjúsági Központban került sor. A nap témája – nem túl meglepő módon – a könyvtári minőségügy volt. Igyekeztünk a témát több oldalról körbejárni és mind elméleti, mind gyakorlati tanácsokat adni az összegyűlt több mint 100 megyebeli könyvtárosnak.

Első előadónk dr. Ficzkó Zsuzsanna stratégiai menedzsment tanácsadó volt. Ő most már több könyvtár minőségügyi lépéseinél volt és van jelen, többek között a Somogyi-könyvtár külső szakértője is ő. Kimerítő előadásával általánosságban próbált elméleti alaptudást nyújtani a minőségbiztosítás mibenlétéről, valamint helyéről a könyvtárakban, a könyvtári világban. Az általa megfogalmazott tételek nagy része ismerősnek tűnhetett a hallgatóságnak, azonban minden nagyon jó, ha összefoglalva tisztázódnak a fogalmak. Mivel a résztvevők széles körben voltak jelen a legkisebb szolgáltatóhelyek könyvtárosai éppúgy ott voltak, mint az Egyetemi Könyvtár munkatársai nagy szükség volt erre az összefoglaló és napindító előadásra. Mint az előadó később elárulta – és többen észre is vettük – erre a napra alaposan átdolgozta előadását, és próbálta mindenki számára élvezetesen átadni az alapokat. A visszajelzések alapján sikerrel.

Ahogy a bevezető szakaszban, itt is egyre szűkítettünk a körön. A felvezető előadás után immár hallhattunk, láthattuk, hogy zajlik a folyamat a gyakorlatban. A rövid kávészünet után Keveházi Katalin a SZTE Klebelsberg Könyvtár vezetője ismertette, hogyan zajlott és zajlik náluk a minőségbiztosítás folyamata. Persze, tudjuk a minőségbiztosítás sosem zárul le egy könyvtárban (sem), mégis itt már egy évek óta zajló folyamatban tekinthettünk be főigazgató asszony prezije által:
Egy kicsit haza is beszéltünk. A Somogyi-könyvtár a folyamat kellős közepén van. Hosszú évek tapasztalata és előkészítése után 2015-ben megtettük az első lépéseket a minősített könyvtári cím felé. A rögös úton megtett lépéseinkről, tapasztalatainkról, a még ránk váró hatalmas munkáról igazgatóhelyettes asszony, Sikaláné Sánta Ildikó számolt be. Ahogy Keveházi Katalin előadásából, Ildikóéból is érezhető volt, hogy bár hatalmas munka kialakítani és elindítani a folyamatot, de a szervezet szempontjából igen is megéri a minőségtudatos szemlélet, a rendszerben gondolkodás.

Mint már említettem a találkozóra szerencsére sokan érkeztek kis könyvtárakból. Számukra sokkal több információt jelenthet egy kisebb könyvtár tapasztalata. Ezek sorában először egy nagyobb városi könyvtár mutatta be, hogy náluk hogy is zajlik a folyamat.
Szűcs Ildikó, a Szentes Városi Könyvtár (Nonprofit Közhasznú Kft.) igazgatója számolt be az általuk megtett lépésekről, terveikről, eredményeikről.
Az összes előadó kiemelte, de Ildikó külön hangsúlyozta is, hogy csak úgy lehet elérni valós eredményt, ha a dolgozók összessége magáénak érzi a feladatot, minőségtudatosan tud gondolkozni. Csak együtt lehet valódi sikereket elérni.

Mindig szerettünk teret adni a legkisebbeknek is. Hiszen a jelenlévők zöme egy-két fős könyvtárakban dolgozik, nekik a legtöbbet a hasonló könyvtárak képviselői adhatnak. Így a nap szakmai részének zárásaként Kocsisné Benkő Beáta, a balástyai könyvtár vezetője tartott előadást az ő minőségügyi lépéseikről. Bea nagyon nehéz helyzetben volt, hiszen az egész napi meleg elfárasztotta a hallgatókat, valamint mindenki várta már az ebédet is. Sikerült lekötnie a fáradt hallgatóságot, és sok humorral fűszerezve mondta el eredményeiket és kételyeit. Az előadók közül egyetlenként több kételyt is megfogalmazott, de mint ő is rámutatott, ezek a folyamatok egy kiskönyvtárban kevésbé eredményesek, míg a bemutatott nagyobb szervezetekben valóban nagyon hasznos minden pontja. Az apró negatív hang ellenére érezhető és hallható volt, hogy Balástyán is lelkesen és hasznosan dolgoznak a könyvtáros kollegák, minden esetben törekedve a minőségi munkára, minőségi szolgáltatásokra. Valamint – bár Bea nagyon szerény volt – irigylésre méltó eredményeik vannak elsősorban az egyedi és sajátos szolgáltatósok terén.

A jelenlévők megtekinthették a balástyai könyvtár egy egyedi vetélkedőjének reklámfilmjét is. Íme:

Ezzel az előadással lezárult  nap szakmai része. Hátra volt még az (egyáltalán nem fekete) leves, valamint a közösen elfogyasztott jó hangulatú ebéd után a szabadidős programok, melyek során lehetőségünk volt megtekinteni a városka szépségeit, látványosságait.

Bár tikkasztó meleg volt a strandolást senki sem választotta, de azért ha valaki arra jár, ne hagyja ki a Nádas-tavi strandot.  A valóban fürdőzésre csábító meleg ellenére a kollégák nagy része maradt a városban, és megtekintette értő vezetéssel a kastélyt, valamint a Budai Sándor Emlékházat.

Mindkét intézmény méltó arra, hogy vendégeket fogadjon. Hasznos és érdekes kirándulási célpont lehet bárki számára! Csak biztatni tudok mindenkit, hogy látogasson el Sándorfalvára.

Mi nagyon jól éreztünk magunkat és ismét egy sikeres, eredményes szakmai napot tölthettünk el kollégáink és barátaink között. Ismét lehetőségük volt az odalátogatóknak eszmét cserélni szakmáról, munkáról, a világról.

Köszönjük a vendéglátóknak, hogy ott lehettünk!

CSMKE közgyűlés 2016

beszámoló, CSMKE, Hírek, Megyei programok, Megyei továbbképzés, Somogyi-könyvtár

Ez évi közgyűlésünknek ismét volt egy különleges apropója is. Alapszabályunk értelmében is szükséges évi rendszerességgel minden érintett részvételével közgyűlést tartanunk, azonban idén két feladat is várt az egybegyűltekre.

Egyrészt törvényi kötelezettségünk a Ptk. változások miatt az alapszabályunk módosítása – sőt egy alapjaiban új alapszabály elfogadása. Ezt természetesen megelőzte egy hosszadalmas előkészítő munka is.

Másrészt fájdalmas kötelességünk volt, a januárban elhunyt Ácsné Fekete Ilona helyett új vezetőségi tagot választanunk.

A nap egyébiránt a hagyományoknak megfelelően alakult. A közgyűlés egyben megyei továbbképzés szerepét is betöltötte.

A formai lépések (jegyzőkönyvvezető, hitelesítő stb. megválasztása) után a megyéből érkezett kollégák először meghallgatták az egyesület elnökasszonyának,  Bajuszné Magdinak a beszámolóját az elmúlt évről, valamint röviden megismerhették az ez évi terveinket (amiket a januári elnökségi ülésen már megvitattunk).

Ismét jegyzőkönyvbe illő lépések, majd a Somogyi-könyvtár munkatársa, Nagy Katalin ismertette meg velünk, hogy mit is tanult a szerzői jogokról a közelmúltban. Nagyon jól és érthetően összefoglalta a hallgatóság számára a legfontosabb tudnivalókat. Az előadás után szükséges lett volna egy kis időt biztosítanunk az elhangzottak közös feldolgozására, a felmerülő kérdések megvitatására. Sajnos erre most nem volt lehetőség, de jó alapot adott Kati előadás, és most már tudják a megyei kollegák, hogy kihez fordulhatnak.

A közgyűlés kötelező lépései (olvashatók a jegyzőkönyvben) során a megjelentek egyszerű többséggel elfogadták az új alapszabályt, ami így benyújtásra kerül az illetékes hatósághoz. Az elnökségi tag szavazása is megkezdődött. A szavazás és a szavazatszámlálás ideje alatt külső előadó érkezett.

Bene Zoltán író, a Magyar Írószövetség Csongrád Megyei Csoportjának elnöke, az Algyői Faluház és Könyvtár vezetője tartott egy nagyon érdekes, és igen szubjektív előadást Szeged irodalmáról, Szeged és az irodalom kapcsolatáról.  A sajátos irodalomóra, személyes megjegyzésekkel sok újat adott, esetenként talán ötleteket is egy-egy új író-olvasó találkozó megszervezéséhez is.

Az előadás végével a közgyűlés is sikeresen lezárult. Minden napirendi pontot teljesítettünk, és úgy gondolom, hogy pluszt is adtunk tagjainknak, illetve a megye könyvtárosainak. Ezt bizonyítják a visszajelzések is.

Így nyugodtan mondhatjuk, hogy sikeres délelőttöt zártunk.

 

Gratuláció – Bajuszné Magdi

Ajánló, beszámoló, CSMKE, gratuláció, kitüntetés, Somogyi-könyvtár

Mint bizonyára már a legtöbben értesültek róla különböző hírforrásokból, de itt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy a Magyar Kultúra Napja Városi díszünnepségén sok évi áldozatos munkájának elismeréseképpen Kölcsey-emlékérmet vehetett át a Somogyi-könyvtár módszertani munkatársa, a CSMKE megalakulása óta egyik oszlopos tagja:

Bajusz Jánosné, Magdi.

27

Gratulálunk Magdi!

Az ünnepségen elhangzott laudáció itt olvasható.

7. Szegedi Képregényfesztivál – 2015

Ajánló, beszámoló, Hírek, Programok, Somogyi-könyvtár

Immár hetedik éve rendezi meg a szegedi Somogyi-könyvtár a hazai képregényes kultúra legnagyobb vidéki rendezvényét, a Szegedi Képregényfesztivált.

A visszatérő vendégek, a töretlen érdeklődés, a – szerencsére – változatlan siker is bizonyítja, hogy van létjogosultsága a rendezvénynek, hogy szerencsés döntés volt hét évvel ezelőtt az ötlet mellé állni. Mint minden évben, a könyvtár célja most is az, hogy bebizonyítsa, van helye a képregénynek a könyvtárban, a könyves kultúrában. Ehhez mérten a látogatók nem csak képregényeket, képregényes (szub)kultúráról szóló könyveket, szórakoztató irodalmat vásárolhattak, de hagyományosan lehetőséget biztosított az alkotókkal való találkozásra, valamint ismét több érdekes előadást is hallgathattak.

Az előadásokon szó volt a filmművészetről, a film és az irodalom kapcsolatáról, a függőség lélektanáról, a különböző korszakok rajzművészetéről, valamint természetesen a magyar és nemzetközi képregény-történetről különböző aspektusból.

Idén is az alkotók és az alkotások álltak a rendezvény középpontjában. 13 képregényrajzoló találkozhatott rajongóival, leendő olvasóival. Ismét sikerült nemzetközivé tenni a fesztivált, alkotó vendégünk volt Bane Kerac, a nemzetközileg is ismert és elismert újvidéki rajzoló (és rockzenész).

A 7. Szegedi Képregényfesztivál központi témája a decemberben mozikban kerülő 7. film kapcsán a Star Wars űropera volt. Kísérő kiállítás, egy napig megtekinthető életnagyságú modellek, makettek voltak megtekinthetők a rendezvény ideje alatt.

Ezeken kívül természetesen egyéb kiállításokkal, játékokkal is készült a könyvtár. A látogatóknak lehetőségük volt kipróbálni egy asztali stratégiai játékot is.

Aki járt már ilyenkor a könyvtárban, az tudja, hogy milyen hangulatot tud varázsolni a közel 1000 képregényrajongó, aki még nem járt az jöjjön el legközelebb!

A hangulatról egy rövid videó egy lelkes látogató jóvoltából:

https://www.youtube.com/watch?v=rxgqbQ9nJuE

Képek, beszámolók, rövidhírek az esemény facebook oldalán  (amíg még megtekinthető), valamint a Szegedi Képregényes események csoportban 

Interaktív olvasásszociológia

Ajánló, beszámoló, Hírek, Somogyi-könyvtár

Ez sem egyesületi hír, de érdekes.

2014. júliusában indította útjára a Somogyi-könyvtár a 14-18 éves korosztályt megszólító új projektjét, egy kísérleti jellegű, interaktív olvasásszociológiai felmérést, melynek célja: párbeszéd kezdeményezése a Somogyi-könyvtár fiatal olvasóival.

Az innen letölthető szöveg a második emeleti központi kölcsönző munkatársainak tanulmánya.  Érdemes végigböngészni a kísérletet és eredményeit!

A lezáró gondolatok azért álljanak itt:

” Azt szeretjük, ha élet és nyüzsgés van a kölcsönzőben. Azon dolgozunk, hogy minden fiatal olvasónk tudja: szívesen látjuk, akár böngészni szeretne lebilincselő olvasnivaló után kutatva, akár iskolai feladattal kapcsolatos kérdése van, akár a barátaival szeretne betérni egy kellemes csevegésre – a könyvek mellett.

Lényeg, hogy a fiatalok szabadidejükben értelmes tevékenységeket folytassanak, és ha ellátogattak hozzánk, érezzék jól magukat a Somogyi-könyvtárban.”

Jó munkát, jó olvasást!

 

Könyvtárak a változó világban – konferencia beszámoló

Ajánló, beszámoló, CSMKE, képzés, Megyei programok, Megyei továbbképzés, Programok, Somogyi-könyvtár, Továbbképzés

Mint azt már korábban jeleztük 2015. szeptember 24-én regionális konferenciának adott helyet a Somogyi-könyvtár.

Már előzetesen sikeresnek ígérkezett a rendezvény. Őszintén szólva nem tudom mivel nyúltunk bele, de a több mint 130 regisztráló azt mutatta, hogy jó témát és előadókat találtunk. Bízom benne, hogy utólagosan is ezt mondhatjuk. Részünkről igen, az eddigi visszajelzések alapján a résztvevők szerint is így van. Remélem, hogy ebben még többen megerősítenek bennünket.

Összességében azt kell mondanom, hogy rég volt ennyire szépen összeszedett programunk. Minden flottul ment, minden a helyén volt (legalábbis mi úgy láttuk.)

Ennyit a szervezésről, most nézzük miről is hallhattunk a nap folyamán.

A délelőtt folyamán két előadást hallgattunk meg (igazgató asszony köszöntője után)

Elsőként Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának vezetője mutatta be az egyetemi könyvtárakra váró változásokat, illetve az elmúlt évek megpróbáltatásait.  Az előadó kipillantott a közkönyvtárak világába is, hiszen ezek a társadalmi, gazdasági, politikai változások minden könyvtártípust ugyanúgy érintenek, mindennek reagálnia kell valamilyen módon.

Hamarosan felkerül a teljes előadása ide a blogra is. Addig is a számomra legfontosabb mondatok, gondolatok következzenek:

Ami sikeres megoldás az egyik országban (könyvtárban), nem biztos, hogy sikeres máshol! – a példákat figyelni kell, hasznosítani a munkánkban, de nem másolni!

Állandóan tanulnunk kell. Feltétlen szükséges a folyamatos (ön)képzés, tanulás! – ehhez nincs mit hozzátenni. Számtalan példát hozott erre az előadó, hogy miért és miképp. De a a gondolat és tanács feltétlen megfogandó!

Az előadásban hallhattunk még az IKR-ek alkonyáról, a könyvtárosok „nélkülözhetetlenségéről”, az önkéntesek fontos segítségéről, az átalakuló könyvtáros szakmáról. Aki ott volt, abban – úgy gondolom – ezek a hívó szavak felhozzák az előadás lényegét. Aki nem tudott ott lenni, annak talán picit segít a diasor (hamarosan felkerül).

Következő előadónk Egerből érkezett, a Eszterházy Károly Főiskoláról. Lengyelné dr. Molnár Tünde PhD  Tanszékvezető főiskolai docens a „mobilkütyük” és az olvasás kapcsolatáról tartotta előadását.

Természetesen nem tudta, és nem is akarta (!) megkerülni a közelmúltban napvilágot látott lehangoló PISA eredményeket, mely bebizonyította, hogy milyen hatalmas lemaradásban van Magyarország az informatikai eszközök helyes használatában, illetve ezek tanításában. Ezzel a hírrel a sajtó is foglalkozott a napokban, de érdekes volt első a háttér-információkkal együtt hallani róla.

Az előadás elsősorban inkább az olvasással és az olvasóvá neveléssel foglalkozott, és nem a könyvtárakkal. Ahogy az előadó is kiemelte van szerepe a könyvtáraknak, de sokkal nagyobb az oktatásnak és nem szabad elfeledkezni az otthon szerepéről. Sem az olvasóvá nevelésben, sem a digitális képzésben. Nagyon fontos volna a tudatos használat, a sokrétű, áttekintő és irányított eszközhasználat. Amit leginkább otthonról hozhatnak a diákok.

Hatalmas lehetőségek rejlenek az oktatás szempontjából a digitális írástudásban, de nagy felelősség is az iskoláknak a megfelelő oktatás. A hagyományos „informatika oktatás” már nem megfelelő. A web2es eszközök, a nagyon gyors fejlődés más szemléletmódot követel meg mind az iskolától, mind a tanártól, mind a diáktól. S bár vannak jó példák, kevés intézmény képes gyorsan váltani.

A lényeg tulajdonképpen ebben volt: tanítani kell a tudatos használatot, és használni.. Ehhez viszont feltétlen szükséges, hogy a tanár is jól tudja használni az eszközt!

Nagyon szimpatikus volt, hogy az előadás inkább az olvasásról és nem a kütyükről szólt.

„Az olvasás igen bonyolult agyi tevékenység!” mint az előadótól is megtudhattuk.

A felvezető után egy érdekes módszertani útmutatót kaptak a jelenlévők, hogy miképp fejleszthető és társítható az olvasás a különböző képi kifejezésekkel.  Milyen eszközök és módszerek segíthetik az irodalmi alkotások feldolgozását. A módszertani felosztás után élő példákat láthattunk. Itt azért szerintem nem csak bennem merültek fel kétségek és kérdések. Valóban érdekes kísérleteket mutatott be az tanszékvezető asszony, melyek talán ott, a megvalósításkor működhettek, azonban nagyon nehezen adoptálhatók más környezetbe.

Azonban minden bemutatott példából is az következik, hogy ezek a módszerek csak akkor működnek, ha beépülnek az oktatás egészébe, valamint akkor válhatnak valóban hasznossá, ha a diákok aktívan részt vesznek a munkában.

Az előadás szerkesztett és kibővített anyaga hamarosan a TMT folyóiratban lesz olvasható.

 

Ebéd után a krónikás feladata megnehezült. Ritkán kísérletezünk a több szekcióval, most ez volt. S mint az egyik szekció moderátora, a többiről csak hallomásból tudok beszámolni.

A délután három szekcióban folytatódott. Egy olvasásnépszerűsítésről, olvasási kompetencia fejlesztésről szóló szekció, mely mint utólag kiderült akár gyermekkönyvtárosi szekció is lehetett volna; egy könyvtári PR-rel foglalkozó; valamint egy áttekintő digitális komptenciafejlesztésről szóló szekció.

A „gyermekkkönyvtáros” szekcióról keveset hallottam. Az mind pozitív volt. A jövő hét folyamán felkerülnek a ppt-k is, talán az segít a megértésben. Igyekszem még véleményeket gyűjteni. Addig is álljon itt az egyik előadó (igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna) diasora. Igazgató Asszony hosszú éveken át vezette a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárát, meséket írt és adott elő saját társulatával, dolgozott a pedagógiai intézetben. Jelen esetben ezek miatt kértük fel előadónak. A diákat végignézve, és ismerve őt, látható, hogy az előadás nagyon személyes hangvételű volt, így nélküle sajnos talán nehezebben értelmezhetők.

A pr és a marketing az elmúlt években egyre fontosabbá válik a könyvtárak számára is. El kell adni magunkat. Nem elég teljesíteni, arról beszélni kell, és azt el kell adni. Túl sok vetélytárs van. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam meghallgatni egyik előadót sem. Kollegánk a Somogyi pr-osát, Andóczi Balogh Évát már sokszor hallottam, de mindig nagyon érdekes és hasznos gyakorlati ötleteket hallok tőle. A beszámolók alapján most sem volt ez másképp.

Éva diasora:

Másik előadónk az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgató asszonya Tőzsér Istvánné Géczy Andrea volt.
Ő szintén arról beszélt, hogyan adjuk el a könyvtárunkat. A szakmában jelenleg az egri könyvtár elég ismert, szóval valószínűleg  ezt igazgató asszony jól csinálja, lehet tőle tanulni. Az őt hallgatóktól azt hallottam, hogy igen, jól csinálja.

A digitális kompetenciák szekció furcsára sikeredett. Tóth Máté, az OSZK KI munkatársa egy nagyívű, áttekintő előadást tartott a digitális tartalmak által felvetett kérdésekről, a lehetőségekről, a kulturális örökségről, a szerzői jogokról.
Már így utólag is túl sok minden egy 45 perces előadásba. Máté próbált átfogóan beszélni, sok példát mutatni. De hatalmas volt a témakör, inkább csak felvillantani tudott.
Előadását nehéz néhány mondatban összefoglalni. Ami biztos:
  • a Európa kulturális örökségének csak egy nagyon csekély százaléka érhető el eddig digitálisan.
  • a digitalizálás értéket teremt
  • a digitális tartalmak kezelése és felhasználásának gyakorlata nagyon változó és eltérő országonként, régiónként (sőt országokon belül sincs egységes gondolat)
  • a digitális tartalmak előállítása hatalmas lehetőség a könyvtárak számára

Nem minden kérdésre sikerült választ találni. De nagyon jó gondolatébresztő előadás volt. ( A diásorban is megjelenő példákat érdemes végigkattingtani)

A szekció másik előadója Piri Ildikó, a Somogyi-könyvtár munkatársa volt. Ő elsősorban a Somogyi különböző net-tanfolyamairól beszélt. A kezdetekről, a fejlődésről, a tévutakról. Az előadás nagyon gyakorlati volt, nem véletlen, hogy utána több más városban dolgozó kollega kívánta a személyes beszélgetést. Ildikó bemutatta az általuk készített tananyagokat, feladatsorokat is. Ahogy a képzések történetét végignéztük, több ponton felmerült, hogy milyen tisztán látszódik, hogy a tanfolyamok anyagát az élet írja. Mindig amire szükségük van a hallgatóknak. Kicsiben más sikerült megvalósítani azt, amit az általános és középiskolai oktatási rendszer még nem tudott megtenni…. Egy tanfolyam keretén belül már igen. Az oktatóknak abban kellett fejlődnie, amire igény volt. Tudatosan kellett készülniük és alakítaniuk a tananyagot. Így akár reflektálhattunk is a délelőtt elhangzottakra.
Egy rövid videó a VTV műsorából a Somogyi nettanfolyamairól:

A két előadás nagyon jól kiegészítette egymást.
A fenti rövid beszámoló talán inkább csak emlékeztető. A jelenlévőkben talán felrémlenek a hallott gondolatok, egy picit beleszagolhatnak a másik szekciók előadásaiban. Azt mindenesetre elmondhatom, hogy sikerült nagyon jó előadókat felkérnünk, amennyiben lehetőség adódik bármelyikünk meghallgatására, senki se habozzék!
Szóval figyelje mindenki a híradásokat és kövesse a könyvtári világ legfrissebb történéseit.
Egyúttal szeretném megköszönni előadóinknak, hogy vállalták a feladatot, valamint a jelenlévőknek, hogy megtiszteltek bennünket, és bízom benne, hogy mindannyian sok új tudással távoztunk a könyvtárból.

Végezetül egy rövid képes beszámoló:

Ruzsán jártunk

beszámoló, CSMKE, Hírek, könyvtárosnap, Megyei Könyvtárostalálkozó, Megyei programok, Nincs kategorizálva, Programok

Mint az már a felhívásban olvasható volt a 43. Csongrád Megyei Könyvtárosnapot 2015-ben Ruzsán tartottuk. Aki bátor volt és játszott velünk, már sokat tudhat a településről. Aki eljött, szintén sokat láthatott, tapasztalhatott. Aki nem volt ott, végigolvasva ezt a beszámolót egy picit talán belepillanthat egy alföldi kistelepülés mindennapjaiba is.

A találkozó felépítése hagyományos volt. A reggeli találkozás, kávézás a könyvtárban a szokásos jó hangulatban telt, a viszontlátás öröme és reménye sokak szerint a nap egyik fénypontja mindig.

2015-06-18 09.05.30

 

DSCF7323

 

 

 

 

A érkezés percei, a beszélgetés és reggeli kávézás/pogácsázás után a nagyteremben gyülekeztünk, hogy elkezdjük a nap szakmai részét.

A szakmai részt megelőzően hagyományosan a vendéglátó települést és könyvtárat bemutató előadásokat hallgathatunk. Mindig megtiszteltetés, ha a község vezetése köszönt bennünket. Idén Sánta Gizella, Polgármester Asszony köszöntötte az egybegyűlt könyvtárosokat, valamint vendégeinket, munkatársakat.

2015-06-18 09.40.03

„Többet el lehet mondani képekben, mint szavakban”

Sok képpel gazdagon illusztrált köszöntőjében, mely egyben a település bemutatása is volt. Szavaival Polgármester Asszony egyben felvezette a nap témáját is.  A találkozó központi témája idén a helyi értékek keresése, feltárása volt. A rövid bemutatóban láthattuk azokat a nap mint nap látott, ám gyakran fel nem ismert értéket, melyek meghatározzák egy egy közösség kultúráját, milyenségét. Felvillantak szép képek a természeti szépségekről, az épített kulturális környezetről, a kulturális életről. Láthattuk egy kistelepülés fejlődési ívét, minden értelemben vett gazdagodását, épülését. A nyüzsgő társadalmi életet, a falu értékeit.

A köszöntő szavak után szűkítve a kört Vörös Tiborné Marika a Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár munkatársa mutatta be a „művház” történetét, mindennapjait. A több mint száz diából álló képes beszámoló felvillantotta az 1960-as évek Ruzsáját, de láthattuk, hogy napjainkban is milyen nyüzsgő kulturális életet él ez a homokháti település.

Császár Ágota, könyvtáros kollegina pedig egy egészen különleges saját készítésű videóval mutatta be az ő mindennapjait, a könyvtárosság szépségeit, buktatóit, az öröm pillanatait:

Szintén egy videón keresztül nyertünk bepillantást az elmúlt évek egyik legnagyobb ruzsai projektjébe, egy 34 milliós EU-s pályázat munkáiba.

Goti előadása és videói után tovább ismerkedtünk a helyi értékekkel, a Csűrdöngölő táncegyüttes rövid bemutatóját tekinthettük meg.

 

Őket követően meghívott nemkönyvtáros vendégelőadónk igen informatív bemutatója következett. Székely Anna, a Nemzeti Művelődési Intézet Csongrád Megyei Irodájának munkatársa, a Megyei Értéktár Bizottság tagja.

 

DSCF7365 DSCF7370

Ő is vegyítette a módszereket. Hol vetített, hol diasort használt, hol inkább a szóbeli előadásra összpontosított. Előadásának címe a Helyi értékek szerepe a közösségek életében volt, lényegét pedig a cím sugallja is. Hallhattunk napi munkájukról, Csongrád megye értékeiről, a helyi értékekről, a hungarikumokról, a jogszabályi háttérről. Találkozhattunk olyan helyszínekkel, tárgyakkal, amelyek mindenki számára ismertek, azonban különlegességük nem ismert.

Az előadás során megismertük a jogszabályokat, a módszert, az értéktárba kerülés lehetőségeit, az értéktár bizottságok munkáját.

Informatív előadása itt is megtekinthető:

Az általános ismeretek után azt vizsgáltuk meg, hogy vajon milyen szerepe lehet a könyvtáraknak és a könyvtárosoknak a helyi értékek feltárásában. Ez természetesen településenként változó, elsősorban kistelepüléseken lehet igazán fontos. De mint Kukkonka Judittól, a Somogyi-könyvtár munkatársától megtudtuk,  egy megyei könyvtár is sokat tehet a helyi és megyei értékek feltárásáért, megőrzéséért. A gyakorlatias előadás több helyen reflektált Székely Anna előadására, de minden esetben igyekezett a konkrét feladatokat is mellérendelni.

DSCF7406 WP_20150618_12_19_36_Pro

Miután megtudtuk, hogy mit tehet a „nagytestvér” – hálátlan módon már jóval dél után, közvetlen az ebéd előtt – egyszem férfi előadónk következett, a bordányi IKSZT vezetője, Börcsök Roland. Ő a helyi értéktár bizottság (nagyon aktív) tagja. A megyében Bordány kiemelkedő munkát végez a helyi értékek feltárásában, gyűjtésében, regisztrációjában.
Prezentációjában összefoglalta a jelenleg  az értéktárban szereplő helyi értékeket, azok ismérveit, valamint egy pici betekintést nyerhettünk a bizottság munkájába, céljaiba.
Roland már a modern kor gyermeke és egy igazi magyar terméket használva, előadását perzivel készítette el:
https://prezi.com/hehf3ianw_ba/a-bordanyi-helyi-ertektar-szerepe-a-telepules-eleteben/

Roland előadásának végén már nehezen bírt magával a hallgatóság a rövid kis időközi szünet DSCF7397 WP_20150618_11_54_46_Pronem volt elég a felfrissülésre, baráti csevejre, mindenki vágyott vissza már a friss levegőre és várta az igen ízletes ebédet.

 

Előtte azonban még volt egy kis dolgunk. A sok érdekes, ám szellemileg fárasztó előadás és a testi élvezetek mellett mindenkinek szüksége van egy kis játékra is. A homo ludens játszani és nyerni szeret. A fentebb már említett totó eredményhirdetése, valamint a szerencsés nyertesek kisorsolása még az ebéd előtt lezajlott. Bár sokan nem hiszek, de nem volt bunda, hogy a nyeremények jelentős részét az Egyetemi Könyvtár (a helyes és teljes nevet leírók között jövőre szintén nyereményeket sorsolunk) munkatársai vihették haza. A nyereményeket, az egyedi könyvjelzőket Vetró Klára, ruzsai képviselő asszony ajánlotta fel.

DSCF7422

Aki nem akarta kitölteni a totót, inkább a névtelenségbe burkolózva szeretett volna nyerni annak is adtuk lehetőséget. Már az elmúlt évben indítottunk jeligés pályázatot értékes nyereményekért. Idén a kollégák emlékezetében kívántunk kutakodni, és megismerni legkedvesebb olvasóikat. Sajnos ebben az évben csak egyetlen pályamű érkezett be. Most már felfedhető a pályázó kiléte, dr. Marton János nyugalmazott könyvtárigazgató villantotta fel emlékeit a régmúltból. Mivel más pályázó nem volt, igazgató úr lemondott a nyereményéről, amit ez úton is szeretnék megköszönni.

Mivel már kellően elcsigázott és éhes volt az összegyűlt könyvtárosok zöme, nem kívántuk tovább várakoztatni az ízlelő bimbókat, a helyi szervezők igen gyorsan tálalták az ízletes ebédet.

 

WP_20150618_13_59_23_Pro

WP_20150618_14_12_50_Pro

 

 

 

 

Na jó, volt vegetáriánus menü is, de arról sajnos nincs fotóm. Hogy ne csak a kulináris élvezeteknek hódoljunk, és megismerhessük a helyi értékeket is az ebédhez a Ruzsai Citerazenekar szolgáltatta az aláfestő zenét.

WP_20150618_13_41_07_Pro
Íme egy korábbi fellépésük:

Végül egy rövid képes összefoglaló (ez még remélem bővül)

Köszönettel a vendéglátóknak.

Egy elkésett meghívó – megyei továbbképzés 2015 március

beszámoló, CSMKE, Megyei programok, Megyei továbbképzés, Programok, Somogyi-könyvtár

Bár a meghívó nem került fel a blogra, de a mai nap lezajlott az első igazán megyei továbbképzésünk.

A hasznos délelőtt a terveknek megfelelően zajlott.

Első programpontként a CSMKE elnökasszonya, Bajusz Jánosné Magdi beszámolt az egyesület 2014-es munkájáról, valamint a 2015-ös tervekről.

2015-03-05 09.20.13

Az elnöki beszámoló után a Somogyi-könyvtár igazgatóhelyettese, Sikaláné Sánta Ildikó vezette be a hallgatóságot a DélmagyArchív-ban való keresés rejtelmeibe. Rámutatott a finomságokra, apró ötleteket adott, hogyan érdemes keresni, böngészni az elmúlt évek egyik legnagyobb az Egyetemi Könyvtárral valamint a Délmagyarország napilappal közös projektünk eredményében.

A rövid szünet után a népszerű televíziós, Süveges Gergő tartott egy egy órás előadást arról, hogy miről is szokott előadást tartani.

A délelőtt lezárásaképpen pedig „Sacinéni”-vel (dr. Sáráné dr. Lukátsy Sarolta) beszélgetett Kulcsár Marianna, a nemrégiben megjelent könyvéről, amely a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárának az elmúlt ötven évét vette számba.

 

 

Megyei továbbképzés, avagy a nyelvúthenger esete a skandinávokkal

beszámoló, Hírek, képzés, Megyei programok, Megyei továbbképzés, Programok, Somogyi-könyvtár

Idei utolsó megyei továbbképzésünkre két – látszólag – egymástól független előadót hívtunk meg.  Mivel – a megszokottal ellentétesen most – nem volt túlzsúfolt a program, mind a két előadónak bő egy óra állt rendelkezésére, hogy az olvasásról, az olvasmányokról beszéljen.

Elsőként Lackfi János, József Attila-díjas költő, író  tartott egy hosszabb előadást a kreatív versírásról. Legalábbis a cím szerint. Azonban ennél sokkal többről volt szó az előadásában. A nyelvről, a nyelvi játékról, a nyelvi leleményről. A nyelvről mint organikus egészről, a mindennapok alakítójáról.  Megtudhattuk, hogy az elvakult nyelvőrök akár az úthenger elé is feküdhetnének, hiszen vagy kikerüli vagy nem. Ahogy a nyelv is. Ha változni akar, változni fog. Előadónk nem véletlen „sztár” szerző most. Nagyon jó előadó, jó humorral, nagy tudással, tapasztalattal és zseniális nyelvérzékkel. Így nem csoda, hogy gyorsan eltelt a másfél óra.

A délelőtt folyamán egy nagyon picit bepillanthattunk a boszorkánykonyhába. Láthattuk, hogy mennyi buktató van az alkotásban. Mennyi töprengés. és mennyi tudomány, amit meg kell tanulni. Mert ez is egy szakma, amit tanulni kell. Nagyon sokat tanulni, és nagyon sokat gyakorolni.

Bátrabbak az előadás végére verset is írhattak. Ha valaki hozzájárul, publikálom!

A szünet után egy éles váltással következő előadónk, Péterfi Rita, az olvasásfejlesztés hazai és nemzetközi tapasztalatairól beszélt a kitartó hallgatóságnak.

Rita, a szentendrei Pest Megyei Könyvtár osztályvezetője, olvasásszociológus, kutató, oktató. Hosszú évek óta foglalkozik az olvasásfejlesztéssel, illetve a társterületekkel. Előadásának kulcspontjában az olvasás állt ugyan, de láthattuk, hallhattuk, hogy az élet szinte minden területével milyen szoros összefüggésben áll az olvasás.

Az áttekintő előadásban hallhattunk a skandináv gyakorlatokról, egy picit bepillanthattunk a „finn csodába”, hogy milyen módon jutott el erre a szintre a finn oktatás. S már itt tapasztalhattuk, hogy a konkrét olvasás önmagában nem meghatározó, de minden más tudományággal együtt igen. Itt lehet visszacsatolni Lackfi Jánosra, hogy jól írni csak az tud, aki jól és sokat olvas.

Egymástól elválaszthatatlan.

Rita előadása inkább nagyívű volt, most viszonylag kevesebb konkrét gyakorlatot tudott bemutatni, de így is nagyon gyorsan elrepült a délelőtt.

A visszajelzések alapján mind a két előadás hasznos és fontos volt a résztvevők számára. S ha ez így van, akkor elégedettek lehetünk.

Mivel egyik előadó sem használt diákat, így csak a jelenlévők profitálhattak a hallottakból. Ebből meg az következik, hogy el kell jönni! Legközelebb már csak 2015-ben lesz erre lehetőség, de nagyon sok szeretettel várunk mindenkit akkor is!

Végezetül néhány kép a beszámolóhoz: