Az alapszabályunk értelmében az egyesületnek évente minimum egy közgyűlést kell tartania. A hagyományoknak megfelelően idén is februárban találkoztunk és hoztuk meg a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntéseket.
2017. február 9-re hívtuk be a tagságunkat. Ebben az évben ismét szükséges volt a minél többen eljöjjenek a közgyűlésre, hiszen szükség volt a határozatképességre.
A szakmai nap felépítése megfelelt az előzetesen ismertetett programnak alapján. Mint minden évben a közgyűlést idén is kísérte szakmai program is. 2017-ben egyetlen hosszabb előadást hallgathattak meg a jelenlévők, az MKE elnök asszonya mutatta be a legújabb IFLA trendeket, reflektáltatva azokat az MKE stratégiájára.
A közgyűlés legfontosabb feladata az új tisztségviselők választása volt. Mint arról már több fórumon hírt adtunk, 2016-ban az egyesületünk elnöke, évtizedek óta egyik motorja és alapembere, Bajusz Jánosné Magdi nyugdíjba vonult. Ezzel együtt úgy döntött, hogy a társadalmi megbízatásairól is lemond, így CSMKE elnöki tisztségéről is. Emiatt feltétlen szükség volt új elnököt, valamint az elnökségbe egy új Somogyi-könyvtári képviselőt választani.
Mivel – bár szép számmal csaknem – kilencvenen gyűltünk össze 9,30 órára, a közgyűlés határozatképtelen volt, hiszen ahhoz a tagság 50%a-a plusz egy fő, tehát 115 főnek kellett volna jelen lenni. Így a közgyűlést 11 órára hívta össze a levezető elnök.
Addig hallgathattuk meg Barátné Hajdu Ágnes elnök asszony előadását. Ágnes hosszú összefoglaló előadása egy kibővített prezentáció volt a 2016 novemberi MKE konferencián elhangzottaknak. Kibővített és átdolgozott.
Amint lehetőséget kapunk rá, igyekszem ezen a fórumon is megosztani az előadás anyagát, amit igen nehéz néhány szóban összefoglalni. Hallhattunk és megismerhettük az IFLA korábbi és jelenlegi elnöki programjairól. Megismerhettük az elnöki jelmondatokat. Mivel az előadó maga is személyesen érintett, így elsőkézből hallhattunk plusz információkat a kiemelt elnökök személyiségéről is. Nem csak a munkájukat láttunk, hanem az embert is.
Betekinthettünk az IFLA Trend Report struktúrájába, a legfontosabb célokba, a globalizálódó társadalom kihívásaira adott (könyvtárosi)válaszokba.
Bízom benne, hogy hamarosan elérhető lesz a magyar nyelvű fordítás, és akkor ezen a fórumon is elérhetővé tudjuk tenni a tagság számára.
Sajnos már csak kevés idő maradt az előadás végén, hogy néhány szóban elnök asszony felvázolja az MKE stratégiáját. Érdekes lehetett volna a hallgatóság számára is, de talán ezt majd egy másik fórumon meghallgathatjuk.
Az érdekes és igen átfogó előadás után ismét az egyesületi életé volt a főszerep. A megismételt közgyűlésen jelenlévők határozott többséggel megválasztották az új elnököt, valamint az új képviselőt (88 érvényes szavazatból 87 és 85 szavazat érkezett.) Ez alapján az új elnök Oros Sándor, az új Somogyi-könyvtári képviselő Dobosné Brezovszky Anikó, az olvasószolgálat osztályvezetője. Amint a bíróság is elfogadja ezt és beiktatásra kerül, a hivatalos iratokon is feltüntetjük. Addig ez csak egy híradás ezen a fórumon.
Az eredmény kihirdetése után az elnökség a tagság jelenlétében jelképesen megköszönte Magdi áldozatos több évtizedes munkáját, majd egy zártkörű elnökségi ülést tartott.
Ezzel zárult az eredményes délelőtt.
Még egyszer szeretném megköszönni minden tagunknak a munkát, a jelenlévőknek, hogy ránk áldozták az idejüket.
Egyben szeretném megköszönni a bizalmat, igyekszem megszolgálni!
Ezúton is szeretettel hívunk benneteket ez évi rendes közgyűlésünkre, mely egyben tisztségválasztó gyűlés is lesz. Emiatt nagyon fontos, hogy határozatképes legyen a közgyűlés, kérem, hogy legyünk minél többen!
A sok éves hagyománynak megfelelően a közgyűlés egyben megyei továbbképzés is lesz, így mindenképpen érdemes bejönni a Somogyi-könyvtárba
2017. február 9-én (csütörtökön) 9,30 órára!
A továbbképzés témája az elmúlt évi MKE konferencia által alaposabban körüljárt IFLA Trendek ismertetése, hatása a magyar könyvtári rendszerre.
A közgyűlés szüneteiben lehetőség lesz az évi tagdíj fizetésére is, így még inkább megéri bejönni!
Ez évi közgyűlésünknek ismét volt egy különleges apropója is. Alapszabályunk értelmében is szükséges évi rendszerességgel minden érintett részvételével közgyűlést tartanunk, azonban idén két feladat is várt az egybegyűltekre.
Egyrészt törvényi kötelezettségünk a Ptk. változások miatt az alapszabályunk módosítása – sőt egy alapjaiban új alapszabály elfogadása. Ezt természetesen megelőzte egy hosszadalmas előkészítő munka is.
Másrészt fájdalmas kötelességünk volt, a januárban elhunyt Ácsné Fekete Ilona helyett új vezetőségi tagot választanunk.
A nap egyébiránt a hagyományoknak megfelelően alakult. A közgyűlés egyben megyei továbbképzés szerepét is betöltötte.
A formai lépések (jegyzőkönyvvezető, hitelesítő stb. megválasztása) után a megyéből érkezett kollégák először meghallgatták az egyesület elnökasszonyának, Bajuszné Magdinak a beszámolóját az elmúlt évről, valamint röviden megismerhették az ez évi terveinket (amiket a januári elnökségi ülésen már megvitattunk).
Ismét jegyzőkönyvbe illő lépések, majd a Somogyi-könyvtár munkatársa, Nagy Katalin ismertette meg velünk, hogy mit is tanult a szerzői jogokról a közelmúltban. Nagyon jól és érthetően összefoglalta a hallgatóság számára a legfontosabb tudnivalókat. Az előadás után szükséges lett volna egy kis időt biztosítanunk az elhangzottak közös feldolgozására, a felmerülő kérdések megvitatására. Sajnos erre most nem volt lehetőség, de jó alapot adott Kati előadás, és most már tudják a megyei kollegák, hogy kihez fordulhatnak.
A közgyűlés kötelező lépései (olvashatók a jegyzőkönyvben) során a megjelentek egyszerű többséggel elfogadták az új alapszabályt, ami így benyújtásra kerül az illetékes hatósághoz. Az elnökségi tag szavazása is megkezdődött. A szavazás és a szavazatszámlálás ideje alatt külső előadó érkezett.
Bene Zoltán író, a Magyar Írószövetség Csongrád Megyei Csoportjának elnöke, az Algyői Faluház és Könyvtár vezetője tartott egy nagyon érdekes, és igen szubjektív előadást Szeged irodalmáról, Szeged és az irodalom kapcsolatáról. A sajátos irodalomóra, személyes megjegyzésekkel sok újat adott, esetenként talán ötleteket is egy-egy új író-olvasó találkozó megszervezéséhez is.
Az előadás végével a közgyűlés is sikeresen lezárult. Minden napirendi pontot teljesítettünk, és úgy gondolom, hogy pluszt is adtunk tagjainknak, illetve a megye könyvtárosainak. Ezt bizonyítják a visszajelzések is.
Így nyugodtan mondhatjuk, hogy sikeres délelőttöt zártunk.
Mint azt már korábban jeleztük 2015. szeptember 24-én regionális konferenciának adott helyet a Somogyi-könyvtár.
Már előzetesen sikeresnek ígérkezett a rendezvény. Őszintén szólva nem tudom mivel nyúltunk bele, de a több mint 130 regisztráló azt mutatta, hogy jó témát és előadókat találtunk. Bízom benne, hogy utólagosan is ezt mondhatjuk. Részünkről igen, az eddigi visszajelzések alapján a résztvevők szerint is így van. Remélem, hogy ebben még többen megerősítenek bennünket.
Összességében azt kell mondanom, hogy rég volt ennyire szépen összeszedett programunk. Minden flottul ment, minden a helyén volt (legalábbis mi úgy láttuk.)
Ennyit a szervezésről, most nézzük miről is hallhattunk a nap folyamán.
Elsőként Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának vezetője mutatta be az egyetemi könyvtárakra váró változásokat, illetve az elmúlt évek megpróbáltatásait. Az előadó kipillantott a közkönyvtárak világába is, hiszen ezek a társadalmi, gazdasági, politikai változások minden könyvtártípust ugyanúgy érintenek, mindennek reagálnia kell valamilyen módon.
Hamarosan felkerül a teljes előadása ide a blogra is. Addig is a számomra legfontosabb mondatok, gondolatok következzenek:
Ami sikeres megoldás az egyik országban (könyvtárban), nem biztos, hogy sikeres máshol! – a példákat figyelni kell, hasznosítani a munkánkban, de nem másolni!
Állandóan tanulnunk kell. Feltétlen szükséges a folyamatos (ön)képzés, tanulás!– ehhez nincs mit hozzátenni. Számtalan példát hozott erre az előadó, hogy miért és miképp. De a a gondolat és tanács feltétlen megfogandó!
Az előadásban hallhattunk még az IKR-ek alkonyáról, a könyvtárosok „nélkülözhetetlenségéről”, az önkéntesek fontos segítségéről, az átalakuló könyvtáros szakmáról. Aki ott volt, abban – úgy gondolom – ezek a hívó szavak felhozzák az előadás lényegét. Aki nem tudott ott lenni, annak talán picit segít a diasor (hamarosan felkerül).
Következő előadónk Egerből érkezett, a Eszterházy Károly Főiskoláról. Lengyelné dr. Molnár Tünde PhD Tanszékvezető főiskolai docens a „mobilkütyük” és az olvasás kapcsolatáról tartotta előadását.
Természetesen nem tudta, és nem is akarta (!) megkerülni a közelmúltban napvilágot látott lehangoló PISA eredményeket, mely bebizonyította, hogy milyen hatalmas lemaradásban van Magyarország az informatikai eszközök helyes használatában, illetve ezek tanításában. Ezzel a hírrel a sajtó is foglalkozott a napokban, de érdekes volt első a háttér-információkkal együtt hallani róla.
Az előadás elsősorban inkább az olvasással és az olvasóvá neveléssel foglalkozott, és nem a könyvtárakkal. Ahogy az előadó is kiemelte van szerepe a könyvtáraknak, de sokkal nagyobb az oktatásnak és nem szabad elfeledkezni az otthon szerepéről. Sem az olvasóvá nevelésben, sem a digitális képzésben. Nagyon fontos volna a tudatos használat, a sokrétű, áttekintő és irányított eszközhasználat. Amit leginkább otthonról hozhatnak a diákok.
Hatalmas lehetőségek rejlenek az oktatás szempontjából a digitális írástudásban, de nagy felelősség is az iskoláknak a megfelelő oktatás. A hagyományos „informatika oktatás” már nem megfelelő. A web2es eszközök, a nagyon gyors fejlődés más szemléletmódot követel meg mind az iskolától, mind a tanártól, mind a diáktól. S bár vannak jó példák, kevés intézmény képes gyorsan váltani.
A lényeg tulajdonképpen ebben volt: tanítani kell a tudatos használatot, és használni.. Ehhez viszont feltétlen szükséges, hogy a tanár is jól tudja használni az eszközt!
Nagyon szimpatikus volt, hogy az előadás inkább az olvasásról és nem a kütyükről szólt.
„Az olvasás igen bonyolult agyi tevékenység!” mint az előadótól is megtudhattuk.
A felvezető után egy érdekes módszertani útmutatót kaptak a jelenlévők, hogy miképp fejleszthető és társítható az olvasás a különböző képi kifejezésekkel. Milyen eszközök és módszerek segíthetik az irodalmi alkotások feldolgozását. A módszertani felosztás után élő példákat láthattunk. Itt azért szerintem nem csak bennem merültek fel kétségek és kérdések. Valóban érdekes kísérleteket mutatott be az tanszékvezető asszony, melyek talán ott, a megvalósításkor működhettek, azonban nagyon nehezen adoptálhatók más környezetbe.
Azonban minden bemutatott példából is az következik, hogy ezek a módszerek csak akkor működnek, ha beépülnek az oktatás egészébe, valamint akkor válhatnak valóban hasznossá, ha a diákok aktívan részt vesznek a munkában.
Az előadás szerkesztett és kibővített anyaga hamarosan a TMT folyóiratban lesz olvasható.
Ebéd után a krónikás feladata megnehezült. Ritkán kísérletezünk a több szekcióval, most ez volt. S mint az egyik szekció moderátora, a többiről csak hallomásból tudok beszámolni.
A délután három szekcióban folytatódott. Egy olvasásnépszerűsítésről, olvasási kompetencia fejlesztésről szóló szekció, mely mint utólag kiderült akár gyermekkönyvtárosi szekció is lehetett volna; egy könyvtári PR-rel foglalkozó; valamint egy áttekintő digitális komptenciafejlesztésről szóló szekció.
A „gyermekkkönyvtáros” szekcióról keveset hallottam. Az mind pozitív volt. A jövő hét folyamán felkerülnek a ppt-k is, talán az segít a megértésben. Igyekszem még véleményeket gyűjteni. Addig is álljon itt az egyik előadó (igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna) diasora. Igazgató Asszony hosszú éveken át vezette a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárát, meséket írt és adott elő saját társulatával, dolgozott a pedagógiai intézetben. Jelen esetben ezek miatt kértük fel előadónak. A diákat végignézve, és ismerve őt, látható, hogy az előadás nagyon személyes hangvételű volt, így nélküle sajnos talán nehezebben értelmezhetők.
A pr és a marketing az elmúlt években egyre fontosabbá válik a könyvtárak számára is. El kell adni magunkat. Nem elég teljesíteni, arról beszélni kell, és azt el kell adni. Túl sok vetélytárs van. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam meghallgatni egyik előadót sem. Kollegánk a Somogyi pr-osát, Andóczi Balogh Évát már sokszor hallottam, de mindig nagyon érdekes és hasznos gyakorlati ötleteket hallok tőle. A beszámolók alapján most sem volt ez másképp.
Ő szintén arról beszélt, hogyan adjuk el a könyvtárunkat. A szakmában jelenleg az egri könyvtár elég ismert, szóval valószínűleg ezt igazgató asszony jól csinálja, lehet tőle tanulni. Az őt hallgatóktól azt hallottam, hogy igen, jól csinálja.
A digitális kompetenciák szekció furcsára sikeredett. Tóth Máté, az OSZK KI munkatársa egy nagyívű, áttekintő előadást tartott a digitális tartalmak által felvetett kérdésekről, a lehetőségekről, a kulturális örökségről, a szerzői jogokról.
Már így utólag is túl sok minden egy 45 perces előadásba. Máté próbált átfogóan beszélni, sok példát mutatni. De hatalmas volt a témakör, inkább csak felvillantani tudott.
Előadását nehéz néhány mondatban összefoglalni. Ami biztos:
a Európa kulturális örökségének csak egy nagyon csekély százaléka érhető el eddig digitálisan.
a digitalizálás értéket teremt
a digitális tartalmak kezelése és felhasználásának gyakorlata nagyon változó és eltérő országonként, régiónként (sőt országokon belül sincs egységes gondolat)
a digitális tartalmak előállítása hatalmas lehetőség a könyvtárak számára
Nem minden kérdésre sikerült választ találni. De nagyon jó gondolatébresztő előadás volt. ( A diásorban is megjelenő példákat érdemes végigkattingtani)
A szekció másik előadója Piri Ildikó, a Somogyi-könyvtár munkatársa volt. Ő elsősorban a Somogyi különböző net-tanfolyamairól beszélt. A kezdetekről, a fejlődésről, a tévutakról. Az előadás nagyon gyakorlati volt, nem véletlen, hogy utána több más városban dolgozó kollega kívánta a személyes beszélgetést. Ildikó bemutatta az általuk készített tananyagokat, feladatsorokat is. Ahogy a képzések történetét végignéztük, több ponton felmerült, hogy milyen tisztán látszódik, hogy a tanfolyamok anyagát az élet írja. Mindig amire szükségük van a hallgatóknak. Kicsiben más sikerült megvalósítani azt, amit az általános és középiskolai oktatási rendszer még nem tudott megtenni…. Egy tanfolyam keretén belül már igen. Az oktatóknak abban kellett fejlődnie, amire igény volt. Tudatosan kellett készülniük és alakítaniuk a tananyagot. Így akár reflektálhattunk is a délelőtt elhangzottakra.
Egy rövid videó a VTV műsorából a Somogyi nettanfolyamairól:
A két előadás nagyon jól kiegészítette egymást.
A fenti rövid beszámoló talán inkább csak emlékeztető. A jelenlévőkben talán felrémlenek a hallott gondolatok, egy picit beleszagolhatnak a másik szekciók előadásaiban. Azt mindenesetre elmondhatom, hogy sikerült nagyon jó előadókat felkérnünk, amennyiben lehetőség adódik bármelyikünk meghallgatására, senki se habozzék!
Szóval figyelje mindenki a híradásokat és kövesse a könyvtári világ legfrissebb történéseit.
Egyúttal szeretném megköszönni előadóinknak, hogy vállalták a feladatot, valamint a jelenlévőknek, hogy megtiszteltek bennünket, és bízom benne, hogy mindannyian sok új tudással távoztunk a könyvtárból.
Bár a nyár mindig valahol a pihenés és a csendes munka hónapja, azért nem töltöttük tétlenül. A napi rutin mellett jutott idő véglegesíteni szeptemberi megyei továbbképzésünket konferenciánkat. Ebben az évben köszönhetően az NKA-nak (mindenki képzelje ide a megfelelő hangulatjelet) ismét regionális konferenciát szervezhetünk. A cím egyszerre sokat- és semmitmondó. Nagyon sok mindent belefér, s igyekeztünk is sokrétűek lenni. A témákat egyébként egy 2015 tavaszán végzett (könyvtárosi) igényfelmérésre alapoztuk!
Egyszóval, nagyon sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődő kollégát 2015. szeptember 24-én csütörtökön a Somogyi-könyvtárba!
A részvétel ingyenes, a szintén ingyenes ebédhez (valamint a délutáni szekciókhoz) azonban regisztráció szükséges! Ezzel azt is elárultam, hogy a délutáni programnál szekcióban gondolkozunk, így a regisztrációkor kérjük a részvételi szándékot is megjelölni!
Bár a meghívó nem került fel a blogra, de a mai nap lezajlott az első igazán megyei továbbképzésünk.
A hasznos délelőtt a terveknek megfelelően zajlott.
Első programpontként a CSMKE elnökasszonya, Bajusz Jánosné Magdi beszámolt az egyesület 2014-es munkájáról, valamint a 2015-ös tervekről.
Az elnöki beszámoló után a Somogyi-könyvtár igazgatóhelyettese, Sikaláné Sánta Ildikó vezette be a hallgatóságot a DélmagyArchív-ban való keresés rejtelmeibe. Rámutatott a finomságokra, apró ötleteket adott, hogyan érdemes keresni, böngészni az elmúlt évek egyik legnagyobb az Egyetemi Könyvtárral valamint a Délmagyarország napilappal közös projektünk eredményében.
A délelőtt lezárásaképpen pedig „Sacinéni”-vel (dr. Sáráné dr. Lukátsy Sarolta) beszélgetett Kulcsár Marianna, a nemrégiben megjelent könyvéről, amely a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárának az elmúlt ötven évét vette számba.
Bár már jócskán benne járunk az évben, s volt már egy speciális találkozónk, most sok szeretettel invitálok mindenkit az idei első nagy megyei továbbképzésünkre. Március 5-én ismét sokszínű programmal várunk minden könyvtárost, érdeklődőt a Somogyiba.
Idei utolsó megyei továbbképzésünkre két – látszólag – egymástól független előadót hívtunk meg. Mivel – a megszokottal ellentétesen most – nem volt túlzsúfolt a program, mind a két előadónak bő egy óra állt rendelkezésére, hogy az olvasásról, az olvasmányokról beszéljen.
Elsőként Lackfi János, József Attila-díjas költő, író tartott egy hosszabb előadást a kreatív versírásról. Legalábbis a cím szerint. Azonban ennél sokkal többről volt szó az előadásában. A nyelvről, a nyelvi játékról, a nyelvi leleményről. A nyelvről mint organikus egészről, a mindennapok alakítójáról. Megtudhattuk, hogy az elvakult nyelvőrök akár az úthenger elé is feküdhetnének, hiszen vagy kikerüli vagy nem. Ahogy a nyelv is. Ha változni akar, változni fog. Előadónk nem véletlen „sztár” szerző most. Nagyon jó előadó, jó humorral, nagy tudással, tapasztalattal és zseniális nyelvérzékkel. Így nem csoda, hogy gyorsan eltelt a másfél óra.
A délelőtt folyamán egy nagyon picit bepillanthattunk a boszorkánykonyhába. Láthattuk, hogy mennyi buktató van az alkotásban. Mennyi töprengés. és mennyi tudomány, amit meg kell tanulni. Mert ez is egy szakma, amit tanulni kell. Nagyon sokat tanulni, és nagyon sokat gyakorolni.
Bátrabbak az előadás végére verset is írhattak. Ha valaki hozzájárul, publikálom!
A szünet után egy éles váltással következő előadónk, Péterfi Rita, az olvasásfejlesztés hazai és nemzetközi tapasztalatairól beszélt a kitartó hallgatóságnak.
Rita, a szentendrei Pest Megyei Könyvtár osztályvezetője, olvasásszociológus, kutató, oktató. Hosszú évek óta foglalkozik az olvasásfejlesztéssel, illetve a társterületekkel. Előadásának kulcspontjában az olvasás állt ugyan, de láthattuk, hallhattuk, hogy az élet szinte minden területével milyen szoros összefüggésben áll az olvasás.
Az áttekintő előadásban hallhattunk a skandináv gyakorlatokról, egy picit bepillanthattunk a „finn csodába”, hogy milyen módon jutott el erre a szintre a finn oktatás. S már itt tapasztalhattuk, hogy a konkrét olvasás önmagában nem meghatározó, de minden más tudományággal együtt igen. Itt lehet visszacsatolni Lackfi Jánosra, hogy jól írni csak az tud, aki jól és sokat olvas.
Egymástól elválaszthatatlan.
Rita előadása inkább nagyívű volt, most viszonylag kevesebb konkrét gyakorlatot tudott bemutatni, de így is nagyon gyorsan elrepült a délelőtt.
A visszajelzések alapján mind a két előadás hasznos és fontos volt a résztvevők számára. S ha ez így van, akkor elégedettek lehetünk.
Mivel egyik előadó sem használt diákat, így csak a jelenlévők profitálhattak a hallottakból. Ebből meg az következik, hogy el kell jönni! Legközelebb már csak 2015-ben lesz erre lehetőség, de nagyon sok szeretettel várunk mindenkit akkor is!
Nagyon-nagy szeretettel várunk Benneteket az év utolsó továbbképzésére, mely 2014. december 4-én lesz a könyvtár I. emeletén 9.30-órától 12 óráig.
Két előadás lesz ,az előadóktól következő összefoglalót kaptam arról , hogy mit is tartalmaz az előadásuk:
1. Kreatív versírás avagy Mesterlövészek klubja / Lackfi János József Attila-díjas költő, író
Mire jó a kreatív versírás?
Meditáció, terápia, önismeret, imádság, világlátás, nyelvismeret és még nagyon sok minden. Remek mai irodalmi művek alapján mozgósíthatjuk saját belső tartalékainkat, megélt élményeinket és mindazt, amit valamilyen okból nem élhettünk, nem élhetünk meg, és ami mégis mi vagyunk. Nem utolsó sorban pedig a kreatív versírás a legolcsóbb hobbi, hiszen a szavak mindig a kezünk ügyében vannak, és remek tananyag-kiegészítés, mert az irodalmi művek működését legjobban úgy érthetjük meg, ha a „szerelő aknából” is szemügyre vesszük őket.
2. Az olvasásfejlesztés hazai és nemzetközi tapasztalatai / Péterfi Rita olvasásszociológus
A nemzetközi olvasás-szövegértés vizsgálatok (PISA, PIRLS) ráirányították a figyelmet az iskolákban, könyvtárakban folyó olvasásfejlesztő programokra. Előadásomban olyan hazai, valamint a világ nyugati és keleti országaiban már jól bevált gyakorlatot mutatok be, amelyek segítségével fejleszthető az alsó és középfokú intézményekben tanulók, valamint a felnőttek olvasási készsége. Néhány példa az ismertetésre kerülő módszerekből: meseóra (Németország), padkönyv(Svédország), a házi feladat elkészítését segítő tanfolyamok szülők számára(Japán) family literacy (Nagy-Britannia) a csoda összetevői(Finnország), az esszéírás hatása az olvasásra (Dél-Korea). Emellett ismertetem azokat az adatokat, amelyek az olvasásnak mind ez idáig ismeretlen hatását mutatják meg, vagyis azt, hogy miként csökkent a gyermekbántalmazások száma azokban a családokban, ahol a gyerekekkel együtt a szülő is részt vett az olvasásfejlesztő programokban.
Az idei megváltozott és megnövekedett feladataink mellett is igyekszünk hagyományainkhoz hűek maradni, s ha ritkábban is mint a korábbi években, de rendszeres megyei továbbképzéseket szervezni.
Ez évi őszi továbbképzésünk ismét színesre sikeredett. Szó esett a legaktuálisabb kérdésekről, elsőkézből kaphattunk tájékoztatást a 2014-2020 Uniós támogatási forrásokról.
„Igény volna rá…”
Sörény Edina, az EMMI Könyvtári Osztályának vezető tanácsosa vázolta fel a ránk váró lehetőségeket, feladatokat. Ahogy elhangzott, ezek a pályázatok a keretet és a lehetőséget adják, tartalommal a szakmának kell feltöltenie őket.
Érdemes figyelni a KATALISTre érkező leveleket, hiszen azon a fórumon is folyamatos értesítést kapunk a pályázatokról. A Somogyiban is elhangzott, de olvasható is, hogy jelenleg társadalmi egyeztetésen vannak a pályázatok, tehát most még időben elmondhatjuk a véleményünket!
Aki jól figyelt, máris tanulhatott , melyek lesznek a következő pályázatok hívószavai: család, társadalom, társadalmi felzárkóztatás…
Edina előadása sokat segíthet azoknak, akik az elkövetkező ciklusban pályázni szeretnének, vagy akiknek a fenntartója szeretne pályázni. Aki ott volt, meghallgathatta, aki nem, annak talán segít, ha a ppt-t megnézi:
Bánkeszi Katalin – van-e ki e nevet nem ismeri? – előadásából megtudhattuk, hogy már csak néhány hét, s eljön ELDORADO, legalábbis valóban elindul az OSZK ezen nagyszabású projektje. Nagyon sok ember, sok évi kemény munkájának eredménye lehet, ha sikeresen elindul.
A projektről: „Az ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára (ELDORADO) eminens célja a digitális tartalmak jogtiszta módon történő szolgáltatása, a kereskedelmi forgalomban nem kapható, a könyvtárak polcain elfekvő kiadványok digitális formában történő „újraélesztése” egy megújuló, a digitális társadalom kihívásaihoz igazodó jogi környezetben.”
A projekt kulcsszavai: jogtiszta, együttműködés, szervezett, országos rendszer, közösen, partnerség. Ezek gyakran elhangzottak az előadás közben, s mivel az előadó a kezdetek óta mozgatórugója, motorja ennek a projektnek, így neki hihetünk is. Bízhatunk benne, hogy ha ezek az elképzelések megvalósulnak, akkor egy valóban nagyon jól működő, és társadalmilag hasznos szolgáltatást kap a szakma, és rajtunk keresztül a használók, a virtuális könyvtárlátogatók.
Nagyon nehéz összefoglalni ezt a tartalmas előadást néhány sorban, de talán beszédesebb az előadást kísérő diasor:
A két nagyon komoly és igazán szakmai előadást követő szünet után az egyik legnépszerűbb és legismertebb ifjúsági könyvkiadó, a Tessloff-Babilon bemutatkozását hallgathatták meg a kitartó kollegák. A Mi-micsoda, a Minivilág és egyéb népszerű ismeretterjesztő könyvek kiadója röviden bemutatta kiadványait. Az erről szóló ppt-től megkímélek mindenkit, honlapjukon megismerheti őket bárki.
Hogy ne váljunk unalmassá a délelőtt zárásaként Ábrahám Krisztián, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársának előadását hallgattuk meg (sajnos erősen megfogyatkozva). Régi, jó kapcsolat fűz hozza bennünket. Több kistelepülésen is tartott már előadást a Somogyi-könyvtár segítségével, de a megye iskoláiban is rendszeresen tart környezetvédelemmel, a tudatos „zöld” gondolkodással kapcsolatos előadásokat.
Előadása fejbevágó volt. Jelenleg elsősorban a módszertanról beszélt, hogy ők miképpen szólítják meg a gyerekeket, hogy milyen módszereket ajánl a könyvtárosoknak,hogy mely szakirodalomhoz nyúljunk. De mindezek mellett néhány szóban vázolta a felelőtlen társadalmunk legsúlyosabb baklövéseit, a látszólagos környezetvédelem tévedéseit. Előadása bár röpke fél óra volt, de nagyon sokkoló, s gondolkodásra serkentő. Nagyon tudom ajánlani, érdemes vele felvenni a kapcsolatot.
Krisztián egyébként a szatymazi Tisza-völgyi bemutatóház munkatársa, így rendszeres bemutatókat is tart ott, illetve a környező tavaknál. Mint tavaly, idén is terveztük, hogy közösen megtekintjük a daru-vonulást. Sajnos ez idén sem sikerült, de ami késik, nem múlik, jövőre ismét megpróbáljuk!
A tartalmas és változatos délelőtt után így mindenki folytatta munkáját, de felbuzdulva Krisztián meghívásán, talán néhány a hétvégén kilátogatnak a Fehér-tavakhoz, s megtekintik a látványos madárvonulást.
Végezetül néhány kép a szakmai napunkról:
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
