Örömmel értesítjük felhasználóinkat, hogy az EISZ és az Elsevier közötti szándéknyilatkozat aláírásával újra elérhető a ScienceDirect, a Scopus és a SciVal adatbázisa.
Szegeden jártak a helyismereti könyvtárosok
Mint a blogon is olvasható volt, a Somogyi-könyvtár adott helyet és teret a XXI. MKE HKSZ konferenciának július végén. Házigazdaként, szervezőként nagyon nehéz beszámolót írni a három napról. Az MKE HKSZ facebook oldalán azóta már több (eddig 5) részben érkezett beszámoló, rengeteg képpel illusztrálva, érdemes végigböngészni. (A honlapjukon még csak a fotókat találtam).
Nézzük röviden mi is történt ebben a három napban!
Az első nap délelőttje hagyományosan az utazásé és a megérkezésé. A hivatalos program 13 órakor a sajtótájékoztatóval kezdődött. Ez úton is köszönjük a sajtó képviselőinek, hogy a forró nyárban is eljöttek hozzánk!
A konferencia nyitónapján a köszöntő szavak után a külsős előadóké a főszerep. Ezek általában nagyívű, áttekintő előadások, a megadott témához kapcsolódóan.
Elsőként Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja a a kulturális örökség fogalmáról, történetéről tartott egy áttekintő előadást. Az látható, olvasható, hogy az EU számára is kiemelt terület a kulturális örökség, ám ezzel összefüggésben magával a fogalommal is csak most ismerkedünk igazából. Előadása első részében leginkább a kulturális különbségek, a különböző nemzetállamok identitáskereséséről, öndefiníciójáról beszélt. Érdekes, és sajátos megközelítés volt ez, hiszen a hallgatóság számára ekkor vált tisztává maga a kulturális örökség fogalma, illetve az, hogy miért is fontos ez az Uniós támogatások szempontjából. Az előadó a téma szakértője és kutatója, szavait előadását vissza nem tudom adni. A témáról egy hosszabb cikke itt érhető el, előadásának diáit pedig alább tudják megtekinteni:
Az előadó erről a témáról szóló angol nyelvű tanulmánya letölthető innen.
Az érdekes, (számomra legalábbis nagyon) sok újdonságot tartalmazó előadás után Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a kulturális menedzsment kérdéseiről, és a látogatókutatásra építő szolgáltatásfejlesztésről tartott előadást. Érdekes volt hallani egy muzeológust. Látható, hogy hasonló problémákkal küzdünk minden szakágban. Előadásából az is kiderült számomra, hogy érdemes tanulnunk a másiktól, és jó, ha figyelünk egymásra. Az alapmegállapítás pedig minden szolgáltatásra igaz, ismerjük meg használóinkat, a használói igényeket, és ezekre az igényekre építsünk és indítsunk új szolgáltatásokat. Mindez a diákban elbeszélve:
A rövid szünet után dr. Fodor János, az ELTE tanára mutatta be hallgatóival, alkotótársaival közös projektjeiket. A hangsúly a „közös”-ön van. Előadása elsősorban a közösséggel együtt elérhető eredményekről szól. Hogy mit érhetünk el közösen a világméretű hálózat segítségével. A helyszínek, helyek feltérképezése is együtt válhat teljesség. A kollektív tudás, mások tapasztalatainak, tudásának felhasználása megkönnyítheti kutatásainkat. És ehhez hatalmas segítség a világháló, az online világ. Bárhonnan, bármikor, bárkitől érkezhet a segítség. Együtt többek lehetünk. Mindezt talán alá tudja támasztani az alábbi diasor is.
A nap záró előadása szintén a közösség erejéről szólt. A közösség erejének, tudásának tudatos, irányított felhasználásáról. A cím sokat mond, bár talányos, hiszen egy nagyon új kifejezés: Crowdsourcing. Nagy-Sándor Zsuzsanna, nagyon fiatal, hiszen még egyetemi hallgató, más generáció képviselőjeként, más nézőpontot hozott. Először a fogalmat magyarázta, meg illetve a fogalom könyvtári szerepét, a munkafolyamat könyvtári lehetőségeit. Miképpen használhatják a könyvtárak a közösséget, mint erőforrást. Az elméleti bevezető után, néhány példát is bemutatott. Így a gyakorlatban is láthattuk azokat a platformokat, egyszerűen használható applikációkat, melyek segítségével könnyen kiaknázhatjuk a közösségi tudást. A – főként amerikai – példákat látva, arra is választ kaphattunk, hogy milyen projektekhez tudjuk használni ezeket a programokat. A válasz azonban az, hogy szinte mindenhez. Olyan példát is láttunk, amit nem egy nagy könyvtár készített, hanem az előadó, saját munkáját és kutatásait segítendő. Nehéz néhány szóban összefoglalni az előadást. A diákon látható példák azonban végig kattinthatók, megtekinthető. Biztos vagyok benne, hogy mindenki számára tanulságos. A hallgatóságból többünknek azonnal elindult a fantáziája, és máris azon gondolkoztunk, mi legyen az első lépés. De erről majd egy másik posztban.
A nap szakmai lezárása hagyományosa a Kertész Gyula–emlékérem átadása. 2019-ben Gulyás Erzsébet, a Jászberényi Könyvtár munkatársa vehette át az emlékérmet.
A hosszú és fárasztó délután után egy könnyű közös séta és – Szegeden mi más – halvacsora várt a fáradt hallgatóságra. A finom vacsorát követően a lelkes hozzánk érkezőkket egy könnyű esti séta és toronylátogatás várta. Mindig csudaszép és különleges látvány az esti kivilágított város a Dóm tornyaiból. A hangulatot a ránk zúduló özönvíz sem rontotta el.
Az eső a toronylátogatást nem, de az azt követő esti sétát elmosta, így az este – hivatalos része – lezárult, hiszen másnap ismét hosszú nap várt a részt vevőkre.
A konferencia második napján délelőtt a Somogyi-könyvtárban találkoztunk a résztvevőkkel. Ennek a napnak az előadásai a múltba tekintettek. Az eltelt 25 évre tekintettek vissza az alapítók, az elmúlt negyed század aktív résztvevői, irányítói. Hosszú és küzdelmes időszak volt ez a kollégák életében. Emlékeztek a szép pillanatokra, a megható momentumokra, a küzdelmes évekre, és sajnos a megemlékezés pillanatainak is teret kellett adni. 25 év hosszú idő egy ember életében, de egy egyesület életében is.
A hosszú délelőtt folyamán elődadást tartott: Dr. Bényei Miklós, Mándli Gyula, Varga-Sabján Gyula, dr. Szőnyi Éva, Orbánné dr. Horváth Márta, Bazsóné Megyes Klára, Kégli Ferenc, dr. Praznovszky Mihály, Takáts Béla és Mennyiné Várszegi Judit.
Előadásaik anyaga a nevükre kattintva elérhető (aki diasorral illusztrálta előadását). Sajnos a jó hangulatú, néhol szomorú, máskor kifejezetten vidám előadások hangulata nem adható vissza, de bizonyára sokan hallottuk már az előadókat, így stílusuk sem ismeretlen.
A délelőttöt megszakítva egy meglepetés tortával köszöntöttük az egybegyűlteket.
A hosszú és érzelmektől sem mentes délelőtt után egy Csongrád megyei kirándulásra invitáltuk a konferencia résztvevőit. A megye a történelem viszontagságai miatt kevés igazán látványos építészeti kulturális emlékkel rendelkezik, hiszen a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett és leginkább a 18-19. század folyamán vált ismét lakottá. Az útvonal összeállításánál törekedtünk arra, hogy minél több színt meg tudjunk mutatni, és ne csak az általában ismert, és sokak által látogatott helyszínekre menjünk el.
Így utunk első állomása Óföldeák volt, a megye egyik legkisebb települése, ahol egy középkori erődtemplomot ismerhettünk meg közelebbről. Még a velünk utazó szegedi kollégák számára is újdonságként hatott ez az épület.
Innen Makóra vitt utunk, hiszen alig két hónapja adták át a teljesen új könyvtárépületet. A Makovecz Imre által tervezett könyvtár mostanra valósult meg. Egy új, modern könyvtár megtekintése mindig nagy élmény, útitársaink igen sok kérdéssel halmozták el a vendéglátókat, aki állták a sarat, és rendületlenül igyekeztek mindent megválaszolni.
Ha már az épület Makovecz, azt is megmutattuk az ország minden részéből érkezőknek, hogy Makó hány szállal kötődik a híres építészhez. 13 Makovecz-épület közül jó néhányat megnézhettünk kívül-belül a makói kollégák segítségével.
A kirándulást egy különleges hangulatú kis faluban fejeztük be. Kübekháza büszke sváb gyökereire. A hármashatáron fekvő kis település sramli-csárdájában sváb ételeket vacsoráztunk, miután egy picit sétáltunk a – valamikori – operett-falu főterén.
A tartalmas nap után jól esett az esti séta.
A konferencia harmadik – záró napja – hagyományosan a vendéglátóké, a szervező kap lehetőséget a bemutatkozásra, a nála folyó helyismereti munka bemutatására. Az előző napok zsúfolt programja után úgy gondoltuk, rendhagyó módon mutatjuk be könyvtárunkat, munkánkat. A Somogyi-könyvtár nagy szerepet tölt be a hazai könyvtári életben. Nagy múltú, közel 140 éves intézmény, hatalmas állománnyal rendelkezik, helytörténeti, könyvtörténeti különlegességekkel. Azonban ezek bemutatása sok órát venne igénybe (ráadásul a jelenleg zajló felújítási munkálatok meg is nehezítik a személyes megtekintést).
Elsőként a leghíresebb és legszebb terünket, az Emlékkönyvtárat tekinthették meg a hozzánk érkezők. A könyvtárbemutató alatt természetesen szó esett a Somogyi-könyvtár történetéről, az Alapítványi anyagról, legnagyobb kincseinkről, különleges dokumentumainkról, megtekinthettük Ferenc József és Jókai Mór aláírását.
A bemutató után egy rövid városi sétával a Szeged 300 évét áttekintő interaktív kiállítótérben néztük meg a várostörténetet bemutató kisfilmet, majd virtuálisan ismerkedtünk Szegeddel, és úsztattuk hajónkat a virtuális Tiszán.
Immáron több mint 10 éve igen népszerűek a városnéző sétáink. Több tematikus sétát vezetnek a kollégák a városban. A következő programpont ötvözte a városismereti séta módszertani bemutatását, és magának a városnak a bemutatását. Gyakorlatban láthatták a kollégák, hogy miként zajlik egy ilyen, és közben megismerkedhettek Szeged szecessziós házaival, Szeged múltjával és jelenével.
A legszebb belvárosi paloták megtekintése után már csak a levezető és elköszönő szavak következtek ismét a Somogyi-könyvtárban.
A stafétabotot átadtuk, jövőre ismét Csongrád megye, Szentes városa látja vendégül az ország helyismereti könyvtárosait. A mi három napunk aktívan és hasznosan telt. Köszönjük a lehetőséget, és bízom benne, hogy mindenki jó emlékekkel és élményekkel teli utazott haza.
Fotókat a HKSZ részéről Mándli Gyula készített, ezek egy jó része az ő facebook oldalukon elérhető. A Somogyi-könyvtár által készített fotók a CSMKE webalbumában megtekinthető, illetve az alábbi videóban összefoglaltam őket.
25 éves az MKE HKSZ konferencia meghívó
Kedves Kollégák!
Idén a Somogyi-könyvtár ad helyet az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XXI. Konferenciájának. Immár 25 éves az MKE HKSZ, ezért a konferencia is ünnepi lesz. Ünnepi, hiszen köszöntjük a szervezetet, és köszöntjük a befogadó várost, mely 300 éve vált ismét Szabad Királyi Várossá, és 140 éve született újjá a pusztító Nagyárvíz után.
Természetesen minderről igyekszünk valamilyen formában megemlékezni a három nap alatt. Aki már ismeri az MKE HKSZ konferenciáit tudja, hogy a három nap különböző módon zajlik. Nem lesz ez idén sem másképp.
A konferencia nyitónapján elhangzó előadások segíthetnek szélesebb távlatokban újragondolni kulturális örökségünkkel kapcsolatos szakmai tevékenységeinket és új eszközökkel gazdagítani célközönségünkkel kialakított kapcsolatainkat.
A második napon az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének negyedszázadára emlékezünk, valamint egy érdekes kirándulást teszünk (az immáron 320 éves) Makóra, ahol a májusban átadott új könyvtárépületet is megtekintjük. Az utolsó napon a 300 éve szabad királyi város, Szeged kultúrkincseivel ismerkedünk sétáinkkal, kiállításainkkal.
De a három napban megnézzük Szeged fényeit, érdekességeit, megismerkedünk a Tisza-parttal és reméljünk finom halászlé mellett beszélgetünk is sokat.
Ezek mellett még számtalan kaland és érdekesség vár mindenkit, aki ellátogat hozzánk.
A teljes program megtekinthető itt, valamint a Somogyi-könyvtár oldalán, vagy az MKE HKSZ blogján. Ugyanitt lehet olvasni a beharangozóról is.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődést, a jelentkezési lap pedig itt érhető el.
Várunk minden érdeklődőt szeretettel!
Szentesen találkoztunk
A hagyományokhoz hűen idén ismét június második felében találkoztak Csongrád megye könyvtárosai. Immár 47. alkalommal került megrendezésre a Csongrád Megyei Könyvtárosnap. Ebben az évben 2005 után ismét Szentesre látogattunk. Az apropó pedig az, hogy 2019-ben ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a városi könyvtár. Bár az ünneplés adta magát, mégis úgy gondoltuk, hogy a találkozó szakmai részének gerincét nem ez fogja adni.
Ennek megfelelően témánk a modern könyvtár lett. Bár a téma a könyvtár volt, a jelenlévők könyvtárosok, a helyszín ezúttal (is) a Megyeháza impozáns épülete volt. A Szentes Városi Könyvtár immár 20 éve a felújított zsinagógában található, éppen ezért volt itt 2005-ben a könyvtárosnap, a szakmai napnak megfelelőbb és tágasabb helyiség kellett. Szerencsére jól számoltunk, mert a jelenlévő több mint száz kolléga nem tudott volna leülni a könyvtárban. Természetesen most is volt lehetőség megtekinteni a könyvtárat már a kora reggeli órákban is, de mint a fotókon látható délután alaposabb betekintést kaphattak a kollégák az épület csodáiba, különlegességeibe.
Ha már a részt vevőket említettem, jó megemlíteni azt is, hogy olyan vendégeink is voltak, akik csak a helyszínen értesültek az eseményről. Két Pest megyei kolléga kirándult Szentesen és a könyvtárnál járva hallották, hogy előadások is vannak, így eljöttek és velünk voltak a délelőtt nagy részében.
De miket is hallhattak, hallgathattak a jelenlévők?
A szokásos köszöntések után (Polgármester úr igen rutinos előadó és köszöntő, mindig jó hallgatni. Valamint jól eső érzés, hogy nem csak udvariassági formulákban emelte ki a könyvtárat, érezhető volt, hogy valóban ismeri az ott folyó munkát), Sallainé Gresó Klára a könyvtár igazgatója mutatta be röviden a könyvtár történetét, és a jelenleg ott zajló munkát. Már említettem, hogy 70 éves a könyvtár, hosszú történelemből tudott meríteni. Klári igyekezett előadásában egyensúlyban tartani a múltat és a most folyó munkákat. Természetesen a diasor sosem adja vissza az elhangzottakat, de azért aki nem volt ott Szentesen, annak talán segíthet picit megismerni a vendéglátó könyvtárat.
Klári bemutatója után a modern könyvtárakkal ismerkedhettünk az MKE elnök asszonya, Barátné dr. Hajdu Ágnes sok saját képpel illusztrált előadása által. Elnök asszonynak(aki egyben a CSMKE elnökségi tagja is) az IFLA Governing Board tagjaként lehetősége volt az elmúlt időszakban a legmodernebb mintaértékű könyvtárakat látni és megismerni. Az ezeken az utakon szerzett tudást igyekezett megosztani velünk, amennyiben ez 45 percben lehetséges. Érezhető volt, hogy szinte mindegyik könyvtárról tudna még mesélni, de az idő rövidsége miatt csak a legérdekesebb látnivalókat tudta kiemelni. Tanárnő igyekezett csokorba szedve bemutatni a valóban példaértékű modern könyvtárakat. Mindenesetre nagyon sok továbbgondolásra érdemes gondolatot felvillantott. Sokan hallgattuk volna még, és mindegyik könyvtárat legalább fotóról szerettük volna megismerni.
Miután sok modern könyvtárat megismertünk következő előadónk segítségével arra kerestük a választ, hogy ezekbe a modern terekbe milyen könyvtáros is kell. A szakma legalább húsz éve szeretné azt bebizonyítani, hogy a könyvtáros nem szürkepulóvereskontyosszemüvegesnéni, azonban azt nem tudjuk, hogy akkor milyen is ma egy könyvtáros? Milyen stílus, öltözködés is illik ma egy könyvtároshoz? Vehetnek fel a férfiak rövidnadrágot? Hasznos-e a formaruha? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ dr. Pályi Réka stíluskommunikátorral. Nagyon nehéz dolga volt Rékának, hiszen nagyon megosztó témája volt. A jelenlévők több generációt képviseltek, nehéz volt mindenkihez szólni. Sajnos, ahogy azt hasonló előadásoknál már megszoktuk, szinte lehetetlen volt megszólaltatni a kollégákat, kérdéseket előcsalni belőlük. Mire elindult volna egy valóban interaktív beszélgetés, nagyon elszaladt az idő. Azért így is tudtunk egy picit beszélgetni a rövidnadrágról, a férfi divat kötöttségéről, a tetoválásról. Amit konklúzióként leszűrhetünk, elsősorban önmagunkat kell adni, jól kell, hogy érezzük magunkat a bőrünkben, akkor tudunk jól teljesíteni. Fontos, hogy a könyvtárba betérő szimpatikusnak találja az ott dolgozót, hiszen akkor tud valóban bizalommal tanácsot, információt kérni. Ezért szerencsés, ha egy nagy könyvtárban több stílussal találkozhatnak a használók, hiszen van akit taszít a piercing, van akiben bizalmat kelt. Ezért sem szerencsés a formaruha. Utólag mindenkiben rengeteg kérdés felmerült, hasznos lenne egyszer egy teljes délelőttre meghívni Rékát és kiscsoportokban átbeszélni ezeket a kérdéseket. Sajnos ezen a fórumon erre nem volt lehetőség, de ha valakinek van egy kis ideje, érdemes rászánni erre a témára is, hogy valóban megcáfoljuk a sztereotípiát.
Miután már láttunk modern könyvtárakat, megbeszéltük hogy hogyan öltözzünk, foglalkoznunk kellett a belsővel is. Egy kis „elmeporolást” tartott nekünk Komló-Szabó Ágnes, az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár csoportvezetője. Bemutatta saját munkamódszerüket, elképzeléseiket a modern könyvtárról, a mai könyvtári munkáról.
Ági azt is elmondta, hogy számukra (is) kiemelten fontos a könyvtárak számára egyre nehezebben elérhető tini korosztály. Nem pusztán olvasóvá-nevelésről van itt szó, de egy generáció megismeréséről és segítéséről. Más módszerek kellenek a megszólításukra, másképp kell dolgozni velük. Természetesen ezzel arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenkihez másképp, egyedileg kell viszonyulni (vö. minden olvasónak más könyvtáros a szimpatikus).
Aki eddig nem tudta, az most láthatta, hogy Ágiék valóban ismerik is a célközönséget. Keresik az igényeiket, olvassák az őket megcélzó könyveket, irodalmat. Új applikációkat ismerhettünk meg, amikről még talán nem is hallottunk.
De egyvalamit biztos hogy megtanultunk: minden könyvtári (olvasószolgálati) munkához úgy álljunk, hogy az valóban élményalapú, interaktív és emberközeli legyen. Ebben áll a nagy titok.
Bízom benne, hogy sikerült kicsit felrázni legalább a jelenlévő könyvtárosokat. Egy picit új megközelítésbe helyezni a könyvtárosi munkát, és elgondolkozni az elhangzottakon.
Ági előadásával tulajdonképpen véget ért a szakmai program. Az előadásokat követő lábnyújtás, kávézás közben természetesen még lehetett beszélgetni előadóinkkal is, kérdezni tőlük, és ahogy láttam, ezt többen meg is tették.
Még ebéd előtt kértük a jelenlévő kollégákat, hogy az immár 13 éves borítóképünk helyett készítsük el ismét ezen a látványos helyen az új csoportképünket. Sajnos arra nem figyeltünk, hogy mindenki ugyanoda álljon mint bő egy évtizede, de íme, lehet keresni az ismerős arcokat!
A délutáni programokon sajnos nem tudtam részt venni, de a kollégák beszámolója és fotói alapján nagyon élvezetes és látványos volt, ahogy betekinthettek nem csak a könyvtárakba, de a város nevezetes épületeibe is. A hatalmas zivatar ellenére a bátrabbak a városban is sétálhattak és megtekinthették a hangulatos Kurca-partot.
Összességében azt gondolom, hogy jó volt ismét együtt lenni. Tanulni egymástól. Beszélgetni. Találkozni. Az új gondolatok mégújabbakat szülnek. Köszönjük a szentesi kollégáknak a szervezést vendéglátást. Vissza fogunk térni.
A szakmai nap képei a CSMKE webalbumában tekinthetők meg. Köszönöm a képeket Börcsök Erzsébet (Szatymaz), Doba Lajosné (Szentes), Rafai Mária (Somogyi-könyvtár).
Annak pedig nagyon örülök, hogy a helyi sajtó is hírt adott rólunk!
A Szentes TV összefoglalója: http://www.szentestv.hu/2019-junius-26-szerda/
Őszi tanulmányi kirándulás – 2019
Kedves Kollégák!
Idén ősszel ismét tanulmányi kirándulás! Tavaly befejeződött a három évig tartó Szlovéniai barangolás. Idén kissé északabbra indulunk. Úticél: Ausztria, közelebbről Burgeland.
Alább az útvonal egyik összeállítójának, Nagy Zsuzsának az invitáló szavai olvashatók!
Kedves Volt és Leendő Útitárs!
Sok szeretettel hívlak Ausztria legkeletibb tartományába, Burgenlandba, 2019. szeptember 25-29-ig. Fél lábbal Magyarországon maradunk, soproni szállásról fogunk kirajzani, hogy megtekintsük a Várvidék várait, kastélyait, természeti csodáit. Utunkon Liszt Ferenc és Haydn zenéje, vízesések csobogása, zúgása kísér és egy nemesszerpentin bányát is megtekinthetünk.Az út porát a szálloda wellness részlegén moshatod le, torkunkat pedig jófajta soproni borokkal öblögethetjük majd. Bővebben a programról a mellékelt kiírásban olvashattok, illetve már a FB oldalamon (amit gyakran mi is megosztottunk) csöpögtettem el információkat egyes látnivalókról.
Várjuk jelentkezéseteket!
Még egyszer álljon itta részletekért és az árért a program!
47. Csongrád Megyei Könyvtárosnap – Szentes
Kedves Kollégák!
Mint már jeleztem, az idén Szentesen találkozhatnak a megye könyvtárosai. 13 év után visszatérünk a városba (lásd a blog borítóképét). Akkor a „Könyvtárak érdekérvényesítése” volt a téma.
A helyszínválasztásnak több oka is volt. Idén 70 éves a Szentesi Városi Könyvtár, és tavaly volt 20 éve, hogy a volt zsinagóga épületében kap helyet a kultúra egyik fellegvára.
A téma picit megfoghatatlan, de remélem sok érdekességet tartalmaz majd. Összefoglalva: Trendek kívül – belül.
Az előadók és előadás címek a meghívóban olvashatók, de láthatunk jó példákat a világ minden tájáról, megtudhatjuk, hogy öltözik egy könyvtáros és azt is, hogy miképp újulhatunk meg.
A lényeg, hogy ismét nagyon érdekes előadások lesznek!
És hogy mikor? A hagyományoknak megfelelően: 2019. június 20.
Bár a könyvtárat ünneplejünk, de az esemény megkívánja, hogy a találkozó helyszíne (2006-hoz hasonlóan), a Megyeháza legyen (Kossuth tér 1.) A rendezvény 10 órakor kezdődik. Előtte egyénileg megtekinthető a könyvtár, de az előadások és az ebéd után lehetőség lesz vezetéssel is körbejárni a könyvtár épületét pincétől a padlásig! Szóval érdemes egyből a Kossuth téren kezdeni megérkezés után (a szegedi busz 9,35-kor ér be).
Regisztrálni természetesen online is lehet: https://forms.gle/pgTJqhQKeQoZUtPSA, vagy hagyományos úton a jelentkezési lap kitöltésével, amit emailban (oros.sandor [kukac] sk-szeged.hu), postai úton, vagy személyesen lehet visszaküldeni június 17-ig.
Idén is lesz játék, és szabadidős programok is. Ezek hamarosan felkerülnek a blogra!
Íme a délutáni szabadidős program plakátja. Nem szimpla városnéző séták ezek, érdemes megnézni minden ajánlott épületet, valamint ekkor lesz lehetőség alaposabban megismerni a könyvtárat is. Szerencsések bejuthatnak a Postamúzeumba is.
Ahogy már hagyománnyá vált az elmúlt években, most is lehet játszani velünk! Ehhez nem kell mást tenni, mint kitölteni a totót! (segítség a könyvtár honlapja www.vksz.hu)
Nagyon sok szeretettel várunk mindenkit 2019. június 20-án Szentesen a Megyeházán (és a könyvtárban is)!
Kabala kalamajka!
Kedves Kollégák!
Segítsetek a gyerekeknek és a Somogyi gyerekkönyvtárosainak! Csak egy kattintás és elkapjuk a fenevadat, aki aztán örökre vigyázhatja a könyveket a Dóm téren!
Kalamajka a Somogyi-könyvtárban!
Add le szavazatod 2019. június 17-ig a Gyermekkönyvtárban, vagy a Somogyi-könyvtár Facebook-oldalán!
Add le szavazatod 2019. június 17-ig a Gyermekkönyvtárban, vagy a Somogyi-könyvtár Facebook-oldalán!
Három állat forgatta fel a Somogyi-könyvtárat. A biztonsági őr ugyan próbálta a marha, a róka és az oroszlán útját állni, de sajnos minden próbálkozása ellenére a jószágok bőgve, ordítva és vicsorogva törték át a korlátot. Mint azt az illetékesektől megtudtuk, nem egyszerű vérmes vadakról szól a fáma, kultúréhség kerítette hatalmába a betolakodókat. Jelenleg is a könyvtár területén bujkálnak, bundájuk színe meg-megcsillan a könyvespolcok között, árnyékuk rendszeresen a könyvkupacok fölé vetül. Ám egy birodalomban csak egy király lehet, mint ahogyan a gyermekkönyvtárban is csak egy jószágnak van hely…
Ki legyen az, aki marad? A választás a tiéd! Döntsd el ki legyen az új lakó, aki már többé nem betolakodó!
Pályázat – Az év ifjú könyvtárosa címre
Kedves Kollégák!
Mint az elmúlt években megszokott, az MKE és az IKSZ idén is meghirdeti országos pályázatát a 35 év alatti könyvtárosok számára. Álljon itt a hivatalos felhívás szövege:
Pályázati felhívás „Az év fiatal könyvtárosa-díj” elnyerésére
Tisztelt Kollégák!
Az MKE és az IKSZ ismét meghirdeti a 35 évnél fiatalabb kollégák számára „Az év fiatal könyvtárosa-díj” elnyerésére irányuló pályázatát. Pályázni az ‘A’ vagy a ‘B’ pontban foglaltaknak megfelelő tartalommal lehet.
- A. Egy szakterületi gyakorlatból származó téma még nem publikált írásbeli kidolgozásával.
- B. Projekt bemutatást tartalmazó, szabadon választott műfajú (diabemutató, film, hangjáték, riport, szöveges tanulmány stb.) anyag elkészítésével.
Az előző években nem nyertes pályamunkák a pályázati feltételek megfelelése esetén ismét benyújthatók. Nem lehet díjazott az, aki a díjat az előző 4 év valamelyikében már elnyerte. Szakdolgozat pályamunkaként nem nyújtható be!
Pályázati feltételek:
- Jelölés. A díjra a pályamunkát összeállító fiatalt munkahelyének, vagy az MKE / IKSZ valamely szervezetének jelölnie kell. Nem lehet díjazott, aki a díjra jelölésről nem tud, azt nem fogadja el.
- Életkor. A jelölt a pályázati határidő napján (május 31) nem lehet idősebb 35 évesnél.
- Könyvtáros munkakörben foglalkoztatottság. A jelöltnek a jelöléskor könyvtáros munkakörben aktív foglalkoztatottnak kell lennie és rendelkeznie kell legalább 3 év könyvtári munkakörben eltöltött munkaviszonnyal.
- Formai kritériumok betartása. Terjedelem 20-50 A/4-es oldal, 12-es betűnagyság, 1,5 ös sortáv, Times New Roman betűtípus. Bemutató esetében maximum 15 perces időtartam.
A pályázati dokumentációnak kötelezően az alábbiakat kell tartalmaznia:
- Jelölési űrlap (letölthető az MKE / IKSZ honlapról)
- Pályamunka
- A pályázó szakmai életútjának ismertetése (ennek részeként publikációs lista)
- A megvalósulásnak teret adó intézmény bemutatása
- Nem kötelező, de bírált tartalom: Bármi egyéb, a pályázó által fontosnak tartott melléklet
A pályázati dokumentációt lehetőség szerint nyomtatott (1 pld.) és elektronikus formában is (1 pld.) kérjük benyújtani.
A pályázatok bírálata a díj Alapító Okiratában foglalt szempontok/pontozás szerint történik. A feltételeknek nem megfelelő, vagy hiányos dokumentációjú pályázatokat a kuratórium érdemi értékelés nélkül elutasítja!
Beérkezési határidő: 2019. május 31. péntek, 14.00 óra.
Az elismerés ünnepélyes átadására az MKE 51. Vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén(Székesfehérvár, 2019. július 4.) kerül sor. A címmel elismerő oklevél, pénzjutalom (100 e/Ft), valamint egyéb szakmai támogatás jár. Az Év fiatal könyvtárosa díj mellett, arra érdemes pályázó esetén a Kovács Máté Alapítvány anyagi támogatásával az Év fiatal könyvtárosa díj különdíja is kiadható.
A pályázat benyújtható személyesen (Országos Széchényi Könyvtár – MKE Titkárság 439-es szoba) vagy postai úton (Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1827 Budapest, Budavári Palota „F” épület),elektronikus dokumentumok beküldése esetén: mke [kukac] oszk.hu
Barátné dr. Hajdu Ágnes sk. Ramháb Mária sk.
elnök, MKE elnök, IKSZ
Pályázat Vándorgyűlési részvételre!
Kedves Kollégák!
Mint bizonyára már mindenki tudja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2019. július 2-5. között Székesfehérváron rendezi meg az 51. vándorgyűlését „Hiteles hely – mindenhol, mindenkinek” címmel.
A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének vezetőségi döntése alapján az idén ismét a CSMKE tagok közül 5 fő egyesületi tag részvételi díját átvállalja az egyesületünk pályázat útján.
Mellékelem a pályázati felhívást és az adatlapot.
A pályázat benyújtásának határideje 2019. április 24.
beküldése papír formátumban:
Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete, 6720 Szeged, Dóm tér 1-4.
beküldése elektronikusan a következő levelezési címre:
oros.sandor [kukac] sk-szeged.hu
A Vándorgyűlésre a kedvezményes regisztráció április 30-ig tart (ezért is fontos a határidő betartása).Az elnökség a szűkös regisztrációs időszak miatt két napon belül értesíti a nyerteseket.
Sok szeretettel várunk minden kedves kollégát és érdeklődőt az 51. MKE Vándorgyűlésen, Székesfehérváron!
További kérdésekre készséggel válaszolok az ismert elérhetőségeken!
Oros Sándor
Nőnapra
Kedves Kolleginák!
Mint minden évben, ebben a modern PC világban ilyenkor mindig fellángolnak a viták a nőnap körül. Én úgy gondolom, hogy az emberi tisztesség az, hogy becsüljük a másikat felet, a másik embert. Azonban férfiként azt is érzem, hogy tisztelni kell a női nemet, az igaz NŐket. Természetesen nem csak nőnapkor, nem csak ezen a napon. Azonban örülök, hogy van egy nap, amikor hatványozottan kifejezhetjük tiszteletünket. Olyan ez, mint a karácsony. Hiszen nem csak a szeretet ünnepén fontos a szeretet. Nem csak nőnapkor fontos a nők tisztelete. De mégis engedjék meg, hogy hagyományosan a mai nap köszöntsem Önöket egy igaz nőimádó és tisztelő szavaival. Tulajdonképpen Krúdy bármely írását kiemelhetném, most álljon itt egy idézet a Szindbádból:
A legtöbb nővel jósággal, szelíden, gyermek módjára kell bánni, bolondságaikat helyeselni,
kicsinyességüket nagyszerűnek találni, az új ruhát észrevenni; nyert ügyed van, ha a legkisebb
új szalagot megdicséred. Csodálatos, hogy éppen a legokosabb nők, akik magukat „üzletasszonynak” is szokták nevezni, mily könnyen beleegyeznek abba, hogy a férfiak el vannak
ragadtatva az új cipőjüktől!
Szerették a szép szavakat.
Szerették a zenét, a virágot, az érzékeny sétákat, könnyes órákat, fájdalmas elbúcsúzásokat;
szerettek minden kis eseményt, amely mindennapi, megszokott életmódjukban egy percre
megállította az óramutatót.
Férfi társaim nevében is tisztelettel,
Oros Sándor
CSMKE elnök
