Hosszú mély álomból ébredve először is egy nyári esemény beszámolója következzék. Bár ott voltam én is, de most „hallgassuk”/olvassuk Rafai Mária kollegina beszámolóját, hogy milyen is volt az idei vándorgyűlés egy könyvtáros résztvevő szemszögéből. Kissé szubjektív, s vannak mellékszálak a szakma mellett.
Sopronban gyűltek össze a vándor könyvtárosok
46. alkalommal tartották meg éves nyári találkozójukat a magyar könyvtárosok. Az MKE vándorgyűlését Sopronban rendezték meg „Intelligens szolgáltatás-A szolgáltatások intelligenciája” címmel 2014. július17-19. között.
A rendezvény létrejötte eltért a szokásostól: a Nyugat-magyarországi Egyetem szervezői, vezetői maguk kérték az egyesületet, hogy szeretnék vendégül látni a „vándor” könyvtárosokat.
A helyszín a jelenlegi 10 karral /Erdészeti, Közgazdaságtudományi, Pedagógiai /, és több helyszínnel /Sopron mellett Mosonmagyaróvár, Szombathely, Győr/ rendelkező egyetem központi campusa volt. Az egyetem épületei nagyobbrészt egy hatalmas park és benne a saját Botanikus Kert területén helyezkednek el /ez volt „lánykori nevén” a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem./ Az impozáns központi épületen kívül itt találhatók az oktatási épületek, több kutatóintézet, Sportcsarnok, az Egyetemi Könyvtár és a szükségek kiszolgáló épületek/menza/ is. Különlegesség a látványos és új Ligneum Látogatóközpont, amelyben kreatívan, színesen és interaktívan mutatják be az egyetem legfőbb oktatási tematikáját: az erdészettel, fával, növényekkel és állatvilággal kapcsolatos ismereteket. Makettek, terepasztalok, működő gépek, érdekes kiállítási tárgyak és sok más látványosság várja itt az érdeklődőket.
A Központi Könyvtár és Levéltár az integrált egyetem könyvtári hálózatának központja. Magyarország egyik legrégebbi szakkönyvtára, gyűjtőköre elsősorban az erdészeti, faipari, vadgazdálkodási tematika, körülbelül 300000 könyvtári egységgel és az ilyen intézményeknél elvárt sokrétű szolgáltatással. Érdekessége az az elkülönített Műemlékkönyvtár, ami még a jogelőd egyetem, a Selmecbányán működött Bányászati és Erdészeti Akadémia gyűjteményéből került elégé kalandos úton Sopronba. Selmecbányán 1735-ben alapítottak bányatisztképző iskolát, ami később akadémia, majd főiskola, aztán egyetem lett, oktatási területe bővült az erdőmérnök, bányamérnök, kohómérnök területekkel. Sok viszontagság után 2000-től működik a jelenlegi integrált egyetemi központ formában. A selmecbányai akadémia és könyvtára az első világháború után Sopronba került. A könyvtár anyagát már előbb: 1818-ban elkezdték előrelátó oktatók és diákok/!/ átköltöztetni az új székhelyre. Szerencsére, mert amit 1919-ig nem sikerült áthozni, az azóta is Szlovákiában maradt. A Műemlékkönyvtár Erdészeti-Faipari része Sopronban van, a bányászati terület könyveit a hozzá tartozó egyetemmel együtt később Miskolcra telepítették. Az eredeti könyvtár anyagát megosztották: a Bányászati Műemlékkönyvtár Sopronhoz hasonlóan, Miskolcon is a könyvtárban elkülönítve található. A soproni Műemlékkönyvtárban még a selmeciek által kidolgozott szakcsoportok szerint tarják nyilván a könyveket. Jó néhány régi, értékes, egyedi darab található ott, érdekesség az úgynevezett „selmeci kötés”, ami egy jellegzetes barna színű, erezetes mintájú kötésmódot takar.
A vándorgyűlés szakmai része csütörtökön délután a szokásos protokoll eseményekkel folytatódott.
A megnyitón-a résztvevőket a könyvtáros egyesület elnökének, Bakos Klárának- nyitó beszéde után köszöntötte az egyetem és az Egyetemi Könyvtár, valamint a Városi Könyvtár vezetője és természetesen Sopron polgármestere. Ezután átadták a Fitz József díjakat az év legszebb könyveinek: Kovács Emőke: A régi idők Balatonja, Umberto Eco: Legendás földek…, és Hajdu Edit: Magyar szőlőfajták című könyveinek.
Az év fiatal könyvtárosa díjat Kecskeméti Gergely , az SzTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa kapta . Ezután Dr. Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást a „Nemzeti infokommunikációs stratégia 2014-2020”témában a szép jövő terveiről.
A második napon kis plenáris ülésen Sörény Edina, az EMMI munkatársa beszélt új pályázati lehetőségekről, amelyek célja többek között a társadalmi felzárkóztatás és a szerepvállalás erősítése a hosszútávú fenntarthatóság biztosításával.
Fontos újdonság, hogy a szolgáltatásfejlesztő programokhoz az eddigieknél nagyobb arányban kapcsolódnak infrastrukturális fejlesztési lehetőségek.
Rövid felszólalásra Földiák András, a KKDSz vezetője is szót kapott: Szakszervezetünkben 10% fölött van az átlagos szakszervezeti taglétszám. Ez reprezentatívnak számít, de szakmacsoportonként változó /mi könyvtárosok nem tartozunk a legjobbak közé/, ezért volna hová fejlődni. Csak így tud a szakszervezet valódi érdekképviselő lenni, aminek a szerepe egyre nagyobb lesz, mivel a munkavállalók helyzete ezt egyre inkább megkívánná.
A nap további részében szekcióülésekkel folytatódott a szakmai nap. Az előadások a fő tematikához: „Intelligens szolgáltatások…” kapcsolódtak.
Az Olvasószolgálat szekcióban szó volt a bibliobox tapasztalatairól, a szolgáltatásoknak androidos rendszerre applikált működéséről, a könyvtári „coaching”-ról és közösségi /önkéntes / szolgálat könyvtári tapasztalatairól. A bibliobox az a „doboz”, ahová akár nyitvatartási időn kívül is be lehet dobni a visszahozott könyveket. Ennek több hónapos tapasztalatairól a tatai könyvtár munkatársa számolt be. A tatabányai József Attila Könyvtárban vezették be és használják nagy érdeklődés mellett az androidos rendszert „okos” eszközökre, JAMKdroid néven. Részletes tájékoztatást adtak a rendszerről a technikai háttér bemutatásával együtt. /Akit jobban érdekel, a könyvtár oldalán alaposan megismerheti/. Horváth Zoltánné , a T-System munkatársa, /volt könyvtáros/ beszélt a hálózati invázióról a digitális viharban : röpködtek az up to date szakkifejezések: „just in-time” információ, next és net-generáció, face to face tájékoztatás, , coaching és mentorálás., smart szolgáltatások, WEB-scale menedzsment , worldcat és szkennelő olvasás, stb. Azt is megtudtuk, hogy az információkeresésben az automatikus és konceptuális elemzéses módok után jelenleg a szemantikai irányzat az új és leggyorsabban fejlődő módszer! További információk az előadó: Horváth Zoltánné, T-System elérhetőségein találhatók.
Az Olvasószolgálati szekció programja a délelőttre korlátozódott, ezért délután a Múzeumi szekció által felajánlott csoportos, különleges múzeumlátogatást választottam, ahol igen szakszerű vezetés mellett a Fabricius, majd a Storno-ház kincseit mutatták be, betekintést nyújtva a látogatók számára elzárt helyekre is… A Storno-család könyvtárában, ami most múzeumi könyvtárként működik, több könyvritkaság mellett mutattak egy jókora kotta-kötetet, amiben nem túl régen egy eredeti Liszt Ferenc-kézírást találtak.
A többi szekció programjában is keveredtek az elvont, elméleti és tapasztalatokon alapuló gyakorlati témák, ezekről a honlapon és a vándorgyűlés programfüzetében még több információ fellelhető.
A záró plenáris ülés szokás szerint bemutatta az összes szekció által megfogalmazott tömör összegezést. Az Olvasószolgálati szekcióé a következő: „Nonstop könyvtári szolgáltatásokkal és elérhetőséggel a funkcionális analfabétizmus leküzdéséért és a digitális írástudás fejlesztéséért.”
Végül az Bakos Klára elmondta saját összegezését: a vándorgyűlés majdnem 700 résztvevője 11 szekcióban, közel 70 előadásban „pazar szellemi kínálatot” nyújtott. Az intelligens szolgáltatások, a technikai fejlesztések nagyon fontosak, de nem pótolják a kiváló, odafigyelő, empatikus, stb. szakemberek személyes jelenlétét. /Szerencsénkre/.
A vándorgyűlés legfőbb „kísérőprogramja” maga a helyszín, Sopron volt. A szépen megújult város méltó hátteret adott a találkozónak. A szombati fakultatív kirándulások mellett, szakszerű vezetéssel városnéző sétát is biztosítottak az érdeklődőknek.
2015-ben a vándor könyvtárosok Szolnokra mennek, ahol a Gazdasági Főiskola megújult campusán, a Verseghy Ferenc Könyvtár /megyei és városi/ közreműködésével rendezik meg az új találkozót.
Reméljük, a későbbiekben még több kollégánk él majd a lehetőséggel, hogy részt vegyen, tapasztalatokat és élményeket szerezzen a szakma nyári találkozóján.
Rafai Mária
s a végére egy „rövid” képes beszámoló… (részben Mari képei, részben az enyémek)
