Magyar Könyvtárosok Egyesülete kategóriaarchívum

Debrecenbe kellett menni…

A CSMKE idei vándorgyűlés pályázatán támogatott Rafai Mária képes beszámolója következik. 

Pulykakakast ugyan nem vettünk, de rengeteg sokkal érdekesebb dolog történt a MKE 56. vándorgyűlésén, Debrecenben.

Könyvtárak a kultúra, a tudomány és a közösségek szolgálatában – ezzel a címmel és programmal rendezték meg a könyvtárosok 56. vándorgyűlését Debrecenben.

 

 

A rendezvény szervezője és egyúttal helyszíne a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár volt. A Debreceni Egyetem 1912-ben alakult Debreceni Magyar Királyi Egyetem néven. A későbbiekben több néven szerepelt, Tisza István, majd Kossuth Lajos nevét is viselte. Alapítását mégis 1538-tól számítja. Mivel az akkor létrehozott, iskolai, irodalmi tanulmányai után mindenki által ismert Református Kollégiumot, amelyben az alapszinttől a felsőfokú szintig minden oktatási forma működött, jogfolytonos elődjének tekinti az egyetem.  Az ismert központi épület 1932-ben, 4 évig tartó építkezés után készült el. Az egyetem fejlesztésében, és a központi épület építésében nagy szerepe volt Klebelsberg Kunónak. Szobra a többi fontos támogató mellett ma is ott áll az épület előtt.

Az épület több terme adott helyet az idei Vándorgyűlés rendezvényinek. A díszes aulában tartották az ünnepi nyitó plenáris ülését, és még néhány egyéb programot is. A szokott protokoll események után (köszöntők az egyetem, a szervező DEENK, és a város képviselőitől, itt adták át a szokásos szakmai díjakat és emlékérmeket, majd néhány rövidebb szakmai előadás következett. Ezek az MKE honlapján a szokások szerint megtalálhatók). A baráti találkozót az épület igen látványos, 29 méter magas, 700 négyzetméter üvegtetővel lefedett díszudvarában tartották. Az épületben működik (ahogy megtudtuk, némi külső helyszínen lévő kisegítő raktárral megtámogatva) az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár is, ahol több kiscsoportos látogatást szerveztek számunkra az ott dolgozó könyvtárosok vezetésével. Kérdésünkre elmondták többek között, hogy az „egyetemi” és a „nemzeti” állomány nincs fizikailag különválasztva és kezelve egymástól. A dokumentumokban lévő jelzések, és az utóbbi években az online nyilvántartás egyértelműen megmutatja, hogy az állomány mely darabjai kölcsönözhetők, és melyek nem. Bizonyos esetekben, ha duplum példányok állnak rendelkezésre, akkor a nemzeti állomány egyes darabjai is kivihetők. Minden példánynál nagyon precíz, egyedi elbírálás dönt. A raktáros kollégák kis túlzással úgy ülnek a pultnál számítógépeikkel körülvéve, mint az űrhajók vezérlő központjában. Minden mozzanatot: a beérkező kéréseket, a példányok raktárból kihozását, a kérő értesítését stb. számítógépen rögzítenek.

A központi épület után néhány évvel készült el az Egyetemi Templom (természetesen a város sokadik református temploma), ahol egy kiemelt kulturális programot hallgathattunk meg, Boldog békeidők címmel a Trio Consort nevű vonóstrió színvonalas előadásában. A puritán szépségű templomban varázslatosan szóltak az ismert és újszerű dallamok a nyári estében. Az épületet a második világháború után több évtizedig könyvtári raktárként használták, majd 2001-ben adták vissza eredeti, egyházi rendeltetésének. 2006-től használják újra templomként.

A szakmai programok többsége már a vadonatúj Learning Center nevű oktatási épületben zajlott, ahol egy nagyméretű és igen látványosan modern teremben tartották pénteken kora este a vándorgyűlés záró plenáris ülését is.  Az előcsarnok adott otthont a könyvtárakat, és magát a vándorgyűlést is támogató háttér cégek szakmai kiállításának. Természetesen ebben az épületben voltak kisebb termek is, ahogy az egyetem nagyerdei campusán még számtalan régebbi, vagy újabb helyszíne volt a különböző szekcióüléseknek és az eddiginél jóval több workshopnak, kiscsoportos foglalkozásnak is.

Folyamatosan zajlottak a tematikus bemutatók (digitalizálás, díszműves állomány bemutatása, kötészet, nyomda bemutató, látogatás egy középiskolai könyvtárban, a szervező egyetemi és nemzeti könyvtárban, a Méliusz Juhász Péter Megyei könyvtárban és így tovább.

A szekcióülések számtalan témával foglalkoztak, ezek közül mindenkinek választania kellett az őt legjobban érdeklők között, mert nagy részben azonos időben zajlottak. (Részletesebb ismertetés megtalálható a MKE honlapján). Különösen érdekes volt a Múzeumi és Műszaki Szekció programja, amelyben Gazda István a Magyar Tudományos Akadémia történetének kevéssé ismert eseményeit mutatta be, ezzel a vándorgyűlés egyik központi témájához, a tudomány történetéhez kapcsolódva. Ezután egy szakmai kiállító (Pre-Con Restaurátor Kft.) szakembere tartott igazán ritka izgalmas, sok fotóval illusztrált bemutatót a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár állományában történt eddig példátlan, szinte az egész állományt érintő rovarfertőzésről, és annak az igen alapos, nagy szakmai tudás és gyakorlat után elkezdődött vegyszermentes, kíméletes elhárításáról. Részletesen bemutatta a több mint fél évig tartó hatalmas munkát. Röviden: az összes könyvet leszedték a polcokról, és kb. fél méter magasra felstócolt két könyvoszloponként egy speciális anyagú, megfelelő méretű, légmentesen záródó vastag fóliatasakba zárták. Ezután az oxigént kiszívták, majd nitrogénnel töltötték fel. A könyveknek 6-7 hétig kell a tasakokban maradni. A rovarok, és a még nem is látható peték ez idő alatt biztonsággal elpusztulnak. Közben az üres polcok és az egész épületrész igen alapos takarítása, és szükség esetén akár a felmerülő asztalosipari javítások elvégzése történik, majd az egész környezet formaldehiddel végzett fertőtlenítése. Azokon a polcokon már több évszázada nem történt hasonló méretű takarítás, javítás, fertőtlenítés.  A könyvtár a tervek szerint a jövő év elején tud újra kinyitni és látogatókat fogadni. (Fotók a szöveg után mellékelve.) Megtudtuk az előadótól, hogy a debreceni Református Kollégium védett könyvtárában is végeztek a közelmúltban olyan biztonsági, megelőző takarítást és egyszerűbb, gyorsabb fertőtlenítést, ami azt célozta, hogy ott ne történhessen a pannonhalmihoz hasonló nagyobb probléma.



A vándorgyűlés megszámlálhatatlanul sok szakmai foglalkozása mellett voltak kiegészítő kulturális-és városismereti programok is. Épületbemutatók, szobor-séták, a nulladik napon este színházi előadás, a már említett templomi koncert, és több alkalommal a szintén a nagyerdei campuson lévő Egyetemi Botanikuskert meglátogatása is.  Ezt egy biológia végzettségű könyvtáros kolléganő vezette. Sok érdekességet megmutatott, és érdekes történeteket mesélt el. Például arról, hogy honnan származik a hatalmas pozsgásházban lévő legalább 4-5 méter magas trópusi oszlopkaktusz. A szálegyenes, keskeny, magas, szinte feketébe hajlóan sötétzöld növényt anno Kossuth Lajos hozta be az országba amerikai utazásáról. Akkor a szegedi Fűvészkertnek adományozta, ám később, amikor szaporítani lehetett, a szegediek a debreceni egyetemi Botanikuskertnek is adtak belőle.  Ahol láthatóan jól érzi magát!

A nyitó plenáris ülésen a szokásokhoz híven szakmai díjakat és emlékérmeket adtak át. A záró plenárison a szekciók röviden összefoglalták a végzett munkájukat, eredményeiket. Emellett átadták a könyvtáros szakma által megszavazott Fitz József könyvdíjakat. Ezeket Grecsó Krisztián, Saly Noémi és Vadadi Adrienn köteteit megjelentő kiadók kapták.

A program vége felé a hagyományokhoz igazodva az előző évi vándorgyűlést szervező intézmények egyik  képviselője mondta el a rendezvény utóhatásáról szerzett tapasztalatait. Ez esetben Sikaláné Sánta Ildikó, a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója beszélt arról, milyen sok pozitív hatása volt a szegedi vándorgyűlésnek a szervező könyvtárakra és az ott dolgozó szakemberekre. Rengeteg okos és használható szakmai fogás, kipróbált programok, jó gyakorlatok, bevált ötletek kerültek terítékre, amit a résztvevők és a szervezők is használhatnak munkájuk során.

Az utolsó este szervezett programja a baráti találkozó volt, ami a már említett hatalmas, több emelet magasságú Díszudvarában tartottak meg.

A szombati nap a kirándulásoké volt. A választékban szerepelt a Tisza-tavi Ökocentrum, egy mádi bortúra, játékos piknik a Nagyerdőben és egy, Debrecen történetét, kultúráját bemutató, szakember által vezetett séta is. Ezen a városhoz kapcsolódó, kevésbé ismert történeteket, szinte titkos helyeket ismerhettünk meg: többek között emlékhelyeket, múzeumokat, meglepő utcai emlékeket, történeteket és szobrokat. A város irodalmi  hagyományait mutatja, hogy Ady, vagy Szabó Magda szobra mellé is leülhet a megfáradt sétáló. A színház mellett láthattuk a várost a Református Nagytemplom tetőkilátójáról (eddig lifttel), és akár az egyik torony tetejéről is (ide még jó néhány lépcsőt kellett gyalog legyőzni, de megérte!)

A záró plenáris ülés legutolsó eseménye egy rövid városfilm bemutatója volt, amiből megtudhatták a vándor könyvtárosok, hogy 2026-ban Kecskeméten fognak találkozni!

Köszönjük a beszámolót! CSMKE

 

 

Deszken mindig történik valami – beszámoló a könyvtárosnapról

Hagyományosan a nyár legmelegebb napjai közül az egyiken került megrendezésre az idei 52. Könyvtárosnapunk. Helyszínünk Deszk. Ahol a 2023-as Olvasás Nagykövete díjasunk és kedves kollégái fogadtak bennünket.

Köszönjük Bene Ildikó intézményvezető és Tóth Erzsike könyvtáros szíves fogadtatását.

A könyvtár a közösség szíve címet viselő napunk programjába sok-sok érdekes programot, előadást zsúfoltunk be. S nagyon örülünk, hogy az első rész előadásai mind-mind megerősítették és igazolták az idei mottónkat: azaz a Könyvtár a közösség szíve!

Rendezvényünket a Tiszavirág Néptáncegyüttes kiváló táncosai nyitották meg, szépséges ruhákban ropták a táncot a faluház színpadán, csak nekünk könyvtárosoknak. (Büszkeségeink rovat következik:  bizony a fellépő táncosok között volt könyvtároskolléga gyermeke.) Köszönet a táncosoknak, hogy az utolsó napjaik egyikét a tanítási évből ránk áldozták és bemutatták tudásukat.

Szívből köszönjük polgármester úr: Király László köszöntő szavait és finom „pálinkáját”. Öröm volt látni a könyvtárat bemutató előadás ppt diái között, hogy régóta olvasója a deszki könyvtárnak. (Az évek számát feledje a jótékony homály. :-))  A köszöntőbeszédében megismertette velünk mit tudhatunk jelenleg az általa vezetett településről.

Király László, Deszk polgármestere

Tudta-e a kedves olvasó, hol is van Kukutyin? Vagy ki a nyeles szemű légy?

Aki nem volt jelen, pótolja hiányos tudását a deszki bemutatkozó videóból: https://www.youtube.com/watch?v=dyAcXRlem6I

A totót még ki nem töltők bizony itt sok értékes információhoz juthattak / ahogy a totót pontatlanul kitöltők is. 🙂

Hagyományosan a helyi szervezők bemutatkozásával indítjuk könyvtárosnapjainkat. Bene Ildikó a faluház munkáját és a számtalan művészeti, kulturális csoportot  ismertettet meg velünk gazdagon illusztrált diáin.

Tóth Erzsike a deszki könyvtár történetébe vezetett be bennünket és megosztotta velünk könyvtárosi munkájának élményeit, emlékeit. Itt is szívből gratulálunk neki, hiszen június 19-én ünnepelte velünk a 25 éves jubileumát. (Természetesen ennek tudatában szerveztük ezen jeles napra a Könyvtárosnapunkat hozzá.)

Kószó Aranka, a Deszki Falunkért Egyesület elnöke,  a Deszki Faluház nyugalmazott igazgatója a helyi közösségi életről  ill. a helyi újság keletkezéséről számolt be.

Bene Ildikó intézményvezető

Tóth Erzsike, könyvtáros a 2023. évi Olvasás Nagykövete díj nyertese  

Kószó Aranka, a Faluház nyugalmazott igazgatója, Erzsike elődje

A rövidke szünetet és könnyed felfrissülést (finomságok, vásárfiák és a faluház megtekintése) követően  21. század és Jókai Mór témában Boldog Zoltán író, irodalomtanár  előadásában a MI azaz a mesterséges intelligencia és a 200 éve született író világába kalauzolt bennünket. El ne felejtsétek az Eső irodalmi lapot megvenni! Ott található a legújabb Jókai szöveg a Mi tollából.

Boldog Zoltán író, irodalomtanár 

A helyi szerző után két szakmai előadással zártuk napunkat. Nagy örömmel fogadtuk, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének két „legfőbb” képviselője is eljött hozzánk. Istók Anna, az Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkára, a Gödöllői Városi Könyvtár igazgatóhelyettese a szeretetmárka építésének világát ismertette meg velünk.  A gödöllői könyvtár 20 éves születésnapját megünneplő időszak egy nagyon komolyan megtervezett marketingkampány volt a vezetésével.

Az IFLA és a Press Reader által közösen hirdetett nemzetközi könyvtári marketing díj pályázatán a zsűri döntése értelmében  91 pályázó közül a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ 20 év – 20 ajándék című reklámkampánya kiemelt értékelést kapott és a 10-es shortlistben végzett. Marketingkampányuk lenyűgözte a zsűri tagjait, akik kiemelték a gödöllői könyvtár innovatív, stratégiai szemléletét és mint legjobb marketing gyakorlatot, követendő példaként nevezték meg a benyújtott pályázati anyagot. S meghívást kaptak az  IFLA – International Federation of Library Associations and Institutions 2023. évi rotterdami kongresszusára is, ahol prezentációban tárhatták a világ könyvtárosai elé a projektjüket. 

Istók Anna, az Magyar Könyvtárosok Egyesületének főtitkára, a Gödöllői Városi Könyvtár igazgatóhelyettese

Zárásként Gerencsér Juditot, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnök asszonyát és az MNMKK Országos Széchenyi Könyvtár általános főigazgató-helyettesét hallgathattuk meg a könyvtárosok és a könyvtárak 21. századi új szerepköréről és kihívásairól.  A nemzetközi szakmai trendek megismerése mellett bizony a mesterséges intelligencia okozta/okozható új szakmák, munkafolyamatok keletkezését is előre vetítette. Mindhárom előadónknak köszönjük az érdekes előadásokat és az inspirációt további munkánkhoz.

Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és az MNMKK Országos Széchenyi Könyvtár általános főigazgató-helyettese

A hagyományos nyereményjáték sorsolása és a finom ebéd után lovaskocsi túrára indultunk a deszki utakon illetve a Szent Száva Hitéleti és Kulturális Központ történetével és jelenlegi munkájával ismerkedtünk meg.

Köszönjük a deszki kollégáknak és Deszk községnek, polgármester úrnak a szíves fogadtatást!

Tudjuk, többen jeleztétek legyen télen, hűvösebb időben könyvtárosnap, de idén nyárra is „hideg nyarat” ígértek a meteorológusok.

Jövőre, hol is találkozunk? Majd kiderül!

A Somogyi-könyvtár kollégái által készített összes képért katt ide:  képgaléria



Szolgálati közlemény: Az idei Könyvtárosnapunk bizonyos elemeit pályázati forrásból is tudjuk támogatni: köszönhetően a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2025. című felhívására beadott, NEAG-KP-1-2025/1-001852 számú, Könyvtár 2.0: A közösség szíve című nyertes pályázatunknak.

 

MI-parti Szegeden. A változás részesei vagyunk: Mi és MI

Az idei vándorgyűlés pályázatunk nyertese Rafai Mária nyugdíjas kolléganőnk volt. Mari aktív vándorgyűlésre járó tagunk (s mindig sok-sok fotóval és élménnyel számol be a vándorgyűlésekről).

Idén kettős szerepe volt: nemcsak mint résztvevő , hanem városi sétavezető is volt.

Fogadjátok szeretettel beszámolóját! (Mely kötelező eleme volt a pályázati kiírásnak.)  K.J.

Mi-partit rendezett 2024 nyarán a szegedi Somogyi-könyvtár,  SZTE Klebelsberg Könyvtár, a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete.

Főszerepben a MI és mi, a könyvtárosok, akik már régen elfogadták, hogy szakmánk legfontosabb és mindennapi velejárója a változás, az újítás, az innováció. A különböző szakmai programokon, szekciókon rengeteg izgalmas, sokszor meglepő ötlet került napirendre és bemutatásra. Olyanok, amiket a mindennapokban, minden könyvtáros tud használni, és amit aztán akár minden olvasó kipróbálhat, használhat. Sokat hozzáadott a témához a szakmai kiállítók sok érdekes, látványos újdonsága is, ahogy azt minden vándorgyűlésen megtették.

Voltak persze hagyományos kiállítások is: Mesélő évszázadok szépséges könyvei a Somogyi-könyvtár állományából válogatva (a kiállítást Gerencsér Judit, az MKE elnöke nyitotta meg), vagy a korábbi két szegedi vándorgyűlés (1984, 2007) dokumentumainak sokszor megható gyűjteménye. Azokon a képeken olyan meghatározó, közismert kollégákat fedezhetünk fel, akik azóta már nincsenek az élők sorában. A vendégek érdeklődéssel nézték meg a friss Nobel-díjas, a Szegedi Egyetemhez kötődő Karikó Katalinról szóló kiállítást is.

A vándorgyűlés szervezői különös figyelemmel és remek ötletekkel készítettek elő jobbnál jobb szabadidős programokat is. Volt orgonahangverseny az alsóvárosi templomban (ez egyúttal azt is lehetővé tette, hogy ezzel az ország minden vidékéről érkező látogatók megtekinthessék a város központjától távol eső értékes műemlék épületet is. Sikeres volt az esti táncbemutató, és a szervezők számára is meglepetés a több száz fős részvétel az esti vezetett túrán a Belvárosban.  A rengeteg érdeklődő kettéosztás után is nagylétszámú, érdeklődő csoportot képezett. Ehhez  kapcsolódott a Dóm tornyába szervezett esti panorámás toronylátogatás is, ami nemcsak a város esti arcát mutatta meg, hanem azzal az extra látvánnyal is gazdagodott, hogy épp azokban a napokban kezdték el a Szabadtéri Játékok idei  nagyszabású sikerdarabjának, a Rebeccának  a helyszíni, esti próbáit, amit így felülről, a toronyból lehetett nyomon követni… Az esti vezetett séta és a toronylátogatás különlegesen jó és nagyon kedvelt ötletnek bizonyult, külön köszönet a kitalálójának!

Voltak természetesen nappali szabadidős programok is két szakmai esemény közé beékelve.

Nagy érdeklődés kísérte a csütörtöki és a pénteki reggeli városnéző vezetett sétát is. Már az első napon itt is ketté kellet osztani a nagylétszámú érdeklődőket két csoportra. A rendelkezésre álló másfél óra bizony nagyon kevés egy ilyen nagy múlttal, gazdag jelennel, és sok-sok érdekességgel bíró város esetében, mint Szeged. (Gyakorlott vándorgyűlés-járóként mondhatom, ilyenkor a látogatók számára igen fontos szempont a rendezvény helyszínével való alaposabb ismerkedés. Éppen ezért lett olyan sikeres a nulladik nap intézménye, amikor még szakmai programokkal való ütközés nélkül lehet ismerkedni a szervező várossal.) Ezért a séta útvonalát igyekeztünk viszonylag rövid idő alatt a legfontosabb, a város létét meghatározó emlékek köré szervezni. Szóba kerültek a középkori és törökkori emlékek (Palánk, Görögkeleti szerb templom), természetesen az árvíz története és hatása a város további fejlődésére, (elsők között került szóba a „víz előtti, víz utáni” kifejezés fontossága a város történetében.) Sokat beszéltünk a Dóm (Fogadalmi templom) megépítések éppen 50 éven át tartó hosszú történetéről az ötlet kimondásától az épület felszenteléséig, a benne lévő gyönyörű műtárgyakig, a közelmúltban történt változásokig. A Hősök Kapujánál az első kérdés az volt, miért építettek Szegeden más városokhoz képest sokkal nagyobb szabású, jelentőségteljesebb emlékművet. A válasz egyszerű, és szomorú, mert Szeged lakosságából az akkor itt állomásozó nagy létszámú katonai egységek miatt sokkal több áldozata volt A Nagy Háborúnak, amit akkor még mindenki így hívott, mert senki nem gondolt arra, hogy sorszámozni kell, mivel sajnos lesz egy következő is…(több mint 12000 szegedi illetőségű katona volt az első háború áldozata).

Az egész séta során alkalmaztam azt a módszert, hogy amit nem tudtunk megnézni az időhiány miatt, arra felhívtam a figyelmet, és elmondtam az odajutás módját is. Így volt például a Hősök Kapuján található ábrázolások, például a doberdói fa esetén. Az ott megfestett legendás fa eredetije ugyanis szinte mesebeli módon került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, jelenleg is a Fekete Ház épületében tekinthető meg.

(A híres fa eredeti helyén a Doberdói fennsíkon, San Martino del Carso faluban azóta egy újabb példány fejlődött ki, és emlékeztet a nagy háború hőseire, több jelentőségteljes emlékhellyel és egy civil lakosok (pedagógusok, történészek) által létrehozott meglehetősen gazdag helyi múzeummal, ahol Szeged is igen fontos szerepet kapott, mert ott a honvédő olasz, vagy az akkor betolakodónak számító monarchiabeli katonák emlékeit is őrzik.  Az olasz emlékezetpolitika már régen azt az elvet vallja, hogy ha a katonák életükben egymás ellenségei voltak, akkor halálukban egymás testvéreivé váltak. Ezért van olyan sok szépen karbantartott emlékhely, kápolna, bemutatásra alkalmas lövészárok, közös, gondozott sírkert az Isonzó völgyétől a Doberdó fennsíkján át egészen az Adriai tenger partjáig, ahol az összes katona emlékét nemzetiségétől függetlenül méltón őrzik.)

A séta során ezután felkerestük a Belváros jelentősebb épületeit, parkjait. Megnéztük Szeged kiválóságainak lakóhelyeit (Radnóti, József Attila, Juhász Gyula.) Beszéltünk a távolabbi épületekről, megnéztük a szegedi specialitást, amikor költők, írók mondatait az utca járdáiba, vagy a szökőkút oldalába építették be (Babits, József Attila, Juhász Gyula).  A látogatók kiemelt érdeklődést mutattak a város jó néhány szecessziós épülete iránt. Beszéltünk Lechner Ödön, Magyar Ede és mások tevékenységéről a város építészetében. A Stefániáról indulva megnéztük a magyaros vagy alföldi szecesszió egyedi szépségeit. (Beregi és Deutsch palota). Kijelöltük a távolabbi megtekintésre érdemes épületek helyét, amit aztán az érkezéskor kapott turistatérképpel könnyen felkereshettek, vagy akár még több információt begyűjthettek a Tourinform irodában. Beszéltünk a Víztorony tér és környéke, a Török utca, a Jósika utca és a csodaszép Új zsinagóga épületeiről, aztán a Széchenyi téren, majd Kárász utcán mentünk a vándorgyűlés helyszíneire. Szóba kerültek a Széchenyi tér szobrai, fái, vasasztalai, a Klauzál téren Kossuth Lajos és más hírességek, a sétáló utcán Janikovszky Éva és más lakók, majd a Reök Palota, a szerencsétlen sorsú építőjével (Magyar Ede), a Dugonics tér a megfordított Dugonics szoborral, az Egyetem központi épületével, annak igen változatos történetével. A Honvéd tér a jelentős múlttal rendelkező református templommal, majd a végcélnál az egyetem régi és új épületeivel, az ott tanult hírességekkel.

A séta résztvevői kifejezetten érdeklődők voltak, sokat kérdeztek, sok mindenről beszélgettünk. Többen elmondták, hogy terveznek olyan látogatást Szegedre, amikor hosszabb ideig ismerkedhetnek a város érdekességeivel, szépségeivel. A séta végén tapsoltak, és azt mondták, hogy nagyon informatív volt… Ilyen lelkes, kíváncsi  kollégákkal a séta vezetőjének is élmény volt az együtt töltött másfél óra.

Nagyon informatív, színes, érdekes, sok új ismeretet tartalmazó programot találtak ki és állítottak össze a harmadik szegedi vándorgyűlés szervezői, akiket ezért elismerés és köszönet illet. A következő vándorgyűlés helyszíne 2025 nyarán Debrecen lesz.  (A címben kölcsönzött „mi-parti” egy manapság ritkán használt, középkori eredetű művészettörténeti fogalom, ami az akkori viselettörténetre utal. Arra, hogy azidőtájt nagyon kedveltek voltak azok az öltözetek, amiket több különböző színű (és, vagy) mintájú anyagból varrtak össze. Legtöbbször függőleges osztással, vagyis a nadrág szárai, vagy a felső kabát szárnyai voltak különbözőek, mégpedig jellemzően nagyon eltérő, feltűnő színekkel. Ez a szokás leginkább a bohócok, udvari bolondok, mutatványosok és vándorszínészek öltözetében maradt fenn a későbbi évszázadokon át. Manapság már inkább csak bizonyos kártya figurákon látható.  Mi-parti címmel létezik egy huszadik századi lengyel zeneszerző, Lutoslawski kortárs, klasszikus zeneműve, ami rövid, de a korát igen jól kifejező darab.

A címmel a rendezvény sokszínű, érdekes voltára utaltam.

Rafai Mária

CSMKE a Vándorgyűlésen

Az 55. szegedi Vándorgyűlésen előadóink voltak:

Ábrahám Krisztián (Kör-Te Közösségépítő és Egészségmegőrző Természetvédelmi Egyesület): Természeti értékek és környezeti nevelés Csongrád-Csanád vármegyében

Csengődi Erika Informatikai főigazgató-helyettes (SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára) : Hangok a múltból: az SZTE Móra Ferenc Kollégium hangarchívumának jelentősége

Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes egyetemi tanár (ELTE-BTK Könyvtártudományi Tanszék)
Dr. Szóró Ilona alelnök (Olvasókörök Szövetsége) : Hódmezővásárhely az olvasókörök városa

Vajda Árpád titkár (Csongrád-Csanád Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács) : Közösségben biztonságban – a fiatalok részvétele a helyi közösségek életében    https://mkevandorgyules.hu/wp-content/uploads/sites/7/2024/09/Vajda-Kozossegben_biztonsagban.pdf

Vajda Árpád, a vármegyei Bűnmegelőzési Tanács titkára bemutatta a tanács stratégiai terveit és munkáját. A Tanács legfőbb feladata a biztonságtudatos gondolkodás megerősítése, az ágazatok közötti párbeszéd elősegítésével. Igyekeznek mindezt vármegyei és települési szinten is elősegíteni mindezt a helyi közösségek és kezdeményezések szakmai támogatásával. Csongrád-Csanád Vármegyében az együttműködés nagyon széles körű, szerepet vállal a bűnmegelőzésben többek között a rendőrség, a katasztrófavédelem, a kormányhivatal, az Áldozatsegítő Központ, a megyei közgyűlés, az egyházmegye, a tankerületek és szakképzési centrumok, illetve egyéb szervezetek is. Kiemelte, hogy a könyvtárak is olyan pontok egy-egy település életében, amelyeknek a közösségépítésben fontos szerepük van. Ezután jógyakorlatként megismerkedhettünk ifjúsági projektekkel és a vármegye több településén is működő ifjúsági polgármester választás lehetőségeivel.

Somogyi-könyvtár, 3. emelet 2024. július 19. 9:00-12:00

Fitz József-könyvdíj és a Könyvtáros Klub Nívódíj

Kedves Kollégák!

2024 tavaszán is lehetősége van a könyvtárosoknak könyveket ajánlani (idén már 2 díjra!): a Fitz József-könyvdíjra és a Könyvtáros Klub Nívódíjára.

Mit jelölhetünk?  Első körben a Magyarországon egy naptári évben megjelent teljes könyvtermésből (vagyis 2023-ból lehet szépirodalmi, történeti, művészeti, gyermek- és ifjúsági könyv, pedagógiai szakirodalom, tankönyv vagy bármi más, mely tartalmában, formájában kiemelkedik az adott évi könyvtermésből) tematikai kategorizálás nélkül választhatunk.

A legtöbb ajánlatot kapott könyvek közül kerül ki az idei díjazott: a Fitz József-könyvdíjra és a Könyvtáros Klub Nívódíjára.

Mellékelem a jelölőlapot : Fitz_Nivo_jelolo

Kérem a kukkonka.judit@sk-szeged.hu címre küldjétek el az összegyűjtött ajánlásokat 2024. március 15-ig.

Köszönjük!

2024-es tagdíj

Kedves Kollégák!

A tagdíjak a 2024-es évben változatlanok az előző évekhez képest.

Többen már befizettétek – határidő a március közepi közgyűlésünk lesz (pontos időpont hamarosan).

Aki utalni szeretne megteheti a CSMKE számlaszámára vagy személyesen el tudja hozni a Somogyi-könyvtárba. A matricák még nem érkeztek meg – az ideiek február 24-ig érvényesek!

Az új belépéshez szükséges jelentkezési lap letölthető innen.

A CSMKE számlaszáma: OTP 11735005-20345860

A 2024-es éves tagdíjaink:

  • teljes 3000,- Ft
  • nyugdíjas, gyes/gyed, hallgató: 1500,- Ft
  • új kártya (új belépőnek, névváltozás miatti csere) : 500,-Ft

Jön, jön … 2024 Vándorgyűlés

Kedves Kollégák!

A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete 2007 után újra Vándorgyűlés szervezésben találta magát. Szeged, az Alföld napsütötte, szépséges nagyvárosa fogadja alig egy év múlva a könyvtároskollégákat.

Szeged mellett a vármegyei települések kollégái is megkezdték ötleteléseiket milyen színes, érdekes szakmai és szabadidős programokkal tehetik kellemessé a vándorgyűlésen töltött napjaitokat!

Szegeden mindig süt a nap,

Itt a legfinomabb a halászlé (nem vita tárgya , kijelentés),

Nálunk van a legtöbb szökőkút, vizes csobogó a városban,

Itt van Közép-Európa legnagyobb és legszebb tere,

s még sorolhatnánk mi vár rátok!

Várunk benneteket Szegeden!

        Gyertek minél többen!

  A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének Tagsága nevében Kukkonka Judit, elnök

Szentesiek a Vándorgyűlésen

Dallos-Szilágyi Imréné, Köteles Judit, Pásztor Ilona és Sallainé Gresó Klára beszámolója

Mi négyen akik átéltük ezt az izgalmas pár napot!
Mi négyen akik átéltük ezt az izgalmas pár napot!

Igazi lelkesedéssel készültünk az 54. Vándorgyűlésre Tatabányára a József Attila Könyvtárba. A szállásunk elfoglalása után, célba vettük a könyvtárt, ahol kedves zöld pólós csapat üdvözölt bennünket és elirányítottak a regisztrációhoz. Megkeresték a nevünket és ajándék táskákat kaptunk, amit a környező településeken varrtak lelkes támogatók (nagyon szép táskák). Bennük apró ajándékok, könyvek.

Ezután elvesztünk a programok tömegében. Lehetett kézműveskedni, kerékpározni a tatai Öreg tó körül, lehetett levendulát csomózni, megnézhettük a fotó kiállítást és kiszabadulhattunk egy szobából. Vacsora és indult a zene!  Shirley együttes és utánuk egy fantasztikus ír kocsma koncert.  Ennyi elég is volt a nulladik napra.

  A tatabányai könyvtár

Csütörtök reggel kipihenten vágtunk neki a városnak. Cél: Tulipános ház – ezt mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert fantasztikus volt a vezetés és maga ház is egy kis csoda.

Tulipános ház
Tulipános ház

De volt, aki várostúrára indult és volt, aki újra biciklire pattant. A bátrak sárkányhajóztak, vagy a bányászati skanzent látogatták meg. A kiállítók is megérkeztek és kielégítették kíváncsiságunkat, hogy hogyan lehetne fejleszteni a restaurálást, a könyvkötést, a digitális technikánkat és még ezer féle dolgot – itt begyűjtöttünk egy pár darab szóróanyagot, tollat, táskát stb 😊

Ezután megnyílt hivatalosan is a Vándorgyűlés! Az Agóra épületében egy fantasztikus tangóharmonikás bemutatkozása után, a meghívott vendégek köszöntötték a résztvevőket, majd az idei díjak átadása következett. Szívesen felsorolnám a díjazottakat, de akkor igen hosszú lenne ez az írás – itt is szívből gratulálunk mindenkinek.

Vacsora után újra koncert csendült fel: a Makám együttes előadása és – mivel az előző éjjeli felhőszakadás elmosta az utat – a Selim barlang helyett a Tulipános Házban lett megtartva a Bakancsos koncert. Osztódni sajnos nem tudtunk, így maradtunk a könyvtárban.

Koncerten
A könyvtár este

A pénteket szekció ülésekkel kezdtük. Ez annyira sok volt, hogy fel sem tudom sorolni. Mi is részt vettünk pl. a jogi szekció, az olvasószolgálati szekció előadásán. De lehetett volna a zenei szekció, a társadalomtudományi szekció vagy például a pedagógus tanárok szekciójára is beülni. Ennek végeztével piknikeztünk a teraszon (ezt minden délután megtehettük) és 17 órakor megkezdődött a záró plenáris ülés, ahol az idei Fitz-díjat is átadták, valamint a szekciók vezetői is tartottak rövid kis beszámolót (tényleg rövid volt) majd kisorsolták különféle játékok nyerteseit. Sajnos azt nem tudtuk meg, hogy jövőre hol lesz a Vándorgyűlés – de előbb utóbb erre is fény derül.

Este baráti találkozó volt, ahol kellemes vacsora és zene mellett folytatódott az ismerkedés. Akinek még volt kedve, energiája az szombaton kirándulhatott a környéken (Esztergom, Komárom, Tata). Összességében: szuper 3 nap volt. A könyvtárosok tényleg iszonyatosan sokat dolgoztak azért, hogy minden zökkenőmentesen menjen.

És a titkos út: szombaton hazaindulás után mi még útba ejtettük a Korda Stúdiót Etyeken és ha már itt voltunk persze hogy sétáltunk egyet a pincesoron is. Na meg ugye mindenütt vannak ismerősök, így egy finom sonkatál ebédet is kaptunk (köszönjük a „Sonkamester”-nek – ez volt a reklám).

Korda stúdió
A Korda Súdió bejárata
Ebéd Etyeken
Ebéd Etyeken