Magyar Könyvtárosok Egyesülete kategóriaarchívum

MI-parti Szegeden. A változás részesei vagyunk: Mi és MI

Az idei vándorgyűlés pályázatunk nyertese Rafai Mária nyugdíjas kolléganőnk volt. Mari aktív vándorgyűlésre járó tagunk (s mindig sok-sok fotóval és élménnyel számol be a vándorgyűlésekről).

Idén kettős szerepe volt: nemcsak mint résztvevő , hanem városi sétavezető is volt.

Fogadjátok szeretettel beszámolóját! (Mely kötelező eleme volt a pályázati kiírásnak.)  K.J.

Mi-partit rendezett 2024 nyarán a szegedi Somogyi-könyvtár,  SZTE Klebelsberg Könyvtár, a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete.

Főszerepben a MI és mi, a könyvtárosok, akik már régen elfogadták, hogy szakmánk legfontosabb és mindennapi velejárója a változás, az újítás, az innováció. A különböző szakmai programokon, szekciókon rengeteg izgalmas, sokszor meglepő ötlet került napirendre és bemutatásra. Olyanok, amiket a mindennapokban, minden könyvtáros tud használni, és amit aztán akár minden olvasó kipróbálhat, használhat. Sokat hozzáadott a témához a szakmai kiállítók sok érdekes, látványos újdonsága is, ahogy azt minden vándorgyűlésen megtették.

Voltak persze hagyományos kiállítások is: Mesélő évszázadok szépséges könyvei a Somogyi-könyvtár állományából válogatva (a kiállítást Gerencsér Judit, az MKE elnöke nyitotta meg), vagy a korábbi két szegedi vándorgyűlés (1984, 2007) dokumentumainak sokszor megható gyűjteménye. Azokon a képeken olyan meghatározó, közismert kollégákat fedezhetünk fel, akik azóta már nincsenek az élők sorában. A vendégek érdeklődéssel nézték meg a friss Nobel-díjas, a Szegedi Egyetemhez kötődő Karikó Katalinról szóló kiállítást is.

A vándorgyűlés szervezői különös figyelemmel és remek ötletekkel készítettek elő jobbnál jobb szabadidős programokat is. Volt orgonahangverseny az alsóvárosi templomban (ez egyúttal azt is lehetővé tette, hogy ezzel az ország minden vidékéről érkező látogatók megtekinthessék a város központjától távol eső értékes műemlék épületet is. Sikeres volt az esti táncbemutató, és a szervezők számára is meglepetés a több száz fős részvétel az esti vezetett túrán a Belvárosban.  A rengeteg érdeklődő kettéosztás után is nagylétszámú, érdeklődő csoportot képezett. Ehhez  kapcsolódott a Dóm tornyába szervezett esti panorámás toronylátogatás is, ami nemcsak a város esti arcát mutatta meg, hanem azzal az extra látvánnyal is gazdagodott, hogy épp azokban a napokban kezdték el a Szabadtéri Játékok idei  nagyszabású sikerdarabjának, a Rebeccának  a helyszíni, esti próbáit, amit így felülről, a toronyból lehetett nyomon követni… Az esti vezetett séta és a toronylátogatás különlegesen jó és nagyon kedvelt ötletnek bizonyult, külön köszönet a kitalálójának!

Voltak természetesen nappali szabadidős programok is két szakmai esemény közé beékelve.

Nagy érdeklődés kísérte a csütörtöki és a pénteki reggeli városnéző vezetett sétát is. Már az első napon itt is ketté kellet osztani a nagylétszámú érdeklődőket két csoportra. A rendelkezésre álló másfél óra bizony nagyon kevés egy ilyen nagy múlttal, gazdag jelennel, és sok-sok érdekességgel bíró város esetében, mint Szeged. (Gyakorlott vándorgyűlés-járóként mondhatom, ilyenkor a látogatók számára igen fontos szempont a rendezvény helyszínével való alaposabb ismerkedés. Éppen ezért lett olyan sikeres a nulladik nap intézménye, amikor még szakmai programokkal való ütközés nélkül lehet ismerkedni a szervező várossal.) Ezért a séta útvonalát igyekeztünk viszonylag rövid idő alatt a legfontosabb, a város létét meghatározó emlékek köré szervezni. Szóba kerültek a középkori és törökkori emlékek (Palánk, Görögkeleti szerb templom), természetesen az árvíz története és hatása a város további fejlődésére, (elsők között került szóba a „víz előtti, víz utáni” kifejezés fontossága a város történetében.) Sokat beszéltünk a Dóm (Fogadalmi templom) megépítések éppen 50 éven át tartó hosszú történetéről az ötlet kimondásától az épület felszenteléséig, a benne lévő gyönyörű műtárgyakig, a közelmúltban történt változásokig. A Hősök Kapujánál az első kérdés az volt, miért építettek Szegeden más városokhoz képest sokkal nagyobb szabású, jelentőségteljesebb emlékművet. A válasz egyszerű, és szomorú, mert Szeged lakosságából az akkor itt állomásozó nagy létszámú katonai egységek miatt sokkal több áldozata volt A Nagy Háborúnak, amit akkor még mindenki így hívott, mert senki nem gondolt arra, hogy sorszámozni kell, mivel sajnos lesz egy következő is…(több mint 12000 szegedi illetőségű katona volt az első háború áldozata).

Az egész séta során alkalmaztam azt a módszert, hogy amit nem tudtunk megnézni az időhiány miatt, arra felhívtam a figyelmet, és elmondtam az odajutás módját is. Így volt például a Hősök Kapuján található ábrázolások, például a doberdói fa esetén. Az ott megfestett legendás fa eredetije ugyanis szinte mesebeli módon került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, jelenleg is a Fekete Ház épületében tekinthető meg.

(A híres fa eredeti helyén a Doberdói fennsíkon, San Martino del Carso faluban azóta egy újabb példány fejlődött ki, és emlékeztet a nagy háború hőseire, több jelentőségteljes emlékhellyel és egy civil lakosok (pedagógusok, történészek) által létrehozott meglehetősen gazdag helyi múzeummal, ahol Szeged is igen fontos szerepet kapott, mert ott a honvédő olasz, vagy az akkor betolakodónak számító monarchiabeli katonák emlékeit is őrzik.  Az olasz emlékezetpolitika már régen azt az elvet vallja, hogy ha a katonák életükben egymás ellenségei voltak, akkor halálukban egymás testvéreivé váltak. Ezért van olyan sok szépen karbantartott emlékhely, kápolna, bemutatásra alkalmas lövészárok, közös, gondozott sírkert az Isonzó völgyétől a Doberdó fennsíkján át egészen az Adriai tenger partjáig, ahol az összes katona emlékét nemzetiségétől függetlenül méltón őrzik.)

A séta során ezután felkerestük a Belváros jelentősebb épületeit, parkjait. Megnéztük Szeged kiválóságainak lakóhelyeit (Radnóti, József Attila, Juhász Gyula.) Beszéltünk a távolabbi épületekről, megnéztük a szegedi specialitást, amikor költők, írók mondatait az utca járdáiba, vagy a szökőkút oldalába építették be (Babits, József Attila, Juhász Gyula).  A látogatók kiemelt érdeklődést mutattak a város jó néhány szecessziós épülete iránt. Beszéltünk Lechner Ödön, Magyar Ede és mások tevékenységéről a város építészetében. A Stefániáról indulva megnéztük a magyaros vagy alföldi szecesszió egyedi szépségeit. (Beregi és Deutsch palota). Kijelöltük a távolabbi megtekintésre érdemes épületek helyét, amit aztán az érkezéskor kapott turistatérképpel könnyen felkereshettek, vagy akár még több információt begyűjthettek a Tourinform irodában. Beszéltünk a Víztorony tér és környéke, a Török utca, a Jósika utca és a csodaszép Új zsinagóga épületeiről, aztán a Széchenyi téren, majd Kárász utcán mentünk a vándorgyűlés helyszíneire. Szóba kerültek a Széchenyi tér szobrai, fái, vasasztalai, a Klauzál téren Kossuth Lajos és más hírességek, a sétáló utcán Janikovszky Éva és más lakók, majd a Reök Palota, a szerencsétlen sorsú építőjével (Magyar Ede), a Dugonics tér a megfordított Dugonics szoborral, az Egyetem központi épületével, annak igen változatos történetével. A Honvéd tér a jelentős múlttal rendelkező református templommal, majd a végcélnál az egyetem régi és új épületeivel, az ott tanult hírességekkel.

A séta résztvevői kifejezetten érdeklődők voltak, sokat kérdeztek, sok mindenről beszélgettünk. Többen elmondták, hogy terveznek olyan látogatást Szegedre, amikor hosszabb ideig ismerkedhetnek a város érdekességeivel, szépségeivel. A séta végén tapsoltak, és azt mondták, hogy nagyon informatív volt… Ilyen lelkes, kíváncsi  kollégákkal a séta vezetőjének is élmény volt az együtt töltött másfél óra.

Nagyon informatív, színes, érdekes, sok új ismeretet tartalmazó programot találtak ki és állítottak össze a harmadik szegedi vándorgyűlés szervezői, akiket ezért elismerés és köszönet illet. A következő vándorgyűlés helyszíne 2025 nyarán Debrecen lesz.  (A címben kölcsönzött „mi-parti” egy manapság ritkán használt, középkori eredetű művészettörténeti fogalom, ami az akkori viselettörténetre utal. Arra, hogy azidőtájt nagyon kedveltek voltak azok az öltözetek, amiket több különböző színű (és, vagy) mintájú anyagból varrtak össze. Legtöbbször függőleges osztással, vagyis a nadrág szárai, vagy a felső kabát szárnyai voltak különbözőek, mégpedig jellemzően nagyon eltérő, feltűnő színekkel. Ez a szokás leginkább a bohócok, udvari bolondok, mutatványosok és vándorszínészek öltözetében maradt fenn a későbbi évszázadokon át. Manapság már inkább csak bizonyos kártya figurákon látható.  Mi-parti címmel létezik egy huszadik századi lengyel zeneszerző, Lutoslawski kortárs, klasszikus zeneműve, ami rövid, de a korát igen jól kifejező darab.

A címmel a rendezvény sokszínű, érdekes voltára utaltam.

Rafai Mária

CSMKE a Vándorgyűlésen

Az 55. szegedi Vándorgyűlésen előadóink voltak:

Ábrahám Krisztián (Kör-Te Közösségépítő és Egészségmegőrző Természetvédelmi Egyesület): Természeti értékek és környezeti nevelés Csongrád-Csanád vármegyében

Csengődi Erika Informatikai főigazgató-helyettes (SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára) : Hangok a múltból: az SZTE Móra Ferenc Kollégium hangarchívumának jelentősége

Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes egyetemi tanár (ELTE-BTK Könyvtártudományi Tanszék)
Dr. Szóró Ilona alelnök (Olvasókörök Szövetsége) : Hódmezővásárhely az olvasókörök városa

Vajda Árpád titkár (Csongrád-Csanád Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács) : Közösségben biztonságban – a fiatalok részvétele a helyi közösségek életében    https://mkevandorgyules.hu/wp-content/uploads/sites/7/2024/09/Vajda-Kozossegben_biztonsagban.pdf

Vajda Árpád, a vármegyei Bűnmegelőzési Tanács titkára bemutatta a tanács stratégiai terveit és munkáját. A Tanács legfőbb feladata a biztonságtudatos gondolkodás megerősítése, az ágazatok közötti párbeszéd elősegítésével. Igyekeznek mindezt vármegyei és települési szinten is elősegíteni mindezt a helyi közösségek és kezdeményezések szakmai támogatásával. Csongrád-Csanád Vármegyében az együttműködés nagyon széles körű, szerepet vállal a bűnmegelőzésben többek között a rendőrség, a katasztrófavédelem, a kormányhivatal, az Áldozatsegítő Központ, a megyei közgyűlés, az egyházmegye, a tankerületek és szakképzési centrumok, illetve egyéb szervezetek is. Kiemelte, hogy a könyvtárak is olyan pontok egy-egy település életében, amelyeknek a közösségépítésben fontos szerepük van. Ezután jógyakorlatként megismerkedhettünk ifjúsági projektekkel és a vármegye több településén is működő ifjúsági polgármester választás lehetőségeivel.

Somogyi-könyvtár, 3. emelet 2024. július 19. 9:00-12:00

Fitz József-könyvdíj és a Könyvtáros Klub Nívódíj

Kedves Kollégák!

2024 tavaszán is lehetősége van a könyvtárosoknak könyveket ajánlani (idén már 2 díjra!): a Fitz József-könyvdíjra és a Könyvtáros Klub Nívódíjára.

Mit jelölhetünk?  Első körben a Magyarországon egy naptári évben megjelent teljes könyvtermésből (vagyis 2023-ból lehet szépirodalmi, történeti, művészeti, gyermek- és ifjúsági könyv, pedagógiai szakirodalom, tankönyv vagy bármi más, mely tartalmában, formájában kiemelkedik az adott évi könyvtermésből) tematikai kategorizálás nélkül választhatunk.

A legtöbb ajánlatot kapott könyvek közül kerül ki az idei díjazott: a Fitz József-könyvdíjra és a Könyvtáros Klub Nívódíjára.

Mellékelem a jelölőlapot : Fitz_Nivo_jelolo

Kérem a kukkonka.judit@sk-szeged.hu címre küldjétek el az összegyűjtött ajánlásokat 2024. március 15-ig.

Köszönjük!

2024-es tagdíj

Kedves Kollégák!

A tagdíjak a 2024-es évben változatlanok az előző évekhez képest.

Többen már befizettétek – határidő a március közepi közgyűlésünk lesz (pontos időpont hamarosan).

Aki utalni szeretne megteheti a CSMKE számlaszámára vagy személyesen el tudja hozni a Somogyi-könyvtárba. A matricák még nem érkeztek meg – az ideiek február 24-ig érvényesek!

Az új belépéshez szükséges jelentkezési lap letölthető innen.

A CSMKE számlaszáma: OTP 11735005-20345860

A 2024-es éves tagdíjaink:

  • teljes 3000,- Ft
  • nyugdíjas, gyes/gyed, hallgató: 1500,- Ft
  • új kártya (új belépőnek, névváltozás miatti csere) : 500,-Ft

Jön, jön … 2024 Vándorgyűlés

Kedves Kollégák!

A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete 2007 után újra Vándorgyűlés szervezésben találta magát. Szeged, az Alföld napsütötte, szépséges nagyvárosa fogadja alig egy év múlva a könyvtároskollégákat.

Szeged mellett a vármegyei települések kollégái is megkezdték ötleteléseiket milyen színes, érdekes szakmai és szabadidős programokkal tehetik kellemessé a vándorgyűlésen töltött napjaitokat!

Szegeden mindig süt a nap,

Itt a legfinomabb a halászlé (nem vita tárgya , kijelentés),

Nálunk van a legtöbb szökőkút, vizes csobogó a városban,

Itt van Közép-Európa legnagyobb és legszebb tere,

s még sorolhatnánk mi vár rátok!

Várunk benneteket Szegeden!

        Gyertek minél többen!

  A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének Tagsága nevében Kukkonka Judit, elnök

Szentesiek a Vándorgyűlésen

Dallos-Szilágyi Imréné, Köteles Judit, Pásztor Ilona és Sallainé Gresó Klára beszámolója

Mi négyen akik átéltük ezt az izgalmas pár napot!
Mi négyen akik átéltük ezt az izgalmas pár napot!

Igazi lelkesedéssel készültünk az 54. Vándorgyűlésre Tatabányára a József Attila Könyvtárba. A szállásunk elfoglalása után, célba vettük a könyvtárt, ahol kedves zöld pólós csapat üdvözölt bennünket és elirányítottak a regisztrációhoz. Megkeresték a nevünket és ajándék táskákat kaptunk, amit a környező településeken varrtak lelkes támogatók (nagyon szép táskák). Bennük apró ajándékok, könyvek.

Ezután elvesztünk a programok tömegében. Lehetett kézműveskedni, kerékpározni a tatai Öreg tó körül, lehetett levendulát csomózni, megnézhettük a fotó kiállítást és kiszabadulhattunk egy szobából. Vacsora és indult a zene!  Shirley együttes és utánuk egy fantasztikus ír kocsma koncert.  Ennyi elég is volt a nulladik napra.

  A tatabányai könyvtár

Csütörtök reggel kipihenten vágtunk neki a városnak. Cél: Tulipános ház – ezt mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert fantasztikus volt a vezetés és maga ház is egy kis csoda.

Tulipános ház
Tulipános ház

De volt, aki várostúrára indult és volt, aki újra biciklire pattant. A bátrak sárkányhajóztak, vagy a bányászati skanzent látogatták meg. A kiállítók is megérkeztek és kielégítették kíváncsiságunkat, hogy hogyan lehetne fejleszteni a restaurálást, a könyvkötést, a digitális technikánkat és még ezer féle dolgot – itt begyűjtöttünk egy pár darab szóróanyagot, tollat, táskát stb 😊

Ezután megnyílt hivatalosan is a Vándorgyűlés! Az Agóra épületében egy fantasztikus tangóharmonikás bemutatkozása után, a meghívott vendégek köszöntötték a résztvevőket, majd az idei díjak átadása következett. Szívesen felsorolnám a díjazottakat, de akkor igen hosszú lenne ez az írás – itt is szívből gratulálunk mindenkinek.

Vacsora után újra koncert csendült fel: a Makám együttes előadása és – mivel az előző éjjeli felhőszakadás elmosta az utat – a Selim barlang helyett a Tulipános Házban lett megtartva a Bakancsos koncert. Osztódni sajnos nem tudtunk, így maradtunk a könyvtárban.

Koncerten
A könyvtár este

A pénteket szekció ülésekkel kezdtük. Ez annyira sok volt, hogy fel sem tudom sorolni. Mi is részt vettünk pl. a jogi szekció, az olvasószolgálati szekció előadásán. De lehetett volna a zenei szekció, a társadalomtudományi szekció vagy például a pedagógus tanárok szekciójára is beülni. Ennek végeztével piknikeztünk a teraszon (ezt minden délután megtehettük) és 17 órakor megkezdődött a záró plenáris ülés, ahol az idei Fitz-díjat is átadták, valamint a szekciók vezetői is tartottak rövid kis beszámolót (tényleg rövid volt) majd kisorsolták különféle játékok nyerteseit. Sajnos azt nem tudtuk meg, hogy jövőre hol lesz a Vándorgyűlés – de előbb utóbb erre is fény derül.

Este baráti találkozó volt, ahol kellemes vacsora és zene mellett folytatódott az ismerkedés. Akinek még volt kedve, energiája az szombaton kirándulhatott a környéken (Esztergom, Komárom, Tata). Összességében: szuper 3 nap volt. A könyvtárosok tényleg iszonyatosan sokat dolgoztak azért, hogy minden zökkenőmentesen menjen.

És a titkos út: szombaton hazaindulás után mi még útba ejtettük a Korda Stúdiót Etyeken és ha már itt voltunk persze hogy sétáltunk egyet a pincesoron is. Na meg ugye mindenütt vannak ismerősök, így egy finom sonkatál ebédet is kaptunk (köszönjük a „Sonkamester”-nek – ez volt a reklám).

Korda stúdió
A Korda Súdió bejárata
Ebéd Etyeken
Ebéd Etyeken

 

 

Elhunyt Kabainé Tokácsli Boglárka

Kedves Kollégák!

Fájdalommal tudatjuk, hogy a Somogyi-könyvtár volt osztályvezetője elhunyt. 1976-tól nyugdíjba vonulásáig, 1998-ig volt a könyvtár munkatársa, 1979-től vezette az olvasószolgálati osztályt.

Jelentős koordináló munkával segítette az új épületbe való költözést. 2014-ben a költözés 30. évfordulóján tartott erről érdekes előadást.

Nem csak a Somogyi-könyvtár életében volt fontos szerepe, de Egyesületünkben is. 1978-ban alapítója volt az MKE Csongrád megyei szervezetének, és egészen 1990-ig az Egyesület titkára is.

Őszinte részvétünk a családnak, nyugodjon békében!

Búcsúztatása 2023. július 5-én, délután 3 órakor lesz Szentesen, a
Református temetőben.

A számok bűvöletében – 50 ami ötven

2023. június 14-én a hagyományoktól eltérően nem csütörtökön, hanem szerdán  találkoztak újra Könyvtárosnap keretén belül „vár”megyénk könyvtárosai. Az 50. azaz fél évszázados találkozó idén Kiszomboron került megrendezésre. A szám szép kerek azonban a brit tudósok még vitatkoznak, hogy tényleg a június „tizennegyediki” rendezvényünk – e az ötvenedik. Házassági években mérve aranylakodalmat ér, gombócból pedig rengeteg.

Szinte hihetetlen, de Kiszomboron még sose tartottunk Könyvtárosnapot. Így házigazdáink Adrián Renáta és Nógrádiné Vígh Krisztina lelkesen, kreatívan indultak neki az előttük álló feladatnak s minden váratlanul előugró szervezési problémát azonnal megoldottak/elhárítottak.

Külön köszönet illeti a település polgármesterét Szirbik Imrét és a jegyző urat dr. Gácsi Zoltánt, mivel azonnal a két könyvtároshölgy mellé álltak s végig anyagilag, erkölcsileg és nem utolsósorban megtisztelő jelenlétükkel támogatták a Könyvtárosnap szervezését.

Szintén köszönet illeti az Ady Endre Művelődési Ház munkatársait (exkönyvtárosokat) az előadások helyszínének, infrastruktúrájának biztosításáért.

Az idei Könyvtárosnapunk központi témája az egyesületi életet volt. Előadóként köszönthettük a CSMKE elnökségi tagját Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnest, a Békés Megyei Könyvtárosok Szervezetének elnökét Dézsi Jánost és dr. Nagy Gyulát, az SZTE Klebelsberg Könyvtárának főigazgatóját.

A polgármester úr köszöntőjét hallgatva megismertük Kiszombor történelmét, fejlődését és örömmel hallgattuk milyen elégedetten beszél a KSZR-be lépésük előnyeiről. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, mekkora öröm és jó érzés, hogy a két kiszombori kolléganőnk munkáját nagymértékben támogatja.

Szirbik Imre Kiszombor polgármestere

Hagyomány, hogy a fogadó könyvtárt is megismerjük így vendéglátóink közül Nógrádiné Vígh Krisztina vállalta a könyvtáruk történetének, megújulásának bemutatását. Elárulom, a könyvtár épülete egykoron 1876-ban „Leányvár”-nak épült a helyi nemesi Rónay-család leánygyermeki számára.

Nógrádiné Vígh Krisztina

Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes előadásában megismertetett bennünket a CSMKE-ben, MKE-ben és az IFLA-ban végzett munkájáról, élményeiről, terveiről. Életútjának ötven év emlékei, amin végigvezetett minket egy csodálatos szakmai életút. Megtiszteltetés, hogy egyesületünk tagja!! Köszönjük, hogy legújabb szakmai sikerét is megosztotta velünk előadása végén. De, Psst… nem áruljuk el!!

Szívből kívánuk további sok sikert a Tanárnőnek a hazai és nemzetközi könyvtári szervezetekben!

A rövidke kávé és sütiszünet után hagyományosan egy másik egyesület életét ismerhettük meg. Dézsi János a Békés „vár”megyei  könyvtárosok szerveztének történetét tárta elénk. Kiderült sok a hasonlóság az egyesületi életünkben, ők is kirándulnak, szakmai napokat szerveznek, elnökök jönnek – mennek ééésss szeretnek finom sütiket enni. Természetesen jó pár ötletet is tudtunk meríteni a találkozónk alkalmával. Örülünk, hogy elfogadta meghívásunkat!

Harmadik előadónk Dr. Nagy Gyula 2022 óta vezeti az SZTE Klebelsberg Könyvtárát. A főigazgató úr egy teljesen más szakmai vidékre kalauzolt minket. Az egyetemi (felsőoktatási) könyvtár feladatai, tevékenysége és lehetőségei sok tekintetben eltér az általunk ismert közkönyvtári léttől. Elborzadva hallgattuk heti nyitvatartási számukat és idejüket (le se írom, nehogy a HÖK kevesellje), s aki találkozott már az MTMT adatbázissal tudhatja nem egyszerű munka hárul az ezzel foglalkozó kollégáikra s emellett munkatársai a digitalizálásban se tétlenkedtek a sok tízmilliós digitalizált oldalszámaik fantasztikus eredmények. Köszönjük a váratlan nyereményjátékot! Nagyon jó hangulattal zárult így a szakmai napunk előadásblokkja.

A kiadós és finom ebéd a Rónay Kúria épületében várt minket, majd Krisztina kalauzolt minket a Rónay család emlékei között a Kúria látványosan berendezett kiállítóterében. Közösen sétálva fedeztük fel a Kiszombor műemlékeit (Rotunda, kastély) és egy kisvonatos kiránduláson keretében elzötyögtünk a Rónay család sírkertjébe.

Aki teheti látogasson el Kiszomborra! Barátságos, vendégszerető emberek lakják, még a gólyák, háziállatok is a turistáknak (nekünk könyvtárosoknak) pózolnak fotókra. Számtalan történelmi emlékhellyel rendelkezik s minden épületük, ha mesélni tudna hihetetlen történeteket hallhatnánk!

Köszönjük, hogy itt lehettünk!  Nagyon jól éreztük magunkat!

 

 

 

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének új elnöksége

Elnök: Gerencsér Judit
Főtitkár: Istók Anna
Elnökségi tagok: Eszenyiné dr. Borbély Mária, Gaálné Kalydy Dóra, Haszonné Kiss Katalin, Kiss Gábor, Oros Sándor, Péterfi Rita, Villám Judit
Elnökségi póttagok: Baráthné Molnár Mónika, dr. Sándor Viktória
EB elnök: dr. Aczél-Partos Adrienn
EB tagok: dr. Kührner Éva, Magdics Erika, Nuridsány Judit, dr. Senkei-Kis Zoltán

Forrás: MKE facebook oldala

(Kép forrása: MKE facebook oldala)
Gratulálunk és sok sikert kívánunk a munkájukhoz!