Zöldülünk!

A kor kívánalmainak megfelelően mi sem csak zöldségeket beszélünk, de komolyan is gondoljuk!

Az autómentes világnapon környezetvédelmi napot szervezünk a Somogyival karöltve. Az akciónaphoz kapcsolódóan, az általános iskolá(sok)nak pályázatot is hirdetünk, hogy minél többen résztvegyenek!

Sok szeretettel várunk mindenki szeptember 22-én (szombaton) a Somogyi elé!

Részletek a könyvtár honlapján, s a szórólapokon!

Várunk mindenkit a Zöld Napon!

Állománymenedzsment konferencia

Ismét nagy fába vágtuk a fejszénket. Az elmúlt években számtalan aspektusból esett szó az állománymenedzsmentről. Na most mi is lehúzunk egy újabb bőrt a rókáról.

Elsősorban a kistérségi ellátás és a megyei könyvtárak gyakorlata szempontjából járjuk körbe a témát egy regionális konferencián.

Természetesen mindenhonnan szívesen látunk vendégeket 2012. szeptember 27-én (csütörtökön) 9 órakor a Somogyi-könyvtárba.

A részletes program itt található.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, kérem mindenki töltse ki a jelentkezési lapot és szeptember 17-ig juttassa vissza a megadott e-mail címre!

Sok szeretettel várunk mindenkit!

 

Nevetve a börtönben

A jó kapcsolatnak köszönhetően – tényleg, tábornok úr köszöntőjében kiemelte a Somogyi-könyvtárat! – néhányan ismét a Csillagban járhattunk. Ez még azoknak is élmény, akik nem először lépik át a vaskaput, de a “börtönszüzeknek” még megrendítőbb. A börtön kultúrosától ismét meghívást kaptunk, hogy a Dankó-fesztivál keretében bemutatott legújabb darabot megnézhessük.

Egy elítélt által írt vígjátékot néztünk, amely a szabadulás pillanatainak nehézségeivel szembesíti a nézőt. Érdekes nézőpont, jó ötletek, testhezálló szerepek.

Lenyűgöző az a munka, amit a börtönlelkész segítségével ezek a fiúk végeznek. Nagyon furcsa érzés elfelejteni egy órácskára, hogy ezek a színészek nem is mindig szerepet játszanak, hogy hol ülünk. S a darab hatása alatt el lehetett felejteni, hogy három sorral a hátunk mögött elítéltek ülnek.

Amennyiben lehetőség lesz rá, mindenkit bíztatok, hogy szagoljon bele egy kicsit ebben a levegőbe, s ismerkedjen meg az élet sötétebb oldalával, s azzal a küzdelemmel, amivel ebből sokan megpróbálnak kimászni.

A darabról bővebben a sajtó is beszámolt, érdemes elolvasni!

http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/08/vonatra-varva_vigjatek-a-szegedi-csillag-bortonben.html

Köszönjük a lehetőséget a börtön vezetőségének!

 

 

Active learning… oktatási segítség

Többször esett már szó itt is a hódmezővásárhelyi Tudás Alapítványról. Több közös projektünk volt már. Most a legújabb projektükre szeretném felhívni a figyelmet.

Nemzetközi együttműködés keretében egy „aktív tanulási” (active learning) módszertan alkalmazása a természettudományos tantárgyak oktatásaban kidolgozásában vettek részt.

Ha ez így nagyon bonyolultan hangzik, vagy ha felkeltette az érdeklődésüket bővebb információt az Alapítvány honlapján találnak. Ugyanitt találhatóak a projekt eredményei, beszámolói is.

Tehát a projektről a bővebb információk itt találhatók:

http://tudasalapitvany.hu/projektek/active-learning/poszterek/
http://tudasalapitvany.hu/projektek/active-learning/eredmenyek/
http://www.facebook.com/grundtvig.active.learning
http://www.activelearningproject.eu/
http://tudasalapitvany.hu/wp-content/uploads/2012/02/Active-HU.pdf
http://tudasalapitvany.hu/wp-content/uploads/2012/02/Active-Learning-Hungarian.pdf
http://tudasalapitvany.hu/wp-content/uploads/2012/08/active-learning.pdf
http://issuu.com/meryemnur/docs/effective_use_of_active_learning_applications_exam


 

Gratuláció – frissítve!

Magam és az Egyesület nevében gratulálok minden kitüntetettnek, különösképpen a Magyar érdemérem lovagkereszt kitüntetésért a könyvtáros kollégáknak:

  • Bakos Klára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtárigazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke
  • dr. Hermann István, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója
  • dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója.

Gratulálok!

forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-adott-at-balog-zoltan

A Néprajzi Múzeumban tartott ünnepségen “Tudományos munkájuk elismerésére Széchényi Ferenc-díjjal tüntették ki a következő közgyűjteményi szakembereket:

  • Barátné dr. Hajdu Ágnes *főiskolai tanár, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Felnőttképzési Intézet Könyvtár- és múzeumpedagógiai szakcsoport és
  • Dr. Skaliczki Judit *nyugalmazott főosztályvezető-helyettes, Oktatási és Kulturális Minisztérium. A könyvtárosi munka legmagasabb rangú elismerésében,

Szinnyei József-díjban részesültek a következő szakemberek:

  • Balla Mári; nyugdíjas főkönyvtáros, főiskolai adjunktus, Kaposvári Egyetem;
  • Biczák Péter; nyugalmazott megyei könyvtárigazgató, Pest Megyei Könyvtár;
  • Erdeiné Törőcsik Katalin; könyvtárvezető, Kenézy Kórház Debrecen, Orvosi Könyvtár
  • Takács Anna; tájékoztató könyvtáros, József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya;
  • Takáts Béla; megbízott igazgató, Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet, Szolnok;
  • Villám Judit; gyűjteményvezető, Országgyűlési Könyvtár

 

Külön öröm Barátné Hajdu Ágnes kitüntetése, hiszen ő évtizedek óta meghatározó szereplője a CSMKE-nek is!

Oros Sándor

 

Szászföldön jártunk

Még van néhány hely az idei őszi tanulmányi kirándulásunkra!

Addig is kedvcsinálónak egy élvezetes fotókkal gazdagon illusztrált beszámoló (képek hamarosan) Rafai Máriától a tavalyi szászföldi kirándulásról:

Barangolás Szászföldön – szászok nélkül

 

Ilyen furcsaságok is csak Kelet-Európában esnek meg… Bizony, az éppen 800 éve Erdélybe települt szászok az utolsó 100 évben több hullámban, különböző történelmi események következtében szép lassan visszatelepültek ősi szülőföldjükre: Németországba.

A 2011 szeptemberi szászföldi barangolásunk idején több százan látogattak „haza” közülük gyönyörű népviseletükben, amikor éppen ama 800 éves évfordulós ünnepségsorozat egyik eseményét tartották a brassói Fekete Templomban, ahol egy elegáns német hölgy magyarul szólította meg csoportunkat…

Utazásunk 5 napját két szinte teljesen színmagyar falu foglalta keretbe: Csernakeresztúr (Déva mellett) és a túlvégen, Brassón túl Négyfalu biztosította szállásunkat. Az első helyen a dévai csángók, Négyfaluban a barcasági csángók adták az igazán kitűnő szállást és vendéglátást: székelyes-magyaros stílusban.

E két pont között terül el az a csodálatos vidék, amit sikerült kissé megismernünk, miután Temesvár után a dél-erdélyi autópályán egy határozott kanyarral Kelet felé fordultunk. /Útközben régi ismerősökkel találkoztunk: azoknak a kamionoknak a végeláthatatlan soraival – ne mondjam: csordáival –, amelyek nemrég még a szegedi belvároson robogtak keresztül…/ Ugyan szászok már nincsenek /pontosabban vannak, csak mindössze 25 ezren, és úgy hírlik, nagyon-nagyon lassan újra gyarapodik a számuk /, de megismerésre érdemes nyomokat bőven hagytak maguk után…

Csodás középkori templomok: Szászsebesben, Berethalmon, Medgyes városában, Brassóban – jó néhány közülük a Világörökség része. A nyugat-európai gótika legkeletibb előfordulása /Brassó, Fekete Templom/, mindegyikben bőven láthatók nagyon értékes műalkotások minden lehetséges műfajban, keleti és nyugati stílusban egyaránt. Szépségesek és különösen értékesek a keleti szőnyegek, melyek a török szultán vagy éppen egy kisebb csapat tipikus ajándéka volt valamely cél elérése, kikövetelése érdekében vagy éppen engesztelésül, ahogy a történelem eseményei éppen diktálták. És mivel itt elég nagy volt a jövés-menés a régebbi korokban, ezért rengeteg ilyen szőnyeg gyűlt össze az egész vidéken még a legkisebb falusi templomokban is. Tényleg gyönyörűek!! Mesebeli várak a magyar történelem legsűrűbb korszakaiból: Vajdahunyad a vár-etalon /a látogató ámulva várja, mikor röppen a számtalan tornyocska, erkély, kiszögellés valamelyikére Árgyílus királyfi, meglátogatván az ott epekedő Tündér Ilonát…/ Ugyanakkor nagyonis kézzelfogható tárgyi emlékek a Hunyadiak korából: címerek, zászlók, kályhacsempék, holló-ábrázolások és egy különleges freskórészlet, amelynek titkát állandó idegenvezetőnk: Farkas Ferenc tanár úr osztotta meg velünk. A freskón látható kendős nőalak nagy valószínűséggel Mátyás király édesanyját ábrázolja!

További csodák az út során: a fantasztikus világturisztikai központtá lett Törcsvár, Drakula gróf állítólagos lakhelye a példásan felújított zeg-zugos, romantikus vár, körülötte városnyi méretű bazárral, különösen jól ellátva vámpír-kellékekkel, álarcokkal, vámpír-fogakkal. Valóságos angolszász turisztikai találkozó részesei lehetünk itt, a leggyakrabban beszélt nyelv  az angol… Épségben megmaradt és szerencsére karbantartott vár Fogarason, ahol Vajdahunyadvárhoz hasonlóan minden lépés, minden faldísz, címer és zászló a magyar történelem eseményeit idézi. /Ezeket még a vár közvetlen szomszédságába épített gigantomán méretű, mindentbele-csicsa stílusú ortodox templom sem tudja – szó szerint – eltakarni… / Igazi magashegyi sziklákkal, patakokkal és valódi hegyi levegővel várt bennünket a Bucsecs hegység, ahova néhány órás túrára volt alkalmunk bekukkantani. A Fogarasi-havasoknak ezúttal csak integetni volt módunk. De legcsodálatosabbak a szászok ősi városai: Szászsebes a gyönyörű kora-középkori templomával, Segesvár az épségben megmaradt történelmi hangulatú meseváros, Medgyes – talán a legkevésbé ismert, ezért igazi meglepetést okozó –szelíd, nemes alapokon nyugvó kisvárosi miliő megtestesítője. Brassó a sok százéves hagyományait büszkeséggel viselő és újabban szinte világvárosi rangra törekvő nagyváros és fővárosuk „a szászok fővárosa”, a felülmúlhatatlan Nagyszeben.

A város, amely 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, s amely ez alkalomból szépült- újult meg. Gyönyörű és méltóságos látványt nyújtó evangélikus nagytemplom, középkori falak, bástyák maradványai, szépséges, egységes stílusú belvárosi terek és utcák. Német oktatási nyelvű gimnázium, gyakori német szó az utcákon is. /Itt a törekvő családok – románok is – nem angol, hanem német nyelvű iskolába íratják gyerekeiket, bizonyára jó okkal./ Brukenthal Sámuel nagyszerű gyűjteménye a város egyik legszebb palotájában látható, amely jelenleg Románia első számú szépművészeti múzeuma benne bőségesen találhatók nyugat-európai művészek alkotásai /Bruegel, Jan van Eyck, Tiziano, Cranach és mások művei, meg persze román alkotások és néhány magyar is. /Jól látható, hogy a mieinkhez hasonlóan a román impresszionisták is Párizsba jártak tanulni, impressziókat, benyomásokat szerezni…/ A csodás – nem lehet nem szeretni – Nagyszeben kellemesen marasztaló légkörű, erősen kulturális telítettségű város, ez az utcai plakátokon is látszódik: zenei, színházi és más fesztiválok , konferenciák, találkozók teszik valóban európai /és valószínűleg élhető/ várossá. E sorok írása közben is nemzetközi színházi fesztivál zajlik ott, többek között magyar társulatok részvételével. Nehéz volt eljönni…

Végül essen szó Szászföld büszke központjáról, a történelmi Erdély egyik leggazdagabb városáról, az. évszázadok óta változó arányban, de mindig háromnyelvű, háromkultúrájú királyi városról: Brassóról. /Szászok, magyarok, románok egyaránt a magukénak érezték és többnyire békességben együtt is tudtak élni benne./ Neve is a királyi város mivoltát idézi: Kronstadt a német, Corona a latin változat. Erre utal a város ősi címere: hét, egyes helyeken ennél is több ágú erős gyökérzetű fatörzsön nyugvó nyitott  korona (a hét-gyökerű ábrázolás nyilvánvalóan a hét szász városra utal). Brassó igazi nagyváros 300 ezer feletti lakossággal, ma is jelentős iparral, kereskedelmi utak mentén fontos kulturális-központ jelleggel. A város nagyratörő büszkeségét mutatják némi humorral – jól látható „feliratai”: a több évtizede a majdnem 1000 méter magas „házi hegy”, a Cenk tetején látható, Hollywoodot idéző városnév /Brasow/, amely amúgy kilátóként üzemel… Újabb keletű ötlet a sétálóutcán, főtéren látható napernyők felirata, mely szerint Kronstadt /így!/ Probably, the best city in the world. Valószínűleg…

Úgy hírlik: valóban gyorsan fejlődő, nemzetközi turisták által keresett, közkedvelt és ennek megfelelően eléggé drága, divatos hely lett. Jelentős része van ebben a híres télisport- és egyúttal nemzetközi konferencia-központnak: Brassó-Pojananak, ahol már NATO-csúcstalálkozót is tartottak. /Olyan jó értelemben vett „európai” hely lett Brassó, amellyel a mai Románia szívesen büszkélkedik./

Különböző utakon mentünk és jöttünk, útba ejtve Temesvárt és Aradot, a furcsanevű, de nagyon egyéni Buziásfürdőt /amolyan Karlovy Vary-stílusú ivókúrás fürdőhely /, Petőfi emlékhelyét, szép múzeumát Fehéregyházán, Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén, végül pedig meghódítottuk Magos Déva Várát!

Hogyan lehet lezárni egy ilyen beszámolót? Sok szépséget láttunk, de jó néhányat kihagytunk, tehát vissza kell térnünk! Addig is maradnak az élményeket felidéző fotók…

 


Rafai Mária

SZTE Klebelsberg Könyvtár Zenei Gyűjteményének júliusi ajánlata

A Zenei Gyűjtemény újdonságai:

  • Blazich, J. M.: An English translation and commentary on Amand Vanderhagen’s Méthode nouvelle
  • Carrington, J.: Trills in the Bach cello suites
  • Marek, D.: Singing
  • “Mi ez a gyönyörű?”


Blazich, Joan Michelle: An Engish translation and commentary on Amand Vanderhagen’s Méthode nouvelle et rasionnée pour clarinette (1785) and Nouvelle méthode de clarinette (1799) : a study in eighteenth-century French clarinet music
Lewiston, N.Y. ; Queenston ; Lampeter : The Edwin Mellen Press, [2009]

Carrington, Jerome: Trills in the Bach cello suites : a handbook for performers
Norman, Okla. : University of Oklahoma Press, 2009

Marek, Dan: Singing : the first art
Lanham, Md. ; Toronto ; Plymouth : Scarecrow Press, 2007

“Mi ez a gyönyörű?” (Kodály) : zenehallgatóvá nevelés : konferenciakötet, 2011
[Budapest] : Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, 2011

SZTE Klebelsberg Könyvtár Méditékájának júliusi ajánlata

A Médiatéka júliusi ajánlata

  • Nyugat-mozi
  • Pingvinek vándorlása
  • A legenda
  • A menyasszony feketében volt
  • La bohème

Nyugat-mozi : archív filmfelvételek a Nyugat íróiról
A nyugatosokról készült, eddig ismert összes régi filmfelvételt tartalmazza a Nyugat-mozi. Babits, Móricz, Kosztolányi, Karinthy, Nagy Endre, Szabó Lőrinc és Németh László alakjai elevenednek meg a korabeli filmhíradók, valamint amatőr felvételek filmkockáin. (www.pim.hu)

Pingvinek vándorlása (La marche de l’empereur)
A 13 hónapig forgatott film a császárpingvinek életmódját örökítette meg természetes környezetükben, rögzítve évi szokásos rítusukat, mikor is hosszú hetekig tartó menetelés után párt választanak maguknak, és tojást raknak.

A legenda : a szegedi diák-Hamlet története
A szegedi egyetemisták 1941-es Hamlet előadását, a fiatal rendező, Horváth István és a Gertrudist játszó Tóth Kata szerelmét és kettejük tragikus halálát eleveníti föl a film.

A menyasszony feketében volt (La mariée était en noir)
Julie-t menyasszonyként szörnyű sokk éri: az esküvői szertartás után brutálisan kivégzik férjét a templom lépcsőjén. Először öngyilkos akar lenni, de gyűlölete felülkerekedik halálvágyán és bosszút esküszik.

La bohème
Puccini operájának 1982-es Metropolitan-felvétele, Franco Zeffirelli rendezésében, főbb szerepekben Teresa Stratas, Renata Scotto, José Carreras, vezényel James Levine.

Jön a nyár!

Aki kitekint az ablakon, az láthatja, aki kint tartózkodik, érzi, hogy most már visszavonhatatlanul itt a nyár.

S mint ilyenkor rendesen a könyvtárak is megőrülnek, kiürülnek.

A nyár beköszöntével megkavarodik a nyitva tartás is. Nincs ez másképp a Somogyiban sem. Bezárunk, rövidülünk, fiókok nyitva, fiókok zárva.

A központi könyvtár most két hétre bezárja az ajtaját (az olvasók elől, mert azért közben a falak között zajlanak a háttérmunkák), aztán július 16-án ismét tárt kapukkal, ám rövidebb ideig várjuk a kedves olvasókat, látogatókat, divatosan szólva, használókat.

A pontos nyitva tartás itt tekinthető meg.

A lényeg pedig:

2012. július 2-tól 14-ig a központi könyvtár minden részlege zárva tart.

2012. július 16-tól augusztus 31-ig a Dóm téri épület nyári nyitva tartása:

  • Hétfő, kedd, szerda, péntek: 10-18 óra
  • Csütörtök: 13-18 óra
  • Szombat: 10-16 óra

 

Addig pedig:

Negyvenedszer találkoztunk

Koromnál fogva én csak az elmúlt évtizedre tudok visszatekinteni, de nagyon büszke vagyok rá, hogy sikerül(t) egy immáron négy évtizedes hagyományt folytatnunk.

Idén már a negyvenedik Csongrád Megyei Könyvtárosnapot rendeztük. A hagyományokhoz hűen ismét egy olyan településre látogattunk, ahol nemrégiben valamilyen jelentősebb átalakítás, bővítés történt, ezúttal Csanádpalotán jártunk.

A visszajelzések alapján  a találkozó ismét jó  hangulatban telt, élvezték a résztvevők. Legalábbis bízom benne, hogy nem csak udvariaskodtak.

Jobban szeretném, ha egy résztvevőtől olvashatnánk beszámolót, akár szubjektívet is, mint egy szervezőtől. De míg nem kapok ilyet, álljanak itt röviden a nap történései az én szemszögömből.

A nap hagyományos módon zajlott.

A találkozót a nemrégiben az IKSZT keretén belül  megújult s kibővült könyvtárban kezdtük.

Na jó, a könyvtár udvarán kezdtük az állófogadást. De azért utána be is mentünk!

 

 

 

 

 

 

A lányok (Makán Andrásné Judit és Molnárné Haluska Margit) valamint kísérőik mindenféle földi jóval elhalmoztak bennünket. Nagyon finom sütemények, rágicsák fogadták az érkezőket, amiket jórészt ők maguk és segítőik készítettek (innen is köszönet a segítőknek!)

Megtisztelő volt, valamint mutatja a könyvtár(osok) megbecsülését, hogy polgármester úr már ekkor velünk volt, pedig mint később megtudtunk, nagy nehézségekkel küzd a város.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A könyvtár szépen megújult, tágasnak tűnik, de persze a lányokat ismerve nagyon hamar belakják!

Az ízletes “wellcome” ételek, s a kölcsönös üdvözlések után az eddigre már szép számú társaság (közel 130-an voltunk a találkozón), együtt, gyalogosan vonult át a művelődési házba.

Itt elkezdődött a nap “hivatalos” része. Miután mindenki elfoglalta a helyét, a kis zsibongás után polgármester úr köszöntötte az egybegyűlteket, s röviden bemutatta a megye legfiatalabb városát.

Utána Ádok István, a művelődési ház igazgatója mutatta be a városka nagyon élénk kulturális életét, távlati terveiket. Lenyűgöző az az elszántság, lendület, elhivatottság, ami áthatja a kultúráért tevékenykedők minden lépését. Hatalmas fába vágták fejszéjüket, két éves Kelemen László emlékév megrendezésébe, megszervezésébe kezdtek bele. Sok sikert kívánok nekik!

Margittól, most nem mint könyvtárostól, hanem a Faluszépítő Egyesület elnökétől ismét a falu gazdag civil életéről hallhattunk, amiből persze bőségesen kiveszik a részüket a könyvtáros kolleginák is. Beszámolt az elmúlt évek nagy civil eseményeiről, a falu város megszépüléséről.

Közben sikerült megszerezni Margiték előadását is:

A helyi értékek után a szűkebb könyvtárosi szakmáról is hasznos előadásokat hallhattunk.

Elsőként Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatójának előadását hallgattuk meg, napjaink változásairól, a könyvtári (rendszer) és a világ állandó megújulásáról. Aki már hallotta Máriát előadni (bízom benne, hogy nagyon kevés az olyan, aki sosem hallotta még), tudja, hogy meggyőző erejű előadó, most is az volt. Kérése volt, hogy – mivel a ppt igazából csak az előadást kísérő bemutató – ne helyezzük ide a diákat, de mindenkinek ajánlom, hogy hallgassa meg gondolatait a könyvtári rendszerről.

Az általános, változásmenedzsment előadásba hajló bemutató után, közelebbről is meghallgattuk a különböző típusú könyvtárak reakcióját korunk változásaira.

Elsőként Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár igazgatója számolt be a Somogyi elmúlt néhány évének  örömét (s néhány bánatát).

Majd szűkebb spektrumként két városi könyvtár, a vendéglátó Csanádpalota és a valamivel nagyobb mórahalmi Tóth Menyhért Városi Könyvtár mutatkozott be.

Hamarosan talán sikerül megszerezni a csanádpalotai előadást.

 

Végezetül két nagyon sajátos könyvtár kapott lehetőséget bemutatkozni. Mátó Erzsébet, a makói József Attila Városi Könyvtár igazgatója a kistérségi ellátásról, az általuk ellátott kistelepülések lehetőségeiről tartott előadást. Csongrád megyében a makói kistérségben működik a legtöbb ellátott település, példaértékűen végzik ezt a komoly munkát a kollegák.

 

A délelőtt lezárásaként pedig egy különleges helyzetű könyvtár vezetője, Kosztolányi Sándorné, szegvári kolléga számolt be könyvtárukról, valamint a településről. Bár közel 5000 fős a település,mégis kistérségi ellátásban működik a könyvtár, Szentes kistérségében.

 

Az idő előrehaladtával Verának nagyon kevés ideje volt, hogy igazán részletekbe menően tudjon beszámolni különleges helyzetükről. Valamint a hallgatók azzal is szembesültek, amiről Ramháb Mária a legelején beszélt: minden környezeti változás nagy befolyással bír a könyvtárak életére is, lett légyen az politikai, gazdasági, társadalmi vagy technikai, netalán mind együttvéve.  A szegvári kollegák életét most nagyon nagyon erősen érintik a gazdasági-politikai változások. Ez a ppt-ből nem derül ki, de a kollegina szavaiból érződött.
Hogy nem ilyen keserű szájjízzel vonultunk el ebédelni azt több eseménynek köszönhetjük.
Az előadások végén Karsztné Klári néni, a résztvevők egyik korelnöke kért szót, s néhány mondatban reménykeltően vázolta, amit ő sok évtizedes pályája alatt látott a könyvtári változásokról. Ahogy Klárafalván egy utazóládából kölcsönzött könyveket, most pedig egy önálló helyiségben a makói kollegák segítségével juthatnak bármilyen információhoz a kistelepülésen élők. Reménykeltő és szép voltak, egy sokat megélt bölcs ember szájából.
Ebéd előtt még egy kellemes feladat várt ránk. Kérésünkre a vendéglátó lányok előzetesen készítettek egy totót Csanádpalotáról,amit a játékos kedvű résztvevők kitölthettek (előzetesen, itt már csak a javítás, s a sorsolás várt ránk). Több, mint hatvan kolléga játszott velünk. S ami még jobban esett, az ajándékokat szintén a kollegáktól kaptunk, kérésünk szerint csak saját maguk által készített ajándék lehetett, s még így is 28 könyvtáros gondolta úgy, hogy idejét, erejét, tehetségét ránk áldozza, s lelkesen készítettek ajándéktárgyakat.
Az örömteli események után megéhezve, ám vidáman vonultunk át az étterembe, ahol aztán a jóízűen elfogyasztott ebéd mellett, a közösségi élet örömeinek hódolhatott ki-ki a maga kedve szerint.
Az ebéd után még jónéhányan visszatértünk a könyvtárba alaposabban megtekinteni a kísérő kiállításokat, átbeszélni a délelőtti előadásokat.
A társaság egy része a vendéglátók jóvoltából megtekinthették a városka nevezetességeit, épületeit, parkjait.
Összességében egy igen tartalmas napot zártunk. Köszönet érte a helyi szervezőknek, segítőknek a város vezetőinek, az előadóknak és minden résztvevőnek.
Szerencsére a megye könyvtári életében mindig van olyan örömteli esemény, ami lehetőséget biztosít arra, hogy minden évben új s új helyre látogathassunk. S a megye könyvtárai is egyre fontosabbnak tartják, hogy ők adhassanak otthont a találkozónknak, így ha minden igaz, jövőre ismét láthatjuk egymást egy hasonlóan jó és hasznos napon.
Addig is kedvcsinálónak, valamint összefoglaló gyanánt egy rövid képes beszámoló álljon itt végül (a diavetítésnél több fotő megtekinthető a webgalériánkban is, köszönhetően Muresán Orsolyának és Paraginé Edinának):