Egyszer volt, hol nem volt… – mondta ki a bűvös szavakat Boldizsár Ildikó május 7-én a Somogyi Könyvtár folyóirat-olvasójában telt ház előtt a megyei továbbképzésen.

A délelőtt első részében meseelméletet tartott, „ahogy még nem hallottatok róla”. Néhány tévképzetet oszlatott el ebben a meseelméletben, úgy mint: a mese gyermekműfaj, a meséknek nincs valóságalapja, a mesében minden szép és jó, a mese az illúziók világa, a mesék vágyteljesítő történetek.
A délelőtt második részében a meseterápiáról, a mese gyógyító erejéről, illetve a mesék létrejöttéről szólt Ildikó. A meseterápiát a művészetterápiák közé sorolta, szoros rokonságban a biblioterápiával. A gyógyításban való használatuk szerint csoportosította a meséket, majd konkrét eseten keresztül mutatta be a gyakorlati alkalmazhatóságukat. Hogyan, miből lettek a mesék? – tette fel aztán a kérdést. Egyes elméletek szerint minden mese forrása India, s ezt az elméletet mind a mai napig sem cáfolni, sem igazolni nem tudták. Ildikó inkább a világon mindenütt jelen lévő meseteremtő lelkületben hisz (archaikus tudat). Az alaptémák és motívumok szinte az egész világon azonosak, úgy mint a teremtéstörténetek, a nap, a hold és a csillagokkal való kapcsolat, az állatmítoszok stb. Európában az 1840-es évektől kezdték lejegyezni a nemzeti mesekincseket, rögzíteni a népek azonos motívumait. Ez alapján 2000 típust különböztetnek meg, de természetesen minden nép bír egyedi sajátosságokkal. A magyar népmese jellemző vonása, hogy minden lélekkel bír, még a tárgyak is, illetve a élet különleges tisztelete mutatkozik meg bennük.
A mesemondók, a mesemondás szerepére, jelentőségére tért végül ki. Mesemondónak, egy közösség szellemi kincse őrzőjének születni kellett, s a mesemondók különleges helyet foglaltak el a falu életében. A mesemondás nem más, mint több százezer tudatra való rákapcsolódás. A mesemondás: önmagunkban megtett út.
A délelőtt zárásaként Ildikó még kérdésekre válaszolt.

Bízom benne, hogy e rövid beszámolóból kitetszik, hogy csakugyan új megközelítésben találkoztunk a mesével, sok új gondolattal, érzéssel gazdagodtunk ezen a délelőttön, amely gazdagodást remélhetőleg majd könyvtárhasználóink is észre fogják venni. 🙂