A Hangtárnok már megígérte, most pedig megszületett a (kissé hosszúra nyúlt) beszámoló nyaucicától. Szóval ezt látta Egerben:

Mikor éjfélt üt az óra…

Az idei év helyismereti konferenciája Eger városában került megrendezésre.

Enyhe lelkesedéssel keltem útra, már előre fárasztott az öt órás buszút (mivel a vonat min. 3 átszállásos lett volna) és nagyobb érdeklődést mutattam az elutazás előtti napon kapott vadonatúj bicajom iránt és különben is 3 hete szabin vagyok, minthogy szakmai konfira menjek.

Végül is felszerelkeztem mp3-mal meg hosszas nézelődés után kiválasztott olvasnivalóval. HP6-ot nem akartam vinni, a Vukot nem találtam, gondoltam jó lesz az Egri csillagok(??). Ugyanis a kötelezőket minden évben újra kiolvasom. Kedves Olvasók! ha nektek azonnal leesett, nekem nem, csak fél óra elteltével, hogy milyen témájú könyvet is pakoltam a hátizsákomba.

Az út alatt persze csak zenét hallgattam és érdeklődéssel figyeltem merre is visz a busz és a rallysofőrünk, aki többet ment az út másik oldalán mint saját sávjában. De biztos a közutak állapota miatt.

Megérkezve Egerbe, a kedves ottani kollegák már táblácskákkal vártak bennünket és kísértek szállásunkra ill. a konferencia helyszínére a belváros szívében fekvő Szent János Házba.

Az épület korából és jellegéből adódóan komoly és kellemesen hűvös hangulatot árasztott a nyári forróságban.

A tanácskozást a 2008-as év könyvtárának igazgatóasszonya nyitotta meg a város és a megye jeles személyeivel. Kik, egyformán hangoztatták milyen fontos a helyismeret + a könyvtár a város életében és hogy kölcsönösen szeretik és támogatják egymást.

A köszöntök után sor került a hagyományosan minden évben kiosztott Kertész Gyula-díj átadására. Amelynek idén szegedi vonatkozása lett. J Gyuris György a szegedi Somogyi-könyvtár nyugalmazott igazgatója kapta a kitüntetést. Innen is még egyszer gratulálok az Igazgató Úrnak.

A nap hátralévő részében isteni finom pogácsák (bárhonnan is volt és akárki sütötte nagyon jó volt), édes sütik, finom kávék, üdítők vártak a szünetben minket és még 3 előadás.

Papp István a Fszek ny.igazgatója saját a helyismereti gyűjteményekkel kapcsolatos élményeit elevenítette fel. Előadásának egyik kedvenc mondata számomra így szólt: „…a helyismereti gyűjteményt akkor is megtartja a főváros, ha minden mást kidob…”

Hála az égnek!

Löffler Erzsébet az egri főegyházmegyei könyvtár különböző gyűjteményeiről beszélt, megszámlálhatatlan sok számadattal felsorolta mennyi kincset is rejtenek az egyházmegye különböző gyűjteményei (pl. Goethe dedikációs kötet és Mozart kézirat).

Czeglédi László pedig az egri felsőoktatás helyismereti képzéséről és az oktatás problémáiról beszélt. Számomra előadása nagyon érdekes volt. Teljes mértékben egyetértek vele, hogy a könyvtár szakon önálló tárgy legyen a helyismeret. S bizony a gyakorlat során én is inkább helytörténetet tartok nem helyismereti oktatást. (Bocsánat érte, de gyorsabb és tényleg a szívemhez közelebb áll). Ha valaki még kíváncsi az előadására bőszen jegyzeteltem elküldöm mailban.

Az első nap végül 2 órás városnéző/várt megmászó sétával (újfent rájöttem nagyon széles az egri várfala és félek tőleL) majd katonai bemutatóval (melyet az Egri Vitézlő Oskola tagjai tartottak) folytatódott. Láttunk korabeli divatot, fegyvereket, szkita és egyéb harcmodor bemutatót és rekonstruálták nekünk Vicuska és Jumurdzsák párbaját is (Egri csillagok na tessék ki ne tudná!!). Majd a bemutató után dobszóval és vitézeink sorfala között vonultunk be a 2008-as év könyvtára szentélyébe tartott állófogadásra.

Pezsgők, borok, finom hidegtálak, melegételek rengetegében, akinek nem sikerült elveszni és még ereje is maradt megtekinthette a könyvtárat. Minden egyes helységében kedves egri kollegák bujkáltak és várták a kíváncsi „külföldit” és meséltek és válaszoltak kérdéseinkre.

Nagyon szép az egri könyvtár, irigylem a kényelmes foteljeiket és a szép cserépkályhájukat. Ez a két dolog azt hiszem teljesen szakmai észrevétel volt tőlem.

Természetesen nem maradhatott ki a látogatásból az ottani helyismereti gyűjtemény sem, majd a másik épületben lévő zenei gyűjtemény. Trinity birodalmában egy kis idő után csak lebuktam ki is vagyok, de érdekes storykkal lettem gazdagabb. Egy debreceni kollegától megtudhattuk, mennyire káros is volt az életünkre nézve a tornasor és milyen finom is egy könyvtárban fagyit enni.

Sajnos nem emlékszem már miért, de „halálos fenyegetést J” kaptam Trinitytől, hogy ne merészeljek valamit megírni, de elfelejtettem mi volt az, úgyhogy bocsi érte, ha leírtam. Az ajándékot amit küldött a szegedieknek ezúton is köszönjük szépen.

Az est hátralévő részében még megcsodáltuk a szépen terített állófogadás romjait és városnéző körútra indultunk a két szakértő helyi erő Trinity és Ági vezetésével. Kis csapatunk nem okozott nagy riadalmat az első szórakozóhelyen a Bíborosban (telt ház és senki nem adta át a helyet) szóval továbbmentünk egy másikba. Maradjunk annyiban az afterparty v. workshop alatt orosz dalok, nyelvtőrök, cd v. dvd írás technikai fortélyai (mittomén melyik??) és másnapi előadás tervezetek hangzottak el.

Leander még jön nekünk az általa megígért előadásmóddal mi meg a transzparenssel neki. Sajnos a katolikus kollégiumok már 10 órakor nyugovóra térnek a számunkra meghosszabbított éjféli kijárási tilalmat megtisztelve Katival jó kislányként hát hazarohantunk és bebocsátást kértünk pontban harangszóra. A többiek továbbindultak az egri éjszakába és még fél 3ig buliztak.

A másnapra tervezett négy előadásból sajnos csak 3 valósult meg. Két előadó is betegség miatt lemondta. Így Vincze Andrea és Kármán László előadását hallgathattuk meg az Europeanal Local projektről. Leander megkegyelmezett a hallgatóságnak és kevesebb 3betűs kombinációt használt, mint anno nálunk Szegeden. Bánkeszi Katalin két előadást tartott gyors egymásutánban. A nemrégiben indult Magyar Digitális Képkönyvtárat mutatta be és az elmaradhatatlan csokinyeremény játékát idén se felejtette el. Majd a betegséget jelentett Hegyi Ádám előadását olvasta fel befejezésül a Mokka-R és a helyismereti gyűjtemények kapcsolatáról.

Az előadások alatt leszakadt az ég Egerben és fenyegette a délutáni kirándulást, de végül is megkegyelmezett az idő és a kollegák elutazhattak a Bükkbe.

Sajnos a kirándulásról én már nem tudok beszámolni mert hazautaztam, de amit láttam, hallottam nagyon tetszett és örülök, hogy Trinityt is megismerhettem.

Természetesen az általam vitt könyvbe bele se néztem Egerbe és az út alatt. Hazaérve kezdtem el olvasni és mire a beszámolót is megírtam már be is fejeztem!

ps:

Köszönjük Trinity! 😉