Szívből gratulálunk Kecskeméti Zoltánné „Icunak” a 2024-es év Az Olvasás Nagykövete Díjához!
Jövőre lesz 40 éve annak, hogy Kecskeméti Zoltánné elkezdte könyvtárosi pályafutását Ópusztaszeren. Munkája 1985. november 15-én a „Száz falu – száz könyvtár” mozgalom keretén belül létesült un. szeri könyvtárból indult. Az első ledolgozott munkanapja után úgy alakult, hogy az intézményt a régi iskola felújított épületébe kellett átköltöztetnie, melyet nagy lelkesedéssel teljesen autodidakta módon végre is hajtott. Az új helyen kialakította a korszak könyvtári követelményeinek megfelelően szervezett gyűjteményt és szolgáltatásokat.
Előbb alapfokú képzésre járt majd a Somogyi-könyvtárban megszerezte a könyvtárosasszisztens képesítést. A korábban akadozva működő könyvtárat megbízhatóságával, a szakma és a helyi közösség iránti elkötelezettségével a falu számottevő kulturális és oktatást segítő intézményévé emelte. 2002-ben megépült Ópusztaszeren a Faluház, ahol a Teleház mellett helyett kapott a könyvtár is. Újabb költözködés következett, melyet ezúttal szakmailag jól előkészített, és a helység adottságaihoz igazodva alakított ki, személyiségét tükröző módon tett barátságossá és otthonossá. A könyvtárhasználat ebben az időszakban újabb lendületet kapott. Icu – a gyerekeknek Ica néni -személye a településen összeforrott a művelődés és a közösségi élet kínálta lehetőségek megteremtésével. A könyvtár 2016. január 1-től a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer részeként, kiegyensúlyozottan működik. Icu munkáját azóta is a változásokra és az új feladatokra nyitottan, nagy alázattal, pontosan és lelkiismeretesen végzi. Lelkesedése is töretlen, az elmúlt években nyári tábort kezdett szervezni. Először hat fő jelentkezett, 2024-ben már harmincnál is többen vettek részt, a községben csak „Ica néni tábor”-ként emlegetett könyvtári programon.
Időközben közösségépítőként is képezte magát és a teleházas szolgáltatások elhalásával könyvtári aktivitásán túl, egy személyben szervezi a falu közösségi életét. Jó kapcsolatot ápol a Vackor Környezetvédelmi Egyesülettel, a Faluszépítő Egyesülettel és a Nagycsaládosok Egyesületével, számos közösséget építő kezdeményezésük támogatója (pl. adventi vásár) és életre hívója. Tevékenyen részt vesz a közéletben, az önkormányzat 2019-ben elismerő oklevelet és díszplakettet adományozott sok évtizedes munkája elismeréseként. Könyvtárosi pályafutása során generációkat vonzott a könyvtárba, szerettette meg velük az olvasást, a könyves kultúrát. A könyvek, a könyvtár népszerűsítésével sokak számára ablakot nyitott a világra, a helyi értékek közvetítésével erősíti a község lakóinak identitását, hozzájárulva Ópusztaszer megtartó erejéhez.
Az idei vándorgyűlés pályázatunk nyertese Rafai Mária nyugdíjas kolléganőnk volt. Mari aktív vándorgyűlésre járó tagunk (s mindig sok-sok fotóval és élménnyel számol be a vándorgyűlésekről).
Idén kettős szerepe volt: nemcsak mint résztvevő , hanem városi sétavezető is volt.
Fogadjátok szeretettel beszámolóját! (Mely kötelező eleme volt a pályázati kiírásnak.) K.J.
Mi-partit rendezett 2024 nyarán a szegedi Somogyi-könyvtár, SZTE Klebelsberg Könyvtár, a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete.
Főszerepben a MI és mi, a könyvtárosok, akik már régen elfogadták, hogy szakmánk legfontosabb és mindennapi velejárója a változás, az újítás, az innováció. A különböző szakmai programokon, szekciókon rengeteg izgalmas, sokszor meglepő ötlet került napirendre és bemutatásra. Olyanok, amiket a mindennapokban, minden könyvtáros tud használni, és amit aztán akár minden olvasó kipróbálhat, használhat. Sokat hozzáadott a témához a szakmai kiállítók sok érdekes, látványos újdonsága is, ahogy azt minden vándorgyűlésen megtették.
Voltak persze hagyományos kiállítások is: Mesélő évszázadok szépséges könyvei a Somogyi-könyvtár állományából válogatva (a kiállítást Gerencsér Judit, az MKE elnöke nyitotta meg), vagy a korábbi két szegedi vándorgyűlés (1984, 2007) dokumentumainak sokszor megható gyűjteménye. Azokon a képeken olyan meghatározó, közismert kollégákat fedezhetünk fel, akik azóta már nincsenek az élők sorában. A vendégek érdeklődéssel nézték meg a friss Nobel-díjas, a Szegedi Egyetemhez kötődő Karikó Katalinról szóló kiállítást is.
A vándorgyűlés szervezői különös figyelemmel és remek ötletekkel készítettek elő jobbnál jobb szabadidős programokat is. Volt orgonahangverseny az alsóvárosi templomban (ez egyúttal azt is lehetővé tette, hogy ezzel az ország minden vidékéről érkező látogatók megtekinthessék a város központjától távol eső értékes műemlék épületet is. Sikeres volt az esti táncbemutató, és a szervezők számára is meglepetés a több száz fős részvétel az esti vezetett túrán a Belvárosban. A rengeteg érdeklődő kettéosztás után is nagylétszámú, érdeklődő csoportot képezett. Ehhez kapcsolódott a Dóm tornyába szervezett esti panorámás toronylátogatás is, ami nemcsak a város esti arcát mutatta meg, hanem azzal az extra látvánnyal is gazdagodott, hogy épp azokban a napokban kezdték el a Szabadtéri Játékok idei nagyszabású sikerdarabjának, a Rebeccának a helyszíni, esti próbáit, amit így felülről, a toronyból lehetett nyomon követni… Az esti vezetett séta és a toronylátogatás különlegesen jó és nagyon kedvelt ötletnek bizonyult, külön köszönet a kitalálójának!
Voltak természetesen nappali szabadidős programok is két szakmai esemény közé beékelve.
Nagy érdeklődés kísérte a csütörtöki és a pénteki reggeli városnéző vezetett sétát is. Már az első napon itt is ketté kellet osztani a nagylétszámú érdeklődőket két csoportra. A rendelkezésre álló másfél óra bizony nagyon kevés egy ilyen nagy múlttal, gazdag jelennel, és sok-sok érdekességgel bíró város esetében, mint Szeged. (Gyakorlott vándorgyűlés-járóként mondhatom, ilyenkor a látogatók számára igen fontos szempont a rendezvény helyszínével való alaposabb ismerkedés. Éppen ezért lett olyan sikeres a nulladik nap intézménye, amikor még szakmai programokkal való ütközés nélkül lehet ismerkedni a szervező várossal.) Ezért a séta útvonalát igyekeztünk viszonylag rövid idő alatt a legfontosabb, a város létét meghatározó emlékek köré szervezni. Szóba kerültek a középkori és törökkori emlékek (Palánk, Görögkeleti szerb templom), természetesen az árvíz története és hatása a város további fejlődésére, (elsők között került szóba a „víz előtti, víz utáni” kifejezés fontossága a város történetében.) Sokat beszéltünk a Dóm (Fogadalmi templom) megépítések éppen 50 éven át tartó hosszú történetéről az ötlet kimondásától az épület felszenteléséig, a benne lévő gyönyörű műtárgyakig, a közelmúltban történt változásokig. A Hősök Kapujánál az első kérdés az volt, miért építettek Szegeden más városokhoz képest sokkal nagyobb szabású, jelentőségteljesebb emlékművet. A válasz egyszerű, és szomorú, mert Szeged lakosságából az akkor itt állomásozó nagy létszámú katonai egységek miatt sokkal több áldozata volt A Nagy Háborúnak, amit akkor még mindenki így hívott, mert senki nem gondolt arra, hogy sorszámozni kell, mivel sajnos lesz egy következő is…(több mint 12000 szegedi illetőségű katona volt az első háború áldozata).
Az egész séta során alkalmaztam azt a módszert, hogy amit nem tudtunk megnézni az időhiány miatt, arra felhívtam a figyelmet, és elmondtam az odajutás módját is. Így volt például a Hősök Kapuján található ábrázolások, például a doberdói fa esetén. Az ott megfestett legendás fa eredetije ugyanis szinte mesebeli módon került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, jelenleg is a Fekete Ház épületében tekinthető meg.
(A híres fa eredeti helyén a Doberdói fennsíkon, San Martino del Carso faluban azóta egy újabb példány fejlődött ki, és emlékeztet a nagy háború hőseire, több jelentőségteljes emlékhellyel és egy civil lakosok (pedagógusok, történészek) által létrehozott meglehetősen gazdag helyi múzeummal, ahol Szeged is igen fontos szerepet kapott, mert ott a honvédő olasz, vagy az akkor betolakodónak számító monarchiabeli katonák emlékeit is őrzik. Az olasz emlékezetpolitika már régen azt az elvet vallja, hogy ha a katonák életükben egymás ellenségei voltak, akkor halálukban egymás testvéreivé váltak. Ezért van olyan sok szépen karbantartott emlékhely, kápolna, bemutatásra alkalmas lövészárok, közös, gondozott sírkert az Isonzó völgyétől a Doberdó fennsíkján át egészen az Adriai tenger partjáig, ahol az összes katona emlékét nemzetiségétől függetlenül méltón őrzik.)
A séta során ezután felkerestük a Belváros jelentősebb épületeit, parkjait. Megnéztük Szeged kiválóságainak lakóhelyeit (Radnóti, József Attila, Juhász Gyula.) Beszéltünk a távolabbi épületekről, megnéztük a szegedi specialitást, amikor költők, írók mondatait az utca járdáiba, vagy a szökőkút oldalába építették be (Babits, József Attila, Juhász Gyula). A látogatók kiemelt érdeklődést mutattak a város jó néhány szecessziós épülete iránt. Beszéltünk Lechner Ödön, Magyar Ede és mások tevékenységéről a város építészetében. A Stefániáról indulva megnéztük a magyaros vagy alföldi szecesszió egyedi szépségeit. (Beregi és Deutsch palota). Kijelöltük a távolabbi megtekintésre érdemes épületek helyét, amit aztán az érkezéskor kapott turistatérképpel könnyen felkereshettek, vagy akár még több információt begyűjthettek a Tourinform irodában. Beszéltünk a Víztorony tér és környéke, a Török utca, a Jósika utca és a csodaszép Új zsinagóga épületeiről, aztán a Széchenyi téren, majd Kárász utcán mentünk a vándorgyűlés helyszíneire. Szóba kerültek a Széchenyi tér szobrai, fái, vasasztalai, a Klauzál téren Kossuth Lajos és más hírességek, a sétáló utcán Janikovszky Éva és más lakók, majd a Reök Palota, a szerencsétlen sorsú építőjével (Magyar Ede), a Dugonics tér a megfordított Dugonics szoborral, az Egyetem központi épületével, annak igen változatos történetével. A Honvéd tér a jelentős múlttal rendelkező református templommal, majd a végcélnál az egyetem régi és új épületeivel, az ott tanult hírességekkel.
A séta résztvevői kifejezetten érdeklődők voltak, sokat kérdeztek, sok mindenről beszélgettünk. Többen elmondták, hogy terveznek olyan látogatást Szegedre, amikor hosszabb ideig ismerkedhetnek a város érdekességeivel, szépségeivel. A séta végén tapsoltak, és azt mondták, hogy nagyon informatív volt… Ilyen lelkes, kíváncsi kollégákkal a séta vezetőjének is élmény volt az együtt töltött másfél óra.
Nagyon informatív, színes, érdekes, sok új ismeretet tartalmazó programot találtak ki és állítottak össze a harmadik szegedi vándorgyűlés szervezői, akiket ezért elismerés és köszönet illet. A következő vándorgyűlés helyszíne 2025 nyarán Debrecen lesz. (A címben kölcsönzött „mi-parti” egy manapság ritkán használt, középkori eredetű művészettörténeti fogalom, ami az akkori viselettörténetre utal. Arra, hogy azidőtájt nagyon kedveltek voltak azok az öltözetek, amiket több különböző színű (és, vagy) mintájú anyagból varrtak össze. Legtöbbször függőleges osztással, vagyis a nadrág szárai, vagy a felső kabát szárnyai voltak különbözőek, mégpedig jellemzően nagyon eltérő, feltűnő színekkel. Ez a szokás leginkább a bohócok, udvari bolondok, mutatványosok és vándorszínészek öltözetében maradt fenn a későbbi évszázadokon át. Manapság már inkább csak bizonyos kártya figurákon látható. Mi-parti címmel létezik egy huszadik századi lengyel zeneszerző, Lutoslawski kortárs, klasszikus zeneműve, ami rövid, de a korát igen jól kifejező darab.
A címmel a rendezvény sokszínű, érdekes voltára utaltam.
Ábrahám Krisztián(Kör-Te Közösségépítő és Egészségmegőrző Természetvédelmi Egyesület): Természeti értékek és környezeti nevelés Csongrád-Csanád vármegyében
Csengődi Erika Informatikai főigazgató-helyettes (SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtára) : Hangok a múltból: az SZTE Móra Ferenc Kollégium hangarchívumának jelentősége
Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes egyetemi tanár (ELTE-BTK Könyvtártudományi Tanszék) Dr. Szóró Ilona alelnök (Olvasókörök Szövetsége) : Hódmezővásárhely az olvasókörök városa
Vajda Árpád, a vármegyei Bűnmegelőzési Tanács titkára bemutatta a tanács stratégiai terveit és munkáját. A Tanács legfőbb feladata a biztonságtudatos gondolkodás megerősítése, az ágazatok közötti párbeszéd elősegítésével. Igyekeznek mindezt vármegyei és települési szinten is elősegíteni mindezt a helyi közösségek és kezdeményezések szakmai támogatásával. Csongrád-Csanád Vármegyében az együttműködés nagyon széles körű, szerepet vállal a bűnmegelőzésben többek között a rendőrség, a katasztrófavédelem, a kormányhivatal, az Áldozatsegítő Központ, a megyei közgyűlés, az egyházmegye, a tankerületek és szakképzési centrumok, illetve egyéb szervezetek is. Kiemelte, hogy a könyvtárak is olyan pontok egy-egy település életében, amelyeknek a közösségépítésben fontos szerepük van. Ezután jógyakorlatként megismerkedhettünk ifjúsági projektekkel és a vármegye több településén is működő ifjúsági polgármester választás lehetőségeivel.
Somogyi-könyvtár, 3. emelet 2024. július 19. 9:00-12:00
Az 51. Csongrád Megyei Könyvtárosnap idei helyszíne a nagymágocsi Szendrey Júlia Közösségi Színtér és Könyvtár volt. A könyvtárosnapokat minden évben más – más település fogadja be. Idén Nagymágocsra érkeztünk. A felújított könyvtárat 2022 tavaszán adták át. A megye könyvtárosai még csak KSZR -műhelynapok keretén belül láthatták, most alkalmuk volt megnézni a szépséges, modern könyvtári tereket.
Tagságunk a megye könyvtáraiból többféle módon közelítették még a nagyközséget, közülük is a közös buszos kirándulást választók érkeztek meg a legvidámabb hangulatban.
Nagymágocsi könyvtárosnapon köszöntőt mondott és a települést bemutatta Szebellédi Endre István polgármester úr. Megismertetett bennünket a település múltjával és jelenével. A helyi sajátosságokkal, gazdasági helyzettel és szórakozási szokásokkal.
A könyvtár és művelődési ház vezetője Dobóczki Józsefné „Zsuzsika” a helyi óvodában gyermekfelügyelőként kezdett dolgozni, majd a diploma megszerzése után óvónőként folytatta pályafutását. A könyvek és a könyvtár iránti szeretete a nevelőotthoni munkája során érlelődött meg. Könyvtárosként dolgozott a nagymágocsi könyvtárban, majd a szentesi gyermekkönyvtár munkatársa lett 2005-ben egészen 2013-ig, amikor a Nők 40 programmal nyugdíjba ment. A könyvtári légkör azonban egy pár év múlva visszahívta és 2017-től újra a nagymágocsi könyvtár munkatársa, a később a művelődési ház igazgatója.
Kulturális tevékenysége elismeréseként Nagymágocs Nagyközségért kitüntetésben részesítette a képviselő-testület 2023-ban Dobóczki Józsefnét, a Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatóját. S a könyvtárosnap megszervezése zárta hosszú könyvtárosi munkáját. Boldog, pihentető nyugdíjaséveket kívánunk Zsuzsika!
Zsuzsika megismertetett minket a helyi könyvtár történetével, majd szíve csücske „kutatási és foglalkozási témájával” : Szendrey Júlia nagymágocsi kapcsolataival.
A változás benned van… Te benne vagy? Új társasjáték az önkéntességről című előadást Gyenes Krisztina, a Talentum Alapítvány ügyvezető igazgatója tartotta.
A Talentum alapítvány küldetései közé tartozik, hogy az alulról jövő társadalmi kezdeményezéseket felkarolása és a közösségi tevékenységeket erősítése. De ehhez hogy is jön a játék? Krisztinától megtudtuk milyen lehetőséget rejt az önkéntesség, milyen programokat és tevékenységeket folytatnak az alapítvány keretein belül.
Előadása során többször hangsúlyozta a legegyszerűbb dolgok is pl. egy közös kerítésfestés, egy verses-zenés műsor óvodásoktól, kisiskolásoktól is egy nyugdíjasotthonban tökéletesen alkalmas közösségépítésre.
Dományházi Edit, az Algyői Könyvtár igazgatója az általa kitalált kocsmakvízekről és az algyői könyvtár közönségéről/ közösségéről mesélt nekünk. Mindannyian megdöbbentünk mennyi fajta nehézségi fokú kérdéssel (egyszerűtől a legnehezebbekig) készül. Megosztotta velünk a felkészülési, szervezési és lebonyolítási kuliszatitkokat. Végül, a játékos kedvű könyvtárosok ki is próbálhattak egy „Edit-féle” kocsmakvízt. Köszönjük Editnek a nyereményeket!
Illés Péter a Csemegi Károly Könyvtár igazgatója és Varga Lilla könyvtáros a nyári táborozás kellős középen is vállalták, hogy eljönnek a könyvtárosnapra és bemutatják náluk milyen is a játékba csomagol helytörténet.
Köszönjük, a kollégáik megértését és nekik is szívből köszönjük, hogy elfogadták a nyári könyvtári gyerekmegőrzési főszezonban, hogy köztünk voltak.
Ahogyan, minden kedves kollégának!
Lilla előadásában a könyvtár közösségi médiafelületeire készülő játékokat ismertette míg Péter a játékok informatikai hátterét mutatta be nekünk.
A finom és bőséges ebéd után több csoportban indultunk szakértő vezetéssel Nagymágocs felfedezésére. Köszönjük Zsuzsika, a polgármester úr és jegyző asszony „idegenvezető munkáját”.
Meglátogattuk az Alföld legszebb kastélyát, mely látogatható ugyan, de szociális és egészségügyi feladatokat tölt be. Jártunk a helyi templomban és Felícián atya helytörténeti múzeumába. A délutáni kirándulásunkat a polgármester úr ajándéka koronázta meg a helyi fagyizóban „édes meglepetéssel” vártak bennünket.
Szeretnénk megköszöni a település lakóinak, a könyvtár és művelődési ház dolgozóinak, Zsuzsikának és legfőképpen polgármester úrnak, hogy vendégül láttak bennünket könyvtárosokat.
S ígéretünket betartjuk polgármester úrnak, pár éve múlva visszatérünk!
2023. november 23-án csütörtökön tartotta éves közgyűlését a CSMKE a szegedi Somogyi – könyvtárban. Tagsági létszámunkhoz mérten szerény látogatottsággal lezajlott délelőtt során átadtuk Az olvasás nagykövete – Csongrád-Csanád megye kiváló könyvtárosa 2023-as díját.
Újra gratulálunk Tóth Erzsébetnek, a deszki könyvtár munkatársának!
(A fotó a Deszki Faluház oldaláról származik. )
A díjátadó után elnöki beszámoló: beszamolo hangzott el az elmúlt időszak eseményeiről (2022-es tisztújítástól nyár elejéig). A tagság létszámváltozásai és az egyesület pénzügyi adatai mellett, ismertettük a nyár eleji logópályázatunk nyertesét is. Kicsi „spoilerezéssel” a közgyűlési meghívón már felfedezhető volt.
Az elnökség a beküldött négy pályázat közül egyöntetűen Bétéri Barbara pályamunkáját fogadta el. Barbara nem CSMKE tag, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának munkatársa. Köszönjük, hogy időt szánt ránk! Nyereményét nem felejtettük el! 😊
Szintén ismertetésre került a 2024-es évben ránk váró „nagy feladat” a vándorgyűlés megszervezése. Itt is leírom, ami elhangzott, kérjük azokat a tagokat, kollégákat, bárkit aki nem is tagunk (még 😊) kik úgy érzik van idejük/erejük/lehetőségük a szervezési és/vagy lebonyolítási munkálatokban részt venni – jelentkezzenek! Köszönöm a már jelentkező kollégáknak is!!!!!!!
Az egyesület tagsága felé irányuló legfőbb kommunikációs csatornáink:
a levelezőlista (mely minden év márciusában frissül – tehát ha nem kapsz hírlevelet onnan tudod, hogy nem rendelkezel éves tagsággal)
Kövessétek figyelemmel a felsorolt felületeket! A jövő évi tavaszi szakmai napunkon tervezünk egy adatfrissítést a tagság személyes elérhetőségeiből.
Az országos egyesületi életbe történt betekintés után Dobosné Brezovszky Anikó megosztotta velünk az ősz elején kiküldésre került igény- és elégedettségfelmérés eredményeit: csmke_felmeres_2023. Tudjátok, kíváncsiak voltunk a véleményetekre a kiszombori könyvtárosnappal ill. az egyesület programszervezéseivel kapcsolatban. Anikó természetesen írásban is részletezni fogja majd az eredményeket.
A beszámolók után pedig a játékon volt a hangsúly. A Somogyi-könyvtár virtuális játszóterében cápák elől menekülhettek (sikeresen!!!) a kollégák/ vagy kitartóan pókerezhettek Petőfi Sándorral/ illetve a gyerekkönyvtári kollégák furfangos, nyomozós játékát teljesíthették.
Majd a napot a Móra Ferenc Múzeum Agyagkatonák című tárlatának a megtekintésével zártuk. A múzeum munkatársa a kínai történelemről és kultúráról minden részletre kiterjedő aprólékos, érdekfeszítő bemutatót tartott a kitartó könyvtárosok számára. S akik ügyesen figyeltek a végén egy meglepetés játékon még „kínai emléket” is nyerhettek! Gratulálunk nekik is! Köszönjük a Móra Ferenc Múzeum tárlatvezetőjének kiváló munkáját!
Tavasszal folytatjuk!
Pár fotó a napról – a többit majd a galériában keressétek!!
Igazi lelkesedéssel készültünk az 54. Vándorgyűlésre Tatabányára a József Attila Könyvtárba. A szállásunk elfoglalása után, célba vettük a könyvtárt, ahol kedves zöld pólós csapat üdvözölt bennünket és elirányítottak a regisztrációhoz. Megkeresték a nevünket és ajándék táskákat kaptunk, amit a környező településeken varrtak lelkes támogatók (nagyon szép táskák). Bennük apró ajándékok, könyvek.
Ezután elvesztünk a programok tömegében. Lehetett kézműveskedni, kerékpározni a tatai Öreg tó körül, lehetett levendulát csomózni, megnézhettük a fotó kiállítást és kiszabadulhattunk egy szobából. Vacsora és indult a zene! Shirley együttes és utánuk egy fantasztikus ír kocsma koncert. Ennyi elég is volt a nulladik napra.
A tatabányai könyvtár
Csütörtök reggel kipihenten vágtunk neki a városnak. Cél: Tulipános ház – ezt mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert fantasztikus volt a vezetés és maga ház is egy kis csoda.
Tulipános házTulipános ház
De volt, aki várostúrára indult és volt, aki újra biciklire pattant. A bátrak sárkányhajóztak, vagy a bányászati skanzent látogatták meg. A kiállítók is megérkeztek és kielégítették kíváncsiságunkat, hogy hogyan lehetne fejleszteni a restaurálást, a könyvkötést, a digitális technikánkat és még ezer féle dolgot – itt begyűjtöttünk egy pár darab szóróanyagot, tollat, táskát stb 😊
Ezután megnyílt hivatalosan is a Vándorgyűlés! Az Agóra épületében egy fantasztikus tangóharmonikás bemutatkozása után, a meghívott vendégek köszöntötték a résztvevőket, majd az idei díjak átadása következett. Szívesen felsorolnám a díjazottakat, de akkor igen hosszú lenne ez az írás – itt is szívből gratulálunk mindenkinek.
Vacsora után újra koncert csendült fel: a Makám együttes előadása és – mivel az előző éjjeli felhőszakadás elmosta az utat – a Selim barlang helyett a Tulipános Házban lett megtartva a Bakancsos koncert. Osztódni sajnos nem tudtunk, így maradtunk a könyvtárban.
KoncertenA könyvtár este
A pénteket szekció ülésekkel kezdtük. Ez annyira sok volt, hogy fel sem tudom sorolni. Mi is részt vettünk pl. a jogi szekció, az olvasószolgálati szekció előadásán. De lehetett volna a zenei szekció, a társadalomtudományi szekció vagy például a pedagógus tanárok szekciójára is beülni. Ennek végeztével piknikeztünk a teraszon (ezt minden délután megtehettük) és 17 órakor megkezdődött a záró plenáris ülés, ahol az idei Fitz-díjat is átadták, valamint a szekciók vezetői is tartottak rövid kis beszámolót (tényleg rövid volt) majd kisorsolták különféle játékok nyerteseit. Sajnos azt nem tudtuk meg, hogy jövőre hol lesz a Vándorgyűlés – de előbb utóbb erre is fény derül.
Este baráti találkozó volt, ahol kellemes vacsora és zene mellett folytatódott az ismerkedés. Akinek még volt kedve, energiája az szombaton kirándulhatott a környéken (Esztergom, Komárom, Tata). Összességében: szuper 3 nap volt. A könyvtárosok tényleg iszonyatosan sokat dolgoztak azért, hogy minden zökkenőmentesen menjen.
És a titkos út: szombaton hazaindulás után mi még útba ejtettük a Korda Stúdiót Etyeken és ha már itt voltunk persze hogy sétáltunk egyet a pincesoron is. Na meg ugye mindenütt vannak ismerősök, így egy finom sonkatál ebédet is kaptunk (köszönjük a „Sonkamester”-nek – ez volt a reklám).
2023. június 14-én a hagyományoktól eltérően nem csütörtökön, hanem szerdán találkoztak újra Könyvtárosnap keretén belül „vár”megyénk könyvtárosai. Az 50. azaz fél évszázados találkozó idén Kiszomboron került megrendezésre. A szám szép kerek azonban a brit tudósok még vitatkoznak, hogy tényleg a június „tizennegyediki” rendezvényünk – e az ötvenedik. Házassági években mérve aranylakodalmat ér, gombócból pedig rengeteg.
Szinte hihetetlen, de Kiszomboron még sose tartottunk Könyvtárosnapot. Így házigazdáink Adrián Renáta és Nógrádiné Vígh Krisztina lelkesen, kreatívan indultak neki az előttük álló feladatnak s minden váratlanul előugró szervezési problémát azonnal megoldottak/elhárítottak.
Külön köszönet illeti a település polgármesterét Szirbik Imrét és a jegyző urat dr. Gácsi Zoltánt, mivel azonnal a két könyvtároshölgy mellé álltak s végig anyagilag, erkölcsileg és nem utolsósorban megtisztelő jelenlétükkel támogatták a Könyvtárosnap szervezését.
Szintén köszönet illeti az Ady Endre Művelődési Ház munkatársait (exkönyvtárosokat) az előadások helyszínének, infrastruktúrájának biztosításáért.
Az idei Könyvtárosnapunk központi témája az egyesületi életet volt. Előadóként köszönthettük a CSMKE elnökségi tagját Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnest, a Békés Megyei Könyvtárosok Szervezetének elnökét Dézsi Jánost és dr. Nagy Gyulát, az SZTE Klebelsberg Könyvtárának főigazgatóját.
A polgármester úr köszöntőjét hallgatva megismertük Kiszombor történelmét, fejlődését és örömmel hallgattuk milyen elégedetten beszél a KSZR-be lépésük előnyeiről. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, mekkora öröm és jó érzés, hogy a két kiszombori kolléganőnk munkáját nagymértékben támogatja.
Hagyomány, hogy a fogadó könyvtárt is megismerjük így vendéglátóink közül Nógrádiné Vígh Krisztina vállalta a könyvtáruk történetének, megújulásának bemutatását. Elárulom, a könyvtár épülete egykoron 1876-ban „Leányvár”-nak épült a helyi nemesi Rónay-család leánygyermeki számára.
Barátné Prof. Dr. Hajdu Ágnes előadásában megismertetett bennünket a CSMKE-ben, MKE-ben és az IFLA-ban végzett munkájáról, élményeiről, terveiről. Életútjának ötven év emlékei, amin végigvezetett minket egy csodálatos szakmai életút. Megtiszteltetés, hogy egyesületünk tagja!! Köszönjük, hogy legújabb szakmai sikerét is megosztotta velünk előadása végén. De, Psst… nem áruljuk el!!
Szívből kívánuk további sok sikert a Tanárnőnek a hazai és nemzetközi könyvtári szervezetekben!
A rövidke kávé és sütiszünet után hagyományosan egy másik egyesület életét ismerhettük meg. Dézsi János a Békés „vár”megyei könyvtárosok szerveztének történetét tárta elénk. Kiderült sok a hasonlóság az egyesületi életünkben, ők is kirándulnak, szakmai napokat szerveznek, elnökök jönnek – mennek ééésss szeretnek finom sütiket enni. Természetesen jó pár ötletet is tudtunk meríteni a találkozónk alkalmával. Örülünk, hogy elfogadta meghívásunkat!
Harmadik előadónk Dr. Nagy Gyula 2022 óta vezeti az SZTE Klebelsberg Könyvtárát. A főigazgató úr egy teljesen más szakmai vidékre kalauzolt minket. Az egyetemi (felsőoktatási) könyvtár feladatai, tevékenysége és lehetőségei sok tekintetben eltér az általunk ismert közkönyvtári léttől. Elborzadva hallgattuk heti nyitvatartási számukat és idejüket (le se írom, nehogy a HÖK kevesellje), s aki találkozott már az MTMT adatbázissal tudhatja nem egyszerű munka hárul az ezzel foglalkozó kollégáikra s emellett munkatársai a digitalizálásban se tétlenkedtek a sok tízmilliós digitalizált oldalszámaik fantasztikus eredmények. Köszönjük a váratlan nyereményjátékot! Nagyon jó hangulattal zárult így a szakmai napunk előadásblokkja.
A kiadós és finom ebéd a Rónay Kúria épületében várt minket, majd Krisztina kalauzolt minket a Rónay család emlékei között a Kúria látványosan berendezett kiállítóterében. Közösen sétálva fedeztük fel a Kiszombor műemlékeit (Rotunda, kastély) és egy kisvonatos kiránduláson keretében elzötyögtünk a Rónay család sírkertjébe.
Aki teheti látogasson el Kiszomborra! Barátságos, vendégszerető emberek lakják, még a gólyák, háziállatok is a turistáknak (nekünk könyvtárosoknak) pózolnak fotókra. Számtalan történelmi emlékhellyel rendelkezik s minden épületük, ha mesélni tudna hihetetlen történeteket hallhatnánk!
Köszönjük, hogy itt lehettünk! Nagyon jól éreztük magunkat!
2022. július 14-16. között tartottuk az 53. MKE Vándorgyűlést a MATE Kaposvári Campusán. Két év után ismét személyesen találkozhattak az ország könyvtárosai. Több mint 600 résztvevővel a rendezvény a legnagyobb hazai könyvtári programsorozat.
A CSMKE elnöksége az elmúlt évekhez hasonlóan idén is pályázatot hirdetett tagjai között, melynek értelmében az Egyesület átvállalta a nyertes pályázók részvételi díját. Idén két pályázat érkezett: Krajcsirik Zsófia (Fábiánsebestyén szolgáltató hely) és Tánczos Edit (Szentes Városi Könyvtár) részvételét támogattuk. A pályázat egyik feltétele, hogy beszámolót kell készítenie a támogatottaknak, így informálni azokat, akik nem jutottak el, valamint bíztatni tagtársainkat, hogy miért is érdemes elutazni erre az eseményre.
Jövőre Tatabánya látja vendégül az ország könyvtárostársadalmát, érdemes már most készülni! Az előkészületekről, pontos dátumról és a programokról mi is tájékoztatni fogjuk a megye könyvtárosait.
Alább a két támogatott fényképes beszámolója olvasható.
Helyismeret és gazdaságtörténet – Beszámoló Helyismereti konferenciáról
2022. augusztus első hetében Szombathelyen került megrendezésre a XXIII. Országos Helyismereti Konferencia. A helyismereti könyvtárosok szakmai rendezvényének a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár https://www.bdmk.hu/ és a Szombathelyi Egyházmegyei könyvtár adott otthont.
A három nap során ipar- és gazdaságtörténeti előadásokat hallgathattunk ill. a fogadó város történetével, könyvtáraival ismerkedhettünk meg. A felkért előadók az ország minden tájáról érkező könyvtárosokkal megismertették a helyi adatbázisokat melyek munkájukban hasznos segítséget nyújthatnak, illetve a saját települések ipartörténeti anyagának feldolgozásához is hasznos segítséget adhatnak. Érdekes előadásokat hallgattunk a szombathelyi és dunántúli ipartörténeti emlékekről, gyűjtési és kutatási lehetőségekről.
Mint minden konferencián itt is lehetőségünk volt részt venni kiránduláson. A második nap délutánján az ipartörténeti jelentőségű ikervári vízerőművet és a bazaltbánya egykori transzformátorházában berendezett Sághegyi Múzeumot http://www.kemenesvulkanpark.hu/kemenes-vulkanpark/saghegyi-muzeum kerestük fel. Az estét a Ság hegyen zártuk, egy kellemes kis szabadtéri borozással a szombathelyi igazgatóasszony vendégszeretetét élvezve.
A konferencia záró napján a szombathelyi Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpontot https://www.latogatokozpont.martinus.hu/ kerestük fel. A püspöki palota szépséges termeit, berendezését csodálhattuk meg a felkészült helyi idegenvezetőnk vezetésével. Az előadások az egyházmegyei könyvtárban https://konyvtar.martinus.hu/ folytatódtak. A szombathelyi vár történetét hallgatva megnyugodtan, nem csak Szegeden került lebontásra egy régi történelmi emlék. A régi könyves gyűjtemény bemutatása után a helyismereti egyesület fotótörténetével, munkájával kapcsolatos előadásokkal ért véget a három napos rendezvény.
Jövőre Székesfehérváron találkozunk újra!
Akit érdekel a Helyismereti Könyvtárosok egyesületi élete a linken juthat információkhoz:
2022. június 16-án tartottuk meg Algyőn a 49. Csongrád Megyei Könyvtárosnapot. Közel fél évszázada találkoznak a megyei könyvtárosai más és más településen. 50 éve járjuk a megyét, ismerjük meg kollégáink könyvtárát és települését. Jártunk már megyei jogú városban és alig 1000 fős faluban. De mindig, mindenhol jóléreztünk magunkat, és mindig mindenhol megcsodálhattunk valami különlegeset, valami szépet, egyedit.
Az idei könyvtárosnap fő tematikája pont erre épített: a turizmus, az idegenforgalom és a könyvtár kapcsolatára.
Az előzetesen meghirdetett program szerint – a szokásostól eltérően – az idei könyvtárosnap egyben a CSMKE tisztújító közgyűlése is volt. Erről az elsődleges hírt már megírtuk itt a blogon, hosszabb beszámoló pedig majd az új elnökség felállása után lesz, most inkább a szakmai részről szólnék.
Bár csak 2020-ban nem sikerült megrendezni a könyvtárosnapot, azért nagyon jó volt ismét újra élőben találkozni. Az elmúlt évben – köszönhetően talán a rossz időpontnak – sokkal kevesebben voltunk, így most ismét sok rég nem látott ismerőssel találkozhattunk. Így a szokásos reggeli köszöntő pogácsa/kávé ideje elhúzódott, de jó volt látni az örömteli találkozásokat. Az egyesületi események (elnöki beszámoló, EB beszámoló és a választás elindítása) után a befogadó település polgármestere, Molnár Áron üdvözölte az összegyűlt könyvtároskollégákat.
Témánkhoz szorosan kapcsolódott polgármester úr köszöntője, hiszen egy dinamikusan fejlődő, a turisztikára összpontosító nagyközség Algyő. A maga múltjával, tragédiájával, gyors fejlődésével. Még csak 25 éve vált ismét önállóvá, máris a megye egyik meghatározó települése, köszönhetően az olajmezőknek és a Tiszának. A folyónak köszönheti tragédiáját – hiszen 1879-ben szinte elnéptelenedett a falu -, de reméljük, hogy jövőjét is a Tiszának köszönheti. Ezekről a fejlesztésekről később mi is meggyőződhettünk személyesen.
Mivel a közgyűlés is sok időt elvett, így idén csak két előadást hallgathattunk meg. Elsőként Kukkonka Judit, a Somogyi-könyvtár osztályvezetője (és mint a délelőtt folyamán kiderült a CSMKE frissen megválasztott új elnöke) általánosan igyekezett bemutatni, hogy mit kereshet egy turista a könyvtárban. Judit előadásában igyekezett tematizálni, hogy mit is tehet a könyvtáros az idegenforgalomért.Előadása végére pedig egyértelművé vált, hogy sokat. Nagyon sokat. Ennek feltétele, hogy megismerjük értékeinket. Lehet az maga a könyvtárépület, lehet egy fa, egy különleges emlékmű, egy értékes virágmező. Bármi, ami különleges, egyedi, amit meg tudunk mutatni. Vagy bármilyen szolgáltatás, amivel segíthetjük a településünkre érkezőket. Információk a faluról, a látnivalókról, magunkról. Bízom benne, hogy mindenkit sikerült meggyőzni róla, hogy nem csak nagymultú városokban tudunk hasznosak és értékesek lenni, bármelyik kis faluban is. Elég bizonyíték lehet erre egy egy könyvtárosnap is, hiszen eddig bárhol jártunk, mindenhol sok szépet láthattunk délutáni programjaink során.
Bár fentebb már belinkeltem, de álljon itt Judit előadása:
Miután meghallgattunk egy átfogó előadást (sok Csongrád megyei példával), kiruccantunk a Dunántúlra. Aki egy picit is ismeri a Balatont és a Balaton környékét, az tudja, hogy az ország egyik legfrekventáltabb turisztikai területe. Ezért is kértük fel a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár igazgatóját és a könyvtár vezetőjét, hogy mutassák be, ők miképpen látják a könyvtár és az idegenforgalom kapcsolatát, a munkájukat. Sáray Anna és Dankó Friderika messziről indítva Balatonalmádi történetét vázolták fel. Azonban ez is szervezesen illeszkedett a témához, hiszen Almádi valós, modernkori története a vasút megjelenésével, a turizmus hőskorával kezdődött. A 19. század folyamán alakult azzá és olyanná a kisváros, ahol ma heti 55 órában szolgálja a könyvtár a lakosokat és az odalátogatókat. Számunkra nagyon furcsa, hogy Annáéknak a főszezon a balatoni szezon, a nyár. Jelentősen megnő a látogatottságuk, a forgalmuk, a kölcsönzések száma. (Erről a diasorukban adatokat is láthatunk). Átalakul a használói kör, és ezzel együtt az állománymenedzsment feladatok is. Érdekes adatokat hallhattunk a Trianon előtti világról, a Balaton tündökléséről és napjainkról is. Egy pici más világot villantottak fel előadóink, mellyel szintén azt mutatták meg, hogy a könyvtárnak és a könyvtárosnak igenis komoly szerepe van az idegenforgalomban. Elég ha csak annyit említünk, hogy a könyvtár hosszabb ideig tart nyitva, mind a tourinform iroda. Nagyon élvezetes előadáson keresztül ismerhettünk meg egy dinamikus, kreatív csapatot. Érdemes élőben is megtekinteni a könyvtárat, ha arra járunk (és nyáron ez bárkivel előfordulhat). Addig is, nézzük meg az előadást:
Í
Az érdekes előadások után lezárult a közgyűlés, valamint a szakmai része is a napnak. Szerencsére mind a három előadónk velünk töltötte a nap többi részét is, így akiben merült fel kérdés – és szerencsére többekben igen – az feltehette nekik átbeszélhették kicsit részletesebben a témát.
Természetesen idén is játszhattatok velünk. Még ebéd előtt kisorsoltuk a Algyő totó idei nyertesét, Meszlényiné Samu Krisztának gratulálunk. (és bebizonyosodott, hogy fejben számolni nehéz, de ez a szervező hibája)
Bízom benne, hogy mindenki érdeklődését felkeltette a tematika, és hazatérve igyekszik megismerni települését, hogy aztán bemutathassa az odatérőknek. Sőt nem elég bemutatni, de érdemes népszerűsíteni is. Mindenki találhat valamit, ami érdekese lehet. Egy halastó, egy kőkereszt, bármi. Nézzetek körül otthon és ismerjétek meg szűkebb környezeteteket!
Így tettünk mi is a nap további részében. A még szinte át sem adott új Tisza-parti étteremben finom halászlét fogyasztva élvezhettük a madárcsicsergést, és beszélhettük át a nap addigi eseményeit.
Ebéd után egy rövid sétával pedig a könyvtárba invitáltak bennünket házigazdáink, ahol meglepetés házi lepénnyel várták a könyvtároskollégákat. Bár a könyvtári cica elmenekült a tömeg elől, a könyvtár gólyái örömmel fogadták az oda látogatókat.
A könyvtár megtekintése után pedig lehetőségünk volt a település egyéb különlegességeit is megnézni. A tájházzal értő idegenvezetéssel ismerkedhettünk, de egy könnyű üdítő sétát is tehettünk a Tisza-parti tanösvényen. Lehet, olyan is volt, aki még a Borbála fürdőt is megcélozta, de ez már a hivatalos programon túl volt.
A bátrabban oda és vissza is kerékpárral jöhettek végig biztonságon kerékpárúton. A még bátrabban a maradék halászlét is úgy szállították, több kevesebb sikerrel.
Összességében egy jó hangulatú és hasznos szakmai napot tölthettünk ismét együtt. És ha a 100 fölötti létszámot még nem is értük el, de örvendetesen megközelítettük, valamint nagy öröm volt, hogy sok fiatal kolléga is élvezettel töltötte velünk a napot.
Jövőre jubileumi talákozó, reméljük hasonlóan jó témával!
Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult a könyvtárosnap sikeréhez, és mindenkinek aki eljött, hogy újra együtt lehessünk!
Végezetül néhány kép (és örömmel fogadjuk a mások által készített fotókat is)
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
