A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár OKJ-s Segédkönyvtáros képzést hirdet.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001243/2015
OKJ azonosító: 52 322 01
A képzési program nyilvántartásba vételi száma: E-001243/2015/A001
Nyilvántartásba vétel időpontja: 2015. május 28.
A képzés helyszíne: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, 6720 Szeged, Dóm tér 1-4. A képzés ideje: 2018. szeptember 3 – 2019. április 18. Vizsga időpontja: 2019. május Képzési óraszám: 450 óra (350 kontakt óra + 100 óra szakmai gyakorlat) Képzési napok: hétfőn és pénteken 9.00 órától 14.15, ill. 15.00 óráig + szakmai gyakorlat A képzés formája: csoportos képzés
A képzés moduljai:
– 1. modul: A könyvtári rendszer működése
– 2. modul: Könyvtári gyűjteményszervezés és állományfeltárás
– 3. modul: Könyvtári olvasószolgálat és tájékoztatás
A modulok elvégzése után a résztvevők modulzáró vizsgát tesznek. A segédkönyvtáros képzés szakmai és vizsgakövetelményeit a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendelet tartalmazza. A könyvtáros asszisztens szakképesítéssel és a könyvtári asszisztens rész-szakképesítéssel rendelkezők a képzési program egyes témaköreinek óralátogatásai alól felmentést kaphatnak, azonban a modulzáró vizsgát teljesíteniük kell.
A tanfolyammal megszerezhető szakképesítés szintje: felső középfokú
A tanfolyam részvételi díja: 160.000,- Ft Vizsgadíj: 54.000,- Ft A jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány Jelentkezési határidő: 2018. július 31.
Kérjük, hogy a Jelentkezési lapot kitöltve, aláírva, mellékelve a végzettséget igazoló érettségi bizonyítvány másolatot 2018. július 31-ig postai úton juttassák el az alábbi címre:
Csiszár Andrea oktatásszervező
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Megyei hálózati osztály
6720 Szeged, Dóm tér 1-4.
Amennyiben a képzést a nem megfelelő számú jelentkezés miatt nem indítjuk, az erről szóló értesítést 2018. augusztus 17-ig küldjük a jelentkezők számára.
További információ:
Csiszár Andrea oktatásszervező
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
Megyei hálózati osztály
Immár megszokottá vált, hogy egy-egy továbbképzés, konferencia után a szervezők igyekeznek rövid beszámolót közzé tenni az elhangzottakról. A krónikásnak mindig nagyon nehéz a dolga, különösen, ha szervező is, és egy több szekciós rendezvényről van szó. Ezek miatt (is) következzék most egy nagyon rövid, néhány gondolatfoszlányt tartalmazó beszámoló.
A téma (könyvtármarketing) fontosságát mutatja az is, hogy több megyei könyvtár is szervezett hasonló tematikájú konferenciát, valamint az is, hogy – nagy örömünkre – még a Dunántúlról is érkeztek érdeklődő kollégák.
Az már több évtizede szinte mindenki számára nyilvánvaló, hogy szükség van (könyvtár)marketingre, el kell adni magunkat és a szolgáltatásainkat. Azt is egyre többen belátják, hogy érdemes másoktól tanulni, és elsősorban a non-profit szférától.
A elmúlt évtizedek politikai-társadalmi változásai megerősítették a civil szférát, ezáltal fontosabbá vált a marketing ezen a területen is.
Az előadók felkérésekor igyekeztünk ezt is figyelembe venni, és szakmán kívülieket is megszólítani.
A délelőtt két előadója marketing szakember volt.
A vendéglátó intézmény igazgatói köszöntője után dr. Prónay Szabolcs az SZTE Gazdaságtudományi Karának egyetemi adjunktusa vezette be a hallgatóságot a marketing rejtelmeibe. Fordulatos, élvezetes előadásából mindenki csak tanulhatott. Rengeteg érdekes példát felvonultatott, amik mind más területről érkeztek, mégis példát mutattak mindenkinek. Mindeközben igyekezett néhány alap tévhitet eloszlatni. Nehéz egyetlen gondolatot is kiemelni, de tanulságul álljon itt kettő:
A marketing egy szemléletmód, mellyel megtaláljuk azt az EGYEDI értéket, amiért minket választanak!
A könyvtár marketing a tudással való kapcsolatról szól, és nem a könyvekről!
Összefoglalni nagyon nehéz, és természetesen egy ppt diasor sem helyettesítheti az előadás meghallgatását, azért az érdeklődőknek álljon itt:
A gondolatindító, alapfogalmakat tisztázó előadás után egy gyakorló marketinges tapasztalatait hallgathattuk meg. Bihari Miklós elsősorban KKV-k marketingjével foglalkozik, de nagy cégek reklámkampányában is részt vett már. Kíváncsian vártuk, hogy mit tud mondani a könyvtári világnak.
Többekkel együtt mindig nagy lelkesedéssel várom, hogy egy külső szemlélő mit tud adni nekünk könyvtárosoknak. Miklós elsősorban az online marketing világába engedett bepillantást. A könyvtárak, könyvtárosok mindig is büszkék voltak rá, hogy nagyon korán magukévá tették a számítástechnika vívmányait, azonban az elmúlt évek azt mutatják, hogy a korábbi úttörő szerepből egyre inkább sereghajtókká válnak. Nehezen tudják kezelni a közösségi média eszközeit. Reményeink szerint mostanra ha nem is újítók a könyvtárak, de haladnak a korral. Jó ötleteket adott az online média használatra, jó példákat láthattunk.
Ha egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni, talán arra irányítanám rá a figyelmet, hogy
„légy kreatív, készíts tartalmat és vond be használóidat a tartalom készítésbe!”
Nem állítom (és nem is állíthatom), hogy az előadásnak köszönhető, de az előadás tartalmát és igazságait bizonyítja, hogy a konferenciát követően már két könyvtár (a mindig újító orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár és az OSZK is) kísérleti jelleggel elindította az előadásban hangsúlyos szerepet kapó chatbot szolgáltatását!
Talán a diasorból is kiderül, hogy miért is fontos a közösségi média, és a legújabb applikációk használata:
Harmadik előadónkkal hazai vizekre eveztünk. Minden tekintetben. Andóczi Balogh Éva a Somogyi-könyvtár osztályvezetője és pr-osa. Éva beszélt a Somogyi-könyvtár partnerkapcsolati rendszeréről, a sok éves építkezésről, hosszú évek munkájáról, és arról, hogy ez a munka soha nem érhet véget. Sok sok képen keresztül mutatta be ezt a hosszadalmas ám a képek tanulsága szerint sikeres és élvezetes munkát.
A hosszúra nyúlt délelőtt után jólesett a szünet, az ebéd és a kávé.
A felfrissülés után két helyszínen folyt tovább a konferencia. A két szekció a marketing két oldalát vizsgálta. Egyrészt a Miklós által megfogalmazott gondolatok gyakorlatba ültetése, tehát a közösségi média használat és a könyvtárak kapcsolata. Három különböző jó gyakorlatot láthattak az érdeklődők.
Elsőként Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Könyvtár munkatársa mutatta be saját munkájukat, közösségi jelenlétüket. Aki követi a facebook oldalukat, annak egyértelmű, hogy miért példaértékű a munkájuk. Természetesen egy másik ország, egy többnyelvű könyvtár gyakorlata utat nem tud mutatni, de tartalmaz jól hasznosítható ötleteket. Én magam a másik szekcióban ültem, így csak a jelenlévők elbeszéléséből és az alábbi prezentációból tudok sajnos tájékozódni, de úgy gondolom mások számára is hasznos:
Második előadónk Habók Lilla. Lilla életútja kacskaringós, de mindennapjait behálózza a közösségi média. Jelenleg az egyik legismertebb online számtech újságnál dolgozik, ahol kifejezetten az online világ híreivel foglalkozik nap mint nap.
Lilla előadásának címe önmagáért beszél: Social media a Facebookon túl. Nagyon jó és részletes ki- és áttekintés volt, sok statisztikai adattal. Ezek az adatok nagyon fontosak lehetnek egy kampánynál. Szinte minden előadó kiemelte, hogy tudatosan kell megszólítani a használót. Ismerni kell a célcsoportot, és nagyon nem mindegy milyen felületen tudjuk elérni őket. Számomra ez volt az előadás fő üzenete. Természetesen mindenki mást hallott és látott belőle.
A szekció záró előadását az OSZK munkatársa, Tóth Péter tartotta. Bár az elmúlt években számtalan kritika érte és éri a Nemzeti Könyvtárunkat, az egyértelműen látható, hogy a közösségi médiában való jelenléte példaértékű a hazai könyvtári rendszer egészének. Már fentebb kiemeltem, hogy jelenleg kísérleti jelleggel, de már elindították chatbot szolgáltatásukat is. Aki figyelemmel kíséri a hazai könyvtárak webes jelenlétét láthatja, hogy az OSZK milyen sok fórumon láttatja munkáját, eredményeit. Mint Pétertől hallhatták a jelenlévők, ez egy egész csoport munkája. Azt is tudjuk, hogy nagyon kevés olyan könyvtár van az országban, ahol a humánerőforrás lehetővé teszi ezt. Mégis fontosnak gondoltuk, hogy látható legyen a kilenc féle online médiában való jelenlét háttere is. A személyes előadás többet ad, mint néhány diakocka, de talán ebből is lehet tanulni (ha mást nem, az előadó elérhetőségét).
A fentebbi előadásokkal párhuzamosan a könyvtár más tereiben szintén a könyvtármarketing témakörében más előadásokat hallhattak a jelenlévők. A másik szekció központi témája a sajtó, illetve az újságba kerülés mikéntje volt. A délelőtti előadók közül leginkább Andóczi Balogh Éva emelte ki a sajtóval való szoros együttműködés fontosságát és hasznosságát. A könyvtárak egyik legnehezebb és legfontosabb feladata, hogy eredményeivel bekerüljön a híradásokba, ezáltal a köztudatba. A szekció hívómondata egy idézet: „Rólad szólnak a hírek, veled van tele a sajtó”
A már emlegetett Justh Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója Buzai Csaba elsősorban erről beszélt, mikor napi munkájukat mutatta be a közönségnek. Csaba és a könyvtár a Veszíts el egy könyvet! program által vált ismertté. Ez az ismertség a médiában is megjelenik. Bár számtalan más (és véleményem szerint jobb) programot, kezdeményezést tudhatnak magukénak az orosháziak, még mindig ez a játék az, ami miatt megszólítja őket az országos sajtó.
Szerencsére az előadásból kiderült, hogy a helyi sajtóval nagyon szoros és jó a kapcsolat, így rendszeresen szerepelnek a Békés megyei, illetve az orosházi újságokban, weboldalakon. Ehhez azonban nem elég a jó ötlet, nem elég a kiváló program, de meg is kell szólítani az újságírót, sőt esetenként kész anyagot is kell adni, egyszóval néha egyszerűbb megírni a cikket és azt eljuttatni a sajtóhoz. Ám ehhez is nagyon jó személyes kapcsolat szükséges, amit pedig ki kell építeni és ápolni. Ezzel a gondolattal az előadó ismét reflektált a délelőtti előadásokra.
Úgy gondolom az összes jelenlévő számára hasznos gondolatok és gyakorlati tanácsok hangzottak el Csabától. Aki nem tudott ott lenni, azok számára itt olvasható a diasor.
Ebben a szekcióban sajnos egyéb elfoglaltságok miatt csak két előadót hallgathattunk. Ennek azonban volt egy olyan előnye is, hogy a szűk időkeretek kicsit bővíthetőek voltak. Így a hallgatóságnak volt lehetősége kérdezni, gondolatokat hozzáfűzni az elhangzottakhoz. Az már a helyszínen látható volt, hogy sokakban megindultak gondolatok, amiket remélem tettek is követnek a közeljövőben.
A délután másik előadója az egri Bródy Sándor Könyvtár munkatársa, a hangoskönyvtár vezetője Zsoldos Marianna, alias Hangtárnok volt. Az előadáshoz tökéletesen illett a szekció címe és témája. Marianna zenei könyvtárosként a zenéről beszélt. Már fentebb kiemeltem, hogy a sajtóba kerülés egyik célja a köztudatba kerülés is. Ennek azonban számtalan más útja, módja is lehet. Egyik módja, ha a popkultúra szárnyai alá veszi a könyvtárakat. Erre a világ más tájain számtalan példa van, és sokat felvonultatott az előadó is. Sajnos magyar nyelvű könyvtáros dal még nem született, de bízom benne, hogy többek között az ilyen előadásoknak köszönhetően fog születni a közeljövőben.
A hegy nem megy Mohamedhez effektus alapján a másik megoldás, ha a könyvtárosok vetik be a popkultúrát, és szólítják meg olvasóikat, használóikat dalban. Mint az előadásban elhangzott, ennek hatása lényegesen nagyobb, hiszen az egri kollégák által készített zenés videót több mint 14000 potenciális használó látta.
Dalban mondom el…
Természetesen az előadásban számtalan más, és relevánsabb dal hangzott el. Ezek mindegyike meghallgatható ha végignézzük a diasort.
Összességében nagyon tartalmas nap volt. Ebből a fentebbi diák csak felvillantani tudnak gondolatokat. Bízunk benne, hogy az érdeklődést felkeltik, és a bennük lévő linkek továbbvezetik a könyvtároskollégákat. Ne féljünk tanulni egymástól. A világunk, és benne az informatika világa szinte követhetetlen módon változik. Nekünk az a célunk, hogy tudjuk követni, és tudatosan használni a benne rejlő lehetőségeket.
Lassan (digitális)könyvtárnyi az irodalma annak, hogy milyen módon befolyásolja nem csak mindennapjainkat, de gondolkodásunkat, mentális képességeinket is a számítástechnika. Talán ez a nap is hozzájárult ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a világgal.
Tudom, hogy a feltöltött előadások csak gondolatindításra elegendők. Talán segítséget nyújthat még az élő közvetítés anyaga is, amely még egy ideig megtekinthető a Somogyi-könyvtár facebook oldalán. Sajnos nem minden előadás hallgatható/látható ezen a videón, de érdemes rákattintani.
Egy ilyen beszámolót mindig nagyon nehéz lezárni. Igazából nem is szabad, hiszen a nap folyamán többször is elhangzott, hogy folyamatosan kell építkezni. Az online médiában ez még inkább igaz. Ha nem rendszeres a jelentkezés könnyen elveszik valami az információs zajban.
Kérek mindenkit, hogy tanulmányozza az alábbi kiírásunkat, és egyeztessen a fenntartójával!
Felhívom mindenki figyelmét ismét a 39/2013 EMMI rendeletre, melynek értelmében:
ga) 1500 fő alatti lakosságszámú kistelepülésen legalább érettségivel,
gb) 1500-2500 fő közötti lakosságszámú kistelepülésen középfokú szakirányú végzettséggel,
gc) 2500 fő feletti lakosságszámú kistelepülésen közalkalmazotti jogviszonyban, felsőfokú végzettséggel és könyvtáros szakképzettséggel
rendelkező személyt kell foglalkoztatni a könyvtári szolgáltatóhelyen!
A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár OKJ-s
segédkönyvtáros képzést hirdet.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: E-001243/2015
OKJ azonosító: 52 322 01
A képzési program nyilvántartásba vételi száma: E-001243/2015/A001
Nyilvántartásba vétel időpontja: 2015. május 28.
A képzés helyszíne: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, 6720 Szeged, Dóm tér 1-4. A képzés időpontja: 2016. szeptember 9 – 2017. április 21. Vizsga időpontja: 2017. május A képzés időtartama: 450 óra (350 kontakt óra + 100 óra szakmai gyakorlat)
A képzést hétfői és pénteki napokon 9.00 órától 14.15, ill. 15.00 óráig tartjuk.
A képzés formája csoportos képzés.
A képzés moduljai:
1. modul: A könyvtári rendszer működése
2. modul: Könyvtári gyűjteményszervezés és állományfeltárás
3. modul: Könyvtári olvasószolgálat és tájékoztatás
A segédkönyvtáros képzés szakmai és vizsgakövetelményeit a 37/2013 (V. 28.) EMMI rendelet, az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendelet tartalmazza. A könyvtáros asszisztens szakképesítéssel és a könyvtári asszisztens rész-szakképesítéssel rendelkezők a képzési program egyes témaköreinek óralátogatásai alól felmentést kaphatnak, azonban a modulzáró vizsgát nekik is teljesíteniük kell.
A tanfolyammal megszerezhető szakképesítés szintje: felső középfokú
A tanfolyam részvételi díja: 160.000,- Ft Vizsgadíj: 52.000,- Ft
A jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány Jelentkezési határidő: 2016. augusztus 15.
Kérjük, hogy a csatolt Jelentkezési lapot kitöltve, aláírva a megjelölt határidőre postai vagy elektronikus úton juttassák el az alábbi címre (kérjük mellékelni másolatban a végzettséget igazoló bizonyítványt):
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
6720 Szeged, Dóm tér 1-4. csiszar.andrea [kukac] sk-szeged.hu
Abban az esetben, ha a képzést a nem megfelelő számú jelentkezés miatt mégsem indítjuk, akkor az erről szóló értesítést 2016. augusztus 16. és augusztus 20. között küldjük a jelentkezők számára.
Mint azt már korábban jeleztük 2015. szeptember 24-én regionális konferenciának adott helyet a Somogyi-könyvtár.
Már előzetesen sikeresnek ígérkezett a rendezvény. Őszintén szólva nem tudom mivel nyúltunk bele, de a több mint 130 regisztráló azt mutatta, hogy jó témát és előadókat találtunk. Bízom benne, hogy utólagosan is ezt mondhatjuk. Részünkről igen, az eddigi visszajelzések alapján a résztvevők szerint is így van. Remélem, hogy ebben még többen megerősítenek bennünket.
Összességében azt kell mondanom, hogy rég volt ennyire szépen összeszedett programunk. Minden flottul ment, minden a helyén volt (legalábbis mi úgy láttuk.)
Ennyit a szervezésről, most nézzük miről is hallhattunk a nap folyamán.
Elsőként Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának vezetője mutatta be az egyetemi könyvtárakra váró változásokat, illetve az elmúlt évek megpróbáltatásait. Az előadó kipillantott a közkönyvtárak világába is, hiszen ezek a társadalmi, gazdasági, politikai változások minden könyvtártípust ugyanúgy érintenek, mindennek reagálnia kell valamilyen módon.
Hamarosan felkerül a teljes előadása ide a blogra is. Addig is a számomra legfontosabb mondatok, gondolatok következzenek:
Ami sikeres megoldás az egyik országban (könyvtárban), nem biztos, hogy sikeres máshol! – a példákat figyelni kell, hasznosítani a munkánkban, de nem másolni!
Állandóan tanulnunk kell. Feltétlen szükséges a folyamatos (ön)képzés, tanulás!– ehhez nincs mit hozzátenni. Számtalan példát hozott erre az előadó, hogy miért és miképp. De a a gondolat és tanács feltétlen megfogandó!
Az előadásban hallhattunk még az IKR-ek alkonyáról, a könyvtárosok „nélkülözhetetlenségéről”, az önkéntesek fontos segítségéről, az átalakuló könyvtáros szakmáról. Aki ott volt, abban – úgy gondolom – ezek a hívó szavak felhozzák az előadás lényegét. Aki nem tudott ott lenni, annak talán picit segít a diasor (hamarosan felkerül).
Következő előadónk Egerből érkezett, a Eszterházy Károly Főiskoláról. Lengyelné dr. Molnár Tünde PhD Tanszékvezető főiskolai docens a „mobilkütyük” és az olvasás kapcsolatáról tartotta előadását.
Természetesen nem tudta, és nem is akarta (!) megkerülni a közelmúltban napvilágot látott lehangoló PISA eredményeket, mely bebizonyította, hogy milyen hatalmas lemaradásban van Magyarország az informatikai eszközök helyes használatában, illetve ezek tanításában. Ezzel a hírrel a sajtó is foglalkozott a napokban, de érdekes volt első a háttér-információkkal együtt hallani róla.
Az előadás elsősorban inkább az olvasással és az olvasóvá neveléssel foglalkozott, és nem a könyvtárakkal. Ahogy az előadó is kiemelte van szerepe a könyvtáraknak, de sokkal nagyobb az oktatásnak és nem szabad elfeledkezni az otthon szerepéről. Sem az olvasóvá nevelésben, sem a digitális képzésben. Nagyon fontos volna a tudatos használat, a sokrétű, áttekintő és irányított eszközhasználat. Amit leginkább otthonról hozhatnak a diákok.
Hatalmas lehetőségek rejlenek az oktatás szempontjából a digitális írástudásban, de nagy felelősség is az iskoláknak a megfelelő oktatás. A hagyományos „informatika oktatás” már nem megfelelő. A web2es eszközök, a nagyon gyors fejlődés más szemléletmódot követel meg mind az iskolától, mind a tanártól, mind a diáktól. S bár vannak jó példák, kevés intézmény képes gyorsan váltani.
A lényeg tulajdonképpen ebben volt: tanítani kell a tudatos használatot, és használni.. Ehhez viszont feltétlen szükséges, hogy a tanár is jól tudja használni az eszközt!
Nagyon szimpatikus volt, hogy az előadás inkább az olvasásról és nem a kütyükről szólt.
„Az olvasás igen bonyolult agyi tevékenység!” mint az előadótól is megtudhattuk.
A felvezető után egy érdekes módszertani útmutatót kaptak a jelenlévők, hogy miképp fejleszthető és társítható az olvasás a különböző képi kifejezésekkel. Milyen eszközök és módszerek segíthetik az irodalmi alkotások feldolgozását. A módszertani felosztás után élő példákat láthattunk. Itt azért szerintem nem csak bennem merültek fel kétségek és kérdések. Valóban érdekes kísérleteket mutatott be az tanszékvezető asszony, melyek talán ott, a megvalósításkor működhettek, azonban nagyon nehezen adoptálhatók más környezetbe.
Azonban minden bemutatott példából is az következik, hogy ezek a módszerek csak akkor működnek, ha beépülnek az oktatás egészébe, valamint akkor válhatnak valóban hasznossá, ha a diákok aktívan részt vesznek a munkában.
Az előadás szerkesztett és kibővített anyaga hamarosan a TMT folyóiratban lesz olvasható.
Ebéd után a krónikás feladata megnehezült. Ritkán kísérletezünk a több szekcióval, most ez volt. S mint az egyik szekció moderátora, a többiről csak hallomásból tudok beszámolni.
A délután három szekcióban folytatódott. Egy olvasásnépszerűsítésről, olvasási kompetencia fejlesztésről szóló szekció, mely mint utólag kiderült akár gyermekkönyvtárosi szekció is lehetett volna; egy könyvtári PR-rel foglalkozó; valamint egy áttekintő digitális komptenciafejlesztésről szóló szekció.
A „gyermekkkönyvtáros” szekcióról keveset hallottam. Az mind pozitív volt. A jövő hét folyamán felkerülnek a ppt-k is, talán az segít a megértésben. Igyekszem még véleményeket gyűjteni. Addig is álljon itt az egyik előadó (igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna) diasora. Igazgató Asszony hosszú éveken át vezette a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárát, meséket írt és adott elő saját társulatával, dolgozott a pedagógiai intézetben. Jelen esetben ezek miatt kértük fel előadónak. A diákat végignézve, és ismerve őt, látható, hogy az előadás nagyon személyes hangvételű volt, így nélküle sajnos talán nehezebben értelmezhetők.
A pr és a marketing az elmúlt években egyre fontosabbá válik a könyvtárak számára is. El kell adni magunkat. Nem elég teljesíteni, arról beszélni kell, és azt el kell adni. Túl sok vetélytárs van. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam meghallgatni egyik előadót sem. Kollegánk a Somogyi pr-osát, Andóczi Balogh Évát már sokszor hallottam, de mindig nagyon érdekes és hasznos gyakorlati ötleteket hallok tőle. A beszámolók alapján most sem volt ez másképp.
Ő szintén arról beszélt, hogyan adjuk el a könyvtárunkat. A szakmában jelenleg az egri könyvtár elég ismert, szóval valószínűleg ezt igazgató asszony jól csinálja, lehet tőle tanulni. Az őt hallgatóktól azt hallottam, hogy igen, jól csinálja.
A digitális kompetenciák szekció furcsára sikeredett. Tóth Máté, az OSZK KI munkatársa egy nagyívű, áttekintő előadást tartott a digitális tartalmak által felvetett kérdésekről, a lehetőségekről, a kulturális örökségről, a szerzői jogokról.
Már így utólag is túl sok minden egy 45 perces előadásba. Máté próbált átfogóan beszélni, sok példát mutatni. De hatalmas volt a témakör, inkább csak felvillantani tudott.
Előadását nehéz néhány mondatban összefoglalni. Ami biztos:
a Európa kulturális örökségének csak egy nagyon csekély százaléka érhető el eddig digitálisan.
a digitalizálás értéket teremt
a digitális tartalmak kezelése és felhasználásának gyakorlata nagyon változó és eltérő országonként, régiónként (sőt országokon belül sincs egységes gondolat)
a digitális tartalmak előállítása hatalmas lehetőség a könyvtárak számára
Nem minden kérdésre sikerült választ találni. De nagyon jó gondolatébresztő előadás volt. ( A diásorban is megjelenő példákat érdemes végigkattingtani)
A szekció másik előadója Piri Ildikó, a Somogyi-könyvtár munkatársa volt. Ő elsősorban a Somogyi különböző net-tanfolyamairól beszélt. A kezdetekről, a fejlődésről, a tévutakról. Az előadás nagyon gyakorlati volt, nem véletlen, hogy utána több más városban dolgozó kollega kívánta a személyes beszélgetést. Ildikó bemutatta az általuk készített tananyagokat, feladatsorokat is. Ahogy a képzések történetét végignéztük, több ponton felmerült, hogy milyen tisztán látszódik, hogy a tanfolyamok anyagát az élet írja. Mindig amire szükségük van a hallgatóknak. Kicsiben más sikerült megvalósítani azt, amit az általános és középiskolai oktatási rendszer még nem tudott megtenni…. Egy tanfolyam keretén belül már igen. Az oktatóknak abban kellett fejlődnie, amire igény volt. Tudatosan kellett készülniük és alakítaniuk a tananyagot. Így akár reflektálhattunk is a délelőtt elhangzottakra.
Egy rövid videó a VTV műsorából a Somogyi nettanfolyamairól:
A két előadás nagyon jól kiegészítette egymást.
A fenti rövid beszámoló talán inkább csak emlékeztető. A jelenlévőkben talán felrémlenek a hallott gondolatok, egy picit beleszagolhatnak a másik szekciók előadásaiban. Azt mindenesetre elmondhatom, hogy sikerült nagyon jó előadókat felkérnünk, amennyiben lehetőség adódik bármelyikünk meghallgatására, senki se habozzék!
Szóval figyelje mindenki a híradásokat és kövesse a könyvtári világ legfrissebb történéseit.
Egyúttal szeretném megköszönni előadóinknak, hogy vállalták a feladatot, valamint a jelenlévőknek, hogy megtiszteltek bennünket, és bízom benne, hogy mindannyian sok új tudással távoztunk a könyvtárból.
Hosszas szervező munka után a Somogyi-könyvtár akkreditációja megtörtént, zöld utat kaptunk. Így ismét indulhat a segédkönyvtáros képzés Szegeden is.
Az érintett kollegákat Magdi már igyekezett személyesen is megszólítani, de érdemes odafigyelni a 39/2013 EMMI rendeletre, melynek értelmében „5. §. gb pontja alapján az 1500-2500 fő közötti lakosságszámú kistelepülésen középfokú szakirányú végzettséggel dolgozhat a könyvtáros”, szóval érdemes ránézni a pontosan.
A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár felnőttképzési nyilvántartási száma E-001243/2015, nyilvántartásba vétel időpontja: 2015. május 28.; segédkönyvtáros képzés nyilvántartásba vételi száma: E-001243/2015/A001) OKJ-s (azonosító száma: 52 322 01 )
450 órás (350 kontakt óra + 100 óra könyvtári gyakorlat) segédkönyvtáros képzést hirdet 2015. augusztus 31.-től 2016. április 29.-ig.
A segédkönyvtáros képzés szakmai és vizsgakövetelményeit a 37/2013 (V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendelet tartalmazza.
A képzést hétfői és pénteki napokon 9 órától 14 óráig tartjuk.
A tanfolyammal megszerezhető szakképesítés szintje: felső középfokú
A képzés három modulból áll: A könyvtári rendszer működése, Könyvtári gyűjteményszervezés és állományfeltárás, Könyvtári olvasószolgálat és tájékoztatás
(A könyvtáros asszisztens szakképesítéssel és a könyvtári asszisztens rész-szakképesítéssel rendelkezők a képzési program egyes témaköreinek óralátogatásai alól felmentést kaphatnak, de modulzáróvizsgát nekik is teljesíteni kell, melynek időpontjai az egyes modulok utolsó képzési napjai lesznek. Ugyanis szakmai záróvizsgára való jelentkezés előfeltétele a sikeres modulzáró vizsgák megléte. Könyvtári munkakörben dolgozók felmentést kaphatnak a szakmai gyakorlat elvégzése alól.)
A tanfolyam díja: 160 000,- + vizsgadíj. A tanfolyam díját két részletben, a képzés féléveinek elején számlázzuk. A képzés díja nem tartalmazza a vizsgadíjat (annak kiszámítása a képzést lezáró szakmai vizsga naptári évében hatályos jogszabályok szerint történik).
A jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány
Jelentkezési határidő: 2015. augusztus 15.
A tanfolyamot legalább 10 fő jelentkezésével tudjuk elindítani!
A tanfolyam helyszíne: Somogyi-könyvtár 6720 Szeged, Dóm tér 1-4.
Felhívom az 1500-2500 fő lakosú településeken dolgozó kollégák figyelmét, a 39/2013 (V.31) EMMI rendelete a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről c. jogszabályra, melynek ” 5. §. gb pontja alapján az 1500-2500 fő közötti lakosságszámú kistelepülésen középfokú szakirányú végzettséggel dolgozhat a könyvtáros”. Vagyis akinek nincs meg a szakmai végzettsége, az legyen szíves egyeztetni a fenntartójával a tanfolyam elvégzésével kapcsolatosan.
További információ: Bajusz Jánosné 62/425-525, e-mail: bajusz.janosne@sk-szeged.hu
Bajusz Jánosné
tanfolyamszervező
Somogyi-könyvtár
6720 Szeged
Dóm tér 1-4.
Idei utolsó megyei továbbképzésünkre két – látszólag – egymástól független előadót hívtunk meg. Mivel – a megszokottal ellentétesen most – nem volt túlzsúfolt a program, mind a két előadónak bő egy óra állt rendelkezésére, hogy az olvasásról, az olvasmányokról beszéljen.
Elsőként Lackfi János, József Attila-díjas költő, író tartott egy hosszabb előadást a kreatív versírásról. Legalábbis a cím szerint. Azonban ennél sokkal többről volt szó az előadásában. A nyelvről, a nyelvi játékról, a nyelvi leleményről. A nyelvről mint organikus egészről, a mindennapok alakítójáról. Megtudhattuk, hogy az elvakult nyelvőrök akár az úthenger elé is feküdhetnének, hiszen vagy kikerüli vagy nem. Ahogy a nyelv is. Ha változni akar, változni fog. Előadónk nem véletlen „sztár” szerző most. Nagyon jó előadó, jó humorral, nagy tudással, tapasztalattal és zseniális nyelvérzékkel. Így nem csoda, hogy gyorsan eltelt a másfél óra.
A délelőtt folyamán egy nagyon picit bepillanthattunk a boszorkánykonyhába. Láthattuk, hogy mennyi buktató van az alkotásban. Mennyi töprengés. és mennyi tudomány, amit meg kell tanulni. Mert ez is egy szakma, amit tanulni kell. Nagyon sokat tanulni, és nagyon sokat gyakorolni.
Bátrabbak az előadás végére verset is írhattak. Ha valaki hozzájárul, publikálom!
A szünet után egy éles váltással következő előadónk, Péterfi Rita, az olvasásfejlesztés hazai és nemzetközi tapasztalatairól beszélt a kitartó hallgatóságnak.
Rita, a szentendrei Pest Megyei Könyvtár osztályvezetője, olvasásszociológus, kutató, oktató. Hosszú évek óta foglalkozik az olvasásfejlesztéssel, illetve a társterületekkel. Előadásának kulcspontjában az olvasás állt ugyan, de láthattuk, hallhattuk, hogy az élet szinte minden területével milyen szoros összefüggésben áll az olvasás.
Az áttekintő előadásban hallhattunk a skandináv gyakorlatokról, egy picit bepillanthattunk a „finn csodába”, hogy milyen módon jutott el erre a szintre a finn oktatás. S már itt tapasztalhattuk, hogy a konkrét olvasás önmagában nem meghatározó, de minden más tudományággal együtt igen. Itt lehet visszacsatolni Lackfi Jánosra, hogy jól írni csak az tud, aki jól és sokat olvas.
Egymástól elválaszthatatlan.
Rita előadása inkább nagyívű volt, most viszonylag kevesebb konkrét gyakorlatot tudott bemutatni, de így is nagyon gyorsan elrepült a délelőtt.
A visszajelzések alapján mind a két előadás hasznos és fontos volt a résztvevők számára. S ha ez így van, akkor elégedettek lehetünk.
Mivel egyik előadó sem használt diákat, így csak a jelenlévők profitálhattak a hallottakból. Ebből meg az következik, hogy el kell jönni! Legközelebb már csak 2015-ben lesz erre lehetőség, de nagyon sok szeretettel várunk mindenkit akkor is!
Nagyon-nagy szeretettel várunk Benneteket az év utolsó továbbképzésére, mely 2014. december 4-én lesz a könyvtár I. emeletén 9.30-órától 12 óráig.
Két előadás lesz ,az előadóktól következő összefoglalót kaptam arról , hogy mit is tartalmaz az előadásuk:
1. Kreatív versírás avagy Mesterlövészek klubja / Lackfi János József Attila-díjas költő, író
Mire jó a kreatív versírás?
Meditáció, terápia, önismeret, imádság, világlátás, nyelvismeret és még nagyon sok minden. Remek mai irodalmi művek alapján mozgósíthatjuk saját belső tartalékainkat, megélt élményeinket és mindazt, amit valamilyen okból nem élhettünk, nem élhetünk meg, és ami mégis mi vagyunk. Nem utolsó sorban pedig a kreatív versírás a legolcsóbb hobbi, hiszen a szavak mindig a kezünk ügyében vannak, és remek tananyag-kiegészítés, mert az irodalmi művek működését legjobban úgy érthetjük meg, ha a „szerelő aknából” is szemügyre vesszük őket.
2. Az olvasásfejlesztés hazai és nemzetközi tapasztalatai / Péterfi Rita olvasásszociológus
A nemzetközi olvasás-szövegértés vizsgálatok (PISA, PIRLS) ráirányították a figyelmet az iskolákban, könyvtárakban folyó olvasásfejlesztő programokra. Előadásomban olyan hazai, valamint a világ nyugati és keleti országaiban már jól bevált gyakorlatot mutatok be, amelyek segítségével fejleszthető az alsó és középfokú intézményekben tanulók, valamint a felnőttek olvasási készsége. Néhány példa az ismertetésre kerülő módszerekből: meseóra (Németország), padkönyv(Svédország), a házi feladat elkészítését segítő tanfolyamok szülők számára(Japán) family literacy (Nagy-Britannia) a csoda összetevői(Finnország), az esszéírás hatása az olvasásra (Dél-Korea). Emellett ismertetem azokat az adatokat, amelyek az olvasásnak mind ez idáig ismeretlen hatását mutatják meg, vagyis azt, hogy miként csökkent a gyermekbántalmazások száma azokban a családokban, ahol a gyerekekkel együtt a szülő is részt vett az olvasásfejlesztő programokban.
Ez évi őszi megyei továbbképzésünk 2014. november 13-án csütörtökön tartjuk. Most is igyekeztünk színes programot készíteni, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelőt.
Hallhatunk előadást a könyvtárügy aktuális kérdéseiről, az ELDORADO projektről, a a környezeti nevelési módszertanról.
Valamint a nap lezárásaként ismét lehetőséget kaptunk a daru-vonulás megtekintésére, megfelelő számú jelentkező esetén…szóval november 10-ig még lehet jelentkezni rá!
Kedves Kollégák!
A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (munkaügyi nyilvántartási
száma 06-0007-04) OKJ-s (azonosító száma: 52 322 01 )
450 órás (350 kontakt óra + 100 óra könyvtári gyakorlat)
segédkönyvtáros képzést hirdet 2014. március 14.- 2014. november 14.
között . A képzés záróvizsgája 2014. december 8, 12.-én lesz.
A tanfolyam díja: 150,000,- + vizsgadíjjelentkezési határidő: 2014. március 01.
A segédkönyvtáros képzés szakmai és vizsgakövetelményeit a 37/2013 (V.
28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendelet
tartalmazza.
A képzést pénteki és hétfői napokon 9 órától 15.30 óráig tartjuk.
A tanfolyammal megszerezhető szakképesítés szintje: felső középfokú
A képzés három modulból áll: A könyvtári rendszer működése, Könyvtári
gyűjteményszervezés és állományfeltárás, Könyvtári olvasószolgálat és
tájékoztatás
(A könyvtáros asszisztens szakképesítéssel és a könyvtári asszisztens
rész-szakképesítéssel rendelkezők a képzési program egyes témaköreinek
óralátogatásai alól felmentést kaphatnak, de modulzáróvizsgát nekik is
teljesíteni kell, melynek időpontjai az egyes modulok utolsó képzési
napjai lesznek. Ugyanis szakmai záróvizsgára való jelentkezés
előfeltétele a sikeres modulzáró vizsgák megléte. Könyvtári munkakörben
dolgozók felmentést kaphatnak a szakmai gyakorlat elvégzése alól.)
A tanfolyam díja: 150 000,- + vizsgadíj
A jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány
Jelentkezési határidő: 2014. március 1.
A tanfolyamot legalább 10 fő jelentkezésével tudjuk elindítani!
A tanfolyam helyszíne: Somogyi-könyvtár 6720 Szeged, Dóm tér 1-4.
További információ: Bajusz Jánosné 62/425-525,
e-mail:bajusz.janosne@sk-szeged.hu
2013. szeptemberi továbbképzésünknek ismét egy különleges keretet adtunk. Az NKA támogatásának köszönhetően a tavalyi évhez hasonlóan regionális konferenciát szerveztünk. Célközönségünk így ismét nem csak a megye könyvtárosai voltak, de távolabbról is vártunk érdeklődőket, előadókat.
Már a pályázat írásakor vitákat folytattunk, hogy mi legyen a központi téma. Hosszas beszélgetések, és egy néhány évvel korábbi igényfelmérésünk alapján témaként a partnerkapcsolatokat jelöltük meg.
Napjaink társadalmi/gazdasági változásai még inkább előtérbe helyezik, nyilvánvalóbbá teszik, hogy a könyvtáraknak tudatosan kell kialakítaniuk kapcsolati rendszereiket.
Ehhez a tudatos kialakításhoz, tudatos tervezéshez próbáltunk segítséget nyújtani előadásainkkal. Igyekeztünk úgy összeállítani a tematikát, hogy mindenkihez tudjunk szólni. Arra kértünk előadóinkat, hogy gyakorlati tanácsokkal, saját tapasztalataikra építkezve mutassák be az adott témát.
Első előadónk a Könyvtári Intézet igazgatónője, Bánkeszi Katalin volt. Ő áttekintő képet igyekezett festeni a könyvtárak partnerkapcsolatairól, annak fontosságáról, összességében a rendszerről, a könyvtárak lehetséges és szükséges partnereiről. Alapvető fogalmakat tisztázott, s bízom benne, hogy ezek alapján minden hallgató megpróbálta elhelyezni saját könyvtárát a könyvtári rendszerben.
A következő előadással már szűkítettük a kört. Előadónk, Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója elsősorban saját intézményének kapcsolati hálóján keresztül mutatta be a fenntartóval, mint egyik legfőbb partnerrel való viszonyt. Főigazgató úr kicsit messziről indította előadását, de egész előadásának összefoglaló lényege, az általa is többször hangoztatott fő mondanivaló: paradigmaváltásra van szükség minden területen!
Sajnos törvényszerűség, hogy egy-egy kapcsolat kialakításában, meghatározó szerepet játszik a felek személyisége. S ezt a tudást nem lehet átadni. Ötleteket elleshettünk, praktikákat talán megtanulhatunk, de személyiségünk befolyásol. Amit mindenképpen szükséges megjegyezni és megtanulni az előadásból a már említette paradigmaváltás szükségességének felismerése és alkalmazása, valamint a partnerkapcsolatokat tekintve a legfőbb útmutató, ne felejtsük el: egyenlő felek vagyunk a fenntartóval szemben is.
Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója már a befogadó özönséghez egy kissé közelebb álló, kisvárosi könyvtár gyakorlatát mutatta be igen élvezetes stílusban. Előadása sok mindenben reflektált Fodor Péterre, alátámasztotta az ott elhangzottakat. Egy későbbi előadásra is, azonban ezt még az előadó sem tudhatta. Ő is kiemelte a paradigmaváltás szükségességét – bár ezek alapján már én úgy gondolom, hogy ez a folyamat legalábbis elindult a hazai könyvtári társadalomban –, valamint leghangsúlyosabbnak ő is az egyenlőséget, a partner fontosságát emelte ki.
Középpontba, legfontosabb partnerként a könyvtárhasználót helyezte. Sőt, hangsúlyozta, hogy nem is az a – országos átlagban is – közel 20 % a legfontosabb partner, hanem a maradék 80 %, aki lehetséges használó! Legfontosabb partnereink ők. Könnyen elfogadható és magunkévá tehető véleménye: a könyvtár középület, a cél az, hogy a „köz” élje benne az életét. Az élvezetes, sok példával illusztrált előadásról mindenki hazavihetett valamit, amit otthon tud hasznosítani, hogy elérje legfontosabb partnerét: a (lehetséges) könyvtárhasználót.
Az előadások sorát megtörve egy konkrétan gyakorlati jellegű fél órával nyitottuk az ebéd utáni délutánt. Győrből érkezett hozzánk Tolnai Gáborné, a dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér osztályvezetője. Ő a digitális szolgáltatásokért felelős. Így megmutatta nekünk, hogy egy szolgáltatási szegmens mit tehet a könyvtár kapcsolataiért. Úgy gondolom a 21. században megkerülhetetlen és elengedhetetlen megismerni a közösségi médiumokat, jelen esetben az legismertebb és legtöbbünk által használt —
-ot. Saját tapasztalataink alapján látható, hogy egyre több könyvtár használja kommunikációs csatornaként ezt a szolgáltatást, s látható, hogy a győri könyvtár – néha ugyan vitákat is gerjesztve – de nagyszerűen használja. Ez által sok olvasót, esetleg potenciális olvasót is gyorsan és hatékonyan elérhet.
Előadónk rengeteg gyakorlati példát hozott. Saját tapasztalataikra építve nagyon hasznos tanácsokkal látta el a hallgatóságot, főképp azokat, akik már kipróbálták az eszközt. Talán többekben felkeltette a kíváncsiságot is, így hazaérve kipróbálták a hallottakat.
A győri megyei könyvtár után hazaértünk a Somogyi-könyvtárba. Elsőként a CSMKE és a Somogyi-kapcsolatáról, valamint az egyesület kapcsolati rendszeréről szóló előadást hallgathatták meg a részt vevők tőlem. Az előadás összefoglalható a címével, a CSMKE és a Somogyi-könyvtár szimbiózisa. Azonban ez olyan együttélés, ahol igazából csak az egyik fél jut komolyabb előnyökhöz.
A szakmai rész zárásaként egy nagyon összefogott, rengeteg saját tapasztalatot bemutató előadást hallgathattunk meg. Andóczi Balogh Éva, a Somogyi-könyvtár pr munkatársa mutatta be a könyvtár kapcsolati rendszerét, emelte ki a legjobb példákat. Az elmúlt években nagyon szervezetten épült ki (többek között Éva munkájának köszönhetően) a könyvtár kapcsolati hálója. Éva elsősorban a külső partnerekre fókuszálta előadását. Ahogy egyik diájának címe mondja: „… elmondunk néhány példát, ami velünk esett meg.” A példákat végignézve rögtön látható, hogy milyen szerteágazó ez a rendszer. Jól látható volt az is, hogy nem szabad elutasítanunk az elsőre látszólag a könyvtári világtól távoli partnereket sem! Hasznos tanácsokat hallhattunk arra nézve is, hogy mitől válhat egy könyvtár hasznos és jó partnerévé akár egy Vadasparknak, vagy egy közlekedési társaságnak. Érdemes végignézni a diákat, s biztos, hogy erőt és bátorságot meríthetünk belőle.
A nap zárásaként néhány Éva által is említett partnerünket kértük meg, hogy mutassák be az ő oldalukról a kapcsolatunkat. Természetesen nehéz volt választani, hogy kiket szólítunk meg. Igyekeztünk olyan példaértékű partnereket keresni, akik azt is be tudják mutatni, hogy egy kapcsolat milyen úton fejlődik. Ők a másik fél szemszögéből mutatták be, hogy hogyan fejlődik a kapcsolatunk. Az is látható volt, hogy mennyire fontos, hogy egyenrangú félként szerepeljen mindenki a viszonyban. Ahogy egyik előadónk, Gyüdi Sándor a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója fogalmazott, olyan ez, mint egy teniszmérkőzés, folyamatosan szerválunk egymásnak, s ez mindig előreviszi a kapcsolatot. Rámutatott, hogy miképp fejlődött évről évre kölcsönösen a kapcsolat.
Hasonló fejlődéstörténetet hallhattunk Kardos Lilitől is, aki az Europe Direct Szeged irodát képviselte. Velük kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy kapcsolatunk már egy EU-s pályázati anyagba is bekerült pozitív példaként.
Körmöczi Eszter a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből mutatta be ezt az első pillantásra talán meglepő kapcsolatot. Ahogy előadásában ő is rámutatott, a Somogyi-könyvtár kapcsolati rendszerén keresztül nekik sikerült már elérni a megye több könyvtárát, s rajtuk keresztül az iparos társadalmat. Ez a virágzásnak indult kapcsolat számunkra is sok újat hozott. Ebből is látható, hogy a kapcsolatok építése egy folyamatos tanulási folyamat.
Zárásként visszatértünk a kulturális/közművelődési területre. Szegeden immáron közel 30 éve működő Közéleti Kávéház titkára, Hekáné dr. Szondi Ildikó mutatta be az egyesületet, és mutatott rá a kapcsolódási pontokra.
Összegzésként azt mondhatom, hogy sikeres napot zártunk. Az előadások egymásra reflektáltak. Sok jó példát láttunk, s bízom benne, hogy minden résztvevő hasznos tapasztalatokat szerzett.
Ami biztos, ha már a paradigmaváltás megvolt, azzal kell szembesülnünk, hogy folyamatos tanulási folyamat részesei vagyunk. De soha ne feledjük, nem vagyunk egyedül a világban, s mindig egyenlőként kezeljük partnereinket.
Végül néhány kép az eseményről:
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
