2013. szeptemberi továbbképzésünknek ismét egy különleges keretet adtunk. Az NKA támogatásának köszönhetően a tavalyi évhez hasonlóan regionális konferenciát szerveztünk. Célközönségünk így ismét nem csak a megye könyvtárosai voltak, de távolabbról is vártunk érdeklődőket, előadókat.
Már a pályázat írásakor vitákat folytattunk, hogy mi legyen a központi téma. Hosszas beszélgetések, és egy néhány évvel korábbi igényfelmérésünk alapján témaként a partnerkapcsolatokat jelöltük meg.
Napjaink társadalmi/gazdasági változásai még inkább előtérbe helyezik, nyilvánvalóbbá teszik, hogy a könyvtáraknak tudatosan kell kialakítaniuk kapcsolati rendszereiket.
Ehhez a tudatos kialakításhoz, tudatos tervezéshez próbáltunk segítséget nyújtani előadásainkkal. Igyekeztünk úgy összeállítani a tematikát, hogy mindenkihez tudjunk szólni. Arra kértünk előadóinkat, hogy gyakorlati tanácsokkal, saját tapasztalataikra építkezve mutassák be az adott témát.
Első előadónk a Könyvtári Intézet igazgatónője, Bánkeszi Katalin volt. Ő áttekintő képet igyekezett festeni a könyvtárak partnerkapcsolatairól, annak fontosságáról, összességében a rendszerről, a könyvtárak lehetséges és szükséges partnereiről. Alapvető fogalmakat tisztázott, s bízom benne, hogy ezek alapján minden hallgató megpróbálta elhelyezni saját könyvtárát a könyvtári rendszerben.
A következő előadással már szűkítettük a kört. Előadónk, Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója elsősorban saját intézményének kapcsolati hálóján keresztül mutatta be a fenntartóval, mint egyik legfőbb partnerrel való viszonyt. Főigazgató úr kicsit messziről indította előadását, de egész előadásának összefoglaló lényege, az általa is többször hangoztatott fő mondanivaló: paradigmaváltásra van szükség minden területen!
Sajnos törvényszerűség, hogy egy-egy kapcsolat kialakításában, meghatározó szerepet játszik a felek személyisége. S ezt a tudást nem lehet átadni. Ötleteket elleshettünk, praktikákat talán megtanulhatunk, de személyiségünk befolyásol. Amit mindenképpen szükséges megjegyezni és megtanulni az előadásból a már említette paradigmaváltás szükségességének felismerése és alkalmazása, valamint a partnerkapcsolatokat tekintve a legfőbb útmutató, ne felejtsük el: egyenlő felek vagyunk a fenntartóval szemben is.
Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója már a befogadó özönséghez egy kissé közelebb álló, kisvárosi könyvtár gyakorlatát mutatta be igen élvezetes stílusban. Előadása sok mindenben reflektált Fodor Péterre, alátámasztotta az ott elhangzottakat. Egy későbbi előadásra is, azonban ezt még az előadó sem tudhatta. Ő is kiemelte a paradigmaváltás szükségességét – bár ezek alapján már én úgy gondolom, hogy ez a folyamat legalábbis elindult a hazai könyvtári társadalomban –, valamint leghangsúlyosabbnak ő is az egyenlőséget, a partner fontosságát emelte ki.
Középpontba, legfontosabb partnerként a könyvtárhasználót helyezte. Sőt, hangsúlyozta, hogy nem is az a – országos átlagban is – közel 20 % a legfontosabb partner, hanem a maradék 80 %, aki lehetséges használó! Legfontosabb partnereink ők. Könnyen elfogadható és magunkévá tehető véleménye: a könyvtár középület, a cél az, hogy a „köz” élje benne az életét. Az élvezetes, sok példával illusztrált előadásról mindenki hazavihetett valamit, amit otthon tud hasznosítani, hogy elérje legfontosabb partnerét: a (lehetséges) könyvtárhasználót.
Az előadások sorát megtörve egy konkrétan gyakorlati jellegű fél órával nyitottuk az ebéd utáni délutánt. Győrből érkezett hozzánk Tolnai Gáborné, a dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér osztályvezetője. Ő a digitális szolgáltatásokért felelős. Így megmutatta nekünk, hogy egy szolgáltatási szegmens mit tehet a könyvtár kapcsolataiért. Úgy gondolom a 21. században megkerülhetetlen és elengedhetetlen megismerni a közösségi médiumokat, jelen esetben az legismertebb és legtöbbünk által használt —
-ot. Saját tapasztalataink alapján látható, hogy egyre több könyvtár használja kommunikációs csatornaként ezt a szolgáltatást, s látható, hogy a győri könyvtár – néha ugyan vitákat is gerjesztve – de nagyszerűen használja. Ez által sok olvasót, esetleg potenciális olvasót is gyorsan és hatékonyan elérhet.
Előadónk rengeteg gyakorlati példát hozott. Saját tapasztalataikra építve nagyon hasznos tanácsokkal látta el a hallgatóságot, főképp azokat, akik már kipróbálták az eszközt. Talán többekben felkeltette a kíváncsiságot is, így hazaérve kipróbálták a hallottakat.
A győri megyei könyvtár után hazaértünk a Somogyi-könyvtárba. Elsőként a CSMKE és a Somogyi-kapcsolatáról, valamint az egyesület kapcsolati rendszeréről szóló előadást hallgathatták meg a részt vevők tőlem. Az előadás összefoglalható a címével, a CSMKE és a Somogyi-könyvtár szimbiózisa. Azonban ez olyan együttélés, ahol igazából csak az egyik fél jut komolyabb előnyökhöz.
A szakmai rész zárásaként egy nagyon összefogott, rengeteg saját tapasztalatot bemutató előadást hallgathattunk meg. Andóczi Balogh Éva, a Somogyi-könyvtár pr munkatársa mutatta be a könyvtár kapcsolati rendszerét, emelte ki a legjobb példákat. Az elmúlt években nagyon szervezetten épült ki (többek között Éva munkájának köszönhetően) a könyvtár kapcsolati hálója. Éva elsősorban a külső partnerekre fókuszálta előadását. Ahogy egyik diájának címe mondja: „… elmondunk néhány példát, ami velünk esett meg.” A példákat végignézve rögtön látható, hogy milyen szerteágazó ez a rendszer. Jól látható volt az is, hogy nem szabad elutasítanunk az elsőre látszólag a könyvtári világtól távoli partnereket sem! Hasznos tanácsokat hallhattunk arra nézve is, hogy mitől válhat egy könyvtár hasznos és jó partnerévé akár egy Vadasparknak, vagy egy közlekedési társaságnak. Érdemes végignézni a diákat, s biztos, hogy erőt és bátorságot meríthetünk belőle.
A nap zárásaként néhány Éva által is említett partnerünket kértük meg, hogy mutassák be az ő oldalukról a kapcsolatunkat. Természetesen nehéz volt választani, hogy kiket szólítunk meg. Igyekeztünk olyan példaértékű partnereket keresni, akik azt is be tudják mutatni, hogy egy kapcsolat milyen úton fejlődik. Ők a másik fél szemszögéből mutatták be, hogy hogyan fejlődik a kapcsolatunk. Az is látható volt, hogy mennyire fontos, hogy egyenrangú félként szerepeljen mindenki a viszonyban. Ahogy egyik előadónk, Gyüdi Sándor a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója fogalmazott, olyan ez, mint egy teniszmérkőzés, folyamatosan szerválunk egymásnak, s ez mindig előreviszi a kapcsolatot. Rámutatott, hogy miképp fejlődött évről évre kölcsönösen a kapcsolat.
Hasonló fejlődéstörténetet hallhattunk Kardos Lilitől is, aki az Europe Direct Szeged irodát képviselte. Velük kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy kapcsolatunk már egy EU-s pályázati anyagba is bekerült pozitív példaként.
Körmöczi Eszter a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből mutatta be ezt az első pillantásra talán meglepő kapcsolatot. Ahogy előadásában ő is rámutatott, a Somogyi-könyvtár kapcsolati rendszerén keresztül nekik sikerült már elérni a megye több könyvtárát, s rajtuk keresztül az iparos társadalmat. Ez a virágzásnak indult kapcsolat számunkra is sok újat hozott. Ebből is látható, hogy a kapcsolatok építése egy folyamatos tanulási folyamat.
Zárásként visszatértünk a kulturális/közművelődési területre. Szegeden immáron közel 30 éve működő Közéleti Kávéház titkára, Hekáné dr. Szondi Ildikó mutatta be az egyesületet, és mutatott rá a kapcsolódási pontokra.
Összegzésként azt mondhatom, hogy sikeres napot zártunk. Az előadások egymásra reflektáltak. Sok jó példát láttunk, s bízom benne, hogy minden résztvevő hasznos tapasztalatokat szerzett.
Ami biztos, ha már a paradigmaváltás megvolt, azzal kell szembesülnünk, hogy folyamatos tanulási folyamat részesei vagyunk. De soha ne feledjük, nem vagyunk egyedül a világban, s mindig egyenlőként kezeljük partnereinket.
Végül néhány kép az eseményről:
