A mai nap a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete megtartotta évi rendes közgyűlését. Mint azt már a meghívóban és korábban is jeleztük, nem egyszerű rendes közgyűlés volt a mai, hanem tisztségválasztó is. A 2014. februárjában megválasztott elnökség mandátuma lejárt, így szükséges volt egy új elnökség megválasztására. Az erre vonatkozó lépéseket már korábban megtettük, a választási bizottság megkezdte a munkát, összegyűjtötte az ajánlásokat, tájékoztatta a tagságot.
Így némi izgalommal kezdtük a mai napot. A szakmai nap levezető elnöke az egyesület egyik legmeghatározóbb tagja, korábbi elnöke/titkára Bajusz Jánosné Magdi volt. Magdi 2016-ban vonult nyugdíjba, de azóta sem szakadt el az egyesülettől, a szakmától.
A kötelező lépéseket követően (jegyzőkönyv vezető személye stb.) a leköszönő elnökség nevében az elnök foglalta össze az elmúlt négy év legfontosabb eseményeit. Természetesen egy négy éves ciklus összefoglalására nem elegendő 20 perc, de a gyors áttekintés elegendő volt, hiszen a munkát közösen végeztük.
Az elnöki beszámoló után az Ellenőrzőbizottság elnöke, Cs. Bogyó Katalin tartotta meg beszámolóját, aki megállapította, hogy az elmúlt négy év gazdálkodása is megfelelt a jogszabályoknak, szabályos és pontos volt.
A tagság mind a két beszámolót egyhangúlag elfogadta.
Minden évben törekszünk arra, hogy a közgyűlés egyben megyei továbbképzés is legyen, hogy a beérkező kollégáknak új információkkal szolgálhassunk.
Jelenleg az országban két nagy a könyvtárakat is érintő projekt zajlik. Ezek közül kifejezetten könyvtári Az én könyvtáram projekt. Csongrád megyében már hallhattak a kollégák erről a programról, de más körben, más plénum előtt és rövidebben. Ma a Somogyi-könyvtárba érkező közel 100 kolléga ismerhette meg a projektet, illetve az eddigi eredményeket, a nemrégiben lezajlott olvasási szokásokkal kapcsolatos kutatás eredményeit, tanulságait. A három előadó – Farkas Ferenc, Tóth Judit és Kiss Attila -egymást kiegészítve mutatta be a Csongrád megyei könyvtárosoknak, hogy mi történt eddig és még mi várható a könyvtárak világában.
A szakmai rész lezárultával került (volna) sor a tisztségválasztásra. Azonban sajnos ekkor kellett konstatálnunk, hogy bár nagyon sok tagunk érkezett hozzánk, a 116 fős szavazási határt nem értük el. (2017. decemberében 229 fő volt a tagságunk).
Így sajnos a választást nem tartottuk meg. A korábbi elnök ügyvezetőként felhatalmazást kapott az új közgyűlési időpont kihirdetésére, a közgyűlés megszervezésére. Erről hamarosan értesítjük a tagságot, a jogszabály értelmében 3-15 napon belül kell újra összehívni a tagságot.
Azon tagtársaknak, akik el tudtak jönni, szeretném megköszönni a részvételt. Bízom benne, hogy a szakmai rész valóban új információkat hordozott. Abban biztos vagyok, hogy a rég nem látott kollégákkal való személyes találkozás mindenkinek pozitívumként szolgál, ami ránk is fért a fagyos tavaszban.
Egyben az elnökség nevében szeretném megköszönni a bizalmat és az elmúlt négy év közös munkáját minden tagtársunknak, pártolónknak, partnerünknek.
Kissé megkésve, de elkészült egy lelkes és részletes beszámoló az idei tanulmányi kirándulásról. Sajnos idén én nem tudtam részt venni az úton, így kénytelen vagyok idegen tollakkal ékeskedni.
A beszámoló és az azt színesítő képek készítője Rafai Mária, a Somogyi-könyvtár munkatársa. A sok száz kép közül nehezen választotta ki az alábbiakat. Bízom benne, hogy ugyanolyan jó szemmel, mint amilyen a beszámoló.
A részletes beszámoló hamarosan a szekció honlapján is olvasható lesz, most csak néhány pillanatkép és impresszió álljon itt.
A gyermekkönyvtáros szekció viszonylag kis létszámú, ám nagyon aktív és összetartó társaság. A közösek a célok, közös az elhivatottság. Az ország minden kis szegletében nagyon fontos a gyermekek (olvasóvá)nevelése.
A fiatalok olvasóvá, könyvtárhasználóvá, gondolkodó felnőtté nevelése. Ehhez a célhoz számtalan eszköz áll a gyermekkönyvtáros rendelkezésére és ezeket az eszközöket önzetlenül meg is osztják egymással.
Minden ilyen találkozó nagyon bensőséges, és mindenki számára inspiráló.
A délelőtt első felében hallhattunk Az én könyvtáram projektről. Megismerhettük a vendéglátó könyvtár gyermekkönyvtárosainak munkáját, megízlelhettük a könyvtári éjszakák hangulatát.
Egy kis frissítő séta (az épületen belül) után egy Cirkuszi előadást is nézhettünk a gyerekkönyvtáros(ok) és a gyerekek segítségével.
A délelőtt lezárásaként következett az a programpont, ami miatt nem csak a gyerekkönyvtárosok vettek részt a szakmai napon.
Minden évben ez őszi szakmai napon kerül átadásra 2012 óta a Vándorbagoly-díj. A díj egy évig fészkel egy gyermekkönyvtárban. Nagy örömünkre ebben az évben a zsűri – kivételesen sok nevezett közül – a díjat a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárának ítélte oda.
Ezzel a díjjal nem csak az elmúlt egy-két év valóban kiemelkedő munkáját, de az elmúlt több mint öt évtizedet jutalmazva. A Somogyiban a gyerekkönyvtár mindig is alappillér volt. Meghatározó szerepet vállalva a könyvtár számtalan programjában, így a díjat most két kolléga vette át, a sok gyermekkönyvtáros nevében.
Biztos vagyok benne, hogy jó helyre került egy évre a Bagoly és az ötletláda, még ha ezzel az is jár, hogy jövőre a Somogyi-könyvtár láthatja vendégül az ország gyerekkönyvtárosait.
A szervezők mindent megtettek az összegyűlt könyvtárosokért. Nehéz lehetett elintézni, hogy ilyen gyönyörű legyen az időjárás. Az már biztos a jó kapcsolatoknak köszönhető, hogy a délutáni program ilyen szervesen illeszkedett a gyermekkönyvtári világhoz. Az kitartó érdeklődők egy rövid látogatást tehettek az Ibsen-házban, ami valójában a bábszínháznak (is) ad otthont.
Köszönjük a szervezőknek a jó hangulatú rendezvényt, és szívből gratulálok a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárosainak és munkatársainak!
Immár megszokottá vált, hogy egy-egy továbbképzés, konferencia után a szervezők igyekeznek rövid beszámolót közzé tenni az elhangzottakról. A krónikásnak mindig nagyon nehéz a dolga, különösen, ha szervező is, és egy több szekciós rendezvényről van szó. Ezek miatt (is) következzék most egy nagyon rövid, néhány gondolatfoszlányt tartalmazó beszámoló.
A téma (könyvtármarketing) fontosságát mutatja az is, hogy több megyei könyvtár is szervezett hasonló tematikájú konferenciát, valamint az is, hogy – nagy örömünkre – még a Dunántúlról is érkeztek érdeklődő kollégák.
Az már több évtizede szinte mindenki számára nyilvánvaló, hogy szükség van (könyvtár)marketingre, el kell adni magunkat és a szolgáltatásainkat. Azt is egyre többen belátják, hogy érdemes másoktól tanulni, és elsősorban a non-profit szférától.
A elmúlt évtizedek politikai-társadalmi változásai megerősítették a civil szférát, ezáltal fontosabbá vált a marketing ezen a területen is.
Az előadók felkérésekor igyekeztünk ezt is figyelembe venni, és szakmán kívülieket is megszólítani.
A délelőtt két előadója marketing szakember volt.
A vendéglátó intézmény igazgatói köszöntője után dr. Prónay Szabolcs az SZTE Gazdaságtudományi Karának egyetemi adjunktusa vezette be a hallgatóságot a marketing rejtelmeibe. Fordulatos, élvezetes előadásából mindenki csak tanulhatott. Rengeteg érdekes példát felvonultatott, amik mind más területről érkeztek, mégis példát mutattak mindenkinek. Mindeközben igyekezett néhány alap tévhitet eloszlatni. Nehéz egyetlen gondolatot is kiemelni, de tanulságul álljon itt kettő:
A marketing egy szemléletmód, mellyel megtaláljuk azt az EGYEDI értéket, amiért minket választanak!
A könyvtár marketing a tudással való kapcsolatról szól, és nem a könyvekről!
Összefoglalni nagyon nehéz, és természetesen egy ppt diasor sem helyettesítheti az előadás meghallgatását, azért az érdeklődőknek álljon itt:
A gondolatindító, alapfogalmakat tisztázó előadás után egy gyakorló marketinges tapasztalatait hallgathattuk meg. Bihari Miklós elsősorban KKV-k marketingjével foglalkozik, de nagy cégek reklámkampányában is részt vett már. Kíváncsian vártuk, hogy mit tud mondani a könyvtári világnak.
Többekkel együtt mindig nagy lelkesedéssel várom, hogy egy külső szemlélő mit tud adni nekünk könyvtárosoknak. Miklós elsősorban az online marketing világába engedett bepillantást. A könyvtárak, könyvtárosok mindig is büszkék voltak rá, hogy nagyon korán magukévá tették a számítástechnika vívmányait, azonban az elmúlt évek azt mutatják, hogy a korábbi úttörő szerepből egyre inkább sereghajtókká válnak. Nehezen tudják kezelni a közösségi média eszközeit. Reményeink szerint mostanra ha nem is újítók a könyvtárak, de haladnak a korral. Jó ötleteket adott az online média használatra, jó példákat láthattunk.
Ha egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni, talán arra irányítanám rá a figyelmet, hogy
„légy kreatív, készíts tartalmat és vond be használóidat a tartalom készítésbe!”
Nem állítom (és nem is állíthatom), hogy az előadásnak köszönhető, de az előadás tartalmát és igazságait bizonyítja, hogy a konferenciát követően már két könyvtár (a mindig újító orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár és az OSZK is) kísérleti jelleggel elindította az előadásban hangsúlyos szerepet kapó chatbot szolgáltatását!
Talán a diasorból is kiderül, hogy miért is fontos a közösségi média, és a legújabb applikációk használata:
Harmadik előadónkkal hazai vizekre eveztünk. Minden tekintetben. Andóczi Balogh Éva a Somogyi-könyvtár osztályvezetője és pr-osa. Éva beszélt a Somogyi-könyvtár partnerkapcsolati rendszeréről, a sok éves építkezésről, hosszú évek munkájáról, és arról, hogy ez a munka soha nem érhet véget. Sok sok képen keresztül mutatta be ezt a hosszadalmas ám a képek tanulsága szerint sikeres és élvezetes munkát.
A hosszúra nyúlt délelőtt után jólesett a szünet, az ebéd és a kávé.
A felfrissülés után két helyszínen folyt tovább a konferencia. A két szekció a marketing két oldalát vizsgálta. Egyrészt a Miklós által megfogalmazott gondolatok gyakorlatba ültetése, tehát a közösségi média használat és a könyvtárak kapcsolata. Három különböző jó gyakorlatot láthattak az érdeklődők.
Elsőként Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Könyvtár munkatársa mutatta be saját munkájukat, közösségi jelenlétüket. Aki követi a facebook oldalukat, annak egyértelmű, hogy miért példaértékű a munkájuk. Természetesen egy másik ország, egy többnyelvű könyvtár gyakorlata utat nem tud mutatni, de tartalmaz jól hasznosítható ötleteket. Én magam a másik szekcióban ültem, így csak a jelenlévők elbeszéléséből és az alábbi prezentációból tudok sajnos tájékozódni, de úgy gondolom mások számára is hasznos:
Második előadónk Habók Lilla. Lilla életútja kacskaringós, de mindennapjait behálózza a közösségi média. Jelenleg az egyik legismertebb online számtech újságnál dolgozik, ahol kifejezetten az online világ híreivel foglalkozik nap mint nap.
Lilla előadásának címe önmagáért beszél: Social media a Facebookon túl. Nagyon jó és részletes ki- és áttekintés volt, sok statisztikai adattal. Ezek az adatok nagyon fontosak lehetnek egy kampánynál. Szinte minden előadó kiemelte, hogy tudatosan kell megszólítani a használót. Ismerni kell a célcsoportot, és nagyon nem mindegy milyen felületen tudjuk elérni őket. Számomra ez volt az előadás fő üzenete. Természetesen mindenki mást hallott és látott belőle.
A szekció záró előadását az OSZK munkatársa, Tóth Péter tartotta. Bár az elmúlt években számtalan kritika érte és éri a Nemzeti Könyvtárunkat, az egyértelműen látható, hogy a közösségi médiában való jelenléte példaértékű a hazai könyvtári rendszer egészének. Már fentebb kiemeltem, hogy jelenleg kísérleti jelleggel, de már elindították chatbot szolgáltatásukat is. Aki figyelemmel kíséri a hazai könyvtárak webes jelenlétét láthatja, hogy az OSZK milyen sok fórumon láttatja munkáját, eredményeit. Mint Pétertől hallhatták a jelenlévők, ez egy egész csoport munkája. Azt is tudjuk, hogy nagyon kevés olyan könyvtár van az országban, ahol a humánerőforrás lehetővé teszi ezt. Mégis fontosnak gondoltuk, hogy látható legyen a kilenc féle online médiában való jelenlét háttere is. A személyes előadás többet ad, mint néhány diakocka, de talán ebből is lehet tanulni (ha mást nem, az előadó elérhetőségét).
A fentebbi előadásokkal párhuzamosan a könyvtár más tereiben szintén a könyvtármarketing témakörében más előadásokat hallhattak a jelenlévők. A másik szekció központi témája a sajtó, illetve az újságba kerülés mikéntje volt. A délelőtti előadók közül leginkább Andóczi Balogh Éva emelte ki a sajtóval való szoros együttműködés fontosságát és hasznosságát. A könyvtárak egyik legnehezebb és legfontosabb feladata, hogy eredményeivel bekerüljön a híradásokba, ezáltal a köztudatba. A szekció hívómondata egy idézet: „Rólad szólnak a hírek, veled van tele a sajtó”
A már emlegetett Justh Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója Buzai Csaba elsősorban erről beszélt, mikor napi munkájukat mutatta be a közönségnek. Csaba és a könyvtár a Veszíts el egy könyvet! program által vált ismertté. Ez az ismertség a médiában is megjelenik. Bár számtalan más (és véleményem szerint jobb) programot, kezdeményezést tudhatnak magukénak az orosháziak, még mindig ez a játék az, ami miatt megszólítja őket az országos sajtó.
Szerencsére az előadásból kiderült, hogy a helyi sajtóval nagyon szoros és jó a kapcsolat, így rendszeresen szerepelnek a Békés megyei, illetve az orosházi újságokban, weboldalakon. Ehhez azonban nem elég a jó ötlet, nem elég a kiváló program, de meg is kell szólítani az újságírót, sőt esetenként kész anyagot is kell adni, egyszóval néha egyszerűbb megírni a cikket és azt eljuttatni a sajtóhoz. Ám ehhez is nagyon jó személyes kapcsolat szükséges, amit pedig ki kell építeni és ápolni. Ezzel a gondolattal az előadó ismét reflektált a délelőtti előadásokra.
Úgy gondolom az összes jelenlévő számára hasznos gondolatok és gyakorlati tanácsok hangzottak el Csabától. Aki nem tudott ott lenni, azok számára itt olvasható a diasor.
Ebben a szekcióban sajnos egyéb elfoglaltságok miatt csak két előadót hallgathattunk. Ennek azonban volt egy olyan előnye is, hogy a szűk időkeretek kicsit bővíthetőek voltak. Így a hallgatóságnak volt lehetősége kérdezni, gondolatokat hozzáfűzni az elhangzottakhoz. Az már a helyszínen látható volt, hogy sokakban megindultak gondolatok, amiket remélem tettek is követnek a közeljövőben.
A délután másik előadója az egri Bródy Sándor Könyvtár munkatársa, a hangoskönyvtár vezetője Zsoldos Marianna, alias Hangtárnok volt. Az előadáshoz tökéletesen illett a szekció címe és témája. Marianna zenei könyvtárosként a zenéről beszélt. Már fentebb kiemeltem, hogy a sajtóba kerülés egyik célja a köztudatba kerülés is. Ennek azonban számtalan más útja, módja is lehet. Egyik módja, ha a popkultúra szárnyai alá veszi a könyvtárakat. Erre a világ más tájain számtalan példa van, és sokat felvonultatott az előadó is. Sajnos magyar nyelvű könyvtáros dal még nem született, de bízom benne, hogy többek között az ilyen előadásoknak köszönhetően fog születni a közeljövőben.
A hegy nem megy Mohamedhez effektus alapján a másik megoldás, ha a könyvtárosok vetik be a popkultúrát, és szólítják meg olvasóikat, használóikat dalban. Mint az előadásban elhangzott, ennek hatása lényegesen nagyobb, hiszen az egri kollégák által készített zenés videót több mint 14000 potenciális használó látta.
Dalban mondom el…
Természetesen az előadásban számtalan más, és relevánsabb dal hangzott el. Ezek mindegyike meghallgatható ha végignézzük a diasort.
Összességében nagyon tartalmas nap volt. Ebből a fentebbi diák csak felvillantani tudnak gondolatokat. Bízunk benne, hogy az érdeklődést felkeltik, és a bennük lévő linkek továbbvezetik a könyvtároskollégákat. Ne féljünk tanulni egymástól. A világunk, és benne az informatika világa szinte követhetetlen módon változik. Nekünk az a célunk, hogy tudjuk követni, és tudatosan használni a benne rejlő lehetőségeket.
Lassan (digitális)könyvtárnyi az irodalma annak, hogy milyen módon befolyásolja nem csak mindennapjainkat, de gondolkodásunkat, mentális képességeinket is a számítástechnika. Talán ez a nap is hozzájárult ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a világgal.
Tudom, hogy a feltöltött előadások csak gondolatindításra elegendők. Talán segítséget nyújthat még az élő közvetítés anyaga is, amely még egy ideig megtekinthető a Somogyi-könyvtár facebook oldalán. Sajnos nem minden előadás hallgatható/látható ezen a videón, de érdemes rákattintani.
Egy ilyen beszámolót mindig nagyon nehéz lezárni. Igazából nem is szabad, hiszen a nap folyamán többször is elhangzott, hogy folyamatosan kell építkezni. Az online médiában ez még inkább igaz. Ha nem rendszeres a jelentkezés könnyen elveszik valami az információs zajban.
A közelmúltban lezajlott IFLA konferenciáról több fórumon szóltunk már. A konferencia egyik nagy eredménye, hogy az egész világ könyvtárosai együtt keresik a megoldást a könyvtárügyi változásokra. Most az online hálózatoknak köszönhetően a legkisebb településen élők is hozzászólhatnak a könyvtárügy alakításához. Erre egy remek lehetőség online kérdőív kitöltése, melyre immár magyarul is lehetőségünk van!
Erről szól az MKE elnökének levele, melyet idemásolok, valamint arra buzdítok mindenkit, hogy a levélben található linken töltse ki kérdőívet!
„Idén 2017. augusztus 17. és 25. között került megrendezésre a 83. IFLA konferencia Wroclawban, Lengyelországban. Az éves konferencia idei szlogenje, vezető témája: „Libraries. Solidarity. Society” volt, ezzel is rámutatva a jelen és jövő könyvtárai, könyvtárosai előtt álló legfontosabb kihívásokra és feladatokra.
Magyarországról 24 kolléga regisztrált a világméretű szakmai konferenciára, beleértve az önkénteseket is! Soha ekkora számban nem képviseltettük magunkat a könyvtárosok legnagyobb konferenciáján. Köszönhető ez az NKA támogatásának és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) ösztöndíjainak, valamint az önkéntes munkát és wroclawi programot népszerűsítő tevékenységének.
Gerald Leitner, az IFLA főtitkár, az idei évi IFLA konferenciát egy fantasztikusan inspiráló hétnek, illetve az új elképzelések tűzijátékához hasonlította Wroclawban. Kijelenthetjük, hogy egy valóban sziporkázó, új ötletekkel, kezdeményezésekkel teli hétnek lehettünk szemtanúi és résztvevői, ahol számos jelentős, világméretű IFLA kezdeményezés is elindult.
A lengyelországi IFLA konferencia egyik fontos állomása és kezdeményezése volt egy online kérdőíves platform (IFLA Global Vision online voting platform), amelynek ünnepélyes megnyitására és elindítására az idei IFLA konferencián került sor Wroclawban. Az online szavazás hivatásunk és könyvtáraink jövőjének formálásáról folyó globális párbeszédhez kínál lehetőséget valamennyi könyvtáros és könyvtárbarát számára.
Az MKE ezt a lehetőséget a kezdetektől népszerűsíti és 2017. szeptember 9-től immár magyar nyelven is hozzáférhető, tizenötödikként a világon! A fordításban közreműködtek: Dávid Boglárka és Barátné dr. Hajdu Ágnes.
Kérjük Önöket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, legyenek részesei a globális ötletnek, és népszerűsítsék a platformot, a szavazást és a véleménynyilvánítást minél szélesebb körben az MKE tagsága és a könyvtáros kollégák között.
A nyár nem csak a pihenésről és szabadságról szól. Egyre több könyvtár jelenik meg a különböző fesztiválokon, egyre több könyvtár tágítja meg tereit a strandok fele. Azonban a legnagyobb hazai könyvtári rendezvény nyáron immár közel öt évtizede a Vándorgyűlés.
Idén Miskolcon találkoztak az ország könyvtárosai. Az elmúlt évhez hasonlóan a CSMKE pályázat útján támogatta tagjainak a vándorgyűlésen való részvételét. „Cserébe” beszámolót kértünk. Az alábbiakban Rafai Mária részletes és mindenre kiterjedő beszámolója következik.
A beszámoló kicsit hosszúra nyúlt, de élvezetes! Ajánlom mindenkinek.
Az olvasás után (vagy előtt, de semmiképpen sem helyett) pedig álljon itt néhány fotó ízelítőül!
Mint néhány hete ezen a fórumon is jeleztük, 2017-ben Földeákon találkoztak a megye könyvtárosai. 2004-ben már vendégül látott bennünket a település és a könyvtár. Azóta sok minden változott. Elsősorban kívül belül megújult a könyvtár. Felnőtt egy generáció. Új polgármestere van a településnek. Szerencsére azonban a vendéglátó könyvtárosok ugyanazok, és ugyanolyan profizmussal és szeretettel fogadtak bennünket mint 13 évvel ezelőtt.
A kolléganők gyorsabbak voltak mint én, és már néhány mondatban összefoglalták a nap eseményeit saját facebook oldalukon. Én ezt már csak néhány gondolattal tudom kiegészíteni.
Bár ez már a 45. találkozó volt, de nem terveztük ünnepi programot. A hagyományoknak megfelelően igyekeztünk együtt tölteni a napot, tanulva szórakozni, vagy szórakozva tanulni. Ahogy minden ilyen találkozónak, ennek is több funkciója van. Egyrészt természetesen egy szakmai továbbképzés is, másrészt pedig egy vidám találkozó. A fő célunk az is, hogy évente egyszer találkozhassanak a kollégák kötetlenebb körülmények között is. A visszacsatolások alapján idén ez ismét sikerült.
Egy népszerű, és fontos témát választottunk a nap tematikájául, a közösségépítést. Nem csak azért, mert ez most kormányzatilag is kiemelt terület (gondoljunk csak a Cselekvő közösségek projektre), de sokkal inkább a helyszín, a helyet adó könyvtár miatt gondoltuk így. Az előzetes egyeztetések alapján vendéglátóinkkal közösen alakítottuk a nap programját e téma köré. Természetesen most is törekedtünk arra, hogy a témát több oldalról járjuk körül. De erről egy picit később.
A rendezvény felépítése a hagyományok szerint alakult. Már a kora reggeli óráktól várta a kedves látogatókat a földeáki könyvtár egy kis reggeli vendégfogadással. Már itt is megismerhettük a helyi sajátosságokat, a Kavar a Nagyi klub lelkes nagymamái készítettek a finomságokat.
Az is szinte már a hagyomány, hogy sohasem elég a reggeli találkozóra az idő, így bő negyedórával később kezdtük a tulajdonképpeni szakmai részt. Elsőként polgármester úr köszöntötte az egybegyűlteket. Nagyon megtisztelő volt, hogy később szinte az egész napot velünk és közöttünk töltötte, hallgatta az előadásokat, és vendéglátónk volt.
A köszöntő szavak után első szakmai előadóként dr. Kis Krisztián az SZTE Mérnöki Kar oktatója tartotta meg témaindító előadását. A tanár úr előadásában átfogó képet igyekezett adni a közösségépítésről, a közösségek szerepéről és fontosságáról a kitelepülések életében. A nagyívű előadás jól megalapozta és felvezette a nap többi gyakorlatiasabb előadását. Az érdeklődőknek álljon itt a felvezető diasor.
Első előadónk egyik kutatási területe a Hódmezővásárhelyi kistérség. Innen is adódott az ötlet, hogy nézzük meg, mit tehetnek a közösségekért a városi könyvtárak, és azok helyismereti gyűjteményei. Ezért kértük fel előadni Borus Gábort, a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár helytörténész könyvtárosát. Gábor röviden bemutatta a 110 éves városi könyvtárat, a helyismereti gyűjteményét, illetve az elmúlt két évtized megváltozott olvasói, használói szokásait. Élvezetes, fordulatos előadását nem adhatja vissza egy ppt bemutató, de elhangzott szavait nem tudom leírni. Azért hátha segít felvillantani gondolatokat.
Élvezetes volt hallgatni, hogy egy ilyen viszonylagosan nagy városban (hiszen Hódmezővásárhely a megye második legnagyobb lélekszámú városa, valamint az ország második legnagyobb területű városa) is milyen élénk közösségi élet folyik. Vannak még települések, ahol nagyon erős a patriotizmus. Vásárhely hagyományosan (és jó értelemben) ilyen. Hasznos adatokat hallhattunk, láthattunk.
Ennyi tartalom és tudomány után kijárt a közönségnek egy kis kávé és beszélgetés szünet. A rövid szusszanás után gyakorlatiasabb előadások következtek. Elsőként a zákányszéki könyvtáros kollegina, Paraginé Tóth Edina beszélt az általuk létrehozott Zakahom-e Egyesületről és eredményeiről. Edina már a közelmúltban (külső felkérésre) a Könyv, könyvtár, könyvtáros c. folyóiratban megírta tapasztalatait, ezt most sok sok képpel illusztrálva átadta nekünk is. Előadásában az egyesület egyik legfontosabb projektjét mutatta be elsősorban, ami kifejezetten a helyi közösségépítésre épít. Érdemes és hasznos elolvasni a cikket is (aki még nem tette meg). Figyelemfelkeltésül álljon itt az előadás.
Edina előadásának még egy különlegessége volt. Az egyesület másik motorja Börcsök Zoltán most először közvetítette élőben az előadást Zákányszék facebook oldalán. A próba jól sikerült, zökkenőmentesen látható volt minden, és már élőben több mint százötvenen követték távolról Edinát. (azóta immár 475 a megtekintések száma).
Tanulságos, hogy az előadók egymástól is tanulnak. dr. Kis Krisztián mondandóját egy Örkény idézettel zárta. Azóta ez az idézet (és az azt követő néhány gondolat már megjelent a zákányszéki könyvtár facebook oldalán is)
Edina után végre szót kaphattak a vendéglátók is. Marikáék nem hazudtolták meg önmagukat. Belépőként apró, kézzel készített ajándékokat kapott minden jelenlévő. A földeáki könyvtár gazdag programkínálatát szinte lehetetlen fél óra alatt bemutatni. Bármennyire is igyekezett Farkas Sándorné Marika, nagyon nehéz volt egy egy képet felvillantania és gyorsan összefoglalnia. Azt mindenesetre minden ott lévő láthatta, hogy mennyi mindent lehet tenni egy olyan településen, ahol erre nyitottak az emberek.
Nagyon sok mindent kellene leírni, hogy mi minden hangzott el. Aki rápillant a könyvtár facebook oldalára láthatja. Kedvcsinálónak álljon itt szavak nélkül az általuk készített rövid bemutatkozó film.
17 perc alatt nem lehet összefoglalni több évnyi munkát. De talán a hangulatba egy kis betekintést enged ez a filmecske. Az mindenesetre jól látszódik, hogy a település mozgatórugója a könyvtár és benne a könyvtárosok. És ezt nagyon jó látni.
Ahogy nem lehet bemutatni 30 perc alatt egy több éves (sőt évtizedes) közösségi munkát, úgy nagyon nehéz összefoglalni ugyanennyi idő alatt egy néhány napos külföldi tanulmányutat. A szakmai nap lezárásaként ez a feladat várt Gerencsér Juditra, az MKE főtitkárára.
Judit harmadmagával idén májusban járt Dániában egy tanulmányúton. Több könyvtárat megnéztek, de a fő úticél az év könyvtára volt Aarhusban. Ez az a könyvtár, ami már a nevében sem viseli a könyvtár szót, mégis korunk mintája. A sok képpel kísért előadásban Judit csak felvillantani tudta a látottakat, tapasztaltakat. Nem véletlen lett az év könyvtára a Dokk1. Ez valóban egy igazi közösségi hely. Természetesen az ilyen tapasztalatokat minden esetben meg kell próbálni a helyi igényeknek megfelelően átalakítani. Nem lehet egy az egyben átültetni a máshol látottakat. De úgy gondolom, hogy sok ötletet hozott ez a kis csapat Dániából, így minden apró gondolat és tapasztalat termékeny talajra hullhat itthon is. Judit előadásával kerek volt a délelőtt. Biztos vagyok benne, hogy tőle is és útitársaitól is lehet még hallani tapasztalatokat, addig is kedvcsinálónak álljon itt az előadása.
Ennyi sok tudás és hasznos előadás után már kijárt a jelenlévőknek az ebéd is. Földeák itt sem hazudtolta meg önmagát. A szervezők pontosan tudták, hogy a kolbászleves és a sült tarja nagyon nehéz étel, ezért gyomorerősítőt kínáltak (sajnos csak elbeszélésből tudom, hogy finom volt) előtte. A kulináris élvezeteket nem cizellálom tovább. Legyen az elég, hogy egyöntetűen pozitív volt a fogadtatás.
A várakozás pillanatait idén is igyekeztünk feldobni. Az helyismereti totót kitöltők közül sorsoltunk három nyertest, akik apró ajándékokkal, valamint könyvutalvánnyal lettek gazdagabbak.
Hagyományosan a Csongrád megyei könyvtárosnapon igyekszünk megismerni a befogadó települést. Nem volt ez másképp most sem. Három különleges programot is kínáltak vendéglátóink. Ezek közül választhattak akik a nagy meleg ellenére maradtak.
(Persze örök kérdés, hogy miért pont mindig kánikulában van a Csongrád Megyei Könyvtárosnap, de úgy látszik ez már szintén hagyomány)
Aki fáradt volt sétálni a Kavar a Nagyi klub tagjaitól házitészta és sütemény készítést tanulhatott.
Aki még egy picit bírta a sétát a faluban megnézhette egy helyi gyűjtő nagyon különleges helytörténeti eszközgyűjteményét (szintén igen finom pálinkával kísérve). Sajnos fotókkal nem tudok sétálni, de ha valaki Földeák felé kirándulva szerintem a könyvtárban érdeklődhet és biztos útbaigazítást kap!
Ha valaki pedig egy picit kirándulni szeretett volna megtekinthette a méltán híres óföldeáki erődtemplomot. Csongrád megye nem túl sok középkori emlékkel büszkélkedhet. Ez pedig az. Ha valaki Csongrád megyében kirándul feltétlenül nézze meg!
A délután szabadprogram mindig nagyon kötetlen. De a szóbeli beszámolók szerint idén ismét nagyon sikeresek voltak, és talán visszatérő vendégeket is hoztak.
Az egész nap folyamán minden jelenlévő meggyőződhetett róla, hogy Földeák egy különleges falu. Sajátos múlttal és egyedi mikrotársadalommal. Ha valaki meg szeretné ismerni, feltétlen látogassa meg a könyvtárat, nyitott szívre fog találni. Ha előtte érdeklődne, akkor pedig javaslom böngéssze földeáki származású kollégánk munkáját.
A szervezők nevében nagyon köszönöm vendéglátóinknak a szép napot.
Hosszú évek hallgatását sikerült ma megtörnünk. A CSMKE is lehetőséget kapott, hogy szerepelhessen a Könyvtáros Klubban a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Jó volt szerepelni és jelen lenni a sok élvezetes és hasznos előadás sorában.
Maga a Könyvfesztivál egy valóban fesztivál hangulatú hatalmas vásár, ahol jelen vannak a legnagyobb hazai kiadók, rendszeresen bemutatkoznak külföldi kiadók, a fesztivál díszvendége pedig minden évben egy nemzetközi hírű szerző. Idén Orhan Pamuk vehette át a Budapest Nagydíjat.
Könyvtárosként, könyvszerető emberként mindig nagy élmény sétálni, nézelődni a standok között. Válogatni, vásárolni új könyveket. Információkat, szórólapokat, prospektusokat gyűjteni, amit a későbbi munkánk során tudunk majd használni.
Mivel a számtalan kiadó és szerző megtalálható itt, ilyenkor van lehetőségünk megszólítani őket a későbbi közös munka reményében. (Évekkel ez előtt szintén a könyvfesztiválon sikerült megkapnom Kányádi Sándor mobilszámát.)
Természetesen a fesztivál minden más személyes találkozásnak is kedvez. A fesztiválra (különösképpen az MKE rendezvényekre) minden évben sok könyvtáros kolléga érkezik az ország minden tájáról, így lehetőség van találkozni, szakmai kapcsolatokat építeni.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén is több programmal lehetett jelen a könyvfesztiválon. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Supka Géza teremben egy két órás rendezvényt szervezhettünk. Idén három ifjúsági könyvkiadó volt a vendégünk, akiket arra kértünk, hogy mutassák be a legkisebbeknek és az olvasni tanulóknak szóló könyvsorozataikat. A Pagony Kiadó részéről Kovács Eszter és Finy Petra, a Móra Kiadótól Dián Viktória és Balázs Ágnes míg a Csimota Kiadótól Tsík Sándor fogadta el meghívásunkat.
Tartalmas beszélgetések voltak, sok hasznos és új információval. Újabb bizonyítékokat kaphattunk ara, hogy valóban élénk és színvonalas a jelenlegi hazai könyvkiadás. Nagyon igényes és módszertanilag, szakmailag megalapozott, minőségi könyveket adhatunk az olvasni tanulók kezébe. Mind a három kiadó honlapját és kínálatát érdemes böngészni.
Mindeközben a Könyvtáros Klubban már megkezdődtek az előadások. Idén ismét sikerült egy nagyon tartalmas és színvonalas programsorozatot összeállítani a szervezőknek, szekcióknak. Egész nap szinte szünet nélkül folytak a teli termes előadások. Sajnos nem tudtam az elejétől végéig ott lenni, de amikor láttam, mindig telt házas volt a terem, és ennek a szervező mindig csak örülhet. Nagy köszönet minden előadónak a pontosságért!
Pont délben került sor az előadásunkra. Még az ebéd idő ellenére is minden széken ültek. A Heves megyei szervezet előadói pontosan fejezték be előadásaikat, így a gyors hallgatóság és előadó csere után bemutatkozhattunk mi is.
Kukkonka Judit osztályvezetővel a Somogyi-könyvtár olvasás- és könyvtárnépszerűsítő sétáit mutattuk be röviden. Az elmúlt 10 évben – hiszen 2007-ben a KÖN Napokon tartották a kollegák az első sétákat – nagyon sok különböző tematikájú és felépítésű városismereti sétát szerveztünk és tettünk meg a városban. Ezeket próbáltuk áttekinteni, sorba rendezni. Általános ismérveket, tapasztalatokat fogalmaztunk meg, miközben visszatekintettünk az elmúlt egy évtizedre.
A fél órás előadás során csak pillanatképeket vetíthettünk ki. A legfontosabb gondolatokat tudtuk megosztani a hallgatósággal, de a visszacsatolások alapján úgy gondolom, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődést és egy kis bepillantást nyújtanunk ebbe az egyedi programsorozatunkba.
Egy diasor még annyit sem tud megmutatni, mint amit elmondtunk, de azért hátha egy kis kedvet csinál olvasóinknak.
Bízom benne, hogy a hallgatóság is élvezte. Mi mindenesetre köszönjük a lehetőséget, hogy bemutathattunk egy kicsit magunkat és a munkánk egy kis szegmensét.
A jövő itt van, és sose lesz vége! lehetne a mottója áprilisi megyei továbbképzésünknek. Két előadás erejéig kerestünk a választ kérdésünkre: Merre tartunk? Mi a könyvtárügy jövője?
Persze mi is tudjuk, hogy egy délelőtt alatt nem lehet megválaszolni egy ilyen kérdést. Célunk inkább az volt, hogy felvillantsunk néhány lehetőséget, hogy betekinthessünk abba, mit vizionálnak korunk Nostredamusai.
Hasonló gondolatokat járt körbe igazgató asszonyunk, Palánkainé Sebők Zsuzsanna is köszöntő, felvezető mondataival. Az emberiség mindig kutatta a jövőt. Vágyott rá, hogy a jövőbe lásson. Ennek megfelelően hol sarlatánok, hol ügyes szélhámosok használták ki az emberi hiszékenységet és kíváncsiságot. De ez a kíváncsiság hajtotta a nagy tudósokat és jövendő mondókat is.
Átfogó, nagyívű prezijében felvillantott néhány gondolatot a jövőről, a könyvtárak jövőjéről. Illetve a múltban, a múlt nagy jövőlátóival kezdve gondolatmenetét, eljutott a jelenig, ami már a jövő kezdete.
Az évek óta hangoztatott paradigmaváltás kifejezést egy kissé más megvilágításba helyezte. De egyértelműen látható és hallható volt, hogy most valóban a nagy változások idejét éljük. Ahogy ő is fogalmazott „alapjaiban változik meg a könyvtár” fogalma és az igények.
A világban zajló társadalmi, gazdasági, politikai változások is hozzák magával, hogy meg kell változnia a könyvtárnak. A hálózati kultúra, a világot átfogó közösségi hálózatok, a közösség ereje alapjaiban megváltoztatja, atavisztikussá teszi a „cimélia korát”.
Természetesen a változás sohasem egyik pillanatról a másikra történik. Mindig egy folyamatról beszélünk, ahogy Károly fogalmazott „hibrid korban élünk”. És ez a hibrid kor nagyon sok értelmű. A változások nem egyszerre és nem egyformán zajlanak a könyvtári rendszer különböző területein. Ezt a változásokat levezénylő könyvtári vezetőknek figyelembe kell venniük. Az országos könyvtári rendszer is változik, az igények és a lehetőségek is.
Az előadó megfogalmazásában „a jövő máskor és máshogy kezdődik el” a különböző típusú könyvtárak számára. (zárójelben jegyzem meg, hogy nagy örömmel töltött el, hogy egy fél mondat elejéig végre más is kimondta, hogy a közművelődési könyvtárakban nem ugyanazokra az (idegennyelvű) adatbázisokra van szükség…)
Egy rövid beszámolóban igen nehéz bemutatni az előadásban kiemelt szerepet kapó „digitális ökoszisztéma” fogalmat. Az előadó hosszan beszélt ennek mibenlétéről, hiszen pontosan ez a terminus az, ami segíthet megérteni, hogy mit keres a könyvtár a felhőben.
Nehéz megérteni, hogy a „felhő” itt nem pusztán egy távoli szervert jelent, ahol bizonyos tárhelyet kapunk. A felhő szolgáltatás itt egy integrált, egymással már összekötött és összecsiszolt rendszerek egészét jelenti. Leegyszerűsítve nem egyszerűen tároljuk a fájlt a googledrive-on, de megosztjuk, többen dolgozunk rajta, javítjuk, sokszorosítjuk, más formátumban mentjük stb. Ez kibővítve a könyvtárak világára már nem csak azt jelenti, hogy az IKR egymással összekötött moduljait használjuk, hanem az ott tárolt és feldolgozott adatokat, információkat megosztjuk, a nagyközönség rendelkezésére bocsájtjuk, létrehozásában, feldolgozásában a közösség erejét is felhasználjuk.
Az áttekintés után kulisszatitkokat is hallhattak/láthattak a jelenlévők. Az elmúlt időszakban nagy változások indultak meg a hazai könyvtárosi világban. A korábban felvázolt felhő alapú könyvtári világ egyik első nagy lépése az Országos Könyvtári Platform megálmodása és létrehozása. Természetesen ehhez kell politikai akarat és komoly gazdasági háttér is. A jelenlegi változások magában rejtik ezeknek a meglétét.
A továbbiakban hosszasabban hallhattunk erről, illetve egy rövid összefoglalót a TMT 2017/2-es számában megjelent cikk tartalmáról. A cikket érdemes elolvasni és végiggondolni. Hosszú, de hasznos.(online megtekintéshez előfizetés kell, de tessék befáradni a könyvtárba és máris olvasható)
Az elolvasása segít jobban megérteni mit is jelent a hibrid korszak, illetve mik is a legnagyobb nehézségek és kihívások a 21. század hajnalán.
A nagyívű előadásban számtalan kérdést említett az előadó. Sok új fogalmat ismerhettek meg a hallgatók. Bízom benne, hogy egy kicsit közelebb vittük a megye könyvtárosait az új világhoz, és nem elszörnyedve mondják, hogy „Szép új világ”...
Azoknak, akik nem vették észre a linket, álljon itt a prezi:
Mielőtt beköszöntene ez az új világ, meghallgattunk a délelőtt másik előadóját is. Jávorka Brigitta a Könyvtári Intézet munkatársa a jelenlévő közkönyvtárosokhoz közelebb álló témát mutatott be. Egy rövid nemzetközi kitekintés a közkönyvtárak jelenlegi világára. A nemzetköziség most elsősorban a V4-ek országait jelentette.
A téma és helyszín választás a hallgatóság tetszését is elnyerte. A V4-ek országai hasonló cipőben járnak. A napi problémák és küzdelmek is hasonlóak. Ahogy egy helyütt fogalmazott „jó volt ez a konferencia (Brnoban), mert most nem csak a norvégok jöttek el bemutatni, hogy náluk milyen jó, hanem itt voltak a környező országok is, és láttuk, hogy náluk is ugyanolyan bajok vannak a könyvtári rendszerben.”
Az előadó nem távlati (vagy közeljövőbeni) képeket villantott fel, hanem napjaink küzdelmeit mutatta be. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy egy (kis)települési könyvtáros milyen sokoldalú kell, hogy legyen, de ha ezt látjuk, és halljuk a megerősítést, mindig könnyebbé teszi a problémák feldolgozását.
Brigitta előadásában az IFLA trendek tükrében láthattuk a leggyakoribb nehézségeket és azokra adott válaszokat, válasz lehetőségeket.
Jó volt látni és hallani, hogy a szakma egyik legfontosabb szereplője a Könyvtári Intézet munkatársai látják a települési könyvtárosok nehézségeit, küzdelmeit. Hogy hosszabb távú terveik ezen anomáliák megoldására törekednek.
Ismét bebizonyosodott, hogy – akár csak a felhő alapú könyvtárban – itt is szükség van az összefogásra, a szakma egészére.
A délelőtt két előadása bár látszólag különböző témákról szól, valójában szoros összefüggésben áll egymással. Egyértelmű, hogy a könyvtárak az átalakulás folyamatában állnak, és mint Kokas Károly is rámutatott, különböző válaszokkal rendelkeznek a folyamatos kérdésekre. De ezek a válaszok is kiegészítik és támogatják egymást. Csak együtt, a könyvtári rendszer egésze tud megfelelő választ adni a társadalmi kihívásokra. Mindenki a maga területén, összefogással, egymást segítve.
Bízom benne, hogy azok, akik jelen voltak a délelőttön, segítenek egymásnak és a rendszer egészének, hogy a könyvtár átvészelje a hibrid korszakot, és ismét megtalálja a szerepét és helyét a világban. Kívánok ehhez magunknak jó és hasznos munkát.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
