A rövid összefoglaló után szomorú percek következtek. Mielőtt a továbbképzést elkezdtük volna két nagyon szomorú eseményre emlékeztünk. 2013 januárjában veszítettük el korábbi igazgatónkat, könyvtárépítőnket Tóth Bélát, valamint korábbi „jobbkezét”, nyugalmazott igazgatóhelyettesünket, Lippainé Fekete Ilonát. Béla bácsi egy rövid tv-interjú erejéig velünk volt, majd mindkettőjükre néma fejhajtással emlékeztek a megye könyvtárosai.
Az emlékezés percei után folytattuk a délelőttöt. Még mindig (vagy már megint?) TIOP/TÁMOP tematikával.
Idei első megyei továbbképzésünkön igyekeztünk még egy bőrt lehúzni a rókáról. Még mindig futnak különböző Uniós pályázatok az országban, így a megyében is, sőt újabbak indultak. Az előadásokból is látható volt, hogy a szakmában egyre nagyobb rutinra tesznek szert a kollegák.
Arra kértük a megye könyvtárosait, hogy számoljanak be a náluk jelenleg futó projektekről.
Igazgató asszonyunk (Palánkainé Sebők Zsuzsanna) néhány mondattal köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette a törvényi módosulások után ránk váró (új) feladatokat, hiszen mi most alakítjuk ki a Csongrád Megyei Könyvtárellátó Rendszerünket.
Elsőként a Somogyi képviseletében Sikaláné Sánta Ildikó igazgatóhelyettes asszony foglalta össze a jelenleg futó projektjeinket, különös tekintettel a most indult három TÁMOP-unkra. (TÁMOP 3.2.13-12/1, TÁMOP-3.2.12, TÁMOP 3.2.4/B-11/1)
Az előadás leghangsúlyosabb eleme az Olvasó Dél-Alföld című projekt volt, hiszen ez a teljes régiót megmozgató, három megyére kiterjedő több komponensű előadás, és vetélkedő sorozat. Érdemes végignézni a hivatkozott weboldalt, s játszani velünk. Az érdekes előadásokon kívül egy közel fél éves vetélkedővel kiválasztjuk a régió legtöbbet olvasó települését, melynek könyvtárát jelentős mennyiségű könyvvel jutalmazzuk!
A Somogyis és a Somogyi által vezetett regionális programokról az alábbi diasor beszél:
Ildikó után Kocsisné Benkő Beáta foglalta össze a balástyai fejlesztéseket. Bea már jó néhány sikeres EU-s pályázat lebonyolításában vett részt. Nem csak könyvtári területen. A könyvtár jelenleg IKSZT keretén belül működik, korábban ÁMK volt, így sok féle projekttel indulhattak már. Nagy munkával nagyon jól felszerelt könyvtárat mondhatnak magukénak, ahol a technikai fejlesztéseken kívül nagy figyelmet fordítanak az olvasótáboruknak a növelésére, valamint az értő olvasás fejlesztésére is.
Bea előadása alant megtekinthető (technikai okok miatt a helyszínen mi sem láthattuk)
A rövid szünet után megyei sétánkat a Tisza túloldalán folytattuk. Bene Ildikó, a Deszki Művelődési Ház és Könyvtár vezetője mutatta be TÁMOP pályázatukat, a pályázatban elért eredményeket, további terveiket.
Ahogy a többi előadó, úgy Ildi is hangsúlyozta, hogy a kistelepülések számára különösen fontosak ezek a pályázatok, mert más forrásból már egyáltalán nem tudnának rendezvényeket szervezni, olvasásnépszerűsítő programokat szervezni. Előadását az alábbi diasorral színesítette:
Mórahalom projektjeit Berta Gyuláné Gyöngyi mutatta be, hogy a homokháti kistérség legnagyobb városában milyen Uniós pályázatok valósultak meg az elmúlt időszakban, illetve, hogy mik vannak folyamatban. Mórahalom is egy gyorsan fejlődő kisváros, rengeteg pályázattal, így most Gyöngyi csak a könyvtárat érintő projektekről beszélt. Természetesen ő is fontosnak tartotta elmondani a Somogyi-val konzorciumban megvalósuló fejlesztéseket is.
Ruzsáról a tavalyelőtt átadott IKSZT-t a teleházas kollegina, Vetró Klári képviselte, pontosan egy TÁMOP projekt miatt, hiszen a könyvtáros kollegina éppen egy pályázatból megvalósuló továbbképzésen vett részt. Kimerítő bemutatót láthattunk a közeljövő nagyon színes és tartalmas előadásairól. Ruzsa most egy pályázatnak köszönhetően nagyon sok olyan előadót tud meghívni rövid időn belül, akik bizonyára nagyon sok látogatót fognak vonzani, igazi sztárokat: itt lesz többek között Rékasi Károly, Müller Péter, Vujity Tvrtko. A többi előadót a prezentáció tartalmazza. Miközben a Somogyi egyik pályázatának következtében több előadást szervezünk mi is a kistelepülésre.
Következő állomásunk ismét egy egyszemélyes könyvtár, Üllés. Hasonlóképp egy nemrégiben (2010) felújított épületben működik a könyvtár, együtt a teleházzal valamint a „művházzal”, becsületes nevén Déryné Kulturális Központ. A könyvtáros kollegina, Meszesné Volkovics Szilvia, büszkén mutatta be, hogy egy egyszemélyes könyvtár is érhet el szép eredményeket. Ő még elsősorban a TIOP-os eredményekről tudott beszámolni, még ott is tart a folyamat. Jelenleg szerzik be a szükséges eszközöket, ezek telepítése, használatbavétele zajlik. Jogosan büszke az eredményekre, hiszen ilyen irányú technikai/számítástechnikai fejlesztéseket a kistelepülés nem engedhetne meg magának, nem tudna megvalósítani. Szilvi kiemelte, hogy már odakerülése (1997) óta célja, hogy felzárkózzon, s felzárkóztasson ezen a téren is. Nagy lehetőségnek tartotta a pályázatot, s fontosnak tartja, hogy egyedül is megvalósítható. Hogy pontosan milyen beszerzések várnak rá, a diáiból kiderül:
Egy nagy könyvtárral kezdtünk, s egy (a megyét tekintve) nagy könyvtárral fejeztük be a délelőttöt. A Szentes Városi Könyvtár (Nonprofit Közhasznú Kft) képviseletében Nagy Enikő mutatta be a jelenlévőknek pályázataikat. Hálátlan feladat, dél elmúltával beszélni, s figyelmet fenntartani, de azért Enikőnek sikerült. Mint nagy könyvtár, már ők is a rutinos pályázók közé számítanak. Az előző pályázatokon Csongráddal és Makóval konzorciumban jelentős eredményeket értek el, így az új pályázatoknál a legnagyobb teher a megvalósítás humánerőforrása. Mint az országban mindenhol, Szentesen is változások várhatóak a könyvtár életében. Mindezen nehézségek ellenére a bemutató során láthattuk, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek ezekben a pályázatokban.
Összességében azt kell mondanom, hogy minden előadásból az derült ki számunkra, hogy nagy szükség van ezekre a pályázatokra. Rengeteg nehézséggel járnak, sok (kimondható) felesleges nyűgöt jelentenek. Igazán sziszifuszi a papírmunka. Értelmetlen, vagy annak tűnő velejárója van, de gyakorlatilag nincs más esélye a könyvtáraknak. Komoly forrás, amit nem szabad elengedni. Küzdeni kell velük, de végeredményben jó látni az eredményeket, az elégedett olvasókat. Mert tulajdonképpen véleményen szerint a könyvtárosnak csak ez szabad, hogy számítson. Az elégedett, visszatérő használó.
2012. szeptember 27-én a Somogyi-könyvtár ismét egy érdekes programnak adott helyszínt. A Könyvtár és a CSMKE közös szervezésében egy napjainkban nagyon fontos témát igyekeztünk minél több oldalról körüljárni, az állománymenedzsmentet. Nagyon nagy, s nehezem megközelíthető kérdéskör, melyhez egy nap nem elég. Ezért az előadások elsősorban bemutató jellegűek, valamint gondolat-ébresztőek voltak.
Mint minden ilyen jellegű összejövetelnél itt is nagyon fontos volt, hogy a jelenlévő kollegák személyesen is beszélhessenek, az őket aktuálisan érintő problémákról eszmét cserélhessenek.
Ezért igyekeztünk erre is alkalmat adni. Mivel regionális konferenciának hirdettük a programot, így most több olyan távolban dolgozó kollega is találkozhatott, akik egyébként nem, vagy csak ritkán tudnak személyesen beszélni.
Mivel a konferencia időpontjában még nem voltak teljesen ismertek a CXL. tv. módosításai, ezért még fontosabb volt, hogy személyes beszélgetések folyamán segíthessenek egymásnak a hasonló problémával szembesülő könyvtárosok.
A konferencia jelenlegi körülményei erre is lehetőséget teremtettek. A feszes előadások között és után volt lehetőségünk egy kicsit együtt lenni.
Konferenciánknál célul tűztük ki, hogy minél több kollégának segítsünk a megfelelő állománymenedzsment elsajátításában, valamint, hogy a felmerülő kérdéseikre választ kapjanak, a legjobb és legtapasztaltabb szakértőktől. Olyan előadókat hívtunk meg, akik a változások aktív szereplői, a hazai könyvtárpolitika alakítói, aktív résztvevői.
A rendezvény megszervezése előtt rendelkezésünkre állt egy igényfelmérés, aminek alapján igyekeztünk pontosan meghatározni az előadások témáit. A képzést még inkább aktuálissá tették a szeptemberben már látható, ám még nem hivatalos törvényi változások.
A konferencia átfogó témája az állománygyarapítás volt, de a téma nagysága, szerteágazósága miatt, igyekeztünk egy szűkebb területre koncentrálni, a kistérségi szolgáltató rendszerre. Nagyon aktuális volt a téma, hiszen ekkor már körvonalazódott, hogy jelentős változások várhatók a rendszer egészében, így minden résztvevő számára nagyon fontosak voltak a hallották, a tapasztalatok.
Az előadások tematikája is ezt a célt szolgálta. Tudatosan építettük fel, hogy az általános információk után a legszűkebb területek felé haladjunk.
Első előadónk Barátné dr. Hajdu Ágnes egy nemzetközi kitekintéssel indította a napot. Saját tapasztalatai, valamint az IFLA konferencia eredményei, az IFLA irányelvek alapján ismertette az állománymenedzsment aktuális problémáit nemzetközi viszonylatban. Az előadás egyik legfőbb momentumaként a résztvevők láthatták, hallhatták, hogy nem csak hazánkban jelent komoly kihívásokat a tudományterület.
A következő előadás során az egyik legnagyobb hazai közművelődési könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár osztályvezetője Kovách Margit mutatta be a könyvtár gyakorlatát. Láthattuk, hogy egy haladó, modern, vezető könyvtár milyen technológiákat használ, hogy egy ilyen hatalmas állomány menedzsmentje milyen kihívásokat tartogat.
A következő előadónk, Komlóné Szabó Ágnes, már a szűkebb tematika szerint az egri Bródy Sándor Könyvtár kistérségi ellátásáról beszélt. Az előadás elsősorban a kistérségi ellátásra koncentrált, hogy hogyan lehet megoldani több, különböző igényű, különböző nagyságrendű, sokban eltérő könyvtár állománymenedzsmentjét központosítottan, a lehető legcéltudatosabban.
A rövid szünet után, már Csongrád megyében jártunk. Az eddig jól működő Makói Kistérségen belüli rendszer irányítója, a makói József Attila Könyvtár vezetője, Mátó Erzsébet mutatta be azt az utat, ami a jelenleg 10 települést ellátó rendszer kiépítéséig vezetett. A jól működő gyakorlat hosszú évek tapasztalatával alakult ki, s ezeket a tapasztalatokat osztotta meg a jelenlévőkkel, hiszen „más kárán tanul a bölcs”. Hasznos volt, hogy nem csak a jelenlegi rendszert, de a kialakulását is láthattuk, tanulhattunk belőle.
A rendezvényt befogadó Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelenleg ugyan nem működtet mozgókönyvtári ellátást a megyében, azonban szeptemberben már látható volt, az azóta elfogadott törvény, mely szerint 2013-tól már biztos szerződései lesznek. Állománymenedzsment szempontjából azonban számtalan hasznos tanáccsal, ötlettel tudott szolgálni a gyarapítási csoportvezető, Kocsárdi László, hiszen az ország egyik legnagyobb állományával rendelkező közművelődési könyvtár a 130 éves Somogyi. A közel 900 ezer kötetes állomány számtalan kihívás elé állítja a könyvtárat, valamint a 13 fiókkönyvtár működtetése állománymenedzsment szempontjából is komoly szakmai felkészültséget igényel.
Az előadások végére maradt, ám a megye bemutatását lehetett volna kezdeni Bajusz Jánosné előadásával is. A Somogyi-könyvtár munkatársa A Csongrád megyei állománymutatók az országos számok tükrében című előadásával átfogóan, számokkal alátámasztva beszélt az állománymenedzsment fontosságáról. Hiszen ezekből a számokból, mutatókból derül igazán ki, a menedzsment milyensége. A mutatók pontos képet adnak/adhatnak egy könyvtár (könyvtári állomány) használtságáról. Bár a hallgatóság egy része Csongrád megyei kollega volt, még számukra is nagyon hasznos volt, hogy összehasonlítva láthatták adataikat hasonló nagyságrendű könyvtárakéval.
Levezetésképpen a jelenlévők a száraz számok helyett a másik oldalról is hallhattak néhány gondolatot. Két könyvkereskedő ismertette, hogy az ő hálózatuk, könyvesboltjuk mivel is tud hozzájárulni egy könyvtár állománymenedzsmentjéhez. Vendégünk volt Lázár István, a Lazi Könyvkiadó vezetője, valamint Ujlakyné Gazdag Judit, a Líra Könyvkereskedelmi vezérigazgató-helyettese.
Ujlakyné Gazdag Judit
A konferenciát lezárandó a messzebbről érkező kollegáknak, valamint az érdeklődőknek a Somogyi-könyvtár igazgató helyettese, Sikaláné Sánta Ildikó mutatta be a könyvtár tereit, részletesen bemutatva a könyvtár különböző részlegeit, munkafolyamatait.
Összességében azt mondhatjuk, hogy mindegyik előadás hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatóság valóban új információkkal gazdagodva térhessen haza. Jó tapasztalatokat láthattunk, amikből bizonyára mindannyian tanulhattunk. A visszajelzések alapján egyértelmű, hogy hasznos volt a nap, minden résztvevő számára. Sokat segített a kommunikációban, valamint az együtt gondolkozásban, hiszen nem véletlen, hogy néhány héttel korábban a konferencián is részt vett kollegák további tapasztalatcserére érkeztek a Somogyi-könyvtárba.
Ismét nagy fába vágtuk a fejszénket. Az elmúlt években számtalan aspektusból esett szó az állománymenedzsmentről. Na most mi is lehúzunk egy újabb bőrt a rókáról.
Elsősorban a kistérségi ellátás és a megyei könyvtárak gyakorlata szempontjából járjuk körbe a témát egy regionális konferencián.
Természetesen mindenhonnan szívesen látunk vendégeket 2012. szeptember 27-én (csütörtökön) 9 órakor a Somogyi-könyvtárba.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, kérem mindenki töltse ki a jelentkezési lapot és szeptember 17-ig juttassa vissza a megadott e-mail címre!
Első körben a Somogyi-könyvtár szolgáltatásairól hallgattunk előadásokat, majd kitekintettünk a megye településeire, egy kisvárosi könyvtár szemével (Csongrád) és két községi könyvtáron keresztül a kisebb településekre (Földeák és Székkutas)
Természetesen egy délelőtt alatt csak bepillanthattunk abba a szövevényes munkába, amit a kollegák végeznek.
Rengeteget lehet hallani, olvasni arról a szakirodalomban, hogy nem olvasnak az emberek, hogy a fiatalok már nem hajlandók könyvtárba menni, s gyakran elfeledkezünk arról, hogy az idősebb korosztályt is elveszítjük. Mindig őket állítjuk példaképül, hogy „bezzeg abban az időben”, s egyre kevesebbet foglalkozunk azzal, hogy ők idővel különböző okok miatt elszakadnak a könyvektől, a könyvtáraktól. Éppen ezért fontos a megtartásuk, ismételt megnyerésük a könyvtárak számára.
A délelőtt fő tapasztalata, hogy bárhol is lakjunk, (minden korcsoportnál, minden célcsoportnál) az egyik legfontosabb a személyre szabottság. Nagyon fontos ezt kiemelni minden szolgáltatásnál, de talán különösen az idősebbeknek szólóaknál.
Nagyon fontos az olvasó-könyvtáros személyes kapcsolata. Ez 2012-ben már természetesen lehet virtuális kapcsolat is, de mindenképpen a személynek kell, hogy szóljon.
Ez a generáció különösen igényli az állandó kapcsolattartást, ahogy az egyik előadó – Csiszár Andrea – fogalmazott: a nem formális „JÓ-SZÓ” szolgáltatást.
S bár egyre nehezebb rohanó világunkban, de az átalakuló könyvtári világban is nagyon fontos megállni egy pillanatra, meghallgatni az olvasót, TÖRŐDNI a használóval. Ez is része a kulturális találkozó térré válásnak. Mindig is a könyvtár és a könyvtáros feladata volt ez – elsősorban a kis könyvtárakban -, de továbbra is hangsúlyos. Megállni egy pillanatra, beszélgetni, észrevenni az embert, s nem csak kiszolgálni. Szolgáltató hely vagyunk, ahol a szociális szolgáltatások éppúgy fontosak, mint az információ szolgáltatás. A kettő csak együtt lehetséges, ha nem akarjuk elveszíteni ezt az olvasóréteget sem. Akinek az olvasni való/információ mellé szüksége van egy kis beszélgetésre is. Egy pici odafigyelésre.
Számomra ez volt a legfontosabb hozadéka minden előadásnak. Lett légyen szó itt a számítógépes tanfolyamokról, a „könyv házhoz megy” szolgáltatásról, a prózaíró pályázatokról, a klubfoglalkozásokról, a szociális otthonokkal való kapcsolattartásról.
Az összes előadásból számtalan ötlet lopható. Mindegyikből lehet tanulni, hogy ki hogy csinálja. De mindegyik mögött ott az ember, a figyelmes könyvtáros. Aki ezért a figyelemért cserébe szeretet és csillogó szemeket kap ajándékba. És rengeteg érzelmet, amiért érdemes csinálni, kutatni, utazni, tanítani.
Minden érintett téma megérdemelne egy-egy bejegyzést, egy hosszabb posztot, cikket. Az előadásokból csak egy kiragadott gondolatról órákat lehetne beszélni, de ezt most itt nem tudom megtenni.
Hogy bele tudjunk pillantani később is az előadásokba, hogy esetleg vázlatként használhassuk, itt meg lehet tekinteni őket, de egy-egy prezentáció önmagában kevés, ha nem hallottuk azokat a lelkes szavakat, amiket a szolgáltatást végzők mondtak.
Berta Márta előadása a „Könyv házhoz megy” szolgáltatásról:
a Márai-listán szereplő szerzők Csongrád megye könyvtáraiban.
Grecsó Krisztián József Attila-díjas íróval Szilasi László irodalomtörténész beszélget a makói József Attila Városi Könyvtárban 2012. március 22-én 18 órától.
Az est a nyitánya az elkövetkező hetekben megvalósuló Csongrád megyei és vajdasági találkozó sorozatnak, amelynek keretében 12 szerzőt várnak mintegy 30 író-olvasó találkozóra.
A találkozóknak helyet ad Apátfalva, Ásotthalom, Bordány, Csanádpalota, Deszk, Földeák, Hódmezővásárhely, Kistelek, Makó, Mindszent Mórahalom, Nagymágocs, Szentes Üllés, Zsombó valamint a vajdasági Szabadka könyvtára.
A vendégek között üdvözölhetjük Bagossy Lászlót, Darvasi Lászlót, Finy Petrát, Grecsó Krisztiánt, Lackfi Jánost, Paulovkin Boglárkát, Szabó T. Annát, Szilasi Lászlót, Varró Dánielt, Závada Pált.
Az eseménysorozat apropóját az adja, hogy a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, mint megyei feladatokat is ellátó könyvtár, sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alap Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégiumához és a Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégiumához, a Márai-listára beválasztott könyvek olvasókkal történő megismertetésére, valamint író-olvasó találkozók támogatására pályázatra.
A közel két millió forintos forrásnak köszönhetően a Vajdaságban és Szegeden az Ünnepi Könyvhéttel bezárólag több szerzővel is találkozhatnak az érdeklődők. Szabadka vendége lesz Grecsó Krisztián, Lackfi János és Varró Dániel. Szegeden a kortárs magyar irodalmat Árpás Károly, Darvasi László, Grecsó Krisztián, Lackfi János, Paulovkin Boglárka, Szabó T. Anna, Szilasi László, Veszelka Attila és Závada Pál képviseli majd.
A könyvtárakban a jó könyvek mellett fontosak a közösségi élmények is, amelyek könyvekhez kötődnek. A közel 20 helyszín 30 találkozójára, amelyek térítésmentesen látogathatók, szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Mint azt a közelmúltban már jeleztem, nagyon érdekes témánk lesz a március 1-i továbbképzésünkön.
Egyrészt az ArtisJus-tól érkezik egy főosztályvezető, hogy kérdéseinkre válaszoljon (ugye mindenki szorgalmasan írja a kérdéseit?), másrészt pedig a most lezárult megyei közkönyvtári TÁMOP pályázatokról húzunk le még egy bőrt. Megnézzük, hogy mi is valósult meg a szép tervekből.
Hosszú évek után az az öröm ért, hogy ismét nem csak engem lehet itt olvasni, de egy megyei eseményről közvetlen a szervezőtől olvashatnak az érdeklődők. Szóval az alábbiakban a zákányszéki rendezvényről maga a könyvtáros, Paraginé Tóth Edina beszámolója olvasható (amely egyébként másodközlés a zákányszéki honlapon már olvasható).
Találkoztunk… ~ Könnyek és mosolyok a könyvtárban ~
Egy könyvtári rendezvény alapreceptje viszonylag egyszerű. Végy egy könyvtárhelyiséget, adj hozzá előadókat és közönséget, fűszerezd ízlés szerint, és hagyd, hogy az ízek összeérjenek… Ahhoz, hogy a végeredmény igazán élményszerű legyen, fontosak a „minőségi alapanyagok” és az egyedi fűszerek. A fűszerezésre nincs konkrét recept, ez mindenhol más és más, ettől lesz egy rendezvény a helyi körülmények között egyedi és különleges. A közismert vendégek neve, személye önmagában garancia a sikerre. A nyitott és befogadó közönség, aki tapssal, nevetéssel, könnyekkel és mosolyokkal jutalmazza az előadókat, szintén elengedhetetlen. 2012. január 26-án minden együtt volt Zákányszéken. Neves vendégek Schäffer Erzsébet írónő és Szántó Lukács festőművész személyében, lelkes közönség, jó hangulat, meghitt pillanatok… és talán az egyedi fűszerezés sem maradt el.
A „Találkozások” címmel meghirdetett rendezvény napját lázas készülődés előzte meg a Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár épületében. Nagy örömünkre Schäffer Erzsébet már kora délután megérkezett, hogy az átlagosnál több időt töltsön nálunk. Az írónőt a szegedi Somogyi-könyvtár személygépkocsija szállította Zákányszékre, Fodor Mónika kolléganő kíséretében. 2007. november 6-án már egy felejthetetlen estével ajándékozott meg bennünket Schäffer Erzsébet a zákányszéki könyvtárban. Azóta dédelgettük a gondolatot, hogy majd egyszer folytatása következik…
A vágyálom négy év után valósággá vált, amikor a fővárosból érkező vendégünk 2012. január 26-án átlépte a művelődési ház küszöbét. Elismerően tekintett körbe a másfél éve felújított épületben, szemében ott tükröződtek gondolatai: lám, ennek a kicsiny falunak milyen fontos a kultúra szentélye! Otthonosan mozgott a modern tetőtéri könyvtárban, ahol ismerős dísztárgyakat, dekorációkat fedezett fel. Tekintete, szavai, gesztusai azt az érzést sugallták, hogy otthon vagyok nálatok. Az asztalra házi sütemény, és az írónő kedvenc „kisgalambjai” kerültek, miközben gyorsan repültek a percek a baráti beszélgetés során.
Hamarosan megérkezett a Homokhát TV stábja, és a kamera elé szólították vendégünket egy rövid riportra. Közben a könyvtárajtón halkan kopogtattak az első vendégek, majd a kezdési időpontra zsúfolásig megtelt a könyvtár. Igen termékeny időszakot tudhat maga mögött az írónő, hiszen 2007 óta évről-évre megjelent egy-egy könyve. A legújabb, „A szőlővirág illata” néhány hónappal ezelőtt. Nem csak könyveinek száma gyarapodott, hanem a családja is folyamatosan bővült. Jelenleg tíz könyv elismert szerzője, és hét unoka büszke nagymamája. 2009-ben sajtó kategóriában a jók között a legjobb tudott lenni, munkásságát Prima Primissima díjjal jutalmazták. Megragadtuk az alkalmat, és személyesen gratuláltunk a zákányszéki olvasók nevében az elismeréshez.
A rendezvény másik vendége Szántó Lukács hódmezővásárhelyi festőművész volt, aki már szintén nem első alkalommal járt Zákányszéken. Rendszeres résztvevője a helyi böllérnapoknak, ahova mindig nagy baráti társasággal érkezik. Képeit elsősorban az alföldi tanyavilág, a Tisza, Erdély és külföldi útiélményei ihlették. A festményeit bemutató kiállítást 2012. február 12-ig tekinthetik meg a látogatók a tetőtéri könyvtárban.
A rendezvényt Matuszka Antal polgármester a könyvtárakhoz, a művészethez, a barátsághoz kötődő személyes gondolataival nyitotta meg. Ezután különleges vizuális élményben volt részünk. Szántó Lukács festőművész alig 10 perc leforgása alatt egy csendéletet varázsolt elénk. Mindezt tette ihletet adó zene kíséretében, gyorsan, és tudatosan.
E látványos jelenetsor után az est további részében Schäffer Erzsébet írónőé volt a főszerep, akitől különleges, egyedi adalékokat kaptunk történeteihez. Nagy élmény volt a szerző elmondása alapján újraélni azokat a pillanatokat, melyeket olvasás közben szereztünk. Mint egy jó pszichológus, könyveivel és kimondott szavaival sokat segít az embereknek abban, hogy észrevegyék az élet apró örömeit. Megtanít a jelen fontosságának értékelésére a folyamatosan valamire való vágyakozás helyett. Társaságában ismét megtapasztalhattuk az együttlét örömét, amiről a mosolytól és könnyektől csillogó szempárok árulkodtak.
Azt szerettük volna, ha ezen a nem egészen szokványos író-olvasó találkozón a festészet képi világa és az irodalom verbalitása együttesen jelenik meg. Erre garancia volt két vendégünk személye, akik mindketten művészemberek, hiszen művészi módon és művészi fokon fejezik ki érzéseiket, gondolataikat, örökítik meg az élet apró pillanatait. Amiben különböznek, az az eszköz, amit a megjelenítéshez használnak. Az írónő tollat és papírt, a számítógép billentyűzetét, a festő vásznat, festéket, festőeszközöket. Már az ókorban is tudták, hogy a művészetnek ez a két területe nem választható el élesen egymástól: „A költészet beszélő festészet, a festészet néma költészet” (Szimonidész). Ezt a bölcs megállapítást mi, a XXI. században élők sem vonhatjuk kétségbe. Bízunk benne, hogy ezen a rendezvényen sikerült egy komplex élményt nyújtani a jelenlévőknek.
Köszönjük minden résztvevőnek és támogatónak a rendezvény sikeres lebonyolításához nyújtott segítséget. A Nemzeti Kulturális Alapnak a pályázati támogatást, a Somogyi-könyvtárnak a szervezésben és a lebonyolításban nyújtott segítséget.
A rendezvényről készült további képek ide kattintva megtekinthetők.
Idén december 13-án tartottuk immár hagyományos megyei évzárónkat. Így év vége és karácsony közeledtével harmadik éve látjuk vendégül a megye azon könyvtárosait, könyvtárának képviselőit akik nem csak egész évben dolgoznak aktívan, de az (általam csak őszi őrületnek nevezett) októberi könyvtári napokon is jelentős számú programot bonyolítanak le. Természetesen nem csak őket, de minden könyvtárost szívesen látunk évzáró összejövetelünkön.
Ilyenkor a megköszönjük az egész évi közös munkát, bemutatjuk a kollégák számára, hogy a Somogyi mi mindent tesz/szervez ez alatt a bő egy hónap alatt, összefoglalást kaphatunk az egész megye eseményeiről, a megyei munkáról, valamint minden évben más s más település kap lehetőséget, hogy bemutatkozhasson, megoszthassa velünk sikereit, bánatait, eredményeit. Ezekből a bemutatókból mindig tanulhatunk egymásról és egymástól, ahogy az idei szlogen is szólt.
Az előadások után pedig természetesen igyekszünk lehetőséget biztosítani, hogy kötetlenebb formában is tanulhassunk egymástól, ahogy a lehetőségek, s a kollegák ideje engedi lehetőséget biztosítunk a személyes eszmecserére is.
Szeretném ezeket az előadásokat itt megosztani, hogy akik nem tudtak személyesen jelen lenni, azok is el tudjanak lesni/csenni néhány ötletet a kollégáktól.
Idén Igazgató Asszony köszöntője után a Somogyi-könyvtár pr munkatársa, Andóczi Balogh Éva mutatta be a ház eseményeit:
Majd a makói kistérség eseményeiről hallhattunk egy rövid összefoglalót Benkéné Sándor Barbarától (József Attila Városi Könyvtár, Makó). Az előadás érdekessége az volt, hogy kifejezetten a kistérségi eseményekről szólt, tehát a megye legkisebb településeinek történéseiről.
Barbarát követően a szegvári könyvtár programjaival, valamint a településsel ismerkedhettünk meg. A szegvári kollégák is évek óta részt vesznek a programsorozatban, de csak nagyon kevés támogatást igényelnek a megyei könyvtártól. Az előadó Kosztolányi Sándorné volt.
Lezárásként pedig egy olyan kollegina osztotta meg velünk tapasztalatait, aki először vett részt az őszi eseményekben. Zsámboki Erika, aki Maroslelén nem csak a könyvtár, de az ÁMK vezetője is, valamint az iskolai könyvtár kezelője is egyszemélyben. Egyéb elfoglaltságai miatt általában nem tud csatlakozni, most kipróbálta. Vegyes tapasztalatait néhány dián ő is megosztotta velünk.
A tömény előadások után egy emléklappal köszöntük meg a kollégák munkáját, majd egy kis szendvicsebédre invitáltuk a jelenlévőket, maradókat. A beszélgetés még jó néhány óráig tartott, s bízom benne, hogy mindenki számára hasznos volt.
Ezzel zártuk az évi munkánkat. Még néhány napig meg a napi rutin, majd kezdődik egy új évet.
A Somogyi-könyvtár és a CSMKE sok szeretettel vár mindenkit a következő megyei továbbképzésére, melyen a problémamegoldás módszereiről lesz szó. Elsősorban Csíkos Csaba egyetemi oktató előadásában, majd utána a Kaleidoszkóp Improvizációs Színház előadásában
A továbbképzése helyszíne a szokásos: Somogyi-könyvtár 1. emelet
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
